Tolna Megyei Népújság, 1978. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-01 / 127. szám

a Képújság 1978. június 1. Makszim Gorkij ismeretien levelei Hamarosan megjelenik a Szovjetunióban az Üj dolgok Gorkijról című könyv. Az Irodalmi örökség című kiad­vány kétkötetes lesz majd. A két kötet tartalmazza azo­kat a dokumentumokat is, amelyekre Alekszandr Ov- csarenko filológus, az Egye­sült Államokban tett utazása során bukkant. „Az egyetemeken és a ma­gángyűjteményekben a nagy proletáríró számos kézira­tát fedeztem fel” — mon­dotta a professzor. — Főképp leveleket találtam. De van néhány cikk is. Az író nagy­szerű képet rajzol arról, ho­gyan harcoltak az orosz sere­gek Bulgáriának a török iga alól történt felszabadításá­ért. Az amerikai tudósok szívesen vesznek részt a gyűjtemény kiadásának elő­készítésében. Igen értékes az a gyűjte­mény, amelyet William Ed­gerton, az ismert irodalom- történész készít elő. A gyűj­teményben 27 Gorkij-kézirat található. Nagyrészt 1907— 1913-ból származó levelek. A Gorkij-kéziratok egy részét a filológus a New York-i közkönyvtárban ta­lálta, amikor megismerke­dett a Gorkijt angolra fordí­tó Isabella Hapgood írásai­val. A Gorkij-kéziratok gyűj­teménye tovább gyarapszik. Különböző dokumentumok érkeztek Finnországból is, amelyek az orosz író és Axel Gallen, az ismert művész ba­rátságáról szólnak. Kiadásra kerülnek Gorkij­nak a szovjet munkásokhoz, parasztokhoz, irodalmárok­hoz, színészekhez és művé­szekhez írt levelei is, ame­lyek eddig az olvasók előtt ismeretlenek voltak. Kiállítás Szekeres Emil festőművész kiállításáról mutatunk be egy alkotást. A kaposvári születésű művész munkáit most Nagykanizsán láthatják az érdeklődők Szombat esti iáz John Badham SZOMBAT ESTI LÁZ című diszkófilmje az amerikai sikerlisták je­lenlegi első helyezettje. A film főszerepét John Tavolta játssza, partnere Karen Lynn Gorney, zenéjét a három Gibb fivér írta, és Bee Gees nevű együttesük adja elő. A film egy 19 éves fiatalember­ről Tony Maneróról szól, aki egy üzletben dolgozik, s ott­hon is háttérbe szorul, mivel szülei minden figyelmüket Tony bátyjának szentelik, aki pap lett. A fiú csak szombat éjjel érzi felszaba­dultnak magát, amikor bará­taival a diszkóba megy. A film azok közé a művek közé sorolható, amelyeknek nyugtalan, fiatal hősei meg­próbálják meglelni helyüket a világban. A nézőt lenyűgö­zi a zene, a koreográfia, a mozgás és a fényképezés tel­jes összhangja, de nem utol­só sorban John Travolta já­téka és tánca, de a történet társadalmi tartalmáról sem feledkezhet meg. A film sze­replői személyiségüknek lé­nyegi vonásait mozgásuk ré­vén tárják fel. Például so­kat megtudunk Tonyról ab­ból, ahogyan ravaszul, rea­listán megkoreografálva ha­zasétál munkájából: a töké­letes uralt fiatal test meg­ejtő arroganciájával halad, a gondolataival és érzelmei­vel való egyedüllét fizikai és szellemi örömét élvezve. Még a konvencionális táncmozdu­latok is spontánnak tűnnek, s a táncolok személyiségének kivetüléseként érzékelhetők. A történet komorabb elemei nem állnak ellentétben a ze­nével — a kamera teremti meg közöttük az összhangot. Minden, ami megjelenik a filmben, az egész integráns részét alkotja. — írja egye­bek között a Screen Interna­tional. SZOVJETUNIÓ A Szovjetunió című folyó­irat 1978 júniusában meg­jelenő száma cikket közöl az űrhajózás történetének ed­digi leghosszabb, 96 napig tartó kísérletéről. Az írás szerzője, Oleg Makarov ma­ga is utasa volt a Szaljut— 6-nak: társával, Georgij Grecskót és Jurij Roma- nyenkót látogatta meg az űrben. Egy híján kétszáz magyar szakember végzett eddig a Moszkvai Energetikai Egye­temen. Jelenleg 50 magyar fiatal végzi tanulmányait az egyik legtekintélyesebb szov­jet felsőoktatási intézmény­ben. Az írás erről számol be. A Szovjetunióban végzett magyar szakembereken kí­vül jelentős azoknak a szá­ma is, akik tudományos fo­kozat elnyerése végett tölte­nek éveket szovjet egyete­meken, . kutatóintézetekben. Két, Gödöllőn dolgozó kandi­dátus ezt az időszakot ele­veníti fel. A hódító Kékszakállú cím­mel Bartók Bélja operájának szovjatunióbeli ősbemutató­járól, á közelmúltban lezaj­lott jelentős színháztörténe­ti eseményről riport számol be. Hanggátakkal, az autóutak elterelésével, hangszigetelő burkolatokkal és az épületek ésszerűbb elhelyezésével vé­dekeznek a többi között a szovjet városok újonnan épülő lakótelepein a zajár­talmak ellen A zajelhárítás módszereit a modellként szolgáló mikrovárosokon próbálják ki. A lap mellékletében cik­ket olvashatunk a 30. éves Állami Bábszínházról, a Moszkvai Rádió magyaror­szági baráti klubjáról. LÁNYOK ASSZONYOK A júniusi szám Valentyi- na Nyikolajeva Tyereskova 15 évvel ezelőtti űrutazására emlékezik. A világ első űr­hajósnője, a Szovjetunió Hőse, nemcsak jeles közéleti személyiség, hanem tudós is. Nemrégiben védte meg az űrhajózással kapcsolatos kandidátusi értekezését. A Szovjet Békealapnak mintegy 75 millió tagja van a Szovjetunióban, önkéntes adományaikkal támogatják a háború áldozatait, a gyar­mati elnyomás ellen küzdő, fejlődő országok népeit. A Nagy Honvédő Háború éveiben a Komszomol mint­egy 2,7 millió tagja harcolt a fasizmus ellen. A Kom­szomol neveltjei közül hét­ezren kapták meg a Szov­jetunió Hőse címet. A haza védelmében 400 ezer lány is részt vett: közülük egyet, Nagyezsda Zsurkinát riport mutatja be. . Az első magyar kommu­nista költő, Komját Aladár feleségének, Komját Irén­nek az életét, munkásságát, lírai hangvételű riport ele­veníti fel. Az Elbrusz csúcsán cím­mel egy magyar hegymászó­nő kalandos útjába nyerhe­tünk bepillantást. A laphoz tartozó mellék­letben ezúttal is megtalálha­tók a kézimunkák pontos leírásai, s a könnyen elké­szíthető, olcsó ételek recept­jei. szputnyilc A Szputnyik sok érdekes, aktuális írást kínál a ma­gyar olvasóknak. A felelős­ségteljes döntések ideje cí­mű írás szerzője, a hazánk­ban is jól ismert Amerika- szakértő Georgij Arbotov akadémikus a szovjet—ame­rikai kapcsolatokat taglalja Megállapítja: „ ... az enyhü­lés éppen azért vált lehet­ségessé, mert a két fél a bonyolult helyzetekben is keresi a két hatalom közti kapcsolatok döntő problé­máiban a megegyezés út­ját.” ' A Három utazás a koz­moszba című írás a szovjet űrkutatás legújabb eredmé­nyeiről számol be. Bolygónk egyik legkevésbé ismert földrészére, az Antarktiszra, egy másik írás kalauzolja el űz olvasót. „Az Antarktisz sajátos, szakadatlanul üze­melő jéggyár, amely biro­dalmát szakadatlanul igyek­szik növelni. Ha ebben nem gátolná az Óceán, az An­tarktisz 3—5 ezer év alatt megduplázná a területét. Kétszázezer év múlva pedig a jégpáncél Ausztráliáig, Afrikáig és Dél-Amerikáig nyúlna” — olvashatjuk. Nyikolaj Kormasov festő­művészt és képeit a Megis­merni önmagunkat és a vi­lágot című cikk mutatja be. A folyóirat júniusi száma közli Anatolij Alekszin a Késői gyerek című elbeszé­lésének rövidített változatát SZOVJET IRODALOM A júliusi szám külön fe­jezetet szentel Borisz Szluc- kij költészetének. „Ha en­gem említenek, azonnal az óceánba fúló pejlovakra gondolnak” — írta egyszer önmagáról, a Lovak az óceánban című dallá vált versére utalva. Szluckijt „háborús költőnek” köny­velte el a közvélemény még akkor is, ha két utolsó köte­te — A nap jósága, . vala­mint a Meghosszabbított dél — háborús verseket már alig tartalmaz. Szluckij fiatal katonatiszt­ként, a frontról küldte el első versét a háborús idők egyik legnépszerűbb publi­cistájának, a Vihar szerző­jének, Hja Ehrenburgnak. Azóta pályája széles kört írt le. A Magyarország felsza­badulásáért is küzdő Szluc­kij neve nem csak költőként ismert ma már, hanem úgy is, mint kiváló műfordító, s úgy is, mint kritikus, Brecht lírájának legerőteljesebb orosz tolmácsolója, Ady Endre, Kassák Lajos, Ben­jámin László és Nagy László verseinek is hűséges fordí­tója. Hetvenöt éve született Mi­hail Szvetlov. Az évforduló alkalmából költészetébe, pá­lyafutásába nyerhetünk be­pillantást önvallomásából és egykori költőtársának, Ja- roszlav Szmeljakovnak a tollából. Harmincéves a szekszárdi állami tűzoltóság Szekszárdon 1873-tól ön­kéntes, majd 1927-től fizetett tűzoltóság működött. A ló- vontatású ún. kocsifecskendő mellett hordozható kismotor­fecskendőkkel rendelkeztek. Az akkori bankigazgató meg­ajándékozta őket egy Chrys­ler személygépkocsival. Át­alakították, a motofecskendőt ezzel szállították, ók kezelték a város első „berliet” gyárt­mányú tömör gumikerekű ön­tözőautóját. A város nyilas polgármestere 1944. novem­ber végén az öntözőtartályba rakatta a város iratait és csa­ládjával együtt mindkét gép­kocsival nyugatra menekült. A kocsik többé nem kerültek vissza. Rossz elhelyezés, üzemképtelen felszerelés, vo­nulószerhiány, kopott öltözet maradt örökségül. Ilyen körülmények között érte őket az 1948. május 13- án megjelent 5090/1948. (V. 13.) kormányrendelet. A tűz­oltóság államosítását rendel­ték el. Ilyen tűzoltóságnak kellett működni minden tör­vényhatósági jogú és megyei városban, kiemelt üzemben és azokban a községekben, melyekben a lakosság lélek- száma a 15 000 főt meghalad­ta. Az ország valamennyi tűzoltósága a belügyminisz­ter hatásköre alá tartozott. A közvetlen irányítást az orszá­gos tűzoltó-főparancsnok és megyei osztályparancsnok és a városi-járási vagy üzemi alosztály-, illetve őrsparancs­nokok végezték. A felszere­léseket állami tulajdonba vet­ték. A szerellátást is a bel­ügyminisztérium biztosította. A községekben az önkéntes tűzoltóegyesületek • megszűn­tek. Helyettük tiszteletdíj el­lenében a parancsnok által egyszemélyben irányított tűz­oltóságot kellett fenntartani önkéntes, vagy kötelezett sze­mélyekből. A rendelet kedvezően érintette a szekszárdi tűzol­tókat, mert új fizetési fokoza­tokat állapított meg. Az új fi­zetést április 1-ig visszamenő hatállyal kellett kifizetni. Va­lamennyi személyt újból ki­nevezték és esküt kellett ten­niük. Szekszárdon tehát 1948. június 1-től állami tűzoltók látják el a szolgálatot. Az el­ső állami tűzoltók között voltak: László János, Marosi Mihály, Czank Ferenc, Balázs János, Gyimesi István, Gyur- kovics János, Sersli István, Gombor Gyula, Weimper Jó­zsef. Parancsnokot Katrus Ferenc személyében Buda­pestről helyeztek ide. A 24 órás szolgálatot 24 óra sza­badnap követte. A szabad időből kellett a rendezvények ügyeletét bizto­sítani. Időközben vásároltak egy kis teherautót, erre tették a házilag kijavított motor- fecskendőt, így vonultak az egész megye területére. Nem egy esetben megfa­gyott rajtuk a tűznél átned­vesedett ruha, mire vissza­értek állomáshelyükre. Ért­hető, hogy örömmel fogadták két év múlva a MÁVAG-gép- j árműf ecskendőt. A technikai fejlődés is meg­követelte, hogy a szerállo­mány növekedjen. Ma már modern vonalú fecskendők, gépezetes létra áll készenlét­ben. A városi tanács földszint­jéről 1952 szeptemberében költöztek a mai helyükre. Ez az épület is kicsinek bizo­nyult, most bővítik. Modern körülmények között, megfe­lelő védőfelszereléssel ellátva készen állnak a segítségadás­ra. Ott voltak mindig, ha a bajba jutott emberek hívták őket. Több mint ötezer tűz oltásában vettek részt a 30 év alatt. Mintegy 2000 műszaki mentést végeztek. Emlékezte­tőül csak egy-két példa: — 1949. június 8-án hatal­mas felhőszakadás volt Szek­szárdon. A tűzoltók hősiesen dolgoztak. Bárd Flórián pol­gármester és Fábián Imre építésügyi igazgató elismeré­sét fejezte ki. — 1955. július 11-én a vas­út menti ÁFOR-telep borult lángokba. A föld feletti nagy tartályok minden pillanatban felrobbanhattak. A tartályo­kat a sugarakkal sikerült le­hűteni, majd eloltani a tüzet. — 1961. június 10-én ismét nagy felhőszakadás borította el a várost. Térdig érő víz hömpölygőit az utcán. A Séd­patak kiöntött. A mentést a tűzoltók kezdték meg. — A régi kórház tetőzete 1962. június 7-én gyulladt ki. A betegek biztonságba helye­zésével egyidőben kellett megfékezni a tűz továbbter­jedését. Említhetnénk még a TITÁN-raktár égését, a Bőr­díszmű Vállalat raktártüzét. Mindenütt nagy értékeket mentettek meg. Részt vettek az 1954-es és 1956-os dunai árvédekezésnél. A tűzoltók te­hát tüzet oltanak, kiveszik a kútba ugrott vagy esett em­bereket. A must erjedése ide­jén kimentik a pincében ösz- szeesett szőlősgazdát. Kieme­lik a liftbe szorult gyereket. Mentik a szakadékba zuhant lovakat. Megtámasztják az összedőléssel fenyegető házat. Lényegében műszaki mentő alakulat. A fejlődésre jellem­ző még, hogy 1952-től ható­sági jogkört látnak el. Figye­lemmel kísérik az építkezé­seknél és az üzemekben a tűzvédelmi előírások megtar­tását. Vizsgálják a tüzek okait. Intézkednek, hogy azo­nos okból lehetőleg ne kö­vetkezzen be tűzeset. Az egyre növekvő és bo­nyolultabb feladat elvégzése érdekében állandóan képezik magukat. Tisztképző és tűz- oltómérnök-képző iskolák áll­nak rendelkezésre belföldön és külföldön. A fizikai álló- képesség fenntartása érdeké­ben a sportélet rendszeres. Mint minden az országban és szép kis .városunkban, a tűzoltóság is hatalmas fejlő­désen ment át a 30 év alatt. Ha vannak is még gondjaik, a város és megye lakói baj esetén bátran hívhatják őket, mert éjjel-nappal készen áll­nak a segítségadásra. Kö­szöntjük őket, a jubiláló tűz­oltókat. —g —i Az első szekszárdi állami tűzoltók A mai modern tűzoltóautók

Next

/
Oldalképek
Tartalom