Tolna Megyei Népújság, 1978. július (28. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-23 / 172. szám
1978. július 23. ríÉPÚJSAG 13 Bemutatjuk a sportágakat Neve: tollaslabda. Életkora: 9 év. Versenyzők száma: 1650. Kiemelkedő eredményei: csak a válogatott győzelmei. Különös ismertetőjele: szórakoztató. Amikor a sportág életkoráról van szó és kilencévesnek jelöljük a hazai tollaslabdá- zást, jelentős ellentmondás tapasztalható. Igaz, csak kilenc éve alakult meg a szövetség, de múltja mégis igen messzire nyúlik vissza, sőt sokan „ősrégi” játéknak tartják. Kétségtelen, feljegyzések szerint Kínában és Japánban, majd Amerikában már na- gyon-nagyon régen ismerték a mai tollaslabda elődjét. Európában a XVII. században bukkantak rá, de csak elvétve akadtak követői. A múlt században viszont már mind többen figyeltek fel erre a sportra, amelynek eredeti neve: badminton. A nemzetközi szövetség is ezen a néven alakult meg 1934- ben, s csak később nyert „polgárjogot” a tollaslabda megjelölés. * A hazai történet is a múlt század végére nyúlik vissza, de valójában csak a felszabadulás után lett népszerűbb ez a szórakoztató játék. S ismét egy ellentmondást kell rögzítenünk: függetlenül attól, hogy a tollaslabdázás szórakoztató, jóval olcsóbb mint a tenisz és nincs pontos méretű pályához kötve (természetesen a versenyek, edzések igen) a fiatalqk körében mégsem tudott megfelelő tömegre találni. Többek között erről az ellentmondásról is nyilatkozott Rázsó Pál, a szövetség főtitkára. — Országosan jelenleg száz szakosztály működik 1650 versenyzővel, de igen kevés, mindössze 30 a hivatásos edzők száma — hangsúlyozta. — Mi elsősorban Budapestre és néhány vidéki városra építünk mint bázisra, említhetem itt Szolnokot, Hatvant, Miskolcot, Nyíregyházát, Debrecent és Szegedet, hiányoznak viszont a kisebb helységek. Hogy miért? — erre is megvan a magyarázat. Szabadtéren csak szórakozás- szérűén űzhető, a verseny- szerű tollaslabdázáshoz termek kellenek. Ez viszont mind a fővárosban, mind vidéken, csak gyéren áll rendelkezésünkre. Szövetségünknek aztán komoly erőfeszítéseket kell tenni, hogy a felszínen tudjunk maradni és ne essünk vissza a már elért színvonalról. Megismertük a tollaslabda múltját, hazai helyzetét, nem árt megtudni, hogy miként is játsszák. Téglalap alakú pályán rendezik az egyéni vagy páros mérkőzéseket, s az ütő hasonló mint a teniszben alkalmazott, csak könnyebb, tekintve, hogy a labda súlya is annyi mint a toliaké... A szabályos általában 5 gramm körüli. A két és fél, három centiméter átmérőjű parafafejbe helyezik el a 14—16 tollat. A férfi egyes és a páros mérkőzéseket 15, a női egyest 11 pontig játsszák. — Először 1960-ban lett kiírva országos bajnokság, s akkor, majd a következő két évben is nekem sikerült megnyerni az egyéni számot — folytatta a főtitkár. — Azóta évről évre lebonyolítjuk az egyéni és páros, majd 1961 óta a csapatversenyeket is. Az utóbbi esztendőkben nőtt a válogatott mérkőzéseink száma, s általában vegyes csapatok találkoznak. Ezek négy férfi és két női egyesből, két férfi, egy női és két vegyes párosból állnak. Mérlegünk jobb mint 50 százalékos, mert eddigi 20 mérkőzésünk közül tizenegyet megnyertünk, s csak kilencet vesztettünk. KOZAK MIHÁLY A megyei labdarúgó-bajnokságról Jó! hajrázott a kisdorogi csapat A Kisdorogi MEDOSZ együttese az őszi idényt a 6. helyen fejezte be. Ekkor még kénytelen volt maga elé engedni Pakson kívül a Bonyhádi Vasast, a Dombóvári MSC-t, a Bátaszéki VSK-t, valamint a Nagymá- nyoki Brikett együtesét. A vezetőség viszonylag szerény terveket tűzött a csapat elé: az 5—6. hely megszerzéséi tervezték. Annak ellenére, hogy lényegesen jobban szerepeltek, és másodikak lettek, a technikai és a taktikai elgondolásait az edzőnek csak részben valósították meg a játékosok. A labdakezelés sem megfelelő néhány játékosnál, taktikailag csak a védekezésnél tapasztalható komoly fejlődés. A támadó játék még mindig akadozik. Nézzük röviden, mivel tudta elérni a Kisdorog, hogy a 6. helyről felkerüljön, ezüstérmes legyen. Legelőször talán annyit: egyedül a kisdorogi együttes tudta megőrizni tavasszal tizenhét mérkőzésen át veretlenségét. Tengelicről február 26-án 2:l-es győzelem után vitték el a két pontot, majd Bogyiszlón nyertek 3:0-ra. A harmadik fordulóban váratlanul a Zomba ellen csak gól nélküli döntetlent tudtak . elérni hazai pályán. A következő vasárnap ugyancsak gól nélküli döntetlen lett az eredmény Nagymányokon. Egy héttel később a Tévéit győzték le 2:0-ra, majd Szek- szárdon, a TÁÉV SK ellen kiütéses győzelmet arattak (5:1). Április 9-én, a Bonyhádi Vasast küldték haza 2:l-es vereséggel, majd egy héttel később Faddon 5:3 arányban nyertek. Következett a Bátaszék elleni rangadó, ahol a kisdorogi közönség 1:0-ás győzelmet látott. Egy héttel később Aparhan- ton ismét gól nélküli döntetlen következett, majd a Dombóvári MSC-t fogadták. Ez a rangadó l:0-ás kisdorogi győzelmet hozott. Egy héttel később Pincehelyen sem jelentett komolyabb feladatot két pont megszerzése (3:0), majd a simdntornyai- ak látogattak Kisdorogra (6:0). Május 28-án volt a nagy érdeklődéssel várt Paks—Kisdorog mérkőzés, ez 2:2-vel ért véget. Egy héttel később a Nagydorog látogatott Kisdorogra. Eredmény: 5:1. Majoson a B. Pannónia ellen 2:0jra nyertek, majd az Losonczi István, a kisdorogi csapat edzője utolsó fordulóban a kisdorogi pályán a Tolnával l:l-es pontosztozkodással fejeződött be a mérkőzés, egyben a bajnokság. A csapatban minden mérkőzésen szerepelt: Stölkler, Kiss, Győrfi, Kniesz, Ódor és Hosnyánszki. Nagy 16, Brunner 13, Genzier, Bőhm I., Nier 11—11, Szabó pedig 9 alkalommal lépett pályára. Boda sérülése miatt viszonylag keveset játszott. Losonczi edző általában elégedett a csapat teljesítményével, de külön megemlítette Stölkler, Kiss, Brunner, Nagy, Kniesz és Ódor teljesítményét. DOMBÓVÁR OTTHON VERETLEN Egy éve, amikor Dombóvá- rott a két csapatot egyesítették és megalakult a DMSC, lényegében két különböző gondolkodású csapatból kellett egy jó szellemű, közös célért küzdő együttest kovácsolni. Részben ez is közrejátszott, hogy a DMSC elnöksége a csapat elé azt a feladatot tűzte, hogy az első három hely valamelyikét megszerezze. Általánosságban: a Dombóvár kiegyensúlyozottabb teljesítményt nyújtott, ha azt vesszük figyelembe, hogy az őszi szezon végén és a bajnokság befejezésekor egyaránt a 3. helyen állt. Nem ilyen egyértelmű azonban szereplésük ha azt nézzük, hogy idegenben viszonylag gyengén szerepeltek, míg otthon jól. A csapat tizenhét hazai mér-'* kőzésén meg tudta őrizni veretlenségét, a megyebajnokságban egyedül ők voltak erre képesek. A dombóváriak tavaszi szereplése röviden: Február 26: Dombóvár—Fadd 4:0. Egy héttel később Bátaszék —Dombóvár 1:0. A tavaszi idény harmadik fordulójában egyik kellemetlen pontvesztésük volt hazai pályán, az Aparhanttal szemben. (0:0). Március 19-én a Ten- gelicet 2:0-ás vereséggel küldték haza, majd egy héttel később Pincehelyen nyertek l:0-ra. A következő vasárnap a simontornyaiak látogattak Dombóvárrra. Eredmény: 11:3. Következett Pakson az értékes l:0-ás dombóvári győzelem, majd a nagydorogiakat fogadták, ellenük 8:l-gyel ért véget a találkozó. A jelek szerint a nagyarányú győzelem megártott a játékosoknak, mert egy hét múlva Majoson a Bonyhádi Pannóniától 2:l-es vereség következett. Április 30-án, a Tolna ellen igyekeztek kiköszörülni a csorbát (7:0). Kisdorogon kitűnő mérkőzésen maradtak alul a dombóváriak 1:0-ra, majd hazai pályán 3:0-ás győzelem született a Bogyiszló ellen. A zombaiak szempontjából sorsdöntő mérkőzésen a Dombóvár nyerni tudott idegenben (1:0), majd a Nagymányokot fogadták, és ellenük ugyanilyen arányban győztek. Június 4-én váratlan pontvesztés következett a teveli l:l-es eredménnyel. Egy héttel később a TÁÉV SK csapatát fogadták, eredmény: 2:1. Az utolsó fordulóban Bonyhádon a Vasas együttesétől elszenvedett 4:2-es vereséggel fejezték be a szezont. A bajnokság során tizenkilenc játékos kapott bizonyítási lehetőséget, de közülük csak a kapuvédő Dobos szerepelt valamennyi mérkőzésen. Vida 33, Banai 33, Nagy 32, Németh 27, Pintér 23, Szijjártó 22, Lakos 20, Porcsa 19, Végvári 17, Csatári 17, Szieber 16, G. Kiss 15, Magyar 15, Horváth 10 mérkőzésen játszott. A csapatban Porcsa, és G. Kiss bizonyult legeredményesebbnek, mindketten 16 gólt lőttek. Utána sorrendben Németh következik 14, Banai 12, Nagy 11 és Szieber 9 góllal. Külön említést érdemel, hogy míg Porcsa 19 mérkőzésen, G. Kiss 15 mérkőzésen szerezte a 16 gólt. Bancsi Ferenc edző értékelése alapján a teljesítménylistán ez a sorrend: Vida, Pintér, Dobos, Banai és Nagy. Említést érdemel, hogy Dombóvárott lényegesen kevesebb volt a nézők száma, mint például Pakson. Ez azt bizonyítja, hogy a két csapat egyesülése után sem történt a nézőszám-alakulásban lényeges javulás. Pályaépítési akció A Láng Gépgyár dombóvári gyáregységének társadalmi szervei; az üzemi szakszervezeti bizottság, a KISZ-bizottság, a Vasas SE elnökségével egyetértésben elhatározták, hogy részt vesznek az 1978. évi társadalmi pályaépítési akcióban. Felajánlották, hogy a tavaly befejezett sportlétesítmények méreteit, valamint annak elhelyezését az elmúlt év december 20-án megjelent utasításnak megfelelően B típusú sporteleppé módosítják. Ezek szerint a füves pálya mérete 65x110, míg a salakos pálya 64x90 méter lesz. A tervezett új létesítmények a Dombóvári Vasas sporttelepén: két kézilabda- pálya, a labdarúgópálya kö- eüli 400 méteres futópálya, valamint 120 néző részére alkalmas lelátó építése. A tervezet szerint 6 ezer óra társadalmi munkát végeznek, melynek során a már említetteken kívül 400 folyóméteren át vízvezetéket építenek, 300 méteren elkészítik a kerítést, ezenkívül a sporttelep körül kétszáz fát ültetnek. A terveket a gyárt KISZ- bizottságával, üzemi szak- szervezeti bizottságával egyeztették, és máris jelentős munkát végeztek a közelmúlt hetekben. A gyáregység sportintézkedési terve alapján a munkát az üzemi szakszervezeti bizottság, a sportkör elnöksége, valamint a KISZ irányítja. A Láng Gépgyár dombóvári gyáregysége ezzel olyan létesítményhez jut, ahol biztosítani tudják a sportolóik minőségi tudásának növelését, ugyanakkor tömegsport területén az eddiginél még többen tudnak bekapcsolódni a rendszeres testedzésbe. Athénben folytatódott az ifjúsági súlyemelők világ- és Európa-bajnokj sorozata. Ezúttal a félnehézsúlyúak léptek dobogóra, akik versenyét a szovjet Verijenko nyerte. Szakításban világ- és Európa-bajnok: Sots (Szovjetunió) 57,5 kg, lökésben világ- és Európa-bajnok: Verijenko 192,5 kg. Félnehézsúlyban világ- és Európa-bajnok: Verijenko 350 kg. 2. Sots 345 kg. 3. Jahnel (NDK) 332,5 kg. VÄRNA A nemzetközi női röplabdatornán Magyarország 3:0 (9, 11, 3) arányú győzelmet aratott Kuba ellen. VILNIUS A nemzetközi sakkviadal 8. fordulójában Csőm István sötéttel vereséget szenvedett az NDK-beli Espig- től. MEDELLIN A közép-amerikai és karibi játékok labdarúgó helyosztói után az aranyérmet Kuba együttese szerezte meg. Miután a döntőben 2:0-ra verte Venezuelát, a bronzéremért vívott találkozón Bermuda 3:0 arányban bizonyult jobbnak Mexikónál. Kínos jelenetnek voltam tanúja a héten. — Csak átigazolással lehet kapcsolatos. — Igen. Az egyik állami gazdaság vezetője — csapatuk a járási bajnokságban szerepel — vissza akarta igazoltatni a megyebajnokságból egyik dolgozóját. — Ezt nem értem. — Pedig világos. Hosszú éveken át ott sportolt az illető, ahol vagy tíz éve dolgozik. Ott nem vették észre, hogy tud focizni, főleg gólt lőni, ezért a szomszédos községbe igazolták. Ekkor már rájöttek a gazdaságban is, hogy az illető „érzi” a kaput, és most vissza akarták igazolni. — Gondolom nem adták. — Éppen ezért volt kínos az illető labdarúgónak. Egyik helyen a csapat, a kollektíva tartotta, másik helyen viszont a munkahelye, ahol dolgozik. — Mielőtt elfelejtemr hadd kérdezzem: mi igaz a hírből, hogy a Bonyhádi Pannónia fúzionált a Bonyhádi Vasassal. — Nem sok. Néhány ember fejében megfordult ez, de a Pannónia vezetői azt mondták, nem, majd fiatalokkal folytatjuk tovább a járási bajnokságban. — Az egyik paksi labdarúgóról is hallottam egy jó kis történetet. — Nincs az illetőnek neve? — De van. Kovács Zoltánnak hívják. Szóval korábban az egyesület vezetői házi fegyelmit adtak neki. Néhány hét után kérte a vezetőket, engedjék el büntetését, meglátják, a jövőben semmi probléma nem lesz vele. — Előfordulhat, hogy valakinél eredményes az ilyen házi fegyelmi. — De még nem fejeztem be. Két héten át járt is edzésre, aztán bejelentette: nem kíván tovább a Paks színeiben játszani. — Akkor tehát erősített a Paks: nem lesz, akivel bajlódni kelljen az edzőknek. — Ha már az edzők kerültek szóba: úgy értesültem, történt néhány helyen edzőcsere. — Igen, nemcsak a játékosok cserélődnek, hanem az edzők is. — Beszélik, hogy a most felkerült gerjeni csapat legjobb játékosát Szekszárdra hozták. — Igen, így van. Csak azt nem tudom, vajon megfelel-e az NB 11-ben, vagy a tartalékcsapatban kap majd helyet. — Biztos befér az NB 11-be, hisz — amint hírlik — nincsenek túl sokan, kell a játékos. — Ezek szerint nem valami jól sikerült a Dózsa igazolása? — Ezt még nem tudni, mivel még — szerintük —, nem aktuális ennek kiteregetése. — Az egyik csapat vezetőjét szerdán késő este még Szek- szárdon láttam, és mint mondta: várja az egyesületi vezetőt, akitől játékoskiadást kért. — Erről én is tudok: este tízkor még Szekszárdon volt. — Ebben az esetben én nem ezt tenném. Nem várakoznék senkire a lakása ajtajában, hanem elmennék Harkányba. — A reumáját akarja talán gyógyítani? — Az átigazolásokról beszéltünk, és ezzel kapcsolatba mennék Harkánybh. — De miért? — Mert az átigazolás utolsó két-három napjában ott lehet találni az egyesületek vezetőinek többségét. Aztán van olyan is, aki nemcsak egyedül érkezik a fürdőhelyre, hanem magával viszi azt a két-három játékost, akit félt, akit nem akar kiadni. — Ez nem új dolog, különben ha jól emlékszem, három éve éppen az átigazolási időszakban egy jugoszláv csapat azért volt Szekszárdon vagy tíz napon át, hogy ne találják meg őket. , — És mi a véleménye a kerékpárversenyről, remélem tetszett? — Igen, a nézőknek nem lehet panaszuk, esetleg a versenyzőknek. — Miért? — Mert hosszú volt a táv. Legalábbis Hosszúmezei a miskolciak versenyzője annak találta, mert az országúti versenyen miközben hajtotta a pedált, remek ötlete támadt, melyet a tett követett: Szakályban géphibát imitált, és beállt az egyik udvarba. Ott jól kipihente magát, mire jött vissza a mezőny majdnem közéjük állt, hogy pihenten folytassa az utat. — Csak majdnem? — Igen. Mert a versenybíróság észrevette, és közölték Hosszúmezeivel, hogy a jelek szerint hosszú ideig nem versenyezhet.-kas A DMSC legénysége. Balról áll: Bancsi Ferenc edző