Tolna Megyei Népújság, 1978. július (28. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-22 / 171. szám
a Képújság 1978. július 22. Nagymányok nagyközség a Mecsek-hegység keleti kiágazásának északi oldalán, Tolna megye déli szélén. A Wosinsky Mór által feltárt neolit-kőkori emlékek arról tanúskodnak, hogy már kőkori eleink is lakhatónak találták a környéket. Első írásos emlékünk Mányokról 1015-ből való, a pécsvá- radi bencés apátság alapítólevelében szerepel a község neve. A tatárjárás elpusztítja, de a XIV. század elejére már tekintélyes község, saját pappal és templommal. A törökdúlás után német telepesek építik újjá a helységet. 1878-ban bánya nyílik a környező hegyekben, amely 1964-ben bezárja kapuit. 1966-ban Kismányok, majd 1970-ben Váralja társul Nagymányokhoz, amely 1971. május 1-én megkapja a nagyközség címet. Az összlakosság száma 5040, ebből az anyaközségre 3080 jut. Szép községnek nevezni Nagymányokot túlzás lenne, hanem környezete gyönyörű. Idáig nyúlik a Mecsek, hogy üde zöldjével ellensúlyozza a község szürkeség ét. Sokáig álmos falu volt, a bánya megszűnése le- lankasztotta a fejlesztési kedvet, de mostanság ismét lelkes községfejlesztésnek lehetünk tanúi. Erről is hírt adunk beszámolónkban. gy fekete üzem Kezdetben való a szén és később lön termelés, sőt túltermelés, s mindezek mellett egy valóságosan is halmozódó probléma; a szénpor. Dacára az anyag tűzveszélyes voltának, ekkor egy isteni szikra segített; gyártsunk brikettet a szénporból. Mindez Nagymányokon 1937-ben indult meg. A termelést két présgéppel kezdték meg, az egyik tojás alakú, a másik téglalap alakú brikettet nyomott — ez utóbbinak darabja nyolc kilós volt és (akkoriban még) gőzzel működő cséplőgépek, valamint mozdonyok fűtésére használták. A felszabadulás után jó néhány évvel indult fejlődésnek az üzem. Ehhez persze az kellett, hogy a bányászat is fejlődésnek induljon. Megkezdték a kitermelés gépesítését és a tárnákból az egyre növekvő mennyiségű szénnel több szénpor is felszínre jött, márcsak azért is, mert a gépek jobban törték az anyagot, mint a csákány. A Brikettipari Tröszt volt erekor a gyár felettes szerve és napi három-négy vagon a termelése, immáron hengeres présekkel. 57-ben újból átszervezés történt és a brikettgyár a szénbányákhoz került. Országosan a Briketttermelő és Széndúsító Vállalat próbálta összefogni ezek tevékenységét. Növekedett a háztartások tüzelőigénye. Nem hiába, mert — szerencsére — a termelés is emelkedőben volt. Ekkor . Nagymányokon négy új prést állítottak üzembe, majd 71-ben egy ötödiket — a legnagyobb kapacitásút. Ez idő tájt hatvan forint volt egy tonna előállítási költsége. (Hogy ez mennyire jó vagy rossz, arra egy szakmai pletyka: a közeli Hidason üvegfalakkal és luxuskivitelben megépített méregdrága üzem méregdrágán termelt és leállították. Egyéb tanulságok mellett kiderült, hogy a szénpor és a luxus nemigen fér össze.) Ma a Mecseki Szénbányák Vállalat mázaszászvári üzemével közös a nagymányoki gyár üzemvezetése. A tonnánkénti termelési költség százöt forint, a napi termelés hatszáz tonna, műszakonként háromszáz. Az alapanyag magyar és lengyel szén. A brikettgyártásban kevésbé járatos olvasóban felmerülhet a kérdés, mi fogja ösz- sze a szénport a tojás alakú brikettben. A gyártás menete — technológiája — vázla- • tosan; a szénporhoz tíz százalékban apróra zúzott ipari bitument — magyarán szurkot — kevernek. Ebből a keverékből egy gőzgyúróban a szurok megolvad, az innét kikerülő masszát pedig a brikettprés nyomja formába. Ezután a terméket több szállítószalagon „utaztatják”, míg a külső kérge lehűlve megszilárdul és úgy fogja közre a belső lágyabb részt, mint a diót a héja. Mehet a vagonba, hiszen három-négy. méterről leesve sem zúzódik szét. Igen ám, de hol itt a szénpor. No nem az, ami a brikettbe bekerül, hanem az a' sokkal finomabb és emiatt — meg a színe miatt — kellemetlenebb szénpor, ami a falut tartós déli szél esetén elborítja. És nemcsak a házakat, utcákat, hanem a szobákat is; a finom szénpor beszivárog az ablakok parányi résein a szobákba, lakásokba. Nagymányokon tehát a déli szél és a takarítás összefüggő fogalmak. Az egésznek oka pedig a víz. Többnyire a felhasznált barnaszenek tartalmaznak annyi nedvességet, hogy a gyártáshoz szárítással kell előkészíteni az anyagot. A szárítandó szénport egy hat- hétszáz fokos füstgázáramlaton engedik át. Ez az áramló füstgáz az apró részeket magával ragadja — miközben a nullától hat milliméteres nagyságúakat megszárítja. Van ugyan egy ciklonberendezés, mely valamennyi szénport — zömmel a nagyobb részeket — kiválasztja, de még így is marad elegendő mikronos nagyságú a szabadba kerülő gázban. Innét a szénporeső. Hoztak ugyan egy tisztító- berendezést és vele együtt jött a vállalat — központi — környezetvédelmi szakembere is, aki megmérve a szénpor mennyiségét, feleslegesnek találta az amúgy meglehetősen drága berendezés ittlétét és ezt elszállították. Ezután kijött az üzembe egy megyei környezetvédelmi szakember, szintén megmérte a szénpor mennyiségét és soknak találta. (Bírság is lett a dologból). Mindezek után és közben a szénpor tovább szállingózott, makacs természetéből adódóan nem sokat törődve a környezetvédelmi szakemberek megannyi mérésével. A megoldást valószínűleg a nagymányoki brikettgyár főmérnökének ötlete adja, melyet a vállalat kutatói továbbfejlesztettek; egy vízfüggöny-leválasztásos módszer. Remélhetik a környékbeliek, hogy ez a vízfüggöny helyettük is kisöpri — még a kéménybe jutás előtt — a füstgázból a szénport. Pár mondatban- sok mindenről Nagymányok egészségügyi ellátása nemcsak a megyei, de az országos átlagnál is jobb. A községben két körzeti, egy gyerek- és egy fogorvos van. Gyógyszertára is van a nagyközségnek. Kismányokról 50, Váraljáról 58 diák jár a nagymányoki iskolába, ahol jó körülmények között szakrendszerű oktatás folyik. Hétközi diákotthon is működik a községben. Az eddigi kilátások alapján rekordtermésre számít a tsz kukoricából. Tavaly 76 mázsát takarítottak be hektáronként. Az idei kilátások jobbak a tavalyinál. A termelőszövetkezet szakemberei tervezték és kivitelezték a húsztonnás hídmérleget és a terményszárítóhoz tartozó térburkolatot. A munkaképes lakosság hatvanöt százaléka eljár dolgozni a nagyközség területéről — elsősorban bányákba. Ugyanakkor a brikettüzemben és a ruházati ktsz-ben sokan dolgoznak, akik nem Nagymányokon laknak. Az egykor volt vájártanuló iskola ad otthont egy nevelő- otthonnak, _ ahol nyolcvan- kilencven veszélyeztetett gyereket, alsó tagozatos fiúkat tudnak elhelyezni. • Teljes erőbedobással kaszálják a lucernát. Eddig 80 vagon szénát vágtak le és raktak kazalba. A nagy munkában mindenki részt vett, az irodisták, a tmk-sok, a kőművesek, a szerelők, élen a szövetkezet elnökével. Ezekben a napokban a Vámosi-féle hideglevegős szé-. naszárítóba rakják a kazlakat. Január 1-től házi építőbrigádot szervez a nagyközségi tanács. A tervezeti: tíz- tizenkét fős brigád hatékonyan tud majd közreműködni a községfejlesztési feladatok megoldásában. Az általános iskolának 615 tanulója van. Ide körzetesí- tették a kismányoki iskolát és a váraljai felső tagozatot. A szövetkezetben dolgozó tagok száma 340, köztük igen sok a fiatal: 136-an harminc éven aluliak. Tizenkét mérnök, egy állatorvos, 33 technikus és 135 szakmunkás dolgozik jelenleg a gazdaságban. Tsz-ösztöndíjjal ketten tanulnak középiskolában, öten szakmunkásképzőben. __ A nagymányoki magazint a gazdaságpolitikai rovat munkatársai készítették. Hétfőn, július 24-én szerkesztőségünk munkatársai Bogyiszlói! lesznek. Szombaton háromszor kezdtek Szombaton például ideges volt mindenki a Gábor Áron szövetkezetben. Nem csoda. Háromszor kezdett permetezni az eső és igaz hogy csak csepergett, ahhoz éppen elég volt, hogy ne álljanak be a kombájnok a búzába. Álltak, vártak, beültek a kombájn-, és a traktorfülkébe, lesték az eget. Ennek ellenére tetemes mennyiséget betakarítottak. A búza víztartalma 22 százalék volt, s azonnal a szárítóba került. Az aratás teljes erővel folyik ezekben a napokban. Vasárnap estig a? 1000 hektár búzából 235 hektárt learattak. Ha az időjárás hagyja dolgozni a gépeket és embereket, 29-ére befejezik a betakarítást. Egyébként a szövetkezet történetében még soha nem volt olyan jó a műszaki felkészültség mint most: két Claas-domi- nátor kezdett idén dolgozni. Az utóbbi időben Nagymányok lakossága kilábal a bánya megszűntével bekövetkezett letargiából. Újból feilend ült az építkezési kedv. Évente öt-hat új házzal gyarapodik az új telep. Sporttudósítás- társadalmi munkában Orbán Lajos, a , nagymányoki brikettüzemben dolgozik. Tizenöt éve tudósítója lapunk sportrovatának. Mindig lehet rá számítani, anyagait pontosan, precízen küldi, illetve mondja be telefonon. Társadalmi munkában látja el ezt a feladatot. Ez alatt az idő alatt nagyon sokféle sporteseményről küldött anyagot. A községben a labdarúgásnak sok rajongója van. Négy-ötszázan is kimennek a pályára egy-egy mérkőzésre. A labdarúgócsapat a megyebajnokságban a hetedik, az asztaliteniszezők a hatodik helyen végeztek. Van még szép eredményeket elért atlétikai szakosztályuk is. Tudósítónk ottjártunkkor is sportügyben fáradozott. Szek- szárdra, Bonyhádra és Győrébe ment „tárgyalni”, mert az új idényre három-négy labdarúgót szeretnének átigazolni csapatukhoz. így fogadott Nagymányok rtYí <*. Ez a kép, illetve ez a fejtetőn álló Moszkvics fogadott bennünket hétfőn reggel a faluhatárt jelző tábla előtt ötszáz méterrel. Vasárnap éjjel a személykocsi — általunk eddig ismeretlen okból — nekivágódott a jobb oldali dombnak, onnan átvágódott baloldalra és fejtetőn állt meg. Szerencsére haláleset és komolyabb sérülés nem történt. Mindennél fontosabb: a vízmű A községnek nincs egészséges ivóvize. A gyerekek a nagymányoki kutak vizét csak forralva ihatják. (Persze, hogy a szülők ezt mennyiben tartják be, az más kérdés.) I Ezért a nagyközségi közös tanácsnak a vízmű megépítése a legfőbb feladata. Amint a tanácselnök tájékoztatott, a megoldás közelinek tűnik. Jövő tavaszra meglesznek a kutak, utána a vezetékek építése a feladat. A lakosság, mindhárom községben, igényli az egészséges ivóvizet, anyagi áldozatokra is hajlandó, amint ezt már falugyűlésen is kijelentették. Az idén még egy falugyűlést terveznek, ahol már részletes tájékoztatást tud adni a tanácsvezetés. Mivel rendkívül hosszú vezetékrendszerre lesz szükség, a költség egy kútra eső hányada meghaladja az országos átlagot, ugyanakkor a tanács teljes anyagi erejét is igénybe veszi. Ennek ellenére: a kell nagy úr, Nagymányokon pedig kell az egészséges ivóvíz. Jkstuj nelcsp
