Tolna Megyei Népújság, 1978. július (28. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-16 / 166. szám
i2 Képújság 1978. július 16. MAGAZIN ■ MAGAZIN : MAGAZIN , ' MAGAZIN : : t',.% MAGAZIN w ;;;§| |.. • | f magazin • MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN Mágusok Bűvészeink — ellentétben focistáinkkal — ott voltak a legjobb nyolc között. Legalábbis Karlovy Vary-ban. ahol a közelmúltban a bűvészkongresszust és ezzel párhuzamosan mágusversenyt rendeztek. Csaknem 780 neves illuzionista jött össze a 13. bűvész-világkongresszusra. és közülük 86 pódiumra is lépett a nagy versenyben. A bűvészek bizonyára nem babonás emberek, mert a 13. kongresszus versenyében 13 tagú zsűri osztotta az igazságot! Száva Sándor, az Indiai Mágusok Nagykardjával kitüntetett bűvész a zsűrinek is tagja volt. ö mondta el hazatérése után a versenyről és eredményéről: Az úgynevezett manipulációs kategóriában az első díjat Suntagati Sukorov szovjet-kirgiz bűvész és partnernője nyerte, a Grand Prix- vel együtt. Égő kristályok elővarázsolásával bemutatott káprázatos számukat azonnal le akarták kötni az NSZK, fi. nglia és Amerika képviselői. Az' általános bűvészet első díját az NSZK-beli Lucky Lutz nyerte, második Mitcsi Hasagava japán mágusnő lett, akit egyben Miss Mágiává is választottak. Az ebben a kategóriában szereplő két magyar bűvész az erős nemzetközi mezőnyben a negyedik és a hatodik helyet szerezte meg. A negyedik helyezett Teplik Tibor szegedi bűvész egy ..garantáltan üres” újságlapból zacskót készített, abba tejet öntött, s a tejből a bűvészpálca érintésére egy gyönyörű virágcsokor alakult. Az üres zacskót Teplik el akarta hajítani, de „észrevette”, hogy valami mozog benne. Belenyúlt, és egy élő gerlét röppentett ki belőle. A gerle elröpült, a virágcsokrot, valamint a bűvészke ‘tyűt pedig Teplik a nézők szeme láttára eltüntette. Cs. B. Mikrohullámú hírközlés A hírközlés egyik legfiatalabb ágazata a mikrohullámú hírközlés, amely 25 év alatt olyan nagymértékben elterjedt világszerte, hogy nélküle valószínűleg megbénulna a nemzetközi telefonforgalom, és nem lehetne a televízió-adóhálózatokat sem működtetni. Elterjedésének oka nagy kapacitása és megbízhatósága. Képünkön: Mirohullámú állomás antennatartó tornya, parabola-antennákkal. Kifizetődő alvás Egy saarbrueckeni bútorkereskedelmi cég hirdetést tett közzé, amelyben reklámcélokra 20 alvót keresett. A cég viszonylag nagy órabért jelölt meg — 8,50 márkát — és rendkívül kényelmes munkahelyet kínált: bútorokkal berendezett kirakatokat. Az alvásidőt naponta 4 órában határozta meg. A cég egyetlen feltétele az volt, hogy mindenki fürdés után és saját hálóingben vagy pizsamában érkezzék a munkába. A hirdetésre 760-an jelentkeztek. I Szenvedő apák Egy Ausztriában folytatott felmérés szerint 100 újdonsült apa közül 36 feleségének szülése alatt olyan rosszullé- tet érzett, amely kifejezetten a terhességre jellemző: hányingert, szédülést, étvágyhiányt. Ezek a tünetek azoknál a férfiaknál voltak tapasztalhatók, akik féltik feleségüket a szüléstől és általában túlMiért nem akarnak gyereket? • A Nottinghami Egyetem kutatócsoportja azzal a céllal végzett vizsgálatokat, hogy megállapítsa: miért nem akar a brit húzzaspá- roknak több minf 50 százaléka gyereket. A kutatók megállapítása szerint ez elsősorban pénzügyi kérdés. A szociológusok kiszámították, hogy a jelenlegi árak és kötségek figyelembevételével egy gyerek felnevelése nagykorúságig 65 500 fontot igényel. Ezért a pénzért jelenleg két villát lehet venni London elegáns negyedében. minden évben világkörüli utazásra lehet indulni, vagy négy luxus személygépkocsit lehet vásárolni. Az eredetinél is nagyobb lesz Liszt esztergomi orgonája Az idén nyáron már mintegy ötvenedszer adják elő az esztergomi Bazilikában Liszt Esztergomi miséjét. Először 1856. augusztusában, a Nemzeti Múzeum dísztermében megtartott nyilvános főpróbán ismerkedett meg vele a nagyközönség. Néhány nap múlva, augusztus 31-n, az esztergomi Bazilika avatásakor, a szerző vezényletével mutatták be. A templom orgonáját Liszt tervei alapján, a mester irányításával építették fel. Ak_ kor 4000 sípja volt. A második világháború utáni helyreállításnál jó néhány sípját az ország más orgonájába építették be. Most mindezeket összegyűjtik, visszahozzák Esztergomba, és egyben jelentősen megnövelik számukat. Két-három év múlva már 10 000 sípú orgonán mutathatják be Liszt nagy zeneművét, az Esztergomi misét, A világhírű zeneszerző magyarországi működésének egyik kimagasló emlékét világszerte jól ismerik a zenekedvelők. „Születésének” körülményeit azonban már kevésbé. Lisztet 1846-os pécsi látogatásakor kérték fel az ünnepi mise megírására. Hét év múlva megismételték a kérést, és a szerző 1856. május 2-án adott hírt arról, hogy alkotása elkészült. Azonban a korabeli konzervatív körök és Liszt ellenfelei különböző akadályokat állítottak a modern hangvételű kompozíció előadása elé. Végül augusztus elején kezdhette meg egy 80—90 tagú együttessel az előkészületeket a bemutatóra. Magáról az avató ünepség- ről is sok érdekes epizód maradt fenn. Liszt a zenészekkel együtt, hajóval érkezett Esztergomba, és végül velük is ebédelt. Hogy miért? Azért, mert a herceg- prímás a díszebéden a második asztalnál jelölte ki a helyét. Erre fel a nagy művész lesétált a Dunán horgonyzó hajóra, és ott a zenészek asztalához ült. Utána részt vett amint a korabeli krónikások feljegyezték — a város; ünnepélyen, ahol csapról folyt a bor. Kalapját a csörgő bor alá tette és úgy mondott köszönetét. Este fáklyás felvonuláson a muzsikáló cigánybandával együtt, az ujjongó tömeg élén vonult végig a városon. BERDE ÉVA A hosszú élet A FÉLREÉRTÉS Az alábbi történetet úgy mesélik, mint megtörtént esetet. így adom én is tovább. Egyszer a pápai TÜZÉP fontos beszélgetést kívánt lebonyolítani a t.-i TÜ- ZÉP-pel. Mivel T.-ben a vezetőnek tárgyalásra kellett mennie, megbízta az idős nappaliört, „ha jelentkezik Pápa”, beszéljen vele. A főnök elment, a nappaliőr pedig végezte tovább a munkáját, s közben várta a telefonhívást. Nagysokára csörgött is a telefon. A bácsika odasietett a készülékhez, s felemelte a hallgatót. A vonal végéről ezt hallotta: — Halló!... Itt Pápa. — Dícsértessék, Szentatyám!... Itt a t.-i TÜZÉP — hangzott a nappaliőr hangja. A LEGROSSZABB Két pityókás atyafi beszélget a kocsma egyik asztalánál. — Hallottad, — kérdezi az egyik — holdfogyatkozás lesz? — Baj, baj, nagy baj, —1 felel a borvirágos orrú. — Aztán volt már nap- fogyatkozás is — fűzi tovább a szót az előző. — Az is baj volt — mondja a másik. Kis szünet után hirtelen felkiált az előbbi: —* Te, tudod-e, mi a legrosszabb ezek közül a fogyatkozások közül? — Nem — feleli a kérdezett, viruló orrát dörzsölve. — Hát... a borfogyatkozás — vágja rá hirtelen —, de az igazán nagy baj! Ebben maradtak. alapszabályai A Los Angeles-i Egyetem kutatói 7000 ember életmódját kísérték figyelemmel. Megállapították, hogy azok. akik megszívlelnek hat egyszerű ajánlást, jóval tovább élnek (a nők átlagosan 7 évvel, a férfiak 11 évvel), mint akik figyelmen kívül hagyják azokat: A hat aranyszabály: Naponta háromszor étkezzünk és a közbeeső napszakokban ne „kapjunk be” semmit. — Naponta 7—8 órát aludjunk. — Hetenként legalább kétszer-háromszor végezzünk valamilyen testgyakorlatot. — Igyekezzünk testsúlyunkat az előirt határok között tartani. — Ne igyunk alkoholt, ha pedig iszunk, akkor csak keveset. — Kerüljük el a dohányzást. zottan aggódnak egészségükért. Meddig csökkenhet a fürdőruha mérete? A hót karikatúrája Nagy János karikatúrája Mi már akkor fürödtünk, nálunk már akkor is fejlett fürdőkultúra volt, amikor Európa nagy részében fürdés helyett még az uralkodók is vakaróztak. Az ősmagyaroknál a hordozható tábori fürdőkben mosták le a harc porát és a fürdésnek ezt a hagyományát követve nagy meglepetést keltett, hogy II. Endre leányával, akit 1211-ben Thü- ringiai Lajos őrgrót jegyzett el, hozományként ezüst fürdőkádat is adott. Voltak fellendülések, visz- szaesések a fürdésben: a törökök idején sokan hódoltak a vízkultusznak, míg a Habsburgok uralkodása idején hanyatlott a fürdőépítés. Fürdőruhadivat a múlt századból Fürödtek az emberek fürdőmedencékben, források vízében, folyókban, dézsákban... és fürödtek fedetlen testtel, felöltözötten, alig felöltözötten, félig felöltözötten ... Már a rómaiak ismerték, mégis hosszú és bonyolult módon jutott el az emberiség ismét a bikiniig. Fennmaradt rajzokon láthatók kétrészes fürdőruhába bújt római nők. A felsőrészt mamillare-nak, az alsót pedig cubligar-nak nevezték, öt-hat évvel ezelőtt ez a felsőrész egyes országokban eltűnt a nőkről, ekkor született meg a monokini, amit később ugyancsak egyes helyeken felváltott a nukukini, vagyis a semmi, ami viszont, ha a hatóságok engedték volna, a legtöbbet mutatott volna. Maradt tehát a bikini. Az egyre kisebb bikini, ami valamivel több a semminél. Mikrobi, vagy ha jobban tét szik mikrobikini Az elmúlt században ilyesmi még elképzelhetetlen lett volna. Akkor ugyanis a férfiak fürdőöltözete a következő volt: 'nadrág, zubbony, széleskarimájú nemezkalap, öv és ing. A nők sem mutattak meg sokat magukból: hosszúujjú matrózgalléros, bokáig érő ruhában lubickoltak, a ruha természetesen gyapjúszövetből készült, amely alatt alsószoknya volt és fűző „igazította” helyre az idomokat. 1910-ben a női fürdőruha már csak térdig ért. 1920-ban divatba jött a nadrág (de csak combközépig), s a kivágott, immár ujjatlan dressz... E rövid áttekintésből látható: a rómaiak már levetettek mindent, amit lehetett, az elmúlt század fürdőzői magukra vettek mindent, amit lehetett. Az elmúlt évtizedben ismét levetettünk mindent, amit lehetett és engedtek a hatóságok. Ez a folyamat még ma is tart. Ma már csak picurka szövetet, vagy más anyagot használunk a fürdőruhához. A textilgyárak viszont egyre több anyagot termelnek. Nőttön . nő a termelésük ... Ha hiszik, ha nem, ennek az lesz a vége: elöbb- utóbb felöltözködünk fürdőzéshez. Az egyik képen ennek jelei máris mutatkoznak: a bikini alig takar valamit, de a lábon már harisnya van. (Sz. .1.) Amint látják: a lábat már takarják...
