Tolna Megyei Népújság, 1978. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-29 / 151. szám
1978. június 29. ^PÜJSÁGÍ3 Téglaipar Lemaradás az esők miatt AZ ÁRAK ? 407 ezer poroton - A lemaradást augusztusra behozzák Medárd nemcsak a mező- gazdaságnak okozott bosszúságot, a téglagyártásban dolgozóknak is megnehezítette a munkáját. Sőt, nem egyszer tétlenségre is kárhoztatta őket. Ez tükröződik azokból a számokból, amik a tervezett, illetve a ténylege. sen elkészített tégla meny- nyiségét jelzik a Baranya— Tolna megyei Tégla- és Cserépipari Vállalatnál. Igaz, az égetett mennyiséget tekintve csak néhol van lemaradás, s az sem jelentős. A dombóváriak és tamásiak néhány tízezer darabos, illetve a palánkiak közel tíz- százalékos lemaradását majdnem kompenzálja a hidasi, és paksi többlettermelés. Gondok így ma még nem mutatkoznak, ám a számokból kitűnik, hogy a következő hetekben, hónapokban az égetés nem tudja tartani az előírt ütemet. A mostoha időjárás miatt ugyanis visszaesett a nyerstéglagyártás. Átáztak a bányák, nem lehetett a munkagépekkel dolgozni. A depókban felhalmozott tégla-alapanyagot pedig helyenként sárrá hígították a kiadós esőzések. Emiatt — kisméretű téglákban számolva — Tamásiban 150 ezer, Dombóváron 845 ezer, Pakson 900 ezer, Palánkon pedig 700 ezer darabos a lemaradás. A rosszban jó, és ez egyértelműen a téglagyárakban dolgozók gondosságát mutatja, hogy egészen minimális az elemi kár. Óvták, vigyázták az emberek a présgépekből kikerülő nyerstéglát, a fedetlen szárítókban is letakarták, így a felhőszakadások sem mosták szét a még lágy agyaghasábokat. Más a helyzet Bátaszéken, a vázkerámia gyárban. Itt az év első felében nem gyártottak tetőcserepet. Ennek oka azonban nem az időjárás, hanem a korszerűbb termékek kialakítása érdekében végzett munka. Átalakítják a cserépgyártó sor egy részét, s az olaszok, a vállalat kérésére, új présformát készítenek. A rekonstrukció eredményeként az egy hónapon belül újra induló gépsorról a korábbinál jobban használható cserép'kerül le. Addig a présgépen, miként az átépítés idején eddig is történt, válaszfaltéglát készítenek. Emellett a gyárban folyik a porotonkísérlet. Ez is, mint a korszerűbb cserép előállítását megalapozó munka, a holnap érdekében történik. A poroton egy NSZK-ból vásárolt licenc alapján készülő új típusú tégla, mely majd egy harmadával nagyobb a már ismert alfa falazóblokknál .súlya ennek ellenére csak hét-nyolc százalékkal több. De legnagyobb előnye, hogy — speciális felépítése folytán — hőszigetelő tulajdonsága a réginél sokkal jobb. Ezt, valamint a súlycsökkenést — tehát a jobb szállíthatóságot is — az eredményezi, hogy alapanyagába néhány milliméter átmérőjű polisztirol gyöngyöt kevernek, ami az égetés során szivacsossá teszi az építőanyagot. Az energiatakarékossági szempontokból is igen kedvező tulajdonságokkal rendelkező porotonból 407 ezer kisméretűnek megfelelő tégla készült eddig a vázkerámia gyárban. Ezeket a vizsgálatokhoz, kísérletekhez használják. Egyébként az el. ső átfogó vizsgálatsor véget ért, s az eredmények nagyon biztatóak. Az üzemszerű gyártást mérések kiértékelése, s a szabványosítás befejezése után, várhatóan a jövő év elején kezdik meg. Az esők visszaesést okoztak. A gyárak dolgozói azonban mindent megtesznek, több helyen már jelentős vállalásokat is tettek, hogy augusztusra behozzák a nyerstéglagyártásban is a ma helyenként tetemesnek tűnő lemaradást. Ebben segíti őket az is, hogy a tanítási szünetben a munkába álló fiatalok közül jó páran mennek a téglagyárakba, s ily módon valamelyest enyhül a munkaerőhiány. — szepesi — MÁV Kevesebb késés Csökkent a késve célba érkezett vonatok száma a január 1-től bevezetett új ellenőrzési rendszer nyomán, ennek tapasztalatairól adott tájékoztatást Vaskor István, a MÁV vezérigazgatóságának helyettes osztályvezetője. A naponta közlekedő több mint 2400 személyszállító vonat többsége — 96 százaléka — a menetrendben előírt •időben fut be az állomásokra. Az öt percnél többet késő mintegy 100—110 vonat késésének csökkentésére mégis új ellenőrzési rendszert vezetett be a MÁV. Fél éve már vonatfajták szerint vizsgálják a késések okát. Ily- módon fény derül a lassulást előidéző jellemző hibákra, amelyek gyors intézkedésekkel csökkenthetők, illetve megszüntethetők. Az eddigi vizsgálatokból kitűnt: a nemzetközi vonatok késnek a leggyakrabbanA hazai vonatok késésének okait is elemzik. A leggyakoribb ok: a vágányfelújítás. A Vecsés—Pestlőrinc között e héten megkezdődött vágányjavítás miatt a ceglédi vonaltól néhány tehervonatot ezentúl a nagykátai vonalra irányítanak, így a szó szoros értelmében tehermentesítik az egy sínpárra szűkült vonalat. Máshol a biztonsági berendezések gyakori zavara miatt késnek heteken át a vonatok, ezeket a hibákat most gyorsabban megszüntethetik a központilag irányított javítószemélyzettel. A Budapest—Szombathely közötti távolsági vonatok vizsgálatánál pedig arra derül! fény, hogy nem a vonatok késtek, hanem a menetrend sietett, rosszul tervezték az érkezési időt. Ezért módosították a menetidőt. A vizsgálatok eredményeként január óta 10—15, korábban rendszeresen késő vonat már a menetrendben előírtak szerint fut be a pályaudvarokra. (MTI) Az atomerőmű lakótelepén, a paksi Kishegy jelenleg legszebb részén építenek óvodát, százötven gyermek részére. A kiválasztott helyen nyárfaerdő van, az épület mellett és talán meg is marad. Természetesen sok lakóházat kell még építeni a dombtetőn, de egy ligetnyi erdő megférne közöttük — különös tekintettel az óvodára. Az érdekes elrendezésű épület pécsi tervezők munkája, megvalósításán a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozik. Tágas lesz az óvoda, nagy játékszobákkal, sok ablakkal. Hasonló a közelben készülő bölcsődéhez, csak még nagyobb és a kiváló fekvése miatt még derűsebb, kellemesebb. Gemenc!—Gottvald Németkér Farmer: csak huszonöt év alatt A divatlapokban ilyesmiket olvasni: „gyönyörű a kétoldalt csípőig hasított szoknya pulóverrel”. „A vállnélküli ruha éke a gyöngyházfényű hímzés”. „Szalag- plisszé, zsorzsett ruha, szövött gobelin motívum díszítéssel.”. A divatszínek: fehér. 'törtfehér, beige, vanília. A vonalak: derékban húzott, guovre, plisszé. Nos hát lássuk: mit viselnek a nők Né- metkéren? Szauer Jánosné varrónő mostanában egyetlen plisszírozott ruhát varrt; az alját Pesten rakatták be, itt csak össze kellett állítani. A fiatalok a szoknya-tunika ösz- szeállítást szeretik, — alá férfifazonú inget hordanak. A szoknya hossza takarja a térdet• A fiatalabbak inkább a derűs, világos színeket kedvelik, az idősebbek a drappot, a barnát, a zöldet. A ruhák anyaga jersey, az anyagot Pakson, és külföldön vásárolják. S hogy ki számít öregnek? Mindenesetre a 25 év fölötti nőknek már nem illik a farmer és a gézing. A harminc és negyven közöttiek szolidan öltözködnek, viseletűk: aprómintás selyemjersey. A varrónő Schönhardt Ferenc és Dö- mény Rózsa esküvőjére öt ruhát varrt. Reméljük, jól érzik az új ruhában magukat. Az ifjú párnak pedig ezúton kívánunk sok örömet és boldogságot. (Szombaton egész oldalas összeállítást olvashatnak Németkéri Magazin címmel lapunkban.) II. A jobb, korszerűbb termék magasabb árak — mert jobb, értékesebb anyagból, magasabb értékű munkával előállított termék — legtöbb esetben indokolt és elkerülhetetlen. Aki nem tartja szükségesnek, hogy egyre jobb, praktikusabb, szebb termékek készüljenek, a tudomány folyamatosan születő új eredményeit hasznosítóak, az akarva, nem akarva megkérdőjelezi a fejlődést. A magasabb termelési költségeknek az árban meg kell térülniük. Ha az anyag drágább, ha a munkabér emelkedik, ha a termelőeszközök egyre értékesebbek akkor, hogy a befektetések megtérüljenek — emelni kell az árakat. (A külföldi, importált nyersanyagok áremelkedése ellen sem lehet mit tenni.) BŐSÉGES TARTALÉKOK Elképzelhető persze (nagyon is!), hogy a termelési költségek növekedését a vállalatok ellensúlyozhatják, például a termelékenység javításával, a selejt csökkentésével, az állásidők lefaragásával. Ez azonban csak egy ideig jelenthet tartalékot, nevezetesen, amíg ezekben nagy megtakarítási lehetőségek rejlenek. Ezek a tartalékok ma még sok helyen, s elég bőségesen rendelkezésre is állnak. Éppen ezért — e tartalékok feltárását sürgetve — rendelkezett úgy a kormányzat, hogy például az 1978. január 1-vel hatályba lépett termelői áremelések jelentős részét a gyárak nem háríthatják át a fogyasztókra. Az emiatt esetleg bekövetkező eredménycsökkenést mindenütt jobb hatásfokú munkával kell ellensúlyozni, ha a vállalati nyereséget nem tudják (esetleg különféle törlesztési kötelezettségek miatt), vagy nem akarják csökkenteni. A szocialista társadalomban azonban lehetséges az a megoldás is, hogy az elkerülhetetlenül növekvő termelési költségek miatt soványodó vállalati nyereséget a költség- vetés kiegészíti, kipótolja, hogy az áremelés elkerülhető legyen. Ilyenkor mondjuk azt, hogy az állam dotálja a terméket. Többnyire alapvető fogyasztási cikket és közszükségleti cikket. ELKÉNYELMESEDNE A VÁLLALAT Csakhogy minél többet költ az állam a különféle termékek dotációjára, annál kevesebb marad például a közjóiét — tehát a közegészség- ügy, a közoktatás, a közszolgáltatások (villany, csatornázás, víz, gáz, stb.), az utak, a közlekedés, a gyermekintézmények fejlesztésére, vagy a nyugdíjak és a közalkalmazottak bérének emelésére. Nem beszélve arról, hogy ha a növekvő termelési költségeket a dotációk részben vagy egészben állandóan ellensúlyozzák, akkor emiatt, elég nagy valószínűséggel kevésbé törekszenek majd a gyárak arra, hogy a növekvő anyag- és gépárakat, az emelkedő bérek fedezetét jobb szervezéssel, a termékek jobb minőségével, korszerűbb gyártmányokkal, jobb gazdálkodással előteremtsék. Ráadásul az anyag- és gépárak számunkra, túlnyomó- részt nem is a hazai, hanem a világpiacon emelkednek. Hiszen nyersanyag- és gépszükségletünk lényegesen nagyobb részét külföldről kell beszerezni. Ismeretes, hogy az utóbbi években a nyersanyag- és energiahordozóárak a korábbinak a többszörösére emelkedtek. Több fogyasztási és élvezeti cikk ára ugyancsak növekedett. Végül- is, a hazai fogyasztói árak színvonalának fenntartásához a költségvetésnek már óriási összegeket kellene átcsoportosítania, vagy egy sor termék behozatalát mérsékelni kellene, vagy egyenesen megszüntetni. Ez viszont áruhiányt, az életszínvonal visz- szaesését okozná, romló társadalmi és egyéni közérzetet, s mindez gyengítené a munkateljesítményeket, ami tovább rontaná — önmagát gerjesztő negatív körforgásként — az ellátást és így tovább MAGASABB ÁR VAGY ÁRUHIÁNY? 30 ri Vegyünk egy egyszerű példát, fiktív adatokkal. Mondhatnánk tehát — hiszen az ilyesmi egy tervgazdaságban látszólag csak elhatározás kérdése —, hogy például ne emeljük a banán árát. Legyen az, mondjuk, 15 forint. A világpiaci ár viszont, tegyük fel 25 forint lenne. Ehhez jön még a szállítás, a tárolás, a hazai nagy- és kiskereskedelem árrése, haszna, amiből ezeknek a vállalatoknak kell fenntartaniok magukat. Tehát végül is, az államnak (ebben a kitalált példában) minden egyes kiló banán valóságosan 30 forintba kerülne. Kilónként tehát 15 forintot kellene a költségvetésből kifizetni, az állampolgárok 15 forintja mellé. Százezer kilós behozatal esetén a banán alacsony árának támogatása mésfél millió forint kiadást jelentene a költségvetésnek évenként. Ha évközben, valami váratlan kiadás éri a költségvetést (fagykár, árvíz, olajáremelés stb.), könnyen megeshet, hogy ebből a másfél millióból kellene kiszorítani, a váratlan többletkiadás egy részét. Ez ugyanis elég könnyű, ha már szükséges. Csupán 100 ezer kiló helyett, 50 ezret kell importálni, s ezzel a másfél milliós ártámogatás máris felére csökken. A vásárlók fele pedig abban az évben igaz, hogy 15 forintért, de hiába keresné a banánt. Lám; hát nem a közellátást, a közérdeket szolgálja — ilyen helyzetben az —, ha az import csökkentése helyett inkább emelkedett a banán ára és az állampolgároknak 27 forintba kerül, amennyibe valóságosan is? Lehet, hogy pár ezren, vagy tízezren, esetleg nem tudnak majd egyszerre megvenni egy kiló banánt, de legalább fél kilót meg tudnak venni, mert van „ az üzletekben. KÖZGAZDASÁGI LOGIKA Ez a közgazdasági logika és indokoltság húzódik meg tehát az áremelések hátterében^ miként legutóbb is a déligyü.v mölcsnél, kávénál, kakaónál. De ha nem import termékről,, hanem hazairól van szó, kor is ez a logika tűnik he7 lyénvalónak, minden olyan terméknél, amelynek termelési költségei esetleg „írem férnek” el az árban. Ez a logika (a példa kedvéért itt most egyszerűsítve vázoltuk! fel) az ellátás zavartalanságát. és a költségvetés pénzügyi egyensúly javítását egyaránt.: jól szolgálja. Az is igaz persze, hogy az indokoltan növekvő árakat; a bérek emelésével nyomon) kell követni. De az áremélr kedés csak részben indokul-> hatja a béremelést. /;A: bérek növekedésének r: naj-ís gyobb részt és valóságosabb indoka az, haiaj:®, munka értéke, a teljesítmények növekedése emeli a jövedelmeket. így együttesen alakulhat ki a bér- és árrendszer leghasznosabb harmóniája. E harmónia megteremtése hosszú időt igénylő, bonyolult, nehéz és felelősségteljes tervezési és pénzügyi munkát igénylő feladat. GERENCSÉR FERENC (Vége) Bátaszék: Az égetőkocsin a kész alfák utaznak a rakodótér felé Ouodo az erdöszelen
