Tolna Megyei Népújság, 1978. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-26 / 174. szám

-árd 71ol 6 Eli cinyvt Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVIII. évfolyam, 174. szám ARA: 0,80 Ft 1978. július 26., szerda Mai számunkból ARCOK A TARLÓRÓL (3. old.) ÖN KÉRDEZ — MI VÁLASZOLUNK (4. old.) IPARI VÄSÄR SZEGEDEN (5. old.) PARKERDŐ (5. old.) A népgazdaság fejével Esztendőnként félmillió dollár kiadását teszi elke­rülhetővé az a találmány, amelynek hasznosítását a közelmúltban kezdte meg patinás üveggyáraink egyike. A barna színű, úgynevezett cseppentős gyógyszeres üve­geket eddig külföldről kellett megvásárolni. A szaba­dalmat kapott eljárás módot nyújt a szükségletek ha­zai termelésből történő kielégítésére, jobb minőségű árut kínál, s a tervek szerint kivitelre is jut a gyár­tandó mennyiségből. A példa nem világrengető, ám igencsak szemléletes, szinte kapcsolási rajzként mutat­ja, miként találkozik össze az egyéni érdekeltség — a feltalálóké — a csoportéval, tehát a gyáréval — ahol az új termék bel- és külföldi értékesítése az átlagosnál jobb hasznot ígér —, s e kettő a népgazdaságéval, az ésszerű importtakarékossággal. Kézenfekvőnek látszik a következtetés: ez így természetes. Elvben igen. A gya­korlatban azonban könnyen megtörténhetett volna, az érdekeltek egyike húz a vállán, s azt mondja, sok a bí- belődés az újdonsággal, hagyjuk tehát, anélkül is el­fogadható szintet ér el a gyár termékeinek jövedel­mezősége. Meghökkentő, de korántsem ritka magatartás az ilyen. Elsikkad a népgazdaság érdekeltsége, mert érvé­nyesítésének köre bezáratlan; gyakran a puszta belátá­son múlik, összekapcsolódik-e a többféle érdekeltség. Az idézett esetben ez létrejött, ám botorság lenne azt hinni, valamennyi ügyben így történik ez. Beérve az utalással: a népgazdaságnak fontos érdekeltsége fűző­dik ahhoz, hogy egy-egy beruházás költsége minél ki­sebb legyen, s a befektetett forintok gyorsan megtérül­jenek. A tervező viszont — javadalmazása a kellő kulcs­számok alapján a beruházási költség bizonyos százaléka — akkor jut nagyobb jövedelemhez, ha az új létesít­mény sokba kerül, s az üzemeltető érdekeltsége sem megfelelő abban, hogy a pénz hamar kamatozni kezdjen. Igencsak téves irányban keresendők a megoldás után, ha különféle adminisztratív rendelkezéseket sür­getve vélnénk elérni azt. Rendelkezésekben nincs hiány! Csakhogy sokféle gyakorlati ismeret bizonyította és bizonyítja, a népgazdasági feladatokat megértő, s az ilyen érdekeknek utat nyitó szemlélet- és cselekvési mód nem érhető el másként, mint a közgazdasági és jogi szabályozás összehangoltságával, a tudatosság és az érdekeltség ötvözésével. Minden tonna megtakarított kőolaj száz dollár ki­adásától mentesíti a népgazdaságot. Ennek a ténynek az ismeretében már érthetővé válik, a legutóbbi évek­ben miért támogatta esztendőnként 200—300 millió fo­rinttal az állam azokat a rekonstrukciós jellegű be- ! ruházásokat, melyek az energiafelhasználás ésszerűsí­tését — a fajlagos energiaigény mérséklését — is ma­gukba foglalták. A népgazdaság devizát takarít meg — vagy használhat fel más, hatékonyabb célokra, például gépvásárlásra —, a vállalat pedig, mert hajlandó volt a népgazdaság fejével gondolkozni, állami támogatást kaphat a fejlesztéshez, amihez esetleg máskülönben nem lett volna elegendő pénze, de ha volt is, így a rekonst­rukció olcsóbb. S nemcsak ennyi a haszon, hiszen mér­séklődnek a kisebb energiaigény következtében a ter­mékegységre jutó költségek; az áru versenyképesebb áron kerülhet forgalomba. Ennek ellenére a termelők nem tülekednek ezért a támogatásért. Könnyen lehet, úgy vélik, lényegében mindegy, az egyetlen gazda, a társadalom melyik zsebéből melyik másikba rakja át a forintot, a devizát, ám az élet már sokszor bizonyította, e képletes zsebek szerepe koránt­sem azonos! Hatalmas, minőségi különbség van pél­dául a jó célok elérését ösztönző támogatások, s a gyat­ra munkát ellensúlyozó hozzájárulások között, bár egyik is, másik is forint, ugyanabból a zsebből kiemel­ve, ám nem ugyanabba beletéve. Ha tehát az állam nevében eljáró központi irányítás azt mondja — mint teszi ezt most —, mérsékli a támogatásokat, nem haj­landó átvállalni az eredmény nélküli munka következ­ményeit, akkor népgazdasági célokat szolgál ám úgy, hogy egyben a termelőhelyek közösségeinek érintett csoportját is, igaz, kényszerűen, de lépni készteti. Sokféle hiedelem, naiv bizakodás tapad a népgaz­dasági szemlélet helyi érvényesítésének mai gyakorla­tához. Vannak, akik az adminisztratív rendelkezésekre esküsznek, mások a gazdasági ösztönzést tartják min­denhatónak, s akadnak, akik úgy vélik, hatásosabbá kell tenni a meggyőzést, a felvilágosítást. A valóság az, hogy a népgazdasági szemléletet nem az említett — s a hozzájuk kapcsolódó más — tényezők egymástól függet­len érvényesítése erősíti, hanem a társadalmi és gazda­sági környezet egészének formálódása. Nem illúziókat kell kergetni tehát, hanem követke­zetesen keresni azokat a módszereket és eszközöket, melyek megbízható, szilárd, hosszú távon is alkalmas alapot kínálnak a különféle érdekek egyeztetéséhez. A tökéletes harmónia persze elérhetetlen, mivel az élet annyira változatos, s olyan gyorsan mutat fel új voná­sokat. Mégis, a harmónia megközelítése nem reményte­len. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a központi irányítás jól érzékelje mindazt, ami döntései nyomán a termelőhelyeken bekövetkezik, s hogy a vállalat er­kölcsi kötelezettségei mellett anyagi érdekeltségét is világosan lássa, amikor a népgazdaság fejével mer és akar gondolkozni. VERESS TAMÁS Vendégek Morsanszkból Kállai Gyula és Sityikov megbeszélései A Hazafias Népfront Belg- rád rakparti székházában megkezdődtek a hivatalos megbeszélések az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottsága Kállai Gyula elnök és A. P. Sityikov, az európai bizton­ság és együttműködés szov­jet bizottsága elnöke vezette küldöttségei között. A megbeszélések során a küldöttségek véleménycse­rét folytattak az európai biz­tonsággal összefüggő kérdé­sekről, elemezték a nemzet­közi helyzet időszerű kérdé­seit, különös tekintettel az enyhülés politikájának el­mélyítésére, továbbfejleszté­sére és felvázolták a társa­dalmi szervezeteknek a köz­véleményt mozgósító felada­tait. A küldöttségek kölcsö­nösen tájékoztatták egymást bizottságuk munkájáról, va­lamint nemzetközi tevékeny­ségükről. A küldöttség kedden Haj- dú-Bihar megyébe látogatott, ahol Hajdú-Bihar megye és Debrecen város párt-, taná­csi- és társadalmi szerveze­teinek vezetőivel együtt — délután a Magyar Gördülő­csapágy Művek debreceni gyárát keresték fel, ahol béke- és barátsági nagygyű­lésen találkoztak a gyár dol­gozóival, amelyen felszólalt Kállai Gyula és A. P. Sityi­kov, aki a küldöttség aján­dékaként Lenin-mellszobrot nyújtott át a csapágyművek kollektívájának. Dr. Gyugyi János fogadja a tambovj delegációt , Hétfőn érkezett a Ferihe­gyi repülőtérre a Hőgyészi Állami Gazdaság testvérvál­lalatának, a morsanszki szovhoznak szakmai delegá­ciója. A három Tambov me­gyei mezőgazdasági szakem­bert Gscheidt Mátyás, a Hő­gyészi ÁG igazgatója fogad­ta. Tegnap délelőtt a vendé­gek Szahodin Pjotr Fjodoro- vics, a morsanszki területi pártbizottság harmadtitkára, Prohorenko Vlagyimir Fjo- dorovics, a morsanszki szov- hoz igazgatója és Kuljikin Vlagyimir Nyikolajevics, a szovhoz építőipari szak­embere a hőgyészi gaz­daság terményszárító­ját, az agrokémiai központot nézte meg, majd ellátogatott a földekre, ahol a betakarí­tás folyik. Délután Szekszár. dór dr. Gyugyi János, a me­gyei pártbizottság titkára fo­gadta a tambovi vendégeket, s ismertette főbb vonások­ban Tolna megye gazdasági életét. Ma a delegáció Paksra lá­togat, ahol többek között a konzervgyárat tekinti meg. A szovjet vendégek a hét vé­gén utaznak el Magyaror­szágról. Meleg, nyári idő Időjárás előrejelzés au­gusztus 1-ig. A következő napokban várható, hogy a már kiala­kult anticiklon tartósan meg­marad Közép-Európa térsé­gében. így a már megkezdő­dött melegedés tovább tart. Általában száraz, napsütéses időre számíthatunk. Jelentős mennyiségű csapadék nem várható, a hőmérséklet csúcsértéke 25, 30 fok között alakul. A hajnali minimu­mok általában 12, 17 fok kö­zött lesznek. Az erős szél és a napsütés együttes hatására megkez­dődött a sok helyen felázott talajok felső rétegeinek szá­radása, ami a következő hé­ten tovább folytatódik. A következő hét meleg, napsütéses időjárása kedvező hatással lesz a paradicsom és egyéb zöldségfélék további fejlődésére, érésére. A száraz időjárás mérséklőén hat a burgonyavész terjedésére is. A hűvös hajnalok és a vi­szonylag kevés napsütés el­lenére a talaj hőmérséklete országszerte 23—28 fok kö­zött volt, ami a továbbiakban még emelkedni fog. A talajnedvesség % Tolna megyében 0—50cm 50—100 cm 30—35 30— 35 DUNÁNTÚL £533 BORULT ESŐS m FELHŐS ** SZELES DERÜLT SZÁRAZ lí ZIVATAR □ KÖDÖS PÁRÁS Tárgyalások a KGST és a Közös Piac között Kedden Brüsszelben szak­értői szinten tárgyalások kezdődtek a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsának és az Európai Közösségek Bizottságának titkársága kö­zött. A KGST küldöttségét Ászén Velkov helyettes tit­kár, a Közös Piac delegáció­ját pedig Roy Denman, a bi­zottság külkapcsolatokkal foglalkozó igazgatóságának főigazgatója vezeti. A tárgyalások megtartásá­ról Nyikolaj Faggyejevnek, a KGST titkárának és Wilhelm Haferkampnek, az Európai Közösségek Bizottsága alel- nökének májusi moszkvai találkozóján jött létre meg­állapodás. (MTI) Arcok a tarlóról Riport a 3. oldalon. Tárgyalások kezdődtek az európai biztonság és együtt­működés magyar nemzeti bizottsága és szovjet bizottsága között. A küldöttségeket Sityikov, illetve Kállai Gyula, a testületek elnökei vezetik. (Képtávírónkon érkezett.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom