Tolna Megyei Népújság, 1978. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-28 / 150. szám

A^PÜJSÁG 1978. június 28. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Öregségi nyugdíj „1914-ben születtem, de családi problémáim miatt csak 1971-ben tudtam dol­gozni menni. Akkor már 57 éves voltam. Azért nem tud­tam elhelyezkedni, mert a lányom meghalt, az unokák nevelése rám maradt. Mire ők kicsit megnőttek, akkor az anyósom lett beteg, tel­jesen lebénult, nyolc évig és hét hónapig ápoltam. Jelen­leg hétéves munkaviszonyom van, 64 éves vagyok és most én is megbetegedtem, nem tudok tovább dolgozni. Azl szeretném tudni, hogy erre a hét évre adnak-e valami öregségi vagy nyugdijjára- dékot? Mikor a tsz megala­kult, 1961-ben én is belép­tem, három évig voltam tag, de mivel anyósom miatt dolgozni nem mehettem, így a tsz nem igazolja az éve­ket, pedig az SZTK-t min­den évben levonták a föld­járadékomból. Szeretném tudni, hogy milyen jogcímen vonták le„ ha most nem iga­zolják? ...” — írja Szabó Fe- rencné Szekszárdról. Olvasónk levelét továbbí­tottuk a szekszárdi Társada­lombiztosítási Igazgatóság, hoz, ahonnét Nagy Zoltán igazgató a következő választ adta: . .Szabó Ferencné öreg­ségi nyugdíjat csak akkoi kaphat, ha tíz év figyelembe vehető szolgálati időt igazol Szolgálati idő a termelőszö­T elefonszámunk: 129-01, 123-61. vetkezetben tagként eltöltött idő is. A termelőszövetkezet­ben 1967. január 1. előtt a nőnek 80 munkaegységet kel­lett teljesítenie ahhoz, hogy egy év kerülhessen beszámí­tásra. Az első belépés éve egy évnek számit. Abban az esetben, ha a levelében kö­zölt évtől (1961) csak besegí­tő családtagként dolgozott, úgy ezzel az idővel sajnos szolgálati időt nem szerzett Feltehetően a termelőszövet, kezet ezért nem is tud igazo­lást adni. Ha csak 1971-től dolgozik, és a korábbi ideje nem nyer igazolást, öregségi nyugdíj megállapítására nincs lehető­ség. Azt tanácsoljuk Szabó Ferencnének, keresse fel az igazgatóság nyugdíjosztá­lyát (Szekszárd, Mártírok te­re 19—21., fsz 2.), ahol nyug­díjigényét felveszik, az igényfelvétel során részlete­sen kikérdezzük a munkavi­szonyairól. Nyomtatványt azért nem tudunk küldeni Szabó Fe. rencné részére, mert nincs pontos lakcíme.” Szakmai gyakorlat Lukács Jánosné Bátáról a következőket írja: „....Miért nem mehetnek a második osztályt végzett egészségügyi szakközépiskolások a nyári szünetben dolgozni a kórház­ba amikor olyan szívesen menne a kislányom is, egy osztálytársával együtt?” A levelet továbbítottuk a Tolna megyei Tanács Balassa János Megyei Kórház-Ren­delőintézet igazgató főorvo­sának, dr. Szentgáli Gyulá­nak, aki az alábbiakat vá­laszolta: „A nők és fiatalkorúak éle­tének és testi épségének vé­delméről szóló 4/1962. (IV. 5.) Mü. M. sz. rendelet mel. léklete felsorolja azon mun­kaköröket, amelyekben 18 éven aluliakat foglalkoztatni nem szabad. Ezen felsorolás egyes kitételei intézetünk egyes osztályain a fiatalkorú­ak alkalmazását eleve kizár­ják. Ez alól kivételt képez­nek az egészségügyi szakkö­zépiskola III. osztályát már elvégzett, 17. életévüket be­töltött fiatalok. Az intézet vezetősége a rendkívüli figyelmet igénylő munka, a fiatalkorúak egész­ségének védelme, továbbá in­tézetünk sajátosságai miatt úgy döntött, hogy a beteg, ellátó osztályokon fiatalkorú­ak foglalkoztatását egyébként nem engedélyezi.” Nyitva tartási idő Több olvasónk panaszolta, hogy az utóbbi időben a szekszárdi Rákóczi utcai Pa­tyolat-kirendeltség ajtaján több esetben volt kint a kis cédula: „A fiók 14 óráig zár­va”. Olvasóink azt írják, hogy nem kellemes nagy cso­maggal, többször megtenni az utat, s esetleg újból ott találni a cédulát, hogy zárva vannak. Panaszukat jogosnak talál­tuk, s levelüket továbbítot­tuk a szekszárdi Textiltisztí­tó és Ruházati Vállalat igaz­gatónőjének, Göndöcs Fe- rendcnének, aki a következő­ket válaszolta: „Vállalatunk III. számú felvevőjében igen jelentős forgalmat bonyolít le. Az év elején a felvevőhelyen veze­tőváltozás történt, aminek kapcsán több olyan probléma felszínre került, amelyet az­előtt nem vettünk észre. E problémák rendezése miatt 1978. június 6-án és 13-án az üzletet csak részlegesen tartottuk nyitva. Sajnos, mint utólag kiderült, a megválto­zott nyitva tartásról az üz. letfelek előre nem lettek ér­tesítve. Utólagos elnézést kérünk azoktól, akik ebben az időben hiába fáradtak. Intézkedtem, hogy a jövőben hasonló eset ne forduljon elő.” * Az utóbbi időben többször előfordult, hogy rovatunkhoz olyan panaszos levelek ér­keztek, amelyeken a cím nem volt feltüntetve. Meg­kérjük kedves levélíróinkat, hogy minden esetben írják meg címüket, a gyorsabb ügyintézés érdekében. Ml VÁLASZOLUNK A zenei lemezmű- ■>£'vjy:/-V soros előadásokról és a lemezbemuta- tők működéséről szól a kulturális mmszter 2/1978. (IV. 14.) KM számú rendelete. A jogszabály — úgy véljük — olvasóinknak csupán kisebb hányadát érinti, ezért mind­össze arra utalunk, hogy le­mezműsoros előadáson díja­zás mellett csak olyan le­mezbemutató foglalkoztatha­tó, aki az Országos Szórakoz­tatózenei Központ által ki­állított működési engedély- lyel rendelkezik, továbbá, hogy lemezműsoros előadás­hoz — kivéve ha azt vendég­látóipari üzem rendezi — rendezési engedély szükséges. (Magyar Közlöny idei 37. szá­ma.) A fentieknél szélesebb kö­rű érdeklődésre tarthat szá­mot az oktatási miniszter 1211978. OM. számú utasí­tása a 11 napos munka­rend, illetőleg tanítási ciklus általános bevezetéséről egyes óvodákban és alsó fokú ne­velési-oktatási intézmények­ben. Az 1978. évi szeptember hó 1. napján hatályba lépő utasítás szerint ettől az idő­ponttól kezdődően az utasí­tásban megjelölt intézmé­nyekben és ott említett peda­gógusok számára a 11 napos munkarendet, illetőleg taní­tási ciklust kell bevezetni, olyan munkaidő-beosztást kell készíteni, amely lehető­vé teszi az érintett intézmé­nyek vezetői, vezetőhelyette­sei, valamint pedagógusai kéthetenkénti 11 napos fog­lalkoztatását. Ezekben az in­0>Ü9VQ> tézményekben a tanítás (fog­lalkozás) a vállalatok fel­ügyeleti szervei által kije­lölt szombaton szünetel, s ettől eltérni csak akkor le­het, ha a szülők többségének nem ez a szabad szombatja. Meghatározott feltételek fennállása esetén lehetőség van az utasítás hatálya alá nem tartozó alsó fokú neve­lési-oktatási intézményekben is a 11 napos tanítási ciklus bevezetésére. Az utasítás a Művelődésügyi Közlöny idei 12. számában jelent meg. Ugyanitt jelent meg az Állami Ifjúsági Bizottság 4/1978. ÁIB számú irány­elve az ifjúsági bizottságok feladatkörének, tevékenysé­gének meghatározásáról, va­lamint a 3 1978. ÁIB számú irányelve a KISZ érdek- képviseleti és érdekvédelmi jogosítványainak egységes szabályozásáról eligazítást adva, hogy KlSZ-szervezetek- nek mely kérdésben van egyetértési, véleményezési, vagy éppen döntési joga. A népgazdaság különböző területein kereskedelmi és vendéglátóipari munkakörben dolgozók szakközépiskola es­ti és levelező tagozatain kö­zépfokú szakmai képesítést szerezhetnek. A SZÖVOSZ Tájékoztató f. évi 24. szá­mában e tárgykörben meg­jelent közlemény a fel­vételi feltételek és a jelent­kezés módja tekintetében is eligazítást ad. Dr. Deák Konrád a TIT városi-járási m‘ 's^vs^tén^ e|j$ke í'jrn guaaojisl a ixänoä tjJsv Iß>l?!o8ßixvMf" ; • ;'»5­Reklám a köbön Dunaföldvár Az 1004-esböl csónakhoz Amikor a gyár kidolgozta új termékét, a Butaiont, Rachedly, a propagandaosz­tály vezetője kijelentette: — Ma már semmire sem megyünk reklám nélkül. Száz szónak is egy a vége: hirdet­ni fogunk! Az osztályértekezlet közös mű létrehozása mellett dön­tött. — „Emberek!”, ezzel kell kezdeni a reklámszöveget — mondta Rachedly. — Ez jel­zi majd, hogy másképp csi­náljuk, mint a többi cég, akik elidegenedtek a vásár­lótól, és talán nem túlzás, ha azt állítom, önmagunktól is. Jelzi a mi vállalatunk mély­séges humanizmusát, hitét a tömegekben. — És feltétlenül legyen benne az is, hogy Butaion — sietett hozzátenni Bradányi, a helyettese. Kernács, az osztály ötlet­mestere gondterhelten dör- zsölgette a homlokát. — Valami blickfangos szö­veg kellene. Olyan erős, már megbocsássatok a kife­jezésért, tökös valami. Ugye elnézitek ezt a kis elszólást, hiszen egymás között va­gyunk. — „A Butaion csoda” — valami ilyesmire gondoltál? — csapott le rá Rachedly. — „A Butaion micsoda? A Butaion a csoda”, no, mit szóltok hozzá? — derült fel Kernács. — De micsoda valójában a Butaion? — kérdezte Fürj, az osztály legfiatalabb tagja, aki mellesleg marketing sza­kon végzett a közgazdasági egyetemen. — Persze, te még akkor nem is voltál a cégnél, nem tudhatod — mondta nyűgö­sen Rachedly. — Mondhat­nám, egy újszülöttnek min­den vicc új. Hehehe! Ezen aztán jót derültek. — És egyébként is eladni vagy megismerni akarjuk a Butaiont? — sietett hozzá­tenni Bradányi. — Hát ezzel megvolnánk — mondta Bradányi. — Vi­szont erkölcsi kötelességem­nek tartom bejelenteni, hogy egy-egy jól sikerült reklám kidolgozásáért külön jutalom jár az osztály dol­gozóinak, amelyet a végzett munka arányában osztunk el. Erről mindig eszembe jut megboldogult édesapám ked­venc szavajárása: aki nem dolgozik, az ne is egyék. És a szöveget átvitték a Hűha Gyorshirdető Válla­lat reklámgrafikusához. A grafikus lehunyta a szemét, ízlelgette, mormolgatta a szöveget. „Emberek! A Buta- Ion micsoda? A Butaion a csoda!” — Nem rossz, nem rossz — mondta. — De valami még kellene bele. — Közben arra gondolt: a megrendelő szava szent, nem szabad megbántani, alkotó­kedvét elsorvasztani, mert az a hirdetések számának csök­kenésével jár, akkor pedig nincs prémium, sőt, fizetés sincs. — Én nem a toll, hanem a ceruza és a radír embere vagyok — törte meg aztán a csendet — de hadd szúrjak bele csak egyetlen monda- tocskát: „Emberek! A Buta- Ion micsoda? A Butaion a csoda!” most jönne az, hogy „De kicsoda gyártja, kicso­da?”, ide kérdőjelet rajzol­nék, mintegy szünetet tart­va, s jöhetne, hogy „A Rugy- gyantó és Vízöblítőművek Kartácsüzeme”. — Te jó ég, hogy feldobta ez a néhány szó az egészet! — álmélkodott Rachedly. — Nemhiába, profik nélkül nem megy a szekér. Ezért is fordultunk hozzád. Meg tu­dod, nálunk a jelszó: reklám a köbön! Mindenki elégedett volt. S ontani kezdték a szöveget a kirakatokban, a filmhíradó után, a fényújságokon, a te­levízióban. Az esti mese előtt a gyerekek kórusban énekel­ték: „De kicsoda gyártja, ki­csoda?” Mindenki felvette á jutalmát is (kivéve a lusta Fürjét, aki csak akadékos­kodni tudott). Egyedül Kreutzer bácsi, a gyár raktárosa kért a szak- szervezettől védőruha gya­nánt gázmaszkot, mert a rak­tárban hegyekben rothadó Butaiontól munkaidő alatt már többször elvesztette az eszméletét. MARAFKÓ LÁSZLÓ Május másodikán hozta a vontató. Most ott áll Duna- földváron, a strand közelé­ben. Napok múlva megkez­dik az átépítést, s a BUDA­PEST 1004-es uszályból au­gusztusra a nagyközség vízi­sport kedvelőinek csónakhá­za lesz. Süveges Józseffel jártuk be a háromnegyed-száz méter hosszú vastest minden zugát. Az autószerviz vezetője, aki most a hajóátépítésben gya­rapítja ismereteit — a ta­nácselnökkel, s még néhány lelkes dunaföldvárival együtt ő a nem mindennapi csónak­ház építésének szervezője —, magyaráz: itt lesz a gondnoki lakás, itt az egyik csónak- tároló, a kormányállást meg­hagyjuk ... Hatalmas munkának néz­nek elébe. A MAHART-tól szinte ingyen kapott hajó­testet társadalmi összefogás­sal alakítják át. Korlátot épí­tenek körbe. Ezt az Oxigén és Dissousgázgyártó Vállalat szocialista brigádjai csinál-, ják. A hajdani rakodótér le­fedését a Virágzó tsz brigád­jai vállalták. Az Alkotmány tsz-ből a hajótest oldalán lé­vő ajtót készíteni jönnek. A BHG dunaföldvári üzemé­nek dolgozói huszonnégy ka­jütablakot csinálnak. És „el­adtak” már minden munkát. Az Aranykalász tsz, a DÉ- DÁSZ, a tanács költségvetési üzeme, a Földvár Gumiipari Szövetkezet, a Tolna megyei Szolgáltató Ipari Szövetkezet ottani fodrászrészlegének, il­letve az autószerviznek, a Fa- és Építőipari Szövetkezetnek, a farostlemezgyárnak, a duna­földvári ÁFÉSZ-nek szocia­lista brigádjai, a magyar és szovjet katonákkal együtt vállalták, hogy a régi, kise­lejtezett uszályból elkészítik a Duna Pesttől Mohácsig hú­zódó szakaszán ezideig első ilyen csónakházat. A nem mindennapi feladat tökéletes együttdolgozást kí­ván. De ebben már van gya­korlatuk a dunaföldváriak- nak. Bizonyítja ezt a két éve elkészült KRESZ-park, ami a legnagyobb, s legkorsze­rűbb a megyében. S a közös összefogás megteremti majd itt az intenzív vízisport alap- feltételeit, s emellett lehető­séget nyújt a horgászoknak, a vízi motor szerelmeseinek is csónakjaik tárolására. — szepesi — Itt lesz az eavik csónaktároló A Budapest 1004

Next

/
Oldalképek
Tartalom