Tolna Megyei Népújság, 1978. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-16 / 166. szám

1978. július 16. QBBB ¥ Ikarusok a világban A kozmosz és az óceán Ikarus Luxus távolsági autóbusz Nizzában Pillanatkép az Ikarus gyár egyik szerelőcsarnokának diszpécserközpontjából Bármerre utazhat a ma- ban éppúgy, mint az Egye- gyar turista. minduntalan sült Államokban, Svédor- szembe találkozik a karcsú szágban vagy Bulgáriában, vonalú, modern Ikarus au- Az Ikarus Karosszéria- és tóbuszokkal. A Szovjetunió- Járműgyár exportál a Föld Drezda tereit és utcáit is a magyar Ikarusok járják minden kontinensére. Autó­buszaink népszerűsége első­sorban az állandó piackuta­tásnak, a konstrukciók meg­bízhatóságának és esztétikai kivitelének, s perszé a gyár mind egyre növekvő terme­lésének köszönhető. Nézzük az adatokat: az Ikarus 11 000 dolgozója az el­múlt esztendőben 12 000 au­tóbuszt állított elő 13 milli­árd forint termelési érték­ben. Ez a világ autóbusz- gyártásának négy százaléka. Míg tavaly lényegesen növe­kedett az Ikarus exportja, addig a világ hat legnagyobb autóbuszgyártó országának a kivitele két év alatt 37 szá­zalékkal visszaesett. Az elmúlt év egyik újdon­sága volt a repülőtéri autó­busz. melyet a Ferihegyi re­pülőtéren próbáltak ki. A szovjet kereskedelmi partner kívánságára a 200-as autó­buszcsalád több tagjának meleg és hideg égövi válto­zatát is elkészítették. A ter­vezők, konstruktőrök szünte­len tökéletesítik, változtat­ják az egyes típusokat, az egyre növekvő igényekhez igazodva. Az Ikarus gyár külföldi partnerei között megtalál­hatjuk a svájci BBC céget is, mellyel 16.5 méteres csuklós trolibuszok gyártására kö­töttek megállapodást. Jól bevált továbbá az iraki au­tóbusz összeszerelő üzem, melynek mintájára hasonlót rendelt Tanzánia. Az Egye­sült Államokban nemrégi­ben járt bemutató körúton az új típusú 18 méteres, nagy befogadóképességű, csuklós autóbusz. E kiraga­dott példák nyomán is jog­gal megállapíthatjuk tehát, hogy az Ikarus autóbusz a világpiacon a hazai ipar egyik legkeresettebb terméke. NDK Erőmű a Hundsmarter ____mélyében____ G épek a szocialista országokból A szocialista országok gép­gyártói is készítenek már olyan típusokat, amelyek jól beilleszkednek a magyar mezőgazdaság iparszerű ter­melési rendszereibe. így a szakemberek sokat várnak a Szovjetunióból érkező 300 lóerős K—701-es traktortól, valamint a lengyel Bizon Gi­gant kombájntól, amely a gabonából másodpercenként 10. kukoricából pedig 14 ki­logrammot takarít be. Eb­ből a géptípusból az idén 170-et kap a magyar mező- gazdaság. A hasonló teljesít­ményű NDK gyártmányú E—516-os arató-cséplőgép­ből pedig 250-et vásárolunk. A kozmosz és az óceán egységes rendszert képez. A tengerben lejátszódó számos folyamat bizonyos kozmikus jelenségek egyenes következ­ménye. Már Newton felfe­dezte, hogy a dagály és az apály periodikus váltakozása szói osan összefügg a Hold állásával. A modern tudomány más, ennél bonyolultabb törvény- szerűségekre is fényt derí­tett. Rájöttek, hogy az óceán mágneses mezőinek és tel- lurikus áramlatainak válto­zását a Föld mágneses tere idézi elő. A meteoritok és a ko mikus por vastag üledék­réteget képez az óceán fene­kén. Az atmoszféra felső ré­tegeiben a galaktikus sugár­zás hatására különféle izotó­pok keletkeznek, melyek a tengerbe hatolva beépülnek annak természetes radioaktív hátterébe. Szovjet tudósok nemrég érdekes felfedezést tettek: a tengerben hallható akusztikai jelek egy része nagy energiájú kozmikus ré­szecskéktől ered. A kozmosz és az óceán kölcsönhatásának vizsgálata fontos népgazdasági érdek, mivel a kutatások lehetővé teszik a tenger mélyén rejlő kincsek hatékonyabb, telje­sebb kihasználását. A mesterséges holdak és az űrhajók döntő szerepet játszottak a kozmikus ocea- nológia létrejöttében. A raj­tuk elhelyezett távolsági mérőműszerek segítségével pontosan feltérképezhetők a világtenger hatalmas térsé­gei. A spektrofometrikus mű­szerekkel a tengerfelszín szabad szemmel nem látható színárnyalatai is világosan megkülönböztethetők. így a planktontelepek pontos he­lyét is meg lehet határozni. Biztatóak a tengerfelszín infravörös tartományban végzett megfigyelései. A z infravörös sugárzásmérővel tizedfok pontossággal megál­lapítható a tengerfelszín hő­mérséklete rögzíteni tudják a tengeráramlatok kiterje­dését és a mélytengerek emelkedési zónáit. Az egészségügyi ellátás Kubában A kubai egészségügyi ellá­tás fejlesztésére fordított erő­feszítések nyomán a szigetor. szág e téren már 1970-ben túlszárnyalta a latin-ameri­kai országokat. Az ENSZ sta­tisztikái szerint akkor a la­kosság átlagos élettartama Hondurasban 49, Nicaraguá­ban 49,9, Paraguayban 59,4 esztendő volt. Ezzel szemben Kubában meghaladta a 66 évet. Azóta ez a különbség a szigetország és a többi latin­amerikai állam között csak tovább növekedett. Ma már a szocialista Kubában a la­kosság átlagos élettartama 73,5 év. A nyugati féltekén — s ezt az Egyesült Államok ve­zető körei is elismerik, — nincs egyetlen latin-ameri­kai ország sem, amely ekko­ra fejlődést képes felmutat­ni az egészségügy terén. Ku­ba 1958-ban, a forradalom győzelme előtti időkben a félteke egyik legrosszabb egészségügyi helyzetben levő országa volt. Diftéria, gyer­mekbénulás, malária pusztí­totta a lakosságot, s a fal­vakban a gyermekek 90 százaléka valamilyen beteg­ségben szenvedett. A forradalom győzelme után a népi hatalom mind nagy összegeket fordított az egészségügyi hálózat kiépíté­sére: 1975-ben például 400 millió pesót. összehasonlító adatként csak egy szám: 1958-ban a Batista kormány­zat mindössze 20 millió pe­sót költött erre a célra'. Hz üzemszervezés matematikája Fichteliberg az NDK déli részén fekszik és az ország legmagasabb hegye. Az 1214 méteres csúcs évente több mint félmillió turistát vonz a környékre: Fichtelbergről messzire lehet látni, feltéve, ha szép az idő. Csakhogy errefelé gyakran esik az eső. Elsősorban azok örömére, akik az NDK ener­gia ellátásáért felelősek. A környék csapadékos időjárá­sa teremtette meg egy sajá­tos vízierőmű építésének elő­feltételét, amely csúcsidőben a maga hat, egyenként 175 megawattos turbinájával se­gíti majd ki az ország villa- mosenergia-hálózatát. Az NDK-ban évente mint­egy 10 százalékkal nő a ház­tartások elektromos fogyasz­tása. 1970-ben egy lakás át­lagban még csak 1180 kilo­wattórát fogyasztott, 1975- ben már 1600-at. De ez csak az egyik tényező, ami a vil- lamosenergia-termelés növe­lését parancsolja. Á háztar­tások az összes áramfelhasz­nálás 10 százalékát kötik le, a vegyipar 23, az energia- és kőolajipar 18 százalékát használja fel. A szakemberek becslése szerint a villamos- energia-szükséglet minden 10 évben megkétszereződik. így hát a Mittweida sem pihenhet tovább, munkára fogják. Mittweida kicsiny patak, amely a Fichtelberg oldalá­ban ered. Festői környezet­ben kanyarok, helyenként át lehet ugrani egyik partjáról a másikra. {Is mégis: elég erős ahhoz, hogy megtöltse azt a 7 millió köbméter be­fogadóképességű, völgyzáró gátakkal létrehozott mester­séges tavat, amely mintegy 800 méter magasságban, az üdülőhelyként ismert Mar­kersbach közelében már el is készült. A másiknak, a fel­ső tónak hat és fél millió köbméter lesz a befogadóké­pessége. Ovális alakja har­monikusan illeszkedik a gyönyörű tájba. Hat és fél órát vesz majd igénybe, amíg az alsó tóból felszivaty- tyúzzák a vizet a felső víz­tároló medencébe. Csúcsidő­ben aztán a víz lezúdul, mo"gásra késztetve a turbi­nákat, áramot termelve. Elő­nye: a szivattyúkat .akkor dolgoztatják, amikor az energia fogyasztás a legki­sebb. A turbinák viszont ak­kor működnek, amikor min­den kilowatt villamos áram­ra szükség van. A szivattyús erőmű egyfajta villanyáram­raktár. De technikai remekműnek ígérkezik maga a mar.kers- bachi erőmű is. Az egész lé­tesítményt a Hundsmarter („Kutyák kínja”) hegy mé­lyében rejtették el. Öriási barlangot vájtak és betonoz­tak ki a hegy gyomrában: a „lyuk” '146 méter hosszú. 24 méter széles és 50 méter magas. A híres Mansfeld kombinátból „átrándult” bá­nyászok építették, akik nagy szakértelemmel végezték szi­szifuszi munkájukat: csak­nem félmillió köbméter csil­lámpalát kellett kitermelni­ük. De már készen vannak: átadták a terepet azoknak a szakembereknek, akik magát az erőművet építik. A mar- kersbachi erőmű 1979 végé­től 1050 megawatt áramot ad majd a csúcsidőben. Mégpe­dig úgy, hogy nem okoz szennyeződést, zajt, sőt a két tóval gazdagabbá, szebbé is teszi a környezetet. Aki arra jár. csak a vízszint emelke­déséből-süllyedéséből követ­keztethet majd rá. hogy va­lahol erőmű működik. PINTÉR ISTVÁN A számítógép segítségével olyan gazdasági számításokat is végeznek, amelynek révén az egész ipari vagy kereske­delmi vállalat működését hatékonyabbá lehet tenni. Az ilyen számítások eredményei nemcsak az irodai ügyvitelt, hanem a termelést, a szállí­tást és általában a vállalat egész tevékenységét kedvező­en befolyásolhatják. Ezeknek a számításoknak a körét mű­velet- vagy operációkutatás­nak szokták nevezni. Az operációkutatási eljárások középpontjában rendszerint valamilyen „optimum” kere­sése, valamilyen optimális érték kiszámítása áll. Egy vállalat esetében ilyen opti­mum lehet például az elér­hető nyereség maximuma, a gépek maximális leterhelése, az emberek folyamatos mun­kával való ellátása a vesz­teségidő minimumra csök­kentése stb. Termelőüzemben sokszor előforduló kérdés: milyen nyersanyagokat szerezzenek be a késztermék előállításá­hoz. Minden egyes, alkotó­elem különböző költség- és technológiai következmé­nyekkel jár együtt. Ugyanaz a késztermék más-más tech­nológiai eljárások során át­haladva is előállítható. Ek­kor mindegyik technológiai állomáshoz más-más nyers­anyagszükséglet tartozik, ilyenkor többféle optimum kereshető. A legtöbbször azt kutatják: milyen technoló­giai eljárások kombinációi­val lehet ugyanolyan minő­ségű, azonos termékmennyi­séget minimális költséggel előállítani. Ehhez olyan szá­mítások, programok állnak rendelkezésre, amelyek bizo­nyos egységekben fejezik ki az egyes technológiai eljárá­sokhoz tartozó nyersanyag- szükségletet, a munkaidő­szükségletet, stb. Olykor olyan optimumot keresnek, amely a dolgozók létszámával, s létszám jobb elosztásával függ össze. Eb­ben az esetben olyan progra­mot készítenek, amely a dol­gozókat munkakategóriákba sorolja. Egy-egy munkakate­góriába azonos szakmai jel­legű tevékenységeket vonnak be, vagyis olyan tevékenysé­geket, amelyeket bizonyos szakképzettséggel rendelke­ző dolgozók el tudnak látni. Az optimum keresése során felmérik, hogy munkakate­góriánként milyen munkaka­pacitás áll rendelkezésre, és hogy egységnyi termék elő­állítása mekkora munkaka­pacitást köt le. Üzemszervezési programon dolgoznak a Bolgár Tudományos Akadémia számítóközpontjában

Next

/
Oldalképek
Tartalom