Tolna Megyei Népújság, 1978. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-10 / 135. szám
1978. június 10. “rfiÉPÚJSÁG 3 Szociális tervezés Fa kitér m elés füstfel h ében Robbantják az erdősávot A robbanótöltetet a tuskó mellé helyezik Negyven fatuskó a levegőben A PIHENŐSZOBA a szociális tervezés egyik gyümölcse. A pihenőszobában kávéznak, kólát iszogatnak a munkásnők. A pihenés időpontja — a tévedések elkerülése végett — a munkaközi szünet. A szociális tervezés e viszonylag új hajtása két év alatt sokszorosan igazolta lét- jogosultságát. A dolgozók bizalmi küldötteik útján számtalan javaslattal járultak hozzá a szociális tervek összeállításához. Az üzemi demokratikus fórumok — úi tartalmat kapva — megerősödtek. A szociális tervek elkészítésének bázisaivá váltak. Az ötletek, illetve javaslatok arra szolgálnak, hogy a szociális célokra szánt összeget a legfontosabb problémák megoldására költsék el. Köztudomású, hogy az V. ötéves tervben először választották szét a gazdasági és a szociális beruházások keretét. Ezzel megszüntetve az ötletszerűséget; azt az évekig dívó helytelen gyakorlatot, hogy öltözőre, étkezésre, kultúrára, stb. annyit fordítottak, amennyi éppen maradt. Most öt évre előre megszabFISITAkongresszus A biztonság növelése a legfontosabb technikai feladat a tehergépkocsik, autóbuszok konstrukciós fejlesztésében, összegezte az Autómérnökök Egyesületei Nemzetközi Szövetsége (FISITA) pénteken véget ért ötnapos tanácskozásának tapasztalatait Michelberger Pál, a kongresszus elnöke. Az elhangzott 130 előadás átfogó képet adott arról, hogy a világ teherautó- és autóbusz- gyártásában a teljesítmény növelése és ezzel párhuzamosan a nagyobb biztonság megteremtése a legfőbb törekvés. A tanácskozás résztvevői újfajta hajtóanyagok fel- használásának lehetőségeivel is foglalkoztak. dött ki, hogy burzsoá vagy szocialista rend legyen Magyarországon, a szociáldemokrata pártnak is állást kellett foglalni. A párttagság zömének, főleg az üzemi munkásoknak az állásfoglalása egyértelmű és nyilvánvaló volt: a kommunistákkal együtt, a tőkés kizsákmányolás felszámolásáért szálltak síkra. A párt baloldali vezetésének erre az erőre támaszkodva és a kommunisták politikai segítségét felhasználva sikerült a jobboldalt teljesen elszigetelni, tömegbefolyásától megfosztani és a szociáldemokrata pártból kiszorítani. A munkástömegek részéről elemi erőként feltört igény találkozott a baloldali szociáldemokrata vezetők politikai felismerésével és erőfeszítéseivel és a kommunista párt kezdeményezésével. Az egység tehát nemcsak a vezetés bizonyos körének, de mindenekelőtt a széles munkásrétegeknek. a munkásosztály alapvető tömegeinek uralkodó felfogása és gyakorlati törekvése lett. A történelmi szükségszerűség szülte azt a politikai, de sok tekintetben eszmei azonosulást a munkásosztály és a dolgozók politikailag legaktívabb tömegeiben, amely alapját képezte az egyesülésnek, illetve megszüntette a további szervezeti elkülönülés politikai okait. Az utókor csak a legnagyobb tisztelettel emlékezhet azokra az elvtársakra, politikusokra, volt kommunista és szociáldemokrata pártmunkásokra, aktivistákra, akik akkor felelősen eseleják, mennyi pénz áll rendelkezésre az emberek szociális ellátásának javítására. Az eddigi tanulság, hogy az állami szintű szociális gondoskodást egyre megfelelőbben egészíti ki az üzemi, vállalati erőfeszítések programozása. A tervezhetőség a korábbinál is több helyi kezdeményezésre serkent. Példa rá a gyermekintézményhálózat tervezettnél nagyobb arányú bővítése; a munkás- szállítás tökéletesítése és így tovább. Általában jellemző a tervek időarányos teljesítése. Amivel csak azért nem lehet megelégedni, mert meglehetősen nagyok az eltérések. Akadnak vállalatok — például a textiliparban —, ahol két év alatt elérték az öt évre kitűzött célt, ami ezeknél kérdésessé teszi a tervezés realitását. A jelek szerint mégis fontosságának megfelelő súlyt kapott a munkavédelem, a vállalati juttatások bővítése, a szakképzés, sőt, az általános iskolai végzettség foghíjainak pótlása is. Hiányos viszont a tervek többségében a munkahelyi emberi viszonyok fejlesztése. Az évente hagyományosan megrendezésre kerülő országos borversenynek az idén Kecskemét lesz a házigazdája. Július 3-tól 8-ig bonyolítják le a kertészeti egyetem kecskeméti karán a sorrendben tizenhatodik országos borversenyt. A haziai híres, történelmi hagyományokkal bíró termesztési körzetekből állami gazdaságok, termelő- szövetkezetek, pincegazdaságok és természetesen egyéni termelők küldik be boraikat. A minták besorolása fajta és évjárat szerint történik, az értékelés pedig a nemzetközi bírálati szabályzat alapján. A Tolna megyei termelők a megyei borversenyen aranyérmes minősítést kapott borokkedtek. A kortársak visszaemlékezéseiből, tapasztalatból tudjuk, hogy távolról sem volt könnyű dolguk. Nem volt könnyű az újat vállalni, hiszen több évtizedes múlttal kellett szembenézni, a körülöttük acsarkodókkal megküzdeni és gyakran az évek során lerakodott előítéletekkel is megbirkózni. Mégis vállalták és elvtársi egységben képviselték a munkás- osztály, a magyar nép érdekeit. * „A két munkáspárt egyesülése — állapította meg az MSZMP Központi Bizottsága — helyes és szükségszerű lépés, történelmi jelentőségű esemény volt, amely fordulatot jelentett a munkásosztály hatalmáért, a szocializmusért vívott harcban.” E következtetéseket a tények sora támasztja alá. Az egyesüléssel végleg eldőlt hazánkban a hatalomért folyó harc ügye. A dolgozó osztályok, a munkásosztály egységén és szoros politikai szövetségén megbukott a reakció minden kísérlete a burzsoá rend visszaállítására. A dolgozó nép maga vette kezébe sorsának irányítását, és az egységes marxista—leninista párt vezetésével hozzákezdett a szocializmus építéséhez. A társadalmi élet minden területén gyökeres változások mentek végbe. Az új „honfoglalás” most már — a földek után — a gyárakban, a társadalom minden fontosabb kulcspozíciójában végbement. Az egyesülést követő években sajnálatos módon súlyos tévedések, hibák, a személyi A foghíjak minden esetben valami egyéb, talán mélyebbre nyúló hiányosság tünetei. Többnyire a vállalati vezetők hiányos informáltságának áruló jelei. Mert jóllehet, általában igaz, hogy a szakszervezetek ismerik az emberek igényeit, de ezek az igények egy-egy munkahelyi közösségen belül is meglehetősen árnyaltak. Sok a csoportigény, ami szintén lehet jogos, tehát teljesítendő is. JOBB LEHETNE a kép, ha a gazdasági szervek — a vállalattól a minisztériumig — szintén alaposabban foglalkoznának a szociális tervekkel, hogy ne szűküljenek számszaki részletekre, hanem elsősorban a célokat jelöljék meg. A politikai célt is. Mert végeredményben ez a terv is eszköz. Eszköze a magasabb életszínvonal, a minőségileg más életmód elérésének. Olyan eszköz, amelynek tárában első helyen a demokratikus módszer áll. Az érdekeltek igényeinek felkeltése, javaslatainak elvárása. Lehetőség szerint teljesítése is és megválaszolása akkor is, ha a megvalósítás a távoli jövő kérdése. kai indulhatnak. így 14 nagyüzem és tíz kistermelő indul vörös borral. Kadarkával már csak az egyéni gazdák jelentkeztek, emellett legtöbb a kékfrankos, és évről évre terjed a cabernet és az oportó. A megyei borversenyen kevesebb fehér fajta kapott aranyérmet. Ennek alapján nyolc kistermelő és kilenc nagyüzem indulhat a kecskeméti országoson. Az olaszriz- ling és rizlingszilváni mellett egyre kedveltebb a termelők körében a tramini, a muskotály, a leányka. A vörös borok esetében kívánatos lenne az óborok minél magasabb aránya. kultusz következményeként a hatalommal való bűnös visz- szaélések is történtek. Ezek nemcsak a szocializmus építésének okoztak nagy károkat, de az egyesülés ügyét is — utólag — károsan befolyásolták. A gyanakvás és bizalmatlanság légköre nem kedvezett a párt kialakuló ösz- szeforrottságának. E tanulságokért drágán megfizettünk, és egy életre okultunk belőle. Amikor 1956-ban ismét a hatalomról, a szocializmus fennmaradásáról, vagy a kapitalizmus restaurálásáról volt szó, az egység szelleme kiállta a nehéz megpróbáltatást. A volt szociáldemokraták többsége — ahogy Kádár elvtárs is hangsúlyozta — nem habozott a döntéssel, a munkásosztály egysége, az egyesült munkáspárt, a munkáshatalom mellett foglalt állást és a kommunistákkal együtt felvette a harcot az ellenforradalmi erőkkel. Ebben a harcban szerveződött újjá és forrt össze véglegesen a magyar munkásosztály egységes forradalmi pártja. Az ország fejlődésének több mint két évtizede arról tanúskodik, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt eszmei, politikai és szervezeti egysége szilárd marxista— leninista elvekre épül. A párt eredményesen tölti be vezető szerepét, a széles dolgozó rétegek osztatlan bizalmát élvezi. A harminc évvel ezelőtti nagy eseménynek, a két munkáspárt egyesülésének történelmi jelentősége ebben is megmutatkozik. RÁKOS IMRE Erdőket telepítettek 20— 3G évvel ezelőtt a mezőgazdasági nagyüzemek. Szakemberek sokasága igyekezett meggyőzni az üzemek vezetőit az erdősávok fontosságáról. Mint mondták: az erdősávoknak termést fokozó a hatásuk, kedvező mikrokli- matikus feltételeket teremtenek a növénykultúráknak, csökkentik a szél erejének romboló hatását, növelik a levegő páratartalmát, egyenletessé teszik a levegő és a talaj nedvességtartalmát. Az ötvenes években főként az állami gazdaságokban, de a nagyobb termelőszövetkezetekben is sorra-rendre telepítették az akác-, nyár-, juharfa erdősávokat, méghozzá egymáshoz elég közel; az uralkodó szélirányra merőlegesen, a fák magasságának hússzorosára. Magyarországon körülbelül 20 ezer hektár értékes termőterületen található erdősáv. Minthogy időközben a mezőgazdasági üzemekben a régi, kis teljesítményű erő- és munkagépeket felváltották a korszerű gépek, s bebizonyosodott, hogy a termőképesség fokozása nem elsősorban a mikroklímától függ, az erdősávok fölöslegessé váltak. Most már az kezdte foglalkoztatni a szakembereket: hogyan lehetne minél gyorsabban és olcsóbban kiszedni az időközben nagyra növekedett fákat. Nehézgépekkel, földgyalukkal termelték ki a lagallyazott tuskókat, ez azonban igen drága: egy gépmunkaóra 300 forint, s nyolc óra alatt csupán három-négy erősebb fa gyökérzete került ki a földből. Az SZ—100-asok tolólapja két hónap alatt tönkrement, s azok a gépek, amelyeket amúgyis igen nehéz beszerezni, hosszú ideig állni kényszerültek. A fakitermelés legújabb módszere a robbantás. A tamási Kapos-Koppány völgyi Vízitársulat szakvezetői felismerve, hogy munkájuk lényegesen könnyebb, ha robbantással távolítják el terep- rendezésnél a fákat, az új módszer alkalmazására felkészültek. A tuskók mellé Styhl fúróval mély gödröt fúrnak, s ebbe helyezik a Paxit- tal, és Andóval töltött robbanófejeket. A többi már a robbantógép és a szállító járművek dolga. Egyszerre negyven fatuskó emelkedik ki a talajból, amit pótkocsira rakva elszállítanak a helyszínről. A robbantás költsége egyharmada a gépi fakitermelésnek. Ami pedig az időmegtakarítást illeti: kétheti munka csupán egyetlen nap alatt elvégezhető. Tervezik, hogy a jövőben a műtárgyak építésénél szükséges földmunkákat is robbantással oldják meg, s az árokásó gépek munkáját is a Paxit és az Andó végzi el. d— L. M. Szekszárdi borok az országos versenyen St. akörül a kérdés körül élezőA szakemberek megtekintik a helyszint a robbanás után
