Tolna Megyei Népújság, 1978. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-23 / 172. szám

"árd , ami Köixv Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Mai számunkból XXVIII. évfolyam, 172. szám ÁRA: 1,— Ft 1978. július 23., vasárnap VIT-küldötteink első csoportja Havannában Megérkezett Havannába a világifjúsági találkozón részt vevő, 450 tagú magyar delegáció huszonhat főnyi „előőrse”, élén Barabás Já­nossal, a KISZ KB titkárá­val, a magyar küldöttség he­lyettes vezetőjével. A cso­portnak az a feladata, hogy a fesztivál megnyitásáig hát­ralevő időben elvégezze az utolsó simításokat a magyar VIT-küldöttek havannai programján. A magyar VIT-delegáció első csoportját vivő Inter­flug-gép este fél nyolckor, harmincfokos melegben szállt le a havannai repülőtéren. A Berlintől Havannáig tartó ti­zennégy órás úttól kissé fá­radtan léptek a küldöttek Kuba földjére. Villámgyors útlevélvizsgálat után felbú­gott a magyar busz motorja és ugyanabban a percben megszólalt a küldöttséghez tartozó mikrobusz hangszó­rója: „Üdvözöljük a magyar küldötteket, szervusztok! A magyar küldöttek min­den kényelemmel berende­zett szálláshelyén már meg­vetett ágyak és vacsora vár­ta a vendégeket. Étkezés után a csoport vezetői nyom­ban hozzáláttak a munká­hoz, hiszen minden perc drá­ga — egy hét múlva kezdő­dik a VIT. A magyar delegációt a Ku­bai KP gazdasági tervezési főiskolájának a havannai „Rózsadomb”, a Cubanacan tőszomszédságában levő épü­letében helyezték el. A kollégium mellett áll az a gyönyörű régi palotácska, amelyben környékbeli szó­beszéd szerint egykor a Ba­tista vezette diktatúra bel­ügyminisztere lakott és amely a VIT alatt a magyar küldöttség vezetőinek ad otthont. A 29. HÉT ESEMÉNYE, KÉRDÉSE, TÖRTÉNETE (6. old.) RÓDER BÜNHÖDÉSE (7. old.) TÉRHATÁSÚ TERVEZÉS (12. old.) ATOMERŐMŰ- ÉPÍTKEZÉS (3. old.) AZ MNOT EGYIK TAGJA (3. old.) HÁZASSÁG születik (4. old.) KOVÁCS ISTVÁN könyvtarában (4. old.) HARAGSZANAK A VILÁGRA (5. old.) ALÁRENDELTEK? (5. old.) MONGÓLIÁI KÉPEK (9. old.) MAGYAR—LENGYEL IPARI EGYÜTTMŰKÖDÉS (9. old.) KUBA A VIT ÉVÉBEN (9. old.) A SZOLIDARITÁSI AKCIÓ KÉPEI (11. old.) JUH: 36 TSZ-BEN (7. old.) ÚJ VONÁSOK A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉSBEN (8. old.) TIZENKÉT ÉV ALATT MEGKÉTSZEREZŐDÖTT A VILLAMOSENERGIA­TERMELÉS (8. old.) A népgazdaság egyensúlya A népgazdaság fejlődése, működése akkor van összhangban az egyensúly-követelményekkel, ha az előállított javakat a szükségleteknek megfele­lően osztja el, használja fel, s a jövedelmek, a vásárlóerő képződése is ezzel összhangban van. Ez a tömör formula persze sok mindent feltételez: példának okáért, hogy a termelés összetétele össz­hangban van a kereslettel, a valóságos szükséglet­tel, hogy a népgazdasági terv a termelés elosztá­sát, felhasználását reálisan, az arányos és kiegyen­súlyozott fejlődés követelményei szerint irányozta elő. Napjainkban az is követelmény, hogy a sza­bályozó rendszer a fentikenek megfelelően befo­lyásolja mind a termelést, mind a felhasználást. A népgazdaságban a múltban is időről időre keletkeztek egyensúlyzavarok. Leginkább abban a formában, hogy több terméket és jövedelmet használtunk fel, mint amennyit az adott esztendő­ben előállitottunk. Gyakran hivatkozott megállapítás: fejlődé­sünk külgazdasági feltételei a világpiaci árarány­változások és a cserearány-veszteség következté­ben alapvetően módosultak, romlottak. Hadd egé­szítsük ki ezt azzal, hogy az egyensúlyi követel­mények érvényesítésének feltételei is nehezebbek lettek. Ebbe a tervidőszakba már külgazdasági egyensúlyhiány közepette léptünk, s csak annak enyhítését tűzhettük célul. Az V. ötéves terv az­zal számolt, ha az összes belföldi felhasználás ki­sebb mértékben nő, mint a nemzeti jövedelem, s ha egyidejűleg a termelés hatékonyságának javu­lása, s az export szerkezetváltozása is hozzájárul a cserearány-veszteség mérsékléséhez, folyamato­san javulni fog a külgazdasági egyensúly. Egyensúlyi gondjaink azért súlyosbodtak, mert a középtávú tervidőszak derekáig a külgaz­dasági egyensúlyi helyzet nem javult, inkább romlott. Mindenekelőtt azért, mert a gazdaságon belül nem tudtuk a tervezett egyensúlyi helyzetet kialakítani. Ezúttal is a beruházások futottak el: az 1976—1978. évi beruházások várhatóan mintegy 8—9 százalékkal haladják meg a tervidőszak első három évére tervezett értéket. Ennek a többlet- kiadásnak nem volt sem nemzeti jövedelem, sem árufedezete, tehát csak többletimporttá! lehetett fedezni. A külgazdasági egyensúlyi helyzet romlá­sának, a külkereskedelmi mérleghiány növekedé­sének másik tényezője: a termelés hatékonysága nem javult az elvárt mértékben. A gazdaság egyensúlyi problémái az állami költségvetésben is tükröződnek. S korántsem ki­zárólag a költségvetés hiányában, passzívumában, sokkal inkább a vállalatoknak folyósított kiadá­saiban, a támogatások mértékében. A gazdaság egyensúlyzavarai korábban - min­dig a gazdaságon belül keletkeztek — s csaknem mindig a beruházások körében —, s kiváltották a külgazdasági egyensúly hiányát — a külkereske­delmi passzívumot -—, amely a zavarok átmeneti kiküszöbölésére adott lehetőséget. Most gyökere­sen már a helyzet: külkereskedelmi mérlegünk esztendők óta passzív, a cserearányok 1976 kivé­telével folyamatosan romlottak. Ez utóbbiból az következik, hogy a külgazdasági feltételek szinte újratermelik az egyensúlyhiányt, amit a terve­zettnél nagyobb beruházások, a felhalmozás­fogyasztás arányának a felhalmozás javára törté­nő eltolódása is növelt. A magyar népgazdaság helyzetét — sajiíos — mindenképpen tartósnak ígérkező egyensúlyzavarok, egyensúlyhiány jel­lemzi. A tartós jelző használatát nemcsak az el­múlt esztendők azonos problémája indokolja, ha­nem az is, hogy a lehetséges orvoslási módok — a fejlesztési források, a beruházások megfelelő mederbe terelése, a gazdaságos exportszerkezet kialakítása, a termelés hatékonyságának erőtelje­sebb javítása még nem állnak rendelkezésünkre. Mindezek olyan teendők elvégzését követelik, amelyek hosszabb időt, több esztendőt vesznek igénybe. GARAMVÖLGYI ISTVÁN A VOLÁN szekszárdi telepén jártunk, teherautós-szerelőket lestünk meg munka közben. Megpróbáljuk pár képen be­mutatni azt a tevékenységet, melyet sokszor nehéz körülmények között kell végezniök, Képriportunkat lapunk 5. ol­dalán találhatja az olvasó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom