Tolna Megyei Népújság, 1978. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-21 / 144. szám
XXVIII. évfolyam, 144. szám ARA: 0,80 Ft 1978. június 21., szerda Mai számunkból AZ ÜGYÉSZSÉG SZEREPE (2.) (3. old.) ÖN KÉRDEZ — MI VÁLASZOLUNK (4. old.) A TOT AJÁNLÁSA A SZÖVETKEZETEKNEK (5. old.) Útrekonstrukció (3. old.) Kollektív jóság Van valamink, amire joggal lehetünk büszkék ország-világ előtt. Természetes jelenség napjainkban, hogy a különféle kollektívák felkarolják az idős, egyedül élő embereket, támogatják az állami gondozott gyerekeket, és még sorolhatnánk tovább is a kollektív jóság megnyilvánulásait. Csakhogy e tények mögül újabbak bukkannak elő, amelyek már egyáltalán nem méltóak a büszkélkedésre. Hosszú órákig tart a vöröskeresztes ankét az időskorúak társadalmi gondoskodásáról. Minden felszólaló a közösségek felelősségét hangsúlyozza, még csak véletlenül sem ejt szót az egyének felelősségéről. Pedig nyilvánvaló, hogy a magukra maradt öregek sorsa elsődlegesen felnőtt gyermekeiken múlik. Azokon, akik könnyedén rázzák le vállukról az egyéni jóság legalapvetőbb kötelezettségeit is. Ha a magányos öregek között csupa gyermektelennel találkoznánk, vagy olyanokkal, akiknek a gyerekeik okkal fizetik vissza az egykori mostoha bánásmódért a kölcsönt — nem szólnánk egy szót sem. De az esetek többségében a gyerekek éppen olyan szülőket törölnek ki emlékezetükből, akik valaha mindent megtettek fiaikért, lányaikért ... Az állami gondozottak kartonján is ritkán szerepel okként az árvaság. Annál többször a szülők hanyagsága, alakoholizmusa, nemtörődömsége ... S ilyenkor aztán jöhet a kollektívák, a társadalom embersége, hogy a közösségi jóság megpróbálja betölteni azt az űrt, amelyet az egyéni jóság hiánya okoz... De honnan fakad egyáltalán ez a kollektív jóság? Legtöbbször emberségből. Néha viszont egészen másból. Az olyan ember, akiben a szeretet adása nem belső igény, a megszervezett „szeretetakciókban” sem képes egyébre, mint látszatcselekvésre. Számára a gyermekotthonban tett látogatás aligha több a brigádnaplóba írt bejegyzésnél ... — Na és? — hangzik az ellenérv. Annak a falnak,- amit az öreg néninél bemeszel egy brigád, igazán mindegy, miért ragadtak meszelőt a brigádtagok. A falnak csakugyan mindegy. A fal gazdájának azonban nem. Magos Déva várát sem tartotta össze a lélektelen habarcs. Emberséges szándék híján a legerősebb falak is leomlanak. KOVÁCS MÁRIA Tito elnök referátuma a JKSZ XI. kongresszusán Az MSZMP Központi Bizottságának üdvözlete Elutazott Mongolin Dügerszüren Márkus Gyula és Marton László, az MTI tudósítói jelentik: Az új-belgrádi „Száva” központban kedden délelőtt összeült a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének XI. kongresszusa. Munkájában mintegy 2300 küldött vesz részt. Meghívott vendégként több mint 100 kommunista, szocialista, szociáldemokrata, illetve más demokratikus és haladó párt, valamint nemzeti felszabadítási mozgalom delegációja van jelen. A kongresszuson az MSZMP KB küldöttségét Huszár István, a Politikai Bizottság tagja vezeti. Az SZKP KB delegációja élén Fjodor Kulakov, a pb tagja, a kb titkára áll. A küldöttek hosszan tartó tapssal köszöntötték és meleg ünneplésben részesítették Jo- szip Broz Titót, a JKSZ élethossziglan megválasztott elnökét. A JKSZ Központi Bizottságának a két kongresszus között végzett munkáról szóló jelentését 300 oldalas könyv formájában tették közzé. A dokumentum első része öt fejezetben foglalja össze Jugoszlávia és a JKSZ 1947— 1977. közötti fejlődését, s ismerteti a párt bel- és külpolitikai tevékenységének fő elveit, belső életének normáit. A kongresszus megnyitó ülésén Edvard Kardelj, a JKSZ elnökségi tagja elnökölt és köszöntötte a külföldi vendégeket. A küldöttek ezután nagy tapssal fogadták a szónoki emelvényre lépő Joszip Broz Titót, aki referátumában a többi között a következőket mondotta: — A szocializmusért vívott küzdelemnek jelentős szakaszát képezi a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének XI. kongresszusa. Annál is inkább, mert a jugoszláv kommunisták legnagyobb munka- jellegű megbeszélésüket kiemelkedő eredményekkel, a társadalmi élet, a munka és az alkotás valamennyi területén kifejtett gazdag tevékenység pozitív mérlegével várják. Tito elnök a nemzetközi viszonyok mai helyzetéről szólva hangoztatta: a szocializmust már régen nem korlátozzák az országhatárok. A szocializmus erői világszerte fejlődnek, a legszélesebb körben érvényt szerzett a szocialista társadalmi viszonyok különböző és új utakon és formákban való építésének elve, gyakorlata. A világ különböző részein egyre eredményesebb harc folyik a gyarmati uralom teljes felszámolásáért és a népek önrendelkezési jogának érvényesítéséért. A szabadság, a függetlenség, a béke és a haladás erőinek frontja népesebb, mint bármikor ezelőtt volt. Ugyanakkor a régi társadalom és a túlhaladott struktúrák erői továbbra is minden eszközzel arra törekednek, hogy fenntartsák az egyenlőtlenséget és monopol helyzetüket. Azt akarják tehát megőrizni, ami lehetővé teszi számukra, hogy kizsák(Folytatás a 2. oldalon) Kedden elutazott hazánkból Mangalin Dügerszüren, a Mongol Népköztársaság külügyminisztere, aki Púja Frigyes külügyminiszter meghívására hivatalos, baráti látogatást tett Magyarországon. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Púja Frigyes, Házi Vencel külügyminiszter-helyettes és Szerencsés János, a Magyar Népköztársaság ulánbátori nagykövete. Jelen volt Bam- darijn Dügerszüren, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövete. • Mangalin Dügerszüren elutazása előtt nyilatkozott az MTI munkatársainak és sikeresnek, eredményesnek értékelte a Magyar Népköz- társaságban tett látogatását. Leszerelési ENSZ-közgyűlés New York, Pirityi Sándor, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: New Yorkban, az ENSZ- közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszakán kialakult az utolsó előtti munkahét ütemterve. A két munkacsoport június 21-én befejezi érdemi munkáját, a következő napon, csütörtökön pedig véglegesíti az ülésszak ad hoc bizottsága elé terjesztendő jelentését. A leszerelési ülésszak záróokmánya négy-hat újságoldal terjedelmű, alaposan megvitatott és kimunkált dokumentumnak ígérkezik. Az ad hoc bizottság hétfő esti ülésén, amelyen Carlos Ortiz de Rozas, a bizottság argentin elnöke vázolta a munkaprogramnak az összegezés kezdetét jelentő részét, Ciprus, Venezuela és Belgium képviselője nyilatkozatot tett. Kedden a szerkesztőcsoportok zárt üléseivel folytatódott a rendkívüli leszerelési ülésszak munkája, amelynek a tervek szerint június 28-án kell befejeződnie. Itt forog az idegen Vajon Ausztria melyik városából jöttek, milyen élményekkel távoznak? (Képes riportunk az 5. oldalon.) Vb-ülés Dombóváron A gyermek- és ifjúságvédelem helyzete (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A dombóvári Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnapi ülésén áttekintette a városban és a város környéki községekben a gyermek- és ifjúságvédelem helyzetét és a gyámügyi tevékenységet. Az előterjesztést Gyurisán- né dr. Javós Ilona igazgatási osztályvezető készítette. Általános problémaként jelölte meg a veszélyeztett helyzetű koskorúak számának évről évre való növekedését. A városban és a város környékén letelepedett becsületes, szorgalmas munkásemberek mellett nem kevés azoknak a családoknak a száma, amelyek már előző lakóhelyükön is gondot okoztak a hatóságoknak. Van olyan család is, amelyik a legszükségesebb bútorzattal, ruhával sem rendelkezik, és az egy főre jutó havi jövedelmük 300—400 forint között mozog. Jelenleg Dombóvár városban és a város környéki községekben á kiskorú, veszélyeztetett környezetben élő gyermekek száma 499. Az Az anyagi veszélyeztetettség időbeni megszüntetése érdekében az arra rászoruló családokat rendkívüli gyám- hatósági segélyben részesítik. Az idén a segélyezési lehetőségek az elmúlt évihez képest megháromszorozódtak és elérték a 160 ezer forintot. A beszámoló kiemelte a társadalmi pártfogók komoly segítségét. A vb megállapította, hogy bár a gyermek- és ifjúság- védelmi tevékenységet a törvényesség jellemzi, tovább kell lépni a megelőzésben és utógondozásban. Határozatában elismerését és köszönetét fejezte ki a testület mindazoknak a városi és város környéki gazdasági egységeknek, amelyek társadalmi pártfogók kijelölésével segítséget nyújtottak a gyermek- és ifjúságvédelemhez. MAGYARSZÉKI ENDRE A BHG szekszárdi gyára évről évre bővül. A TOTÉV szakemberei négy éve kezdték az új csarnokok építését. Most a harmadik építése folyik, a tetőn végzik a szigetelési munkálatokat.
