Tolna Megyei Népújság, 1978. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-04 / 130. szám

12 Képújság 1978. június 4. 1 MAGAZIN Jf ■ MAGAZIN • MAGAZIN HH&MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN- ' MAGAZIN MAGAZIN * MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN Európa leghosszabb alagútja Finnországban 30—130 mé­teres mélységben 120 kilo­méter hosszúságú alagút épül. Az alagút rendeltetése Helsinki vízellátásának meg­javítása. Eddig már 72 km- es szakasz készült el az alag­útból, amelynek építését 1973-ban kezdték el, és 1981- ben fejezik be. Az eltévedt múmia A bűnözések nöyekvő szá­ma, a terrorcselekmények és a gyilkosságok állandó ideg­feszültségben tartják az ar­gentinokat. Amikor egy szál­lítási vállalat alkalmazottai egy át nem vett csomagban mumifikált holttestre buk­kantak, azonnal jelentették a rendőrségen. Megkezdődött a nyomozás, az újságok te­le voltak a legfrissebb hírek­kel. Kiderült, hogy a múmiá­nak van tulajdonosa, egy in­dián régiségekkel foglalkozó ismert kutató. Kollégájának küldte az ásatások során fel­tárt inka múmiát, de elté­vesztette a címet. A rendőr­ség mégis vizsgálatot rendelt el, melynek során megálla­pították, hogy a „megboldo­gult” legalább 500 éve halott A dohányzás csökkenti a hallást Svájci orvosok, akik a ni­kotinnak az emberi szerve­zetre gyakorolt hatását ku­tatják, megvizsgálták a lau- sannei-i szimfonikus zene­kar 97 tagjának hallását. Megállapították, hogy a szenvedélyes dohányosok­nak sokkal rosszabb a hallá­suk, mint nem dohányzó kollégáiknak. Világszerte kísérletek foly­nak a gépjárművek kipufo­gó gázainak „tisztábbá” tételé­re, méregtelenítésére. A ku­tatások iránya kettős: részint egy, a kipufogócsőre szerel­hető berendezéssel a szeny- nyező anyagok visszatartásá­ra, felfogására törekszenek, illetve azok elbontását igye­keznek elérni, részint pedig olyan üzemanyag-keverékek összeállításán fáradoznak, amelyek kipufogó gázai nem is tartalmaznak légszennyező anyagokat. Az Egyesült Álla­mok autóipara inkább a mé- regtelenítési eljárás mellett foglal állást — tekintettel az ólomtetraetil-gyártók féltett érdekeire —, míg az európai szakemberek az üzemanyag­összetétel megváltoztatását látnák hasznosabbnak. Az fEmkombinAt a kökorszakban A Szverdlovszk (Szovjetunió) környéki Iszetszki-tó szeles part­ján végzett ásatások néhány ezer éves kőkorszaki fémkombinátot hoztak napvilágra. A régészek megállapították, hogy ez esetben valóságos komplex üzemet sike­rült feltárniuk: ebben a fémek előállításától öntésükig az összes műveletet elvégezték. Az egyko­ri fémművesek a földbe mély gödröket ástak. A gödrökben fa­szénnel tüzeltek. Az olvasztandó ércet agyagedényekben tették a tűzre. Az égést a tó partján szüntelenül fújó szél táplálta úgy, hogy összeszűkülő nyíláso­kon keresztül vezették a tűzhöz. A kiolvadt fémet nagyrészt for­mákba öntötték. De ezek a kő­kori fémművesek Ismerték már a kovácsolást Is. Az akkori igé­nyeknek megfelelően baltákat, nyíl-, és dárdavégeket, ékszere­ket állítottak elő ebben a kőko­ri nagyüzemben. A hét karikatúrája USA környezetvédelmi hiva­tala a benzin literenkénti 0,013 grammos ólomtartalmát tar­taná kívánatosnak, így min­den gépjárművet viszonylag kis költséggel el lehetne lát­ni egy olyan katalizátor-do­bozzal, amely megoldaná a szénmonoxid és a szénhidro­gén-maradékok utóégetését. Ám az a baj, hogy e kis do­bozok elkészítéséhez 5:2 ará­nyú platina/palladium katali­zátorra van szükség, és a do­boz élettartama nem több 15 —20 ezer kilométernél. Az is problémát jelent, hogy így a nitrogénoxidok redukciója még nincs megoldva, azok „felemésztéséhez” megint más katalizátor szükséges. Mindezekre tekintettel inten­zív kutatások folynak a drága nemesfémek helyett az ol­csóbb ritka fémek alkalmazá­sára. Több irányú kísérleteket végeznek ozmium, ruténium, nikkel és réz tartalmú anya­gokkal. Képünkön az a Volkswa- gen-Sirocco autó látható, amellyel nyugatnémet szak­emberek a levegőt kevésbé szennyező üzemanyagok ki­próbálását végzik. Érdekes megoldást, hogy ezt az autót két — egymástól függetlenül a motorhoz vezetett — ener­giahordozó hajthatja: ólom­mentes, kevésbé kopogásálló benzin, és nagymértékben ko­pogásmentes metanol-(metil- alkohol)-víz keverék. Minden­képpen az a cél, hogy az ólomvegyületeket száműzzék az üzemanyagból. (MTI Külföldi Képszolgálat A Csendes-óceán számos szigetén és Dél-Ázsiában mindenes növény a kókusz­pálma, de a trópusokon álta­lában mindenütt elszaporítot­ták. Fontos tényezőjévé vált Óceánia gazdasági életének is. Termése a csonthéjas kó­kuszdió, amelyet ritkán ná­lunk is lehet vásárolni. Kí­vülről sima felületű és ned­ves külső terméshéj borítja. Ezen belül található a rostos középső terméshéj, majd a kemény csonthéj következik. A középső terméshéjról le­választott rostból kefesörtét, zsinórokat és szőnyegeket, lábtörlőt készítenek. A tró­pusokon a kemény csonthéj­ból edényeket és dísztárgya­kat faragnak A termésüre­get teljesen kitöltő gömbölyű mag zsírban gazdag belső táplálékszövetét vékony mag­héj borítja, amely kiszárítva adja a koprát; ebből fehér, kellemes szagú és ízű kó­kuszzsírt állítanak elő. A kókuszzsír alacsony hőfokon olvad, kitűnő ételzsír, mert könnyen emészthető. Gyó­gyászati célokra is alkalmas. Melléktermékként kapják a kókuszpogácsát, amelyet ta­karmányként használnak fel. A mag belsejében lévő üre­get tejszerű folyadék, a kó­kusztej tölti ki, amely édes ízű, nagy táperejű ital. A kó­kuszpálma leveleit a trópuso­kon tetőfedésre, kosarak, há­lók készítésére, a fák törzsét építőanyagként használják. Ha fiatal virágzatát levág­ják, a metszési felületen ke­letkező sebből cukor tartal­mú nedv szivárog. Ezt meg­erjesztve pálmaborként fo­gyasztják, besűrítve cukrot nyernek belőle. Képünkön: kókuszdió fel­nyitása a Fülöp-szigeteken. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Orosz erőd Kaliforniában Az amerikai „Vadnyugat” betelepülésének érdekes moz­zanatát őrzi a San Franciscó- tól 40 mérföldre északra, szél­fújta hegyfokon álló Fort Ross, azaz a Ross erőd. Az 1800-as években ez az erőd volt Oroszország legdélibb előretolt állása Észak-Ameri- kában. (Alaszka partjait ugyanis legelőször az orosz Gvodszev, majd Bering és Csirikov fedezte fel, és az egész területet a cári Orosz­ország birtokolta, amíg az­után 1867-ben 7 millió dollá­rért eladták az Egyesült Ál­lamoknak.) A XIX. század elején az orosz vadászok Alaszkából jövet gyakran hajóztak dél­nek, az akkor még Mexikó tulajdonát képező Kalifornia északi partjai felé, a tengeri vidra értékes prémjének nyo­Ismeretlen cápák A Hawaii-szigetektől északra hatalmas halat, fog­tak, amely a kutatók véle­ménye szerint egy eddig is­meretlen cápafajhoz tartozik. A hal abban különbözik az eddig ismert cápáktól, hogy igen nagy feje van, két áll­kapcsán két sor tűéles foga. A fejét ezüstös bőr fedi, amely a tenger sötét mélysé­geiben világít A halat kb. 150 méter mélységből hozták fel. Katonalogika A tábornok újságírókkal beszélget. — Uraim — szól a nagy tekintélyű hadfi — önök, ci­vilek, mind olyan okos, mű­velt, olvasott emberek. En­gedjenek meg egy kérdést: ha önök olyan okosak —■ ak­kor miért nem járnak szabá­lyos alakzatban, és miért nem lépnek egyszerre? Bírósági ügy A franciaországi Nancy bí­rósága 800 frank büntetésre ítélt egy autóvezetőt, azért, mert nyelvet nyújtott a szol­gálatát teljesítő rendőrre. A bíróság ezt a fellépést sértő­nek találta. A vezető azon­ban nem érezte magát bű­nösnek, közölte, hogy csupán kiszáradt ajkait nedvesítette meg. Szokatlan klinika Floridában megnyílt a csa­lódott szerelmesek klinikája. A klinikát orvosok és pszi­chológusok alapították, akik azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy meggyógyítják a viszonzatlan szerelemtől szenvedő em^reket. CSEMPÉSZEK ELEKTRONIKUS BERENDEZÉSE Az olasz tengeri határ­őröknek meg kellett állapí­taniuk, hogy a Nápolyba tengeri úton cigarettát és kábítószert szállító csem­pészek hosszú ideig az or­ruknál fogva vezették őket. Végül sikerült rábuk­kanniuk a csempészek legkorszerűbb elektronikai berendezésekkel felszerelt parancsnoki helyiségére, ahol képernyőn követték nyomon a határőrök min­den mozdulatát, és jelezték a közeledő veszélyt. mában. Fort Rossban kiala­kított támaszpontjuk rövide­sen fontos mezőgazdasági, ha­lászati és kereskedelmi köz­pont lett, ahonnét az alasz­kai orosz településeknek szállítottak téli tartalékot. Az 1840—48-as mexikói— amerikai háborúban a terü­let az USA birtokába ke­rült. Az aranyláz idején az erődöt — amely jelentőségét már régen elveszítette — egy meggazdagodott arany­ásó vette meg, Ezután egy évszázadon át senki sem tö­rődött vele. A legutóbbi években rendbe hozták, res­taurálták az erődítményt és főbb építményeit, többek között az ortodox templo­mokat is. Az erődöt ameri­kai nemzeti műemléknek nyilvánították. Jobb később Az angol Barry házaspár nemrégiben légipostái levelet kapott, amelyben gratulálnak 11 évvel ezelőtti házasságuk­hoz. A levelet 1967-ben Ke­nyában adták fel. Jó volna tudni, vajon mikor érkezett volna meg a levél, ha nem légipostával küldik. ELSÜLLYEDT AUTÓK A stockholmi rendőrség egy tó fenekén egész autó­temetőt fedezett fel. A tó egyik helyén tíz méter mélységben 14 elsüllyedt autóra bukkant. Megálla­pították, hogy ezek közül 13 lopott gépkocsi, ame­lyeknek tulajdonosai már megkapták értük a bizto­sítótól a kártérítést. A tó­ban állítólag még 100 autó fekszik. Arra gyanaksza­nak, hogy az autókat tu­lajdonosaik maguk sül­lyesztették el, hogy a biz­tosítótól pénzt vehessenek fel. A lelkipásztor szabadsága Egy angol városka lelkésze az alábbi hirdetést adta fel a helyi lapban: „Néhány va­sárnapon keresztül távol le­szek. Szabadságom ideje alatt a szónoklatok a padok­ra tűzött szövegből olvasha­tók. Minden házasságot, szü­letést és halált visszatérése­mig el kell halaszani.” Kevesebb földrengés Tavaly jóval kevesebb földrengést észleltek, mint 1976-ban, a vulkánok tevé­kenysége ezzel szemben megháromszorozódott. Ame­rikai adatok szerint tavaly körülbelül 2800 ember halt meg földrengés következté­ben, 1976-ban viszont mint­egy 700 ezer áldozata volt a földrengéseknek 1976-ban azonban csak 10 vulkán volt aktív, míg tavaly 35. Jóvátétel ? Abszolút betörésbiztos zá­rat szabadalmaztatott a mi­lánói illetékességű 47 éves Giuseppe Térni, aki bizonyos értelemben szakértő.. Jelen­leg páncélszekrények feltö­rése miatt börtönben ül. Szmog Ankara felett Ma már minden 16. ankarai lakos súlyos légzőszer­vi megbetegedésben szenved. E megbetegedések száma évről évre növekszik, ezért a török szakemberek ter­veket dolgoztak ki egy olyan speciális rendszer kiala­kítására, amelynek segítségével mesterséges szelet tud­nak kelteni. A mesterséges széllel akarják eloszlatni a szmogot, amely állandóan a török metropolis felett függ és veszélyezteti a lakosok egészségét. — Na, próbáljuk csak még egyszer... (Nagy János rajza) A tisztább levegőért

Next

/
Oldalképek
Tartalom