Tolna Megyei Népújság, 1978. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-18 / 142. szám
1 2 KÉPÚJSÁG 1978. június 18. Gyógyító technika Képünkön: a nővér több beteg állapotát ellenőrizheti a műszerszobában elhelyezett készülékek mellől MAGAZIN JÉ MAGAZIN v MAGAZIN . MAGAZIN-...MAGAZIN .. MAGAZIN MAGAZIN : • : .., MAGAZIN •: Illír MAGAZIN 111111 MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN " Ott csönd van Anatole France egyik színdarabjában a főhős úgy próbál menekülni felesége elviselhetetlen fecsegése elől, hogy olyan orvosságokat vesz be, amelyektől megsüketül. Egy hasonló helyzetben lévő texasi multimilliomos más módszerhez folyamodott. Egész szabad idejét úszómedencéjében, a víz alatt tölti. „A feleségem pedig ez alatt a medence szélén áll, és mindenről fecseg, ami éppen eszébe jut” — közölte a milliomos a riporterekkel. Szeleromu A svédországi Kalkungen mellett üzemel az első nagyobb szélerőmű. Az erőmű forgórésze egy 25 méteres toronyban van és az elektromos generátor 10 méter/sec szélsebesség mellett 50 kilowatt teljesítményt ér el. A szélerőmű egyelőre kísérleti jelleggel üzemel, mivel az így termelt energia még viszonylag drága. Az egészségügy csupán az orvosok számának a növelésével már nem tud megfelelni a növekvő mennyiségi és minőségi követelményeknek. Ezen a területen tud segítséget nyújtani az onvosnak a technika. Már a régi korok orvosa is használt technikai eszközöket gyógyító munkája során (késeket, ollókat, horgokat, stb.), de a legutóbbi néhány évtizedig a legbonyolultabb „készülék” mégis a sztetoszkóp és a lázmérő volt. Az altatási módszerek fejlődése, a röntgentsugarak felfedezése és századunk szédítő technikai fejlődése egyre újabb és újabb technikai eszközöket adott és ad az orvos kezébe. Általánossá vált az álláspont, hogy az orvosi ellátás, az orvostudomány fejlődése már elképzelhetetlen az orvostechnika állandó jelenléte nélkül. Különösen feltűnő az elektronika behatolása az orvos- tudományba. Századunk elektronikai forradalma tette képessé az orvost olyan teljesítményekre, mint a szervátültetések, mesterséges szervek készítése. A modern orvosi szemlélet az, hogy nem az orvos várja meg a beteg jelentkezését, hanem ő keresi meg a „betegjelölteket”. Ennek legmegfelelőbb módja a tömeges szűrővizsgálat, amely ugyancsak elképzelhetetlen lenne fejlett orvosi technika nélkül. A jelenlegi szűrővizsgálatok egy- egy betegséget céloznak meg, de már felmerült annak a gondolata, hogy nem volna-e lehetséges olyan szűrővizsgálatokat szervezni, amelyek nem egy meghatározott betegség felderítésére szolgálnak, hanem olyan sokfázisú szűrést végeznek, amely a páciens minden lehetséges betegségének a feltárására alkalmas. Japánban, az NSZK-ban és az Egyesült Államokban már számos ilyen intézményt létesítettek. A Japánban működő egyik szűrőcentrum 48-féle mérést végez el két óra alatt, és az adatok alapján számítógép állapítja meg a „veszélyeztetettség” mértékét. A hét karikatúrái Terjed a „zajbetegség” MUNDIÄL ’78 A legújabb statisztikai felmérések szerint a Német Szövetségi Köztársaság minden ötödik lakosát beteggé teszi a zaj. Harmincmillió ember, csaknem az ország összlakosságának a fele panaszkodik a hovatovább elviselhetetlen lárma miatt, amelynek jóformán teljesen védtelenül ki van téve mind otthon, mind az utcán és a munkahelyen. A legújabb orvoskutatási eredmények kétségkívül bizonyítják, hogy az állandó zaj az ember szervezetében komoly elváltozásokat okozhat, amelyek súlyos egészségügyi következményekkel járnak. Az orvosok ugyan nem tartanak nyilván kimondott „lármabetegségeket”, de biztosra vehető, hogy az állandó lárma stresszhatást vált ki, és ezáltal veszélyes az ember egészségi állapotára. Hatására emelkedik a vérnyomás, gyorsul, a pulzus és a légzés, a gyomor működésében zavarok állnak be, és fokozódik bizonyos hormonoknak a termelődése. ' KERÉKPÁRRAL A VILLANYOSZLOPRA Litván kutatók érdekes „kerékpárt” szerkesztettek, amelynek segítségével köny- nyen el lehet végezni a vasbeton távvezetékoszlopok felső szerelési munkálatait. A hagyományos kapaszkodók ugyanis, amelyeknek a segítségével a fapóznákra másznak a szerelők, nem alkalmazhatók beton oszlopokon. Az új szerkezet valóban kerékpárra hasonlít, vázból, láncmeghajtásból, önműködő utánfeszítőből, görgőkből és ülésből áll. A kerékpáron lévő görgőkkel közre kell fogni az oszlopot, s az automatikus utánfeszítő mindjárt rá is .szorítja őket. Ezután úgy kell hajtani a szerkezetet, mint a normális kerékpárt. A kívánt magasságba érve nem kell tartani a pedálokat, mivel a láncmeghajtás önmagától rögzíti a kerekeket. A munkálatok elvégzése után a pedálokat ellenkező irányba hajtva lehet leereszkedni. „MŰEMBER” KARAMBOLVIZSGÁLATHOZ A gépkocsikarambolok hatását az emberi testre „mű- emberrel” vizsgálják, amely úgy reagál a külső behatásokra, mint az élő ember. Az utóbbi években többféle műembert készítettek, s gyakorlati nehézségek adódtak abból, hogy a különböző típusokkal kapott eredményeket nem lehetett összehasonlítani. Az angol műembernek teljes vállcsontszerkezete van, a hasürege és a bordái az élő emberéinek pontos másolatai, tüdeje poliészterhabbal töltött zsák, s mindezek hirtelen sebességváltozáskor vagy lökéskor ugyanolyan mozgásokat tudnak végezni, mint az élő emberi szervek. A térdszerkezet is pontos utánzata az élő emberének. A poliuretánhabból készült izomzat és hús könnyen leemelhető a nylonbőrű testről. Tekintve a műember rendeltetését, a gyors javítási lehetőség is lényeges követelmény. Ebből a szempontból is megfelel az angol műember: javítási ideje 2 nap — a régebbi típusok 3 hónapjával szemben. Filológiai kuriózum A perzsa sah európai utazása során rövid időre megállt az egyik német egyetemi városban, amelynek lakosai követeket választottak, hogy leróják tiszteletüket a magas látogató előtt, sőt egy orientalista arra is vállalkozott, hogy perzsául mondja el az üdvözlő beszédet. A sah szenvtelenül végighallgatta a beszédet, mintha minden szót értene, majd a beszéd befejezése után a szónokhoz fordult és megkérdezte, hogy franciául beszél-e. Miután igenlő választ kapott, a sah megkérte, hogy fordítsa le a németnek hangzó beszédet franciára, mivel németül nem tud elég jól. A szónok teljesen zavarba jött, de teljesítette a sah kívánságát és néhány hét múlva megkapta a Nap Érdemrendet. r Utón a növénygyárak felé Az iparban világszerte óriási technikai fejlődés ment és megy végbe, ugyanakkor a mezőgazdasági termelés módszereiben, technikájában hiába keressük a forradalmian új megoldásokat. Igaz, a korszerű mezőgazdasági üzemek hozamai a gépesítés, a műtrágyázás, a fejlett agrotechnika következtében jelentősen növekednek, de hol vagyunk még attól, hogy például az automatizálás és a kibernetika, amely az iparban a termelékenység ugrásszerű emelkedéséhez vezetett, a mezőgazdaságba is behatoljon? A növénytermesztés korszerűsítésében élen járó hollandok nagyot léptek előre az automatizálás útján, amikor az egyik kutatóközpontjukban egy Siemens—330 típusú folyamatirányító számítógépet helyeztek üzembe, amely megfelelő szinten tartja a 24 egységből . álló melegházkomplexum valamennyi fontos paraméterét (hőmérséklet, páratartalom, stb.). A teljesen gépesített komplexumban naponta kb. egymillió utasítás és mérési adat cserélődik ki a folyamatirányító számítógép és a mérő-, szabályozókészülékek között. A nem is olyan távoli jövő növénygyáraiban a minimumra csökken majd az ember fizikai munkája; a növények gondozását, a fény, a levegő, a hőmérséklet, a nedvesség, a tápanyagok szabályozását elektronikus berendezések végzik. A vezérlés programját az „előállítandó” növény legjobb fejlődési, vegetációs körülményeinek tanulmányozása alapján fogják összeállítani. Botanikusok, mérnökök, vegyészek, fiziológusok, kertészek, üzemszervezők és más szakemberek együttműködésére van szükség, hogy e célkitűzések meg is valósuljanak. Valóázínűleg a talaj nélküli kultúrák mind nagyobb mértékű elterjedésére kell számítani, valamint arra, hogy a növénytermesztés a harmadik dimenzió irányában, felfelé is terjeszkedni fog az üvegtornyok építése révén. Érzékelőegység egy holland melegházban (MTI KUlföldi Képszolgálat — KS) .................................................................................................... A XX. század babiloni tornya A 90 m magas babiloni torony nem bibliai legenda csupán. Valóban létezett, már Hérodotosz is írt róla. Egy lépcsőzetes piramis volt, tetejére csak a papok mehettek fel. Az ellenség támadásai és a homokviharok pusztítani kezdték a gigantikus építményt. Nagy Sándor, aki i. e. 331-ben foglalta el Babilont, már csak a torony romjait látta. Az iraki régészek és építők úgy gondolták, hogy újjáépítik a babiloni csodát. Példaként a babiloni torony őse, a Nasszériában folytatott ásatások során feltárt torony szolgált. A költséges vállalkozás az idegenforgalomból térül majd meg. Repüld óriások A nyugat-texasi Big Band nemzeti parkban az ásatások során eddig ismeretlen őskori állat csontvázára bukkantak, amelynek korát 63—70 millió évre becsülik. A kaliforniai egyetem kutatói megállapították, hogy őskori repülő gyíkfajtáról van szó, amelynek kiterjesztett szárnyai elérték a 21 méteres szélességet. A bajba jutott Justitia Egy malaysiai bíróság közölte, hogy kénytelen ideiglenesen beszüntetni tevékenységét, mivel hernyók serege támadta meg a bírósági épületet. A hernyók megették a szőnyegeket, a térítőkét, a parkettát és „megkóstolták” az ügyiratokat is. Bár a hernyókat elpusztították, Justitia szolgálói mégis bajban vannak: a szétrágott ügyiratokat nem lehet pótolni. Ha nem sózod, nem indul „Szórjon kérem a tartályba egy kiló sót!” Nincs kizárva, hogy a közeljövőben ezt halljuk majd a benzintöltő állomásokon. A benzinmotor megfelelőjének kutatása közben Naocugi Issiki, a tokiói műszaki egyetem professzora eredeti felfedezést tett. Olyan motort talált fel, amely dúsított sóoldattal (kálcium- és lítiumkloriddal) működik. A 0,5 lóerős motorral ellátott motorbicikli sikeresen mutatkozott be, a bemutatón óránként 20 kilométeres sebességet ért el. ÖDÖN!VÉGE? Szöveg nélkül. (Nagy János karikatúrái.)
