Tolna Megyei Népújság, 1978. július (28. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-23 / 172. szám
1978. július 23. Magyar közreműködéssel épült (el a mongol főváros ruhagyára Műszaki újdonságok Gépesített zöldségtermesztés. A moszkvai Zöldségtermesztési Kutatóintézetben különféle gépeket és berendezéseket dolgoznak ki — a talajelőkészítéstől kezdve a termés betakarításáig — a zöldségtermesztők számára. Az intézetben széles körű kutatást folytatnak magas terméshozamú vöröshagymák, káposzták, répák, paradicsomok és dinnyefélék kinemesítésére is. Négymillió csirke. Kajsja- dorban átadták rendeltetésének Litvánia legnagyobb baromfitenyésztő telepének harmadik részlegét. A munka- igényes folyamatok magas fokú gépesítése és automatizálása segítségével a hatalmas telep évente négymillió darab húscsirkét állít elő. Konténer-híd Rostock és Riga között. Rostock és Riga között rendszeres konténerjáratok közlekednek. A konténer alkalmas a legkülönfélébb iparcikkek kényelmes szállítására, ugyanakkor számottevően csökkenti a vasúti teherforgalmat. 1980-ig a fehérhajók több mint 15 000 konténert juttatnak el rendeltetési helyükre. Adatok ós tények Magyar-lengyel ipari együttműködés amely számára a kereskedelmi forgalom teremti meg az anyagi alapokat. A Varsó, Krakkó, Gdansk és más lengyel városok, falvak üzleteiben látható „Made is Hungary” feliratú termékek természetesen csak szerény részét alkotják a Lengyelországba irányuló magyar exportnak. A listán találhatók: beruházási javak — vegyipari, könnyűipari és élelmiszeripari gépek és berendezések, mezőgazdasági, vendéglátó- és hűtőipari gépek, szerszámgépek, autófelszerelések, orvosi műszerek, erősáramú rádióelektronikai termékek; fűtő- és nyersanyagok — timföld, bauxit, kőolajtermékek, alumínium, valamint, alumíniumtermékek és féltermékek, vegyi termékek, vasúti kocsik, a már említett autóbuszok és különleges gépjárművek, s végül a lengyel mezőgazdaság számára igen fontos komplett marha- és sertéshizlaldák. Külön figyelmet érdemelnek a kölcsönös kooperációs és szakosodási szállítások, amelyek aránya a forgalom egészében megközelíti a 25 százalékot. Jelenleg tízegynéhány kooperációs szerződés van érvényben többek között a gépjárműiparban, műszálgyártásban, az alumínium- iparban és szerszámgépgyártásban. Évek óta kedvezően fejlődik az ipari együttműködés és kooperáció a Wroclawtól nem messze lévő Jelezi Gépkocsigyár és az ismert győri Rába Művek, valamint a Csepel Autógyár között. A Jelczben gyártott tehergépkocsikhoz a Rába szállítja a hátsó hidakat és a Csepel Autógyár a kormányszerkezeteket. 1977- ben a Jelezi Gépkocsigyár összesen 6 ezer hátsó hidat és ugyanennyi kormányszerkezetet kapott a magyar gyáraktól, s eddig 50 ezer teherautót szereltek fel magyar részegységekkel. Magyar cégek részt vesznek a Polski Fiat 126 p termelésében is hat fontos részegységet szállítanak a népszerű kisautóhoz. A Bielsko- Biala-i gépkocsigyárba szállított magyar termékek értéke a jelenlegi ötéves tervidőszakban megközelíti az 50 millió rubelt. A magyar üzemben gyártott részegységek megtalálhatók a 125-ös Polski Fiatokban és a lengyel tehergépkocsikban is. A szorosabbá váló kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok másik példája az az 1973- ban aláírt egyezmény, amelynek értelmében Magyarország pvc-port szállít a lengyel vegyiparnak, s cserébe poliészter műselymet kap. Mindegyik fél exportjának az értéke — a jelenlegi árakat alapul véve — 1978—85 között 200 millió rubelt tesz ki. JERZY ROMAN A pálmák, Kuba jegenyéi. Amerre csak szem ellát, királypálmák, kreolpálmák emelkednek ki a buja trópusi növényzetből. A gyep is dús, olyan rajta a járás, mint egy vastag, puha perzsaszőnyegen. A trópusi növények színorgiája csodálatos. Az _ egyszerű utast ez ugyanúgy lenyűgözi, mint Kolumbusz Kristófot, aki ezt jegyezte hajónaplójába: „Soha emberi szem elé nem tárult ilyen nagyszerű látvány...” A szigetországban még sok beruházás, szakképzett munkaerő, modern mezőgazdasági gép kell ahhoz, hogy néhány esztendőn belül Kuba önellátó lehessen a legfontosabb élelmiszerekből és a hagyományos exportcikkeiből, cukorból, dohányból, gyümölcsből tovább növelhesse kivitelét. A cukornád messzi Indiából, arab hajókon érkezett el az Ibériai félszigetre, ahonnan a spanyol hódítók Kubába vitték. A trópusi eső öntözte talajon, a 23 fokos évi középhőmérsékleten, még a földbe vert karó is kihajt — a cukornád is nagyon hamar meghonosodott. Mindig szorongás fog el, ha a mezőn, vagy földeken tüzet látok, az égő növény szaga is rossz érzéseket vált ki belőlem, még akkor is, ha az a legtermészetesebbnek, vagy legártalmatlanabbnak látszik. Ez az érzés Kubába is elkísért. Egy este az alacsonyan úszó felhők alatt először csak a szürke füstgomo- lyokat majd közelebb érve a növényzet égését is láttam — szinte majdnem felkiáltottam. Kubai kísérőim is ugyanazt látták közbén szemük sem rezdült, míg végül egyikük sóhajtva megszólalt: holnap reggel vágják a nádat. A nádvágás előtt ugyanis leégetik a nád leveleit. Az égetést követő 48 órán belül aratni kell, mert különben a cukortartalom csökken. 30—35 fokos melegben egy szál nádvágó késsel, a A Lengyelországba érkező magyar utast meglepi azoknak a különféle termékeknek és berendezéseknek a meny- nyisége, amelyeket hazájában gyártottak. Alighogy elhagyja a pályaudvart vagy repülőteret, valószínű, hogy a lengyel utakon és utcákon közlekedő számos Ikarus autóbusz valamelyikét látja meg. Az üzletekben sok a magyar bor, különféle édességek, halkonzervek, paprika kapható, továbbá bőrcipők, pamuttermékek, bútorok, a gyógyszer- tárakban magyar orvosságok. Az 1976. januárjában aláírt több évre szóló lengyel— magyar kereskedelmi kormánymegállapodás értelmében a Lengyelországba irányuló magyar export értéke az 1976—80-as időszakban eléri az 1,2 milliárd rubelt, de már ma, az időszak felénél, nyilvánvaló hogy ezt a tervet jelentős mértékben -túlteljesítik. Minden jel arra mutat, hogy a Magyarország és Lengyelország közötti kereskedelmi forgalom egyre jelentősebb lesz mindkét ország gazdasága számára. A magyar és lengyel iparnak az utóbbi években bekövetkezett gyors fejlődése és szerkezete egyre szélesebb lehetőségeket teremt a kölcsönös árucsere számára. Nem jelentéktelenek az egyre szorosabbá váló nem kereskedelmi kapcsolatok is, többek között a turistaforgalom fejlődése, machetével nem gyerekjáték a nádvágás. A nagy hőség miatt általában reggel hatkor kezdenek, 12—2-ig pihennek, majd újra folytatják a mui> kát. Kubában a cukornád betakarítása nemzeti ügy, ami jelenleg még a társadalom mozgósítását igényli. A forradalom előtt több százezer munkanélküli volt, sőt más Karib-tengeri államokból is szállítottak az országba olcsó munkaerőt, ezért nem tartották sürgetőnek a betakarítás gépesítését. Ma a megoldandó feladatok közül az első helyen áll a cukornádvágás gépesítése. Ezt hivatott megoldani a szovjet segítséggel épült kombájngyár. Egy nádvágó napi teljesítménye machetével, nádvágó késsel 2—300 arroba között mozog. Egy jó nádvágó az 500 arrobát is eléri (1 arroba = 11,5 kg.) A machete kb. egyméteres, egyenes, éles kardhoz hasonló acéllemez, kézhez idomuló fa-, vagy műanyag markolattal. A machete egyébként ugyanolyan szimbóluma a kubai mezőgazdaságnak, mint a magyarnak volt a kasza. Egy kombájn mintegy 200 nádvágó munkáját végzi el. Mellesleg hektáronként 10 tonna nád terem, s 110 tonna nádból lesz 1 tonna cukor. Az Antillák gyöngyét, Kubát, a krokodil formájú szigetet hosszában átszelő Car- ratera Centrál betonján véget nem érő cukornádtáblák között száguld a gépkocsi. A cukor-utakon is nagy volt a forgalom az elmúlt hónapokban, hogy a cukorgyárak mielőbb feldolgozhassák a beérkezett cukornádat. Ha kedvez az időjárás a cukorkivitel nagy valutabevételt hoz az országnak. Alkalmam volt meglátogatni Las Villas tartomány Florida nevű helységében az Ignacio Agramonte cukorgyárat és finomítót. A gyár 40 éve épülhetett. (Egyébként 150 cukorgyár van az országban.) A nagy cukorbetakarítás idején a gyár három műszakban dolgozik. Végignéztük a gyártás folyamatát és megcsodáltuk a raktárban zsákokban felhalmozott cukorhegyeket, elbeszélgettünk a gyár fiatal igazgatójával. A cienfuegosi öbölben lévő tengeri kikötő földrajzilag és kereskedelmi szempontból egyaránt fontos. Először is a szigetország közepén helyezkedik el, tehát a szállítás, illetve az elosztás szempontjából sem közömbös. Ilyen megfontolásból a cienfuegosi ipar is nagy fontosságú. Az egész cukorkikötőben a nyers cukor jellegzetes szaga uralkodik. A kikötőt 1967-ben építették és a világ egyik legnagyobb kapacitású cukorállomása, óránként 1200 tonna cukor haladhat át a kikötőn. A 225 méter hosszú, 45 méter széles és 25 méter magas raktárban 90 ezer tonnányi zsákolatlan hatalmas nyerscukor-hegy áll. a transzportőrök onnan egyenesen a hajók gyomrába viszik a barnás színű finomítatlan cukrot. A hajók édes rakományukkal mindenekelőtt a szocialista országokba, köztük hazánkba, Ázsiába és Európa országaiba, Japánba, Angliába indulnak. A kubai ember édesszájú. A mindenütt kapható kávé törökösen, cukorral együtt készül, mégis mindenki tesz még bele cukrot. Kitűnő gyümölcsleveik is az európai ízléshez képest erősen cukrozottak. Ha a nádvágó megszomjazik, vagy megéhezik, a machetéjével lehántja a nád kemény kérgét és lá- gyabb, rostos részét megrágva kiszívja a cukornedvet. A kubai földművest eddig jobbára a cukornád foglalta le, most a cukornádaratás befejeztével több idő és energia jut a többi növényféleségekre. Az autópálya mentén haladó földúton gyors lábú lovaik hátán jellegzetes, széles karimájú szalmakalapjuktól beárnyékolt arcuk elmosolyodik, ha integetnek nekik. Lovuk már nem a cukornádföldek felé viszi őket, hanem a kávéültetvényekhez és a gyümölcsös kertekbe. A cukornádat nem kell minden évben telepíteni, egy tő hét éven át is kihajt — a fehér arany gazdag terméssel hálálja meg a kemény munkát. (B-s) Mongóliái képek Az NDK segítségével építették fel a korszerű ulánbátori szőnyeg gyárat. Magyar segítséggel épült fel a szonginói biokombinát A gyerekek korán megtanulnak lovagolni így aratják az édes nádat Kuba a VIT évében Cukorcsata machetével
