Tolna Megyei Népújság, 1978. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-27 / 149. szám

e^PúJSÁG 1978. június 27. Kajak-kenu Országos seregszemle Csongrádon rendezték — a Holt-Tiszán — az országos vidéki ifjúsági kajak-kenu seregszemlét. A kétnapos versenyt a Csongrád megyei sporthivatal, valamint a Csongrádi SC rendezte. A versenyt korcsoportokra osz­tották és a számok első — ki­lencedik helyezettjei juthat­nak fel az országos döntőbe. A nagy érdeklődésre jel­lemző, hogy huszonöt szak­osztály közel ezer versenyző­jének nevezése érkezett a csongrádiakhoz. A Szekszár­di Spartacus is huszonnégy versenyzővel vonult fel és a kajakozok a tavalyinál lé­nyegesen jobban szerepeltek. Eredmények: A K—1 női ifjúsági 500 méteres számában Béres Ri­ta biztosan, egy hajóhossz előnnyel nyerte a versenyt. A K—1 női ifjúságiaknál, 500 méteres távon Béres Gabri­ella rajtja gyengén sikerült, így a hátrányát nem tudta teljesen ledolgozni, erejéből a negyedik helyre futotta. Barina Márta az erős me­zőnyben a 8. helyet szerezte meg. A K—2 női ifjúságiak 500 méteres távján Ritt Gab­riella Barina Mártával ered­ményesen helytállt: harma­dik lett. A K—2 férfi ifjúságiak távja 1000 méter volt, ahol Prisetzky Tamás és Nemes Tamás a negyedik helyen fejezte be a versenyt. A K—1 férfi ifjúságiak mezőnye ezer méteren bizonyíthatott. Itt Tóth Csaba ötödik lett és ha ezt a helyezést az országos seregszemlén is megtudná szerezni, úgy a magyar ifjú­sági válogatott keretébe ke­rülne. A K—2 férfi ifjúsági­ak 1000 m-es távján a Sze- rényi Zoltán—Matuz Péter kettős hetedik lett. Itt említjük meg, hogy a Szekszárdi Spartacus kajak­kenu szakosztálya részére július 3-tól augusztus 3-ig Domboriban táborozást tart. így kellett volna 1. Vác—Budafok 2:3 2 2. MÁV DAC—KKFSE 2:2 X 3. Alumínium—Várpalota 1:2 2 4. Schönh. SE—Répcelak 8:1 1 5. Csöng. Ép.—Hmv.-hely 2:0 1 6. T.-szentm.—Szabó L. 1:3 2 7. Tiszalök—Miskolc 0:2 2 8. B. Volán—Papp J. SE 0:3 2 9. Sülysáp—ÉRDÉRT 2:0 1 10. Törekvés—Lőrinci F. 3:1 1 11. Szeghalom—Hajdú V. 3:0 1 12. P.-ladány—Balmazújv. 2:1 1 13. Almásf.—Komárom 1:3 2 13+1 B.-boglár—B.-földvár 7:4 1 Mérlegen a Dózsa csapata Nehéz, tanulságos évad - 18. hely Június 11., vasárnap, 16.45 óra. A Szekszárdi Dózsa lab­darúgói 2:0-ás győzelemmel vonultak le a pályáról a Vác elleni találkozó végén. Elcsi­tultak a kedélyek, bent ma­radt a csapat az NB ll-ben. Minden jó, ha jó a vége, mondhatnánk, de nem tesz- szük. Csalódásokkal és bosz- szúságokkal teli, küzdelmesen nehéz bajnoki évet zártak a lila-fehérek. Az előző öt küzdelmes, de összességében eredményes esztendő után reálisnak tűnő tervekkel rajtolt a csapat. A szakosztályvezetés az elsődle­ges célkitűzésül a legjobb tíz közé kerülést jelölte meg. Ez­zel együtt azt várták, hogy a Dózsa együttese mindinkább megszilárdítja helyét a Nem­zeti Bajnokság második vo­nalában. Közismert, hogy az egyesület vezetése a soroza­tos őszi kudarcok láttán mó­dosítani kényszerült az ere­deti célkitűzést. Ekkor már csak a bentmaradás kiharco­lását támasztották követel­ményként a játékosokkal szemben. S ebben már az esetleges osztályozón való szereplés szomorú ténye is megfogalmazódott. A félévi bizonyítványosz­táskor már megírtuk: a Szek­szárdi Dózsa csapata, elégte­lenre vizsgázott az őszi idény­ben. Mi tagadás, megyénk egyetlen NB-s reprezentán­sával mélyre zuhant a képze­letbeli páternoszter. A vár­palotai 0:0-ás döntetlent hat vereség követte zsinórban. A következő három fordulóban két győzelem és egy vereség szerepelt mérlegükön. Tar­tósan kibérelte a szekszárdi gárda a sereghajtó 20. helyet, miközben sorrendben újabb hat vereséget szenvedett. A KKFSE elleni 6:l-es, „ki­ütéses” vereséget edzőválto­zás követte. Az utolsó három őszi mérkőzésen három dön­tetlen, majd a tavaszról elő­rehozott Várpalota elleni ta­lálkozón végre győzelem kö­vetkezett. Húsz mérkőzésen szerzett tíz ponttal várták a tavaszi folytatást. Cseppet sem alaptalanul vált ború­látóvá a megye labdarúgást kedvelők tábora. A csalódást okozó szereplés láttán már nemcsak a „kibicek” vallot­ták, hogy a Dózsa napjai meg vannak számlálva az NB II- ben. A tavaszi felkészülés ide­jén — a meglehetősen kilá­tástalan helyzetben — az új vezetőedző, Magasházi József hangoztatta: nem adják fel, mert a csapat többre képes az utolsó helynél. A BKV Előre otthonában szerzett ér­tékes döntetlent hazai vere­ség követte a Salgótarjántól. A komlói 3:l-es győzelem, majd az Olajbányász elleni egy pont megvillantotta a re­ménysugarat. A soron követ­kező nyolc találkozón tíz pon­tot gyűjtött a szekszárdi gár­da. Már-már úgy tűnt, hogy „kisütött fölöttük a nap”, amikor Debrecentől, az Izzó­tól és a Kazincbarcikától is vereséget szenvedtek, közben hazai pályán a KKFSE ellen csak egy pontra tellett ere­jükből. Űjra szorossá vált a bentmaradásért folytatott küzdelem, ami végül is egy fordulóval a finálé előtt, a Vác legyőzésével jutott nyug­vó pontra. Történt mindez a huszonnegyedik órában, mert a bajnoki táblázaton megyénk csapata alatt húzták meg a kiesési vonalat. Éves mérle­gükön 9 győzelem, 9 döntetlen és húsz vereség szerepel. En­nél pedig még a hat évvel korábbi eredménysoruk is jobb volt, amikor újoncként szerepeltek az NB I/B-ben. A hazai pályán megszerez­hető pontok 50 százalékát tar­tották otthon, idegenben vi­szont mindössze nyolcat sze­reztek. öt mérkőzésen nem kaptak — 15 találkozón nem lőttek gólt a lila-fehérek. Az öt fővárosi csapat ellen négy, míg a vidéki együttesektől 23 pontot gyűjtöttek. Az NB III- ból felkerült négy újonc Szőcs két salgótarjáni védő között tör kapura. közül csak a Békéscsabát és a Vácot sikerült legyőzniük. Négyszemközt az edzővel — Hogyan értékeli csapata teljesítményét — kérdeztük Magasházi József vezetőed­zőtől. — Az osztályozó nélküli bentmaradás megkísérlése volt a célunk a tavaszi idény­ben. A téli alapozás során nem sikerült maradéktalanul végrehajtani a betervezett szakmai munkát. Ennek elle­nére az állóképesség elérte az NB II. átlagszínvonalát, s mint később kiderült, ez dön­tőnek bizonyult. Sokkal szer­vezettebben játszott a csapat, mint az őszi idény utolsó mérkőzésein, amelyeket már én is láttam. A játékosok zö­me megértette: első a csapat­érdek, s nem az egyéni csil­logás. Az azonos képességű, vagy hasonló tudású együtte­sekkel szembeni kisebbségi érzésüket levetkőzték játéko­saink. Ez azt eredményezte, hogy az alsó régióban tanyá­zó ellenfelekkel szemben si­került eredményesen helyt­állni. Fordulópontot jelentett, amikor a nagy riválist, a MÁV-DAC-ot saját pályáján 2:l-re legyőztük. Döntőnek bizonyult a játékosok megfe­lelő edzésmorálja, s jól hasz­nosítottuk az ellenfelek ko­rábbi megfigyelései során szerzett információkat. Ezek voltak á pozitívumok tavasz- szal. — Milyen tényezők hátrál­tatták az eredményességet? — Legjelentősebben a sérü­léssorozat. Elég ha csak Kor­ner, Szőllősi, Pölöskei, Laki és Kovács hosszúra nyúlt ki­válását említem. A másik ne­gatívum a játékosok egymás­sal szembeni türelmetlensége. Bár ez a mérkőzéseken ke­vésbé jelentkezett, de az ed­zéseken sok problémát vetett fel. Ennek nem mond ellent az a komoly változás, amely a kollektív szellemben bekö­vetkezett. Tudjuk, hogy en­nek megszilárdulása azonban nem tekinthető befejezettnek. A viszonylag kisszámú edzői büntetés, amely hélközben „kiosztásra” került — a játé­kosok egymással szembeni tiszteletlenségeiért — erre fi­gyelmezteti a szakvezetést. Csak ismételni tudom ezúttal is, hogy számunkra a hazai pálya nem jelentett előnyt. Ebben af szakosztályvezetés is hibás. Nem fordított elég gon­dot az egykori B-közép szur­koló gárdájának szervezésé­re. Csapatunk a leghango­sabb biztotást a tavasz folya­mán az utolsó fordulóban, Szolnokon kapta. Végezetül szólni kell a szakmai munká­ról. Minden mérkőzésre úgy kellett készülni' hogy nyer­nünk kell. Az edzésmunká­ban nem tervezhettem hosszú, távra, illetve a tervezett szak­mai munkát a létbizonytalan­ság mindig a soron következő mérkőzésre degradálta. A Debreceni VSC elleni találko­zóig egyenletesen szerepel­tünk, ezután kiütköztek a fe­szített tempóból eredő ideg­fáradság jelei. Ez törést oko­zott az önbizalomban, s be­vallom ettől kezdve éreztem igazán: a rendkívül nehéz ellenfelek elleni folytatásban már volt vesztenivalónk. Egyén! teljesítmények Az egyéni teljesítmények értékelésének élére Szőcs és Házi neve kívánkozik — mondta az edző. — Mindket­ten szinte végig átlagon felü­li játékot nyújtottak, a bent­maradás kiharcolásában dön­tő érdemeket szereztek. Raj­tuk kívül jó teljesítményt nyújtottak tavasszal: Bony- nyai, Somodi, Szlovák és Bo­ros. A többieknél a jó és gyengébb periódusok válto­gatták egymást. Külön téma a kapusok szereplése. Két igen jó képességű kapussal rendelkezünk, de teljesítmé­nyük rendkívül rapszódikus volt a tavasz folyamán. Néhány érdekesség A bajnokság 38 mérkőzésén 24 játékos szerepelt a Dózsa együttesében. A legtöbbször pályára lépett játékosok: Li- povszky (19+4) — Glavatity (28+3), Szlovák (35+3), Vá­gó (26), Somodi (37+1) — Bonnyai (22+3), Szőcs (32+1), Laki (22+8) — Tóth (19+6), Orosz (30+1), Házi (35+1). Zárójelben: hányszor szere­pelt a kezdő csapatban, to­vábbá, hány alkalommal cse­rélték le. A csapat 19 hazai találko­zóját 25 400 néző tekintette meg. Az előző évad nézőszá­ma 44 800 volt. A 38 gólt 12 játékos szerezte, közülük Há­zi hét góllal bizonyult a leg­eredményesebbnek. Három játékos került kiállításra: ősz­szel Weitner és Orosz, tavasz- szal Tóth. Az NB II. 900. gól­ját Glavatity szerezte, a KKFSE elleni mérkőzésen fe­jesből. A lila-fehérek bünte­tőből hatszor voltak eredmé­nyesek, a hat 11-esből Boros a Dorog ellen győzelmet je­lentő gólt lőtt. A tavaszi idény leggyengébb teljesítmé­nyét Fűzfőn nyújtotta a csa­pat, a legbravúrosabb pont­szerzésnek az egri 1:1 számí­tott, melyet tíz emberrel har­coltak ki. Küzdelmesen nehéz, s egy­úttal tanulságos bajnoki esz­tendőt zárt a Szekszárdi Dó­zsa. Az ősszel elherdált pon­tokra, a külföldi találkozón történt levonulásra, a fegyel­mire és a többi negatívumra kereshetnénk a magyarázato­kat, de nem tesszük. Mindez az éves teljesítmény kozme­tikázása lenne. A július 4-én lejáró kéthetes pihenő után játékosoknak és vezetőknek egyaránt a jövő építése a leg- sürgősebeb feladat. Az idő sürget, augusztus elején új bajnokság kezdődik, s van mit feledtetni a sportág szur­kolóival szemben. Az 1978— 79. évi küzdelemsorozatban továbbra is egyedülálló ma­rad a helyzet: valószínű a 19 megye közül egyedül Tolnát képviseli egyetlen csapat a Nemzeti Bajnokságban. Ez a tény viszont már nemcsak a Szekszárdi Dózsa belső ügye. FEKETE LÁSZLÓ Wlundicil *78 Argentína a világbajnok Alighogy véget ért a Bue­nos Aires-i River Plata sta­dionban a XI. labdarúgó-vi­lágbajnokság 120 perces dön­tője, az újságírók még egy utolsó nagy rohamba kezdtek. Meginterjúvolták a 3 :l-es ar­gentin győzelemmel végző­dött találkozó szereplőit, va­lamint a nemzeközi labda­rúgóélet neves tisztségvise­lőit. íme, a vélemények: Joao Havelange, a FIFA brazil elnöke: „Mindig is csodáltam Ar­gentínát. Egyrészt azért, mert nagyszerű világbajnok­ságot rendezett, másrészt lel­kes, gólra törő csapatáért. A döntőben az első félidőben az argentin válogatott -volt a jobb, szünet után viszont a hollandok irányítottak. A hosszabbítás egyértelmű ar­gentin fölényt hozott, erőben és technikában is. A világ- bajnokság végeredménye — első Argentína, a harmadik pedig Brazília —, azt mutat­ja, hogy most Dél-Amerika játssza a jobb labdarúgást. Cesar Menotti argentin szö­vetségi kapitány: — Győzelmünk a dél-ame­rikai labdarúgás sikere. Az, hogy a döntőben jobbak vol­tunk, elsősorban a játékosok érdeme, mindent megtettek már a felkészülés során is a sikerért. Győzelmünk az ar­gentin nép győzelme, snagy jövőt jósolok a mostani csa­patnak. Az én jövőmet egye­lőre még nem tudom, de az biztos, hogy a *,Menotti-kor- szaknak” vége az argentin labdarúgó-válogatottnál. Ernst Happel holland szö­vetség kapitánya: — Nem tücTőm, hogy ez a mostani döntő színvonala­sabb volt-e, mint a négy év­vel ezelőtti, mert az akkori mérkőzést csak tv-n néztem. Abban viszont biztos vagyok, hogy a játékvezető nem volt mellettünk. Be kell vallanom, több játékosom elmaradt a várt formától, ügy látszik, a futballban nincs szerencsém, a játékkaszinókban kellene talán próbálkoznom. Csapa­tommal a Bruges-sel elveszí­tettük a BEK-döntőt, most meg a VB-döntőt... Mario Kempes, a VB ar­gentin gólkirálya: — Pályafutásom csúcsa ez a siker. A döntőben minden idegszálammal csak a győ­zelemre gondoltam. Világbaj­nokok lettünk, semmi más nem számít. Nemcsak az aranyéremnek örülök, ha­nem annak is, hogy a VB gólkirálya lettem. Roud Krol, Hollandia csa­patkapitánya: — A játékvezető katasztro­fális volt. A harmadik gól­nál Kempes lesen állt. Min­den ítéletével ellenünk volt, nem nyerhettünk. MUNDIAL­VÁLOGATOTTAK A világ nagy hírügynök­ségeinek munkatársai — va­lamennyien nagy csapattal dolgoztak Argentínában —, a küzdelmek befejezése után közzétették a Mundial leg­jobb tizenegyét. A VB-válogatott csapatai. AP amerikai hírügynök­ség: Leao (brazil) — Vogts (nyugatnémet), Krol (hol­land), Amaral (brazil), Haan (holland) — Nawalka (len­gyel), Batista (brazil), Kern. pes (argentin) — Causio (olasz), Rossi (olasz), Ren- senbrink (holland). DPA nyugatnémet hírügy­nökség: Hellström (svéd) — Ne- linho, Oscar (mindkettő bra­zil), Passarella (argentin), Cahrini (olasz) — Ardiles (argentin), Neeskens (hol­land), Kempes (argentin) — Bertoni, Luque (mindkettő argentin), Krankl (osztrák). AFP francia hírügynökség: Hellström (svéd) — Sara (osztrák); RtlSSTh'ann (nyu­gatnémeté, Amaral (brazil), Tarantini (argentin) — Neeskens (holland), Kempes (argentin), Dirceu (brazil) — Causio (olasz), Rossi (olasz), Six (francia). UPI amerikai hírügynök­ség: Fillol (argentin) — Vogts (nyugatnémet). Amaral, Os­car (mindkettő brazil), Krol (holland) — Ardiles (argen, tin), Dirceu (brazil), Kempes (argentin) — Rossi, Bettega (mindkettő (olasz), Rensen- brink (holland). VB-mozaik TÉMA: A NŐI LABDARÚGÁS Helmut Kaeser, a FIFA főtitkára tartott sajtótájékoz­tatót Buenos Airesben, a té­ma a világ női labdarúgása volt. Bejelentette, hogy női válogatottaknak addig, amíg az egyes női csapatok nem tartoznak szorosan országuk szövetségének ellenőrzése alá, nem rendeznek konti­nentális, vagy világbajnoksá­gokat. A FIFA ugyanakkor hallani sem akar a férfiak nők közöti labdarúgó-mérkő­zésekről, azt is megtiltja, hogy a férfiak és a nők kö­zösen szerepeljenek egy csa­paton belül. esett az Árfolyam A nyugatnémet labdarúgók többségének nem hozott igazán nagy sikert ez a vi­lágbajnokság. Az 1974. évi VB sztárjai közül Vogts, Bonhof és Maier kesereghet, ugyanis mint az egyik leghí­resebb svájci játékosügynök bejelentette: mindhármuk árfolyama alaposan csök­kent. A VB előtt Bonhof 2,5 millió márkát ért, visszaesett 1,5 millióra. Vogts és Maier árfolyama több, mint a fe­lére zuhant, Argentína előtt mindkettőjük 1,5 millión állt, most viszont csak 600 ezer márka az átadási áruk. Emel­kedett viszont Hansi Müller ára, ő most az eddigi 1,3 millió helyett 1,6 millióba kerül. Rummeniggéért 1,5 helyett 1,8-at, Zimmer- mannért és Dieter Müllerért 1 millió helyett már 1,5 mil­liót kell letenni az asztalra. A DPA VILÄG­ranglistAja A-csoport: Argentína, Hol­landia, Brazília. B-csoport: Olaszország, Anglia, Franciaország. C-csoport: Lengyelország, Ausztria, NSZK, Skócia, Svédország, Spanyolország. D-csoport: Szovjetunió, Jugoszlávia, Magyarország, Belgium, NDK, Peru, Uruguay, Csehszlovákia, Por­tugália, Románia, Wales. E-csoport: Bulgária, Tuné­zia, Mexikó, Irán, Svájc, Gö­rögország, Dánia, Észak- Irország, Írország, Norvégia, Izland, Chile, Paraguay. BÜNTETNEK A FIFA (nemzetközi lab­darúgó szövetség) sajtófőnö­ke, René Courte sajtótájékoz­tatón jelentette be Buenos Airesben, hogy megbüntetik a francia szövetséget, amiért a magyarok elleni csoport- mérkőzésükön hibájukból negyvenperces késéssel kez­dődött a játék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom