Tolna Megyei Népújság, 1978. július (28. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-15 / 165. szám
2 "rÍÉPÜJSÁG 1978. július 15. Kétértelmű döntés Khartoumban Péntek esti kommentárunk. Bár az Afrikai Egységszervezet csúcstalálkozója csak a jövő héten kezdődik, a külügyminiszterek Khartoumban zajló előkészítő jellegű tanácskozása sem nélkülözi az érdeklődést. Peter Onu, az ENSZ főtitkárhelyettese szerint negyven kérdést tűznek majd napirendre, de közülük is kiemelkedő fontosságú a kontinensen tapasztalható újgyarmatosftó törekvések elleni közös fellépés módszereinek, összehangolt akcióinak a megvitatása. Nem kis meglepetést keltett, hogy a külügyminiszterek — a várakozás ellenére — közös határozati javaslat- tervben állapodtak meg. Benin és sok más állam nyújtotta be a tervezetet, amelyet részletes vita és módosítások után végül is elfogadtak. Tervezetük lényege: bármely afrikai államnak jogában áll — szuverenitásával élve — a világ bármely államától segítséget kérni, ha megítélése szerint függetlenségét és biztonságát veszély fenyegeti. . Igaz, a javaslattervezet meglehetősen kétértelmű, mert nem tisztázza, hogy vajon Khartoumban miként vélekednek a népelnyomó és fajüldöző rendszerek védelmében netán bevetendő, nyugatbarát afrikai rezsimek katonáiból álló Afrika-közi haderőről, ha annak egységei történetesen az ENSZ többsége által támogatott hazafias erőkkel szemben bocsátkoznak harcba. Mindenesetre a határozati javaslattervezet a várakozáshoz képest kiegyensúlyozottabb. Figyelemre méltó, hogy az AESZ is fontolóra veszi egy önálló biztonsági erő létesítését és az égisze alatt ténykedő erők létrehozásának témáját további vitára a szervezet úgynevezett védelmi bizottsága hatáskörébe utalták. Khartoumi megfigyelők annak is fontosságot tulajdonítanak, hogy a külügyminiszterek a külföldi hatalmak afrikai ténykedését a vártnál tárgyilagosabb hangnemben tárgyalták. Nem annyira az indulatok, mint inkább az érvek csatáztak a tanácskozás eddigi szakaszában. Kérdés, mennyiben változik a légkör, amikor az újgyarmatosító törekvések meghiúsítására teendő lépések kerülnek előtérbe. Mindenesetre bizonyára befolyásolja a khartoumi értekezletet a namíbiai kérdésben Angola fővárosában létrejött megállapodás, amelynek értelmében a Délnyugat- Afrikai Népi Szervezet (SWAPO) elfogadta a Biztonsági Tanács öt nyugati tagjának javaslatait a többségi uralom fokozatos megteremtéséről. Ezt a tervet Dél-Afrika — amely megszállva tartja Namíbiát — már korábban helyeselte. A közösen kidolgozott és együttesen vállalt határozattervezet megkönnyíti a jövő heti csúcstalálkozó munkáját. Az állam- és kormányfők vitája így az újgyarmatosítás meghiúsítására és a fajvédő rezsimek elleni közös lépések meghatározására összpontosulhat. GYAPAY DÉNES Befejeződött a Béke-világtanács elnökségének négynapos ülésszaka Az enyhülés vívmányainak megvédésére, a hidegháború visszatérésének megakadályozására felszólító felhívás elfogadásával ért véget pénteken Moszkvában a Béke-világtanács elnökségének négynapos ülésszaka. A Béke-világtanács évente ülésező 130 tagú vezető szerve a leszerelés témakörét és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit vitatta meg, meghatározta a nemzeti békemozgalmak és a béke-vi- lágmozgalom tevékenységének aktivizálását célzó intézkedéseket. Az ülésszak zárónapján elfogadott felhívásban az elnökség tagjai aggodalmukat fejezik ki az enyhülés jövőjét illetően, rámutatva, hogy az agresszív erők a hidegháború irányába próbálják visz- szatéríteni a nemzetközi kapcsolatokat. A Béke-világtanács elnöksége éppen ezért minden haladó békeszerető erőt felhív az enyhülés vívmányainak megvédésére. A BVT elnöksége felszólítja a nemzeti békemozgalmakat, hogy tevékenységük aktivizálásával akadályozzák meg a hidegháborúhoz történő visz- szatérést. — A leszerelés elengedhetetlen feltétele a nukleáris világháború elkerülésének — mutat rá a felhívás, kiemelve, hogy a fegyverkezés beszüntetése nem utolsósorban a népek társadalmi és gazdasági problémái nagy részének megoldását eredményezhetné. A BVT elnökségének ülésszakát követően Romesch Chandra, a Béke-világtanács elnöke az MTI moszkvai tudósítójának elmondta, hogy jelenleg veszélyes időszakot élünk át nemzetközi téren, amikor rossz irányú fordulat következhet be. Amikor a NATO miniszteri tanácsának washingtoni ülésszakán eluralkodott hidegháborús hangnem és az ott elfogadott hosszú távú fegyverkezési program, az imperializmus és a reakció erőinek világméretű aktivizálása következtében az enyhülés lelassult, most van igazán szükség a nemzetközi békemozgalom egységének erősítésére — mutatott rá a BVT elnöke, hangsúlyozva az elnökség moszkvai ülésszakán elfogadott szolidaritási nyilatkozatok jelentőségét. Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács főtitkára a következőképpen foglalta össze véleményét az ülésszak után az MTI moszkvai tudósítójának. A BVT elnöksége moszkvai ülésszakának jelentőségét fokozta az a tény, hogy arra az ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszaka és a NATO tanácsülése után került sor. Az elnökség ülésszakán kidolgoztuk a béke- világmozgalom további programját, a béke védelmére felszólító felhívást és átfogó leszerelési programot tettünk közzé. Több javaslat hangzott el a Béke-világtanács neutronfegyver-ellenes akcióinak folytatására is. Az újabb stockholmi felhívást támogató 700 millió aláírás a BVT kezdeményezésének világméretű támogatásáról tanúskodik. Az Országos Béketanács küldöttsége a magyar békemozgalom jó hírnevéhez méltóan rendkívül aktívan vett részt a BVT elnökségének moszkvai ülésszakán. Izraeli fegyverek a libanoni jobboldalnak Arafat Libanon egységéről LAPZÁRTA Aczél György, az MSZMP PB tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese fogadta Georgij Markovot, a szovjet írószövetség első titkárát. A találkozón jelen volt Dobozy Imre, a Magyar írók Szövetsége elnöke (Képtávírónkon érkezett) Az amerikai külügyminisztérium szóvivője szerint az Egyesült ^Államok magyarázatot vár Izraeltől a libanoni jobboldalnak szállított fegyverek ügyében. Rom Reston külügyi szóvivő csütörtökön bejelentette, hogy amerikai értesülések szerint Izrael jelentős mennyiségű nehézfegyvert juttatott a libanoni jobboldali erőknek. A szóvivő kifejtette, hogy az Egyesült Államok véleménye szerint a libanoni tűzszünetet leginkább a térségbe irányuló fegyverszállítások korlátozásával lehet tartósítani, — az Egyesült Államok ilyen megfontolásokból intézett figyelmeztetést Izraelhez és Szíriához. A szóvivő figyelmen kívül hagyta azt az egyáltalán nem mellékes körülményt, hogy míg Szíria arabközi megbízatás alapján a libanoni törvényes hatalmat segíti a felforgatok ellen, Izrael éppen a törvényes hatalom ellenségeit támogatja — nemegyszer amerikai fegyverekkel. Az UPI amerikai hírügynökség szerint a libanoni konfliktus, ha ismét kiéleződik, veszélyezteti az utóbbi időszakban felgyorsult izraeli —egyiptomi különutas tárgyalásokat. Csak ez lehet a magyarázata annak, hogy most az Egyesült Államok a politikai és fegyveres harc legalábbis időleges „befagyasztását” sürgeti Bejrútban. A jobboldal ezért inkább Dél-Libanonban aktivizálódik ismét és az imperialista-cionista támogatás zöme is oda irányul. Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet végrehajtó bizottságának elnöke csütörtökön a WAFA palesztin hírügynökség által közreadott nyilatkozatában leszögezte: a libanoni nemzeti haladó erők a palesztinaiak- kal együtt fogják megakadályozni azt a cionista-amerikai tervet, amelynek célja Libanon miniállamokra való szab- dalása. A palesztin forradalom nem fogadja el Libanon felosztását — hangsúlyozta Arafat. CAP CANAVERAL Pénteken délelőtt a floridai Cap Canaveral i űrközpontból egy Thor-delta típusú amerikai hordozórakéta segítségével felbocsátották az Európai Űrkutatási Hivatal (ESA) Geos—2 elnevezésű mesterséges holdját, melynek feladata a magnetoszféra kutatása. Tovább gyűrűzik a vihar Young nyilatkozata körül A Peking—Tokió játszma Július 21-én újra kezdődnek a japán—kínai tárgyalások. Hivatalosan a ,,béke és barátsági szerződés” megkötéséről van szó. Valójában azonban nem béke és nem is barátság kerül a szőnyegre, hanem egy olyan rendkívül veszélyes törekvés, amelynek célja bevonni Japánt a pekingi nagyhatalmi külpolitika áramlatába, s ezzel hosszabb történelmi távlatra esetleg módosítani a Távol-Kelet stratégiai erőviszonyait. Egy ilyen hadművelet természetesen akkor sem egy. szerű, ha az összes résztvevőkben megvan a szándék a paktum megkötésére. Japánt az teszi Peking szempontjából hajlíthatóvá, hogy a szovjet—japán viszony rendezetlen. A rendezetlenség oka, hogy Japán területi követeléseket hangoztat a Szovjetunióval szemben. Magának követeli a Kurili-szi. getek láncolatának legdélibb szigeteit, amelyek pedig a második világháborút követő nemzetközi szerződések alapján kerültek a Szovjetunióhoz. A japán konzervatív kormány évek óta e szigetek átadását szabja a szovjet—japán békeszerződés megkötésének feltételéül. Miután Japánban történelmileg igen erős a nacionalizmus, ebben a kérdésben a japán politikai erők (beleértve a baloldalt is) egyetértenek. Japán igen hosszú ideig az úgynevezett „egyenlő távolságtartás” doktrínáját alkalmazta. Ennek az a lényege, hogy Japán szoros és egyoldalú szövetségben van az Egyesült Államokkal. — a Szovjetunióhoz és Kínához fűződő kapcsolatait pedig azonos szinten tartja. Kína — kihasználva a szovjet—japán kapcsolatok nehézségeit — már évek óta azon igyekezett, hogy Tokióval békeszerződést kössön és ezzel felrobbantsa az „egyenlő távolságtartás” doktrínáját. Ennek a kínai törekvésnek a formája a hírhedtté vált „hegemóniazáradék” volt, Ez a záradék a Szovjetellenes pekingi kurzusnak azon a hamis tételén alapszik, hogy a Szovjetunió egész Ázsiában „hegemónia” megszerzésre törekszik. A záradék aláírásával lényegében arra akarják kötelezni Japánt, hogy járuljon hozzá egy szovjetellenes Tokió— Peking szövetséghez, sőt „szükség esetén” kötelezze el magát fellépésre is. Jellemző, hogy még Japán konzervatív és egyértelműen antikommunista, szovjetellenes kormányai is felismerték ezt a kínai tervet, és mindeddig megtagadták a hegemónia-záradék aláírását. Voltaképpen ezért szakadtak meg 1975-ben a japán—kínai tárgyalások. Azóta azonban a nemzetközi konstelláció annyiban megváltozott, hogy Washington aktívan támogatni kezdte Peking törekvéseit. A ko. rábbi, Kissinger által kidolgozott politika amely a „kínai nyitáshoz” vezetett, természetesen már magában hordozta azt a szándékot, hogy az amerikai hatalmi érdekek szolgálatában Kínát kijátssza a Szovjetunió ellen. Eredeti formájában azonban ez óvatos törekvés volt és soha sem jutott el odáig, hogy Japánra nyomást gyakorolt volna a hegemónia-záradék aláírása érdekében A legutóbbi hetekben a washingtoni irányvonal megváltozott, amit Brezs- nyev egy beszédében úgy fejezett ki, hogy az amerikaiak ,.magas szinten ki akarják játszani a kínai kártyát” a Szovjetunió ellen. Ennek a kurzusváltozásnak a leglátványosabb eseménye Brzezinski, Carter nemzetbizottsági tanácsadójának pekingi és tokiói utazása volt. Lényegében három új elemet hozott ez az utazás. 1. Felelős vezető amerikai politikus első ízben jelentette ki, hogy az Egyesült Államok és Kína között stratégiai érdekazonosság lenne. 2. Először történt célzás 'arra, hogy Tokiónak el kellene fogadnia valamilyen formában a Peking által igényelt hegemónia-záradékot. 3. Első ízben történt célzás arra is, hogy a novemberi amerikai részleges választások után a Washingtont és Pekinget megosztó tajvani problémában kompromisszumot keresnek, s így megnyitják az utat az amerikai—kínai diplomáciai kapcsolatok teljes helyreállítása felé. Nem véletlen, hogy Fuku- da japán miniszterelnök a Brzezinski-körút után néhány nappal ajánlotta fel Kínának a megbeszélések folytatását. A nehézségek természetesen távolról sem oldódtak meg. Tokióban ismerik a nemzetközi erőviszonyokat, és tudják, hogy a Szovjetunió a meglévő nehézségek ellenére két ízben is javaslatot tett már Japánnak a jószomszédi és együttműködési egyezmény aláírására. A szovjet diplomácia módot talált arra, hogy érzékeltesse: amennyiben Japán aláírja a hegemónia-záradékot és ezzel csatlakozik a kínai külpolitikai vonalhoz — ez hosszú időre befagyaszthatja a szovjet—japán kapcsolatokat. Éppen ezért Tokió mindeddig nem tudta magát rászánni a kínai követelések egyértelmű elfogadására. A július 21-én kezdődő tárgyalássorozat tehát távolról sem tekinthető „lefutottnak”, •i—e„Kijelentéseimet félremagyarázták és kiragadták ösz- szefüggéseiből” — magyarázkodott Adrew Young, amerikai ENSZ-nagykövet csütörtökön, azután, hogy az Egyesült Államokban heves politikai vihart keltett a feketebőrű politikusnak a napokban megjelent egyik nyilatkozata. Young, mint ismeretes, a Le Matin című párizsi lapnak többek között azt mondta, hogy az amerikai börtönökben „százakra, de lehet, hogy ezrekre tehető azoknak a száma, akiket ő politikai foglyoknak nevezne”. A washingtoni képviselőházban a feldühödt szélsőségesek indítványozták, hogy indítsanak Young ellen vádemelési eljárást. Ezt az indítványt végül leszavazták, de Barry Goldwater szélső- jobboldali szenátornak az ENSZ-megbízott leváltását szorgalmazó javaslata hírek szerint támogatásra számítAz Egyesült Államok folytatja haditengerészeti jelenlétének növelését az Indiaióceán térségében. Mint azt a Pentagon szóvivője bejelentette, az Egyesült Államok haditengerészetének parancsnoksága az Indiai-óceán térségébe irányított egy hadihajó köteléket. A hajók között van az Enterprise nevű atommeghajtású repülőgép-anyahat a képviselők között. Carter elnök enyhe formában, a Genfben tartózkodó Vance külügyminiszter pedig rendkívül éles hangon megrótta Youngot. Az amerikai külügyminisztérium elhatárolta magát az ENSZ-képvi- selőnek mind az amerikai politikai foglyokra, mind pedig az afrikai politikával kapcsolatos kijelentéseitől. Az Egyesült Államok és a Nyugat befolyásos köreinek másik — messzebblátó — része viszont úgy vélekedik, hogy Young leváltása káros lenne az amerikai külpolitikai érdekek szempontjából. A feketebőrű Youngot egykor polgárjogi harcosnak ismerték, s így magas tisztségének puszta ténye is azt az illúziót keltheti a harmadik világ országaiban, hogy Amerika a színesbőrű népek pártján van, ezért pedig megengedhető az a fényűzés, hogy a politikus időnként „kimondja” az igazságot. hajó is. Az egységhez tartozik még két nukleáris fegyverzetű cirkáló. A hadihajók küldetésének célját titokban tartják, azonban helyi megfigyelők a Pentagon tevékenységét úgy ítélik meg, mint újabb kísérletet arra, hogy a partjaiknál végrehajtott erődemonstrációval nyomást gyakoroljon Ázsia és Afrika szuverén és független államaira. Erődemonstráció az indiai-óceánon