Tolna Megyei Népújság, 1978. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-22 / 171. szám

a Képújság 1978. július 22. Nagymányok nagyközség a Mecsek-hegység ke­leti kiágazásának északi oldalán, Tolna megye déli szélén. A Wosinsky Mór által feltárt neolit-kőkori emlékek arról tanúskodnak, hogy már kőkori eleink is lakhatónak találták a környéket. Első írá­sos emlékünk Mányokról 1015-ből való, a pécsvá- radi bencés apátság alapítólevelében szerepel a köz­ség neve. A tatárjárás elpusztítja, de a XIV. század elejére már tekintélyes község, saját pappal és templommal. A törökdúlás után német telepesek építik újjá a helységet. 1878-ban bánya nyílik a környező hegyekben, amely 1964-ben bezárja kapuit. 1966-ban Kismányok, majd 1970-ben Váralja társul Nagymányokhoz, amely 1971. május 1-én megkapja a nagyközség címet. Az összlakosság szá­ma 5040, ebből az anyaközségre 3080 jut. Szép községnek nevezni Nagymányokot túlzás lenne, hanem környezete gyönyörű. Idáig nyúlik a Mecsek, hogy üde zöldjével ellensúlyozza a község szürkeség ét. Sokáig álmos falu volt, a bánya megszűnése le- lankasztotta a fejlesztési kedvet, de mostanság ismét lelkes községfejlesztésnek lehetünk tanúi. Erről is hírt adunk beszámolónkban. gy fekete üzem Kezdetben való a szén és később lön termelés, sőt túl­termelés, s mindezek mellett egy valóságosan is halmozó­dó probléma; a szénpor. Da­cára az anyag tűzveszélyes voltának, ekkor egy isteni szikra segített; gyártsunk brikettet a szénporból. Mindez Nagymányokon 1937-ben indult meg. A ter­melést két présgéppel kezd­ték meg, az egyik tojás ala­kú, a másik téglalap alakú brikettet nyomott — ez utób­binak darabja nyolc kilós volt és (akkoriban még) gőz­zel működő cséplőgépek, va­lamint mozdonyok fűtésére használták. A felszabadulás után jó néhány évvel indult fejlő­désnek az üzem. Ehhez per­sze az kellett, hogy a bányá­szat is fejlődésnek induljon. Megkezdték a kitermelés gé­pesítését és a tárnákból az egyre növekvő mennyiségű szénnel több szénpor is fel­színre jött, márcsak azért is, mert a gépek jobban törték az anyagot, mint a csákány. A Brikettipari Tröszt volt erekor a gyár felettes szerve és napi három-négy vagon a termelése, immáron hengeres présekkel. 57-ben újból át­szervezés történt és a brikett­gyár a szénbányákhoz ke­rült. Országosan a Brikett­termelő és Széndúsító Válla­lat próbálta összefogni ezek tevékenységét. Növekedett a háztartások tüzelőigénye. Nem hiába, mert — szeren­csére — a termelés is emel­kedőben volt. Ekkor . Nagy­mányokon négy új prést állí­tottak üzembe, majd 71-ben egy ötödiket — a legnagyobb kapacitásút. Ez idő tájt hat­van forint volt egy tonna elő­állítási költsége. (Hogy ez mennyire jó vagy rossz, arra egy szakmai pletyka: a kö­zeli Hidason üvegfalakkal és luxuskivitelben megépített méregdrága üzem méreg­drágán termelt és leállították. Egyéb tanulságok mellett ki­derült, hogy a szénpor és a luxus nemigen fér össze.) Ma a Mecseki Szénbányák Vállalat mázaszászvári üze­mével közös a nagymányoki gyár üzemvezetése. A ton­nánkénti termelési költség százöt forint, a napi termelés hatszáz tonna, műszakonként háromszáz. Az alapanyag magyar és lengyel szén. A brikettgyártásban kevés­bé járatos olvasóban felme­rülhet a kérdés, mi fogja ösz- sze a szénport a tojás alakú brikettben. A gyártás mene­te — technológiája — vázla- • tosan; a szénporhoz tíz szá­zalékban apróra zúzott ipari bitument — magyarán szur­kot — kevernek. Ebből a ke­verékből egy gőzgyúróban a szurok megolvad, az innét kikerülő masszát pedig a brikettprés nyomja formába. Ezután a terméket több szál­lítószalagon „utaztatják”, míg a külső kérge lehűlve meg­szilárdul és úgy fogja közre a belső lágyabb részt, mint a diót a héja. Mehet a vagon­ba, hiszen három-négy. mé­terről leesve sem zúzódik szét. Igen ám, de hol itt a szén­por. No nem az, ami a bri­kettbe bekerül, hanem az a' sokkal finomabb és emiatt — meg a színe miatt — kelle­metlenebb szénpor, ami a falut tartós déli szél esetén elborítja. És nemcsak a há­zakat, utcákat, hanem a szo­bákat is; a finom szénpor be­szivárog az ablakok parányi résein a szobákba, lakások­ba. Nagymányokon tehát a déli szél és a takarítás össze­függő fogalmak. Az egésznek oka pedig a víz. Többnyire a felhasznált barnaszenek tartalmaznak annyi nedvességet, hogy a gyártáshoz szárítással kell előkészíteni az anyagot. A szárítandó szénport egy hat- hétszáz fokos füstgázáramla­ton engedik át. Ez az áramló füstgáz az apró részeket ma­gával ragadja — miközben a nullától hat milliméteres nagyságúakat megszárítja. Van ugyan egy ciklonberen­dezés, mely valamennyi szén­port — zömmel a nagyobb részeket — kiválasztja, de még így is marad elegendő mikronos nagyságú a szabad­ba kerülő gázban. Innét a szénporeső. Hoztak ugyan egy tisztító- berendezést és vele együtt jött a vállalat — központi — környezetvédelmi szakembe­re is, aki megmérve a szén­por mennyiségét, felesleges­nek találta az amúgy meg­lehetősen drága berendezés ittlétét és ezt elszállították. Ezután kijött az üzembe egy megyei környezetvédelmi szakember, szintén megmérte a szénpor mennyiségét és soknak találta. (Bírság is lett a dologból). Mindezek után és közben a szénpor tovább szállingózott, makacs termé­szetéből adódóan nem sokat törődve a környezetvédelmi szakemberek megannyi mé­résével. A megoldást való­színűleg a nagymányoki bri­kettgyár főmérnökének ötle­te adja, melyet a vállalat ku­tatói továbbfejlesztettek; egy vízfüggöny-leválasztásos módszer. Remélhetik a kör­nyékbeliek, hogy ez a víz­függöny helyettük is kisöpri — még a kéménybe jutás előtt — a füstgázból a szén­port. Pár mondatban- sok mindenről Nagymányok egészségügyi ellátása nemcsak a megyei, de az országos átlagnál is jobb. A községben két kör­zeti, egy gyerek- és egy fog­orvos van. Gyógyszertára is van a nagyközségnek. Kismányokról 50, Váraljáról 58 diák jár a nagymányoki iskolába, ahol jó körülmé­nyek között szakrendszerű oktatás folyik. Hétközi diák­otthon is működik a község­ben. Az eddigi kilátások alap­ján rekordtermésre számít a tsz kukoricából. Tavaly 76 mázsát takarítottak be hek­táronként. Az idei kilátások jobbak a tavalyinál. A termelőszövetkezet szak­emberei tervezték és kivite­lezték a húsztonnás hídmér­leget és a terményszárítóhoz tartozó térburkolatot. A munkaképes lakosság hatvanöt százaléka eljár dol­gozni a nagyközség területé­ről — elsősorban bányákba. Ugyanakkor a brikettüzem­ben és a ruházati ktsz-ben sokan dolgoznak, akik nem Nagymányokon laknak. Az egykor volt vájártanuló iskola ad otthont egy nevelő- otthonnak, _ ahol nyolcvan- kilencven veszélyeztetett gye­reket, alsó tagozatos fiúkat tudnak elhelyezni. • Teljes erőbedobással ka­szálják a lucernát. Eddig 80 vagon szénát vágtak le és raktak kazalba. A nagy mun­kában mindenki részt vett, az irodisták, a tmk-sok, a kőművesek, a szerelők, élen a szövetkezet elnökével. Ezekben a napokban a Vá­mosi-féle hideglevegős szé-. naszárítóba rakják a kazla­kat. Január 1-től házi építő­brigádot szervez a nagyköz­ségi tanács. A tervezeti: tíz- tizenkét fős brigád hatéko­nyan tud majd közreműköd­ni a községfejlesztési felada­tok megoldásában. Az általános iskolának 615 tanulója van. Ide körzetesí- tették a kismányoki iskolát és a váraljai felső tagozatot. A szövetkezetben dolgozó tagok száma 340, köztük igen sok a fiatal: 136-an harminc éven aluliak. Tizenkét mér­nök, egy állatorvos, 33 tech­nikus és 135 szakmunkás dol­gozik jelenleg a gazdaságban. Tsz-ösztöndíjjal ketten ta­nulnak középiskolában, öten szakmunkásképzőben. __ A nagymányoki ma­gazint a gazdaságpoliti­kai rovat munkatársai készítették. Hétfőn, július 24-én szerkesztőségünk mun­katársai Bogyiszlói! lesznek. Szombaton háromszor kezdtek Szombaton például ideges volt mindenki a Gábor Áron szövetkezetben. Nem csoda. Háromszor kezdett permetez­ni az eső és igaz hogy csak csepergett, ahhoz éppen elég volt, hogy ne álljanak be a kombájnok a búzába. Álltak, vártak, beültek a kombájn-, és a traktorfülkébe, lesték az eget. Ennek ellenére tetemes mennyiséget betakarítottak. A búza víztartalma 22 száza­lék volt, s azonnal a szárító­ba került. Az aratás teljes erővel folyik ezekben a na­pokban. Vasárnap estig a? 1000 hektár búzából 235 hek­tárt learattak. Ha az időjá­rás hagyja dolgozni a gépe­ket és embereket, 29-ére be­fejezik a betakarítást. Egyéb­ként a szövetkezet történeté­ben még soha nem volt olyan jó a műszaki felkészültség mint most: két Claas-domi- nátor kezdett idén dolgozni. Az utóbbi időben Nagymányok lakossága kilábal a bánya megszűntével be­következett letargiából. Újból feilend ült az építkezési kedv. Évente öt-hat új házzal gyarapodik az új telep. Sporttudósítás- társadalmi munkában Orbán Lajos, a , nagymá­nyoki brikettüzemben dolgo­zik. Tizenöt éve tudósítója lapunk sportrovatának. Min­dig lehet rá számítani, anya­gait pontosan, precízen kül­di, illetve mondja be telefo­non. Társadalmi munkában látja el ezt a feladatot. Ez alatt az idő alatt nagyon sok­féle sporteseményről küldött anyagot. A községben a lab­darúgásnak sok rajongója van. Négy-ötszázan is ki­mennek a pályára egy-egy mérkőzésre. A labdarúgó­csapat a megyebajnokságban a hetedik, az asztalitenisze­zők a hatodik helyen végez­tek. Van még szép eredmé­nyeket elért atlétikai szak­osztályuk is. Tudósítónk ottjártunkkor is sportügyben fáradozott. Szek- szárdra, Bonyhádra és Győ­rébe ment „tárgyalni”, mert az új idényre három-négy labdarúgót szeretnének át­igazolni csapatukhoz. így fogadott Nagymányok rtYí <*. Ez a kép, illetve ez a fej­tetőn álló Moszkvics fogadott bennünket hétfőn reggel a faluhatárt jelző tábla előtt ötszáz méterrel. Vasárnap éj­jel a személykocsi — álta­lunk eddig ismeretlen okból — nekivágódott a jobb oldali dombnak, onnan átvágódott baloldalra és fejtetőn állt meg. Szerencsére haláleset és komolyabb sérülés nem tör­tént. Mindennél fontosabb: a vízmű A községnek nincs egészséges ivóvize. A gyerekek a nagymányoki kutak vizét csak forralva ihatják. (Persze, hogy a szü­lők ezt mennyiben tartják be, az más kérdés.) I Ezért a nagyközségi közös tanácsnak a vízmű megépítése a legfőbb feladata. Amint a tanácselnök tájékoztatott, a megoldás közelinek tűnik. Jövő tavaszra meglesznek a kutak, utána a vezetékek építése a fel­adat. A lakosság, mindhárom községben, igény­li az egészséges ivóvizet, anyagi áldoza­tokra is hajlandó, amint ezt már falugyűlé­sen is kijelentették. Az idén még egy falu­gyűlést terveznek, ahol már részletes tájé­koztatást tud adni a tanácsvezetés. Mivel rendkívül hosszú vezetékrendszer­re lesz szükség, a költség egy kútra eső hányada meghaladja az országos átlagot, ugyanakkor a tanács teljes anyagi erejét is igénybe veszi. Ennek ellenére: a kell nagy úr, Nagy­mányokon pedig kell az egészséges ivóvíz. Jkstuj nelcsp

Next

/
Oldalképek
Tartalom