Tolna Megyei Népújság, 1978. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-15 / 165. szám

2 "rÍÉPÜJSÁG 1978. július 15. Kétértelmű döntés Khartoumban Péntek esti kommentárunk. Bár az Afrikai Egységszervezet csúcstalálkozója csak a jövő héten kezdődik, a külügyminiszterek Khartoum­ban zajló előkészítő jellegű tanácskozása sem nélkülö­zi az érdeklődést. Peter Onu, az ENSZ főtitkárhelyettese szerint negyven kérdést tűznek majd napirendre, de kö­zülük is kiemelkedő fontosságú a kontinensen tapasztal­ható újgyarmatosftó törekvések elleni közös fellépés módszereinek, összehangolt akcióinak a megvitatása. Nem kis meglepetést keltett, hogy a külügyminiszte­rek — a várakozás ellenére — közös határozati javaslat- tervben állapodtak meg. Benin és sok más állam nyúj­totta be a tervezetet, amelyet részletes vita és módosí­tások után végül is elfogadtak. Tervezetük lényege: bár­mely afrikai államnak jogában áll — szuverenitásával élve — a világ bármely államától segítséget kérni, ha megítélése szerint függetlenségét és biztonságát veszély fenyegeti. . Igaz, a javaslattervezet meglehetősen kétértelmű, mert nem tisztázza, hogy vajon Khartoumban miként véle­kednek a népelnyomó és fajüldöző rendszerek védelmé­ben netán bevetendő, nyugatbarát afrikai rezsimek ka­tonáiból álló Afrika-közi haderőről, ha annak egységei történetesen az ENSZ többsége által támogatott haza­fias erőkkel szemben bocsátkoznak harcba. Mindeneset­re a határozati javaslattervezet a várakozáshoz képest kiegyensúlyozottabb. Figyelemre méltó, hogy az AESZ is fontolóra veszi egy önálló biztonsági erő létesítését és az égisze alatt tény­kedő erők létrehozásának témáját további vitára a szer­vezet úgynevezett védelmi bizottsága hatáskörébe utal­ták. Khartoumi megfigyelők annak is fontosságot tulajdo­nítanak, hogy a külügyminiszterek a külföldi hatalmak afrikai ténykedését a vártnál tárgyilagosabb hangnem­ben tárgyalták. Nem annyira az indulatok, mint inkább az érvek csatáztak a tanácskozás eddigi szakaszában. Kérdés, mennyiben változik a légkör, amikor az új­gyarmatosító törekvések meghiúsítására teendő lépések kerülnek előtérbe. Mindenesetre bizonyára befolyásolja a khartoumi ér­tekezletet a namíbiai kérdésben Angola fővárosában lét­rejött megállapodás, amelynek értelmében a Délnyugat- Afrikai Népi Szervezet (SWAPO) elfogadta a Biztonsági Tanács öt nyugati tagjának javaslatait a többségi ura­lom fokozatos megteremtéséről. Ezt a tervet Dél-Afrika — amely megszállva tartja Namíbiát — már korábban helyeselte. A közösen kidolgozott és együttesen vállalt határo­zattervezet megkönnyíti a jövő heti csúcstalálkozó mun­káját. Az állam- és kormányfők vitája így az újgyarma­tosítás meghiúsítására és a fajvédő rezsimek elleni kö­zös lépések meghatározására összpontosulhat. GYAPAY DÉNES Befejeződött a Béke-világtanács elnökségének négynapos ülésszaka Az enyhülés vívmányainak megvédésére, a hidegháború visszatérésének megakadályo­zására felszólító felhívás el­fogadásával ért véget pénte­ken Moszkvában a Béke-vi­lágtanács elnökségének négy­napos ülésszaka. A Béke-világtanács évente ülésező 130 tagú vezető szer­ve a leszerelés témakörét és a nemzetközi helyzet idősze­rű kérdéseit vitatta meg, meghatározta a nemzeti bé­kemozgalmak és a béke-vi- lágmozgalom tevékenységé­nek aktivizálását célzó intéz­kedéseket. Az ülésszak zárónapján el­fogadott felhívásban az el­nökség tagjai aggodalmukat fejezik ki az enyhülés jövő­jét illetően, rámutatva, hogy az agresszív erők a hideghá­ború irányába próbálják visz- szatéríteni a nemzetközi kap­csolatokat. A Béke-világta­nács elnöksége éppen ezért minden haladó békeszerető erőt felhív az enyhülés vív­mányainak megvédésére. A BVT elnöksége felszólítja a nemzeti békemozgalmakat, hogy tevékenységük aktivizá­lásával akadályozzák meg a hidegháborúhoz történő visz- szatérést. — A leszerelés el­engedhetetlen feltétele a nuk­leáris világháború elkerülé­sének — mutat rá a felhívás, kiemelve, hogy a fegyverke­zés beszüntetése nem utolsó­sorban a népek társadalmi és gazdasági problémái nagy ré­szének megoldását eredmé­nyezhetné. A BVT elnökségének ülés­szakát követően Romesch Chandra, a Béke-világtanács elnöke az MTI moszkvai tu­dósítójának elmondta, hogy jelenleg veszélyes időszakot élünk át nemzetközi téren, amikor rossz irányú fordulat következhet be. Amikor a NATO miniszteri tanácsának washingtoni ülésszakán el­uralkodott hidegháborús hangnem és az ott elfogadott hosszú távú fegyverkezési program, az imperializmus és a reakció erőinek világméretű aktivizálása következtében az enyhülés lelassult, most van igazán szükség a nemzetközi békemozgalom egységének erősítésére — mutatott rá a BVT elnöke, hangsúlyozva az elnökség moszkvai ülésszakán elfogadott szolidaritási nyilat­kozatok jelentőségét. Sebestyén Nándorné, az Or­szágos Béketanács főtitkára a következőképpen foglalta össze véleményét az ülésszak után az MTI moszkvai tudó­sítójának. A BVT elnöksége moszkvai ülésszakának jelentőségét fokozta az a tény, hogy arra az ENSZ-közgyűlés rendkí­vüli leszerelési ülésszaka és a NATO tanácsülése után ke­rült sor. Az elnökség ülés­szakán kidolgoztuk a béke- világmozgalom további prog­ramját, a béke védelmére felszólító felhívást és átfogó leszerelési programot tettünk közzé. Több javaslat hang­zott el a Béke-világtanács neutronfegyver-ellenes akci­óinak folytatására is. Az újabb stockholmi felhívást támogató 700 millió aláírás a BVT kezdeményezésének világméretű támogatásáról tanúskodik. Az Országos Béketanács küldöttsége a magyar béke­mozgalom jó hírnevéhez méltóan rendkívül aktívan vett részt a BVT elnökségé­nek moszkvai ülésszakán. Izraeli fegyverek a libanoni jobboldalnak Arafat Libanon egységéről LAPZÁRTA Aczél György, az MSZMP PB tagja, a Minisztertanács el­nökhelyettese fogadta Georgij Markovot, a szovjet írószö­vetség első titkárát. A találkozón jelen volt Dobozy Imre, a Magyar írók Szövetsége elnöke (Képtávírónkon érkezett) Az amerikai külügyminisz­térium szóvivője szerint az Egyesült ^Államok magyará­zatot vár Izraeltől a libanoni jobboldalnak szállított fegy­verek ügyében. Rom Reston külügyi szóvivő csütörtökön bejelentette, hogy amerikai értesülések szerint Izrael je­lentős mennyiségű nehézfegy­vert juttatott a libanoni jobb­oldali erőknek. A szóvivő kifejtette, hogy az Egyesült Államok vélemé­nye szerint a libanoni tűzszü­netet leginkább a térségbe irányuló fegyverszállítások korlátozásával lehet tartósí­tani, — az Egyesült Államok ilyen megfontolásokból in­tézett figyelmeztetést Izrael­hez és Szíriához. A szóvivő figyelmen kívül hagyta azt az egyáltalán nem mellékes körülményt, hogy míg Szíria arabközi megbíza­tás alapján a libanoni törvé­nyes hatalmat segíti a felfor­gatok ellen, Izrael éppen a törvényes hatalom ellenségeit támogatja — nemegyszer amerikai fegyverekkel. Az UPI amerikai hírügy­nökség szerint a libanoni konfliktus, ha ismét kiélező­dik, veszélyezteti az utóbbi időszakban felgyorsult izraeli —egyiptomi különutas tár­gyalásokat. Csak ez lehet a magyará­zata annak, hogy most az Egyesült Államok a politikai és fegyveres harc legalábbis időleges „befagyasztását” sür­geti Bejrútban. A jobboldal ezért inkább Dél-Libanonban aktivizálódik ismét és az im­perialista-cionista támogatás zöme is oda irányul. Jasszer Arafat, a Paleszti­nái Felszabadítási Szervezet végrehajtó bizottságának el­nöke csütörtökön a WAFA palesztin hírügynökség által közreadott nyilatkozatában leszögezte: a libanoni nemzeti haladó erők a palesztinaiak- kal együtt fogják megakadá­lyozni azt a cionista-amerikai tervet, amelynek célja Liba­non miniállamokra való szab- dalása. A palesztin forrada­lom nem fogadja el Libanon felosztását — hangsúlyozta Arafat. CAP CANAVERAL Pénteken délelőtt a floridai Cap Canaveral i űrközpontból egy Thor-delta típusú ameri­kai hordozórakéta segítségé­vel felbocsátották az Európai Űrkutatási Hivatal (ESA) Geos—2 elnevezésű mestersé­ges holdját, melynek felada­ta a magnetoszféra kutatása. Tovább gyűrűzik a vihar Young nyilatkozata körül A Peking—Tokió játszma Július 21-én újra kezdődnek a japán—kínai tárgyalások. Hivatalosan a ,,béke és barátsági szerződés” megkötéséről van szó. Valójában azonban nem béke és nem is barátság kerül a szőnyegre, hanem egy olyan rendkívül veszé­lyes törekvés, amelynek célja bevonni Japánt a pekingi nagyhatalmi külpolitika áramlatába, s ezzel hosszabb történelmi távlatra esetleg módo­sítani a Távol-Kelet stratégiai erőviszonyait. Egy ilyen hadművelet ter­mészetesen akkor sem egy. szerű, ha az összes résztve­vőkben megvan a szándék a paktum megkötésére. Japánt az teszi Peking szempontjá­ból hajlíthatóvá, hogy a szovjet—japán viszony ren­dezetlen. A rendezetlenség oka, hogy Japán területi kö­veteléseket hangoztat a Szovjetunióval szemben. Ma­gának követeli a Kurili-szi. getek láncolatának legdé­libb szigeteit, amelyek pedig a második világháborút kö­vető nemzetközi szerződések alapján kerültek a Szovjet­unióhoz. A japán konzerva­tív kormány évek óta e szi­getek átadását szabja a szov­jet—japán békeszerződés megkötésének feltételéül. Miután Japánban történel­mileg igen erős a naciona­lizmus, ebben a kérdésben a japán politikai erők (bele­értve a baloldalt is) egyet­értenek. Japán igen hosszú ideig az úgynevezett „egyenlő távol­ságtartás” doktrínáját alkal­mazta. Ennek az a lényege, hogy Japán szoros és egy­oldalú szövetségben van az Egyesült Államokkal. — a Szovjetunióhoz és Kínához fűződő kapcsolatait pedig azonos szinten tartja. Kína — kihasználva a szovjet—japán kapcsolatok nehézségeit — már évek óta azon igyekezett, hogy Tokió­val békeszerződést kössön és ezzel felrobbantsa az „egyenlő távolságtartás” doktrínáját. Ennek a kínai törekvésnek a formája a hírhedtté vált „hegemónia­záradék” volt, Ez a záradék a Szovjetellenes pekingi kur­zusnak azon a hamis tételén alapszik, hogy a Szovjetunió egész Ázsiában „hegemónia” megszerzésre törekszik. A záradék aláírásával lényegé­ben arra akarják kötelezni Japánt, hogy járuljon hozzá egy szovjetellenes Tokió— Peking szövetséghez, sőt „szükség esetén” kötelezze el magát fellépésre is. Jellemző, hogy még Ja­pán konzervatív és egyértel­műen antikommunista, szov­jetellenes kormányai is fel­ismerték ezt a kínai tervet, és mindeddig megtagadták a hegemónia-záradék aláírását. Voltaképpen ezért szakadtak meg 1975-ben a japán—kí­nai tárgyalások. Azóta azonban a nemzet­közi konstelláció annyiban megváltozott, hogy Washing­ton aktívan támogatni kezd­te Peking törekvéseit. A ko. rábbi, Kissinger által kidol­gozott politika amely a „kí­nai nyitáshoz” vezetett, ter­mészetesen már magában hordozta azt a szándékot, hogy az amerikai hatalmi érdekek szolgálatában Kínát kijátssza a Szovjetunió el­len. Eredeti formájában azonban ez óvatos törekvés volt és soha sem jutott el odáig, hogy Japánra nyo­mást gyakorolt volna a he­gemónia-záradék aláírása ér­dekében A legutóbbi hetekben a washingtoni irányvonal megváltozott, amit Brezs- nyev egy beszédében úgy fejezett ki, hogy az ameri­kaiak ,.magas szinten ki akarják játszani a kínai kártyát” a Szovjetunió el­len. Ennek a kurzusválto­zásnak a leglátványosabb eseménye Brzezinski, Carter nemzetbizottsági tanácsadó­jának pekingi és tokiói uta­zása volt. Lényegében há­rom új elemet hozott ez az utazás. 1. Felelős vezető amerikai politikus első ízben jelentette ki, hogy az Egye­sült Államok és Kína között stratégiai érdekazonosság lenne. 2. Először történt cél­zás 'arra, hogy Tokiónak el kellene fogadnia valamilyen formában a Peking által igényelt hegemónia-záradé­kot. 3. Első ízben történt célzás arra is, hogy a no­vemberi amerikai részleges választások után a Washing­tont és Pekinget megosztó tajvani problémában komp­romisszumot keresnek, s így megnyitják az utat az ame­rikai—kínai diplomáciai kap­csolatok teljes helyreállítása felé. Nem véletlen, hogy Fuku- da japán miniszterelnök a Brzezinski-körút után né­hány nappal ajánlotta fel Kínának a megbeszélések folytatását. A nehézségek természete­sen távolról sem oldódtak meg. Tokióban ismerik a nemzetközi erőviszonyokat, és tudják, hogy a Szovjet­unió a meglévő nehézségek ellenére két ízben is javas­latot tett már Japánnak a jószomszédi és együttműkö­dési egyezmény aláírására. A szovjet diplomácia módot talált arra, hogy érzékeltes­se: amennyiben Japán alá­írja a hegemónia-záradékot és ezzel csatlakozik a kínai külpolitikai vonalhoz — ez hosszú időre befagyaszthat­ja a szovjet—japán kapcso­latokat. Éppen ezért Tokió mindeddig nem tudta ma­gát rászánni a kínai követe­lések egyértelmű elfogadásá­ra. A július 21-én kez­dődő tárgyalássorozat tehát távolról sem te­kinthető „lefutottnak”, •i—e­„Kijelentéseimet félrema­gyarázták és kiragadták ösz- szefüggéseiből” — magyaráz­kodott Adrew Young, ameri­kai ENSZ-nagykövet csü­törtökön, azután, hogy az Egyesült Államokban heves politikai vihart keltett a fe­ketebőrű politikusnak a na­pokban megjelent egyik nyi­latkozata. Young, mint isme­retes, a Le Matin című pá­rizsi lapnak többek között azt mondta, hogy az amerikai börtönökben „százakra, de le­het, hogy ezrekre tehető azoknak a száma, akiket ő politikai foglyoknak nevez­ne”. A washingtoni képviselő­házban a feldühödt szélsősé­gesek indítványozták, hogy indítsanak Young ellen vád­emelési eljárást. Ezt az in­dítványt végül leszavazták, de Barry Goldwater szélső- jobboldali szenátornak az ENSZ-megbízott leváltását szorgalmazó javaslata hírek szerint támogatásra számít­Az Egyesült Államok foly­tatja haditengerészeti jelenlé­tének növelését az Indiai­óceán térségében. Mint azt a Pentagon szóvivője bejelen­tette, az Egyesült Államok haditengerészetének parancs­noksága az Indiai-óceán tér­ségébe irányított egy hadiha­jó köteléket. A hajók között van az Enterprise nevű atom­meghajtású repülőgép-anya­hat a képviselők között. Carter elnök enyhe formá­ban, a Genfben tartózkodó Vance külügyminiszter pedig rendkívül éles hangon meg­rótta Youngot. Az amerikai külügyminisztérium elhatá­rolta magát az ENSZ-képvi- selőnek mind az amerikai po­litikai foglyokra, mind pedig az afrikai politikával kapcso­latos kijelentéseitől. Az Egyesült Államok és a Nyugat befolyásos köreinek másik — messzebblátó — ré­sze viszont úgy vélekedik, hogy Young leváltása káros lenne az amerikai külpoliti­kai érdekek szempontjából. A feketebőrű Youngot egykor polgárjogi harcosnak ismer­ték, s így magas tisztségének puszta ténye is azt az illúziót keltheti a harmadik világ or­szágaiban, hogy Amerika a színesbőrű népek pártján van, ezért pedig megengedhető az a fényűzés, hogy a politikus időnként „kimondja” az igaz­ságot. hajó is. Az egységhez tarto­zik még két nukleáris fegy­verzetű cirkáló. A hadihajók küldetésének célját titokban tartják, azon­ban helyi megfigyelők a Pen­tagon tevékenységét úgy íté­lik meg, mint újabb kísérle­tet arra, hogy a partjaiknál végrehajtott erődemonstrá­cióval nyomást gyakoroljon Ázsia és Afrika szuverén és független államaira. Erődemonstráció az indiai-óceánon

Next

/
Oldalképek
Tartalom