Tolna Megyei Népújság, 1978. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-18 / 142. szám

1978. június 18. KÉPÚJSÁG 5 Megyénk és az idegenforgalom kyegkezdödött az ide- kÉ||| genforgalmi szezon. ,JT§ Ezt szabad szemmel is könnyű észrevenni, mert a jelesebb helyeken egymást követik a zsúfolt autóbuszok, turistákkal, or­szágjárókkal, vagy egyszerű­en csak kirándulókkal. Má­sok jönnek mihozzánk, mi megyünk az ország, vagy a világ más tájaira. Megyénk belföldi és nem­zetközi idegenforgalma évek óta dinamikusan fejlődik. Évente ma már több mint ötvenezer vendég érkezik Tolna megyébe, közöttük mintegy tízezer külföldi. Ugyanakkor megyénkből több mint 24 ezren utaznak külföldre egy esztendő alatt. A megyéből történő belföldi turizmusban részt vevők száma még csak hozzávető­legesen sem mérhető föl, legalább kétszer annyian utaznak belföldre nyaralási, kirándulási céllal, mint kül­földre. A belföldi turizmus ma már társadalmi igény, amit mi sem bizonyít jobban mint az, hogy hazánk la­kosságának mintegy kéthar­mada fordítja szabad idejét hosszabb rövidebb tartamú üdülésre, pihenésre, kirán­dulásra. Ezen belül — ter­mészetesen — a városi lako­sok számaránya messze ma­gasabb a falusi lakosokénál. Az üdülésben, turistaúton részt vevőknek természete­sen „igényeik” is vannak. Ezeknek az igényeknek a kielégítése elsősorban a ke­reskedelem és a vendéglátás feladata. Semmi okunk taps-, viharban kitörni a megelé­gedettségtől, de annyira nem is csúnya a „menyasszony”, mint amennyire egyes alkal­mi panaszosok mutatni tö­rekszenek. Negyedosztályú helyen elsőosztályú kiszolgá­lást és környezetet várni túlzás, de persze a modorta- lanság, a rossz áru és a kosz sehol se megbocsátható. Megyénk illetékes szervei már eddig is spkat tettek és kívánnak tenni a jövőben is a jobb ellátás biztosítása érdekében. Tegyük mindjárt hozzá, hogy itt nem valami­féle ajándékról van szó, hi­szen a turizmus, legyen az bel-, vagy külföldi, végül is üzlet. Ha jól csinálják, nem is rossz. mi a kereskedelmi el­M látottságot, valamint a vendéglői ellátás hely- zetét, színvonalát illeti az ismert. Annyit azonban ér­demes felemliteni, hogy ezen a téren az utóbbi né­hány évben szépen fejlődött Fadd—Dombori, Gunaras. Tamásiban, Szekszárdon, Bonyhádon, újabban Duna- földvárott a helyzet kielégí­tő, Simontornya fejlesztésre vár — hogy csak a legláto­gatottabb helyeket említsük. A Simontornyán létesülő kisvendéglő, a paksi ételbár, önkiszolgáló étteremmel, a bonyhádi ételbár, presszó, emeletén szállodával — meg­valósításra vár, ha elkészülj a helyi igények kielégítésén túl idegenforgalmi célokat is szolgál majd. Továbbra sem megoldott a Gemencbe láto­gató turisták ellátása. Vár­hatóan intézkedések történ­nek valamilyen megoldásra. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az utóbbi években átlag harmincezer turista látogat Gemencbe is. A negyedik ötéves tervben folyt fejlesztés szép eredmé­nyeket produkált a szállás­helyek növelésében^ Az igé­nyen azonban nőnek, s ami tegnap elég volt, ma már nem, holnap pedig még ke­vésbé, különösen ha figye­lembe vesszük, hogy a szak­emberek megítélése szerint 1980-ban — a mostaninak mintegy kétszerese — száz­ezer turista fordul majd meg évente Tolna megyében. Ezek jelentős hányadának szállást kell biztosítani. A meglévő szálloda- és kem­pinghelyzet közismert, újak építése feltétlenül kívánatos. A fizetővendég-szolgálat pil­lanatnyilag kétszáz ággyal száll be az ellátásba. Cso­portos turizmusnál ez alig­ha jöhet számba, az egyéni vendégek viszont — min­denek előtt alacsony árai miatt kedvelik. Szélesedése várható és kívánatos is. Fokozódik az ifjúsági tu­rizmus, nem kis mértékben a vonatkozó kormányhatározat nyomán. Az érdekelt utazási irodák, mindenek előtt az Express — de társszerveik támogatását is élvezik — igyekszik a legkedvezőbb feltételeket biztosítani a fia­talok utazásához, ellátásá­hoz, megfelelő programok biztosításához. 1976-tól az ifjúsági turiz­mus rendelkezésére állnak a középiskolás kollégiumok is, bár ezek igénybevétele még ma sem problémamentes. A fiatalok utazását, ország- és világlátását nagymértékben segítette a részükre biztosí­tott étkezési és szállásutal­ványok kibocsájtása, vala­mint az egyes külföldi tár­sasutazásokhoz nyújtott ked­vezmények. A megyeszékhe­lyen lévő kollégiumok turiz­must szolgáló igénybevétele felülvizsgálásra szorul, az érintett szervek meg is tet­ték az első lépéseket. . egyé'nk műemlékekben liif viszonylag szegény. Az Jj’l is tény, hogy a meglé- vők rendbehozatala, látogatók fogadására alkal­massá tétele nem mindenütt kielégítő. A munkák lassan haladnak, a propaganda is nem egyszer szegényes. Pe­dig mi sem bizonyítja job­ban a növekvő igényt, mint az, hogy a meglévő műemlé­kek látogatottsága évről év­re nő. ,A simontornyai és a dunaföldvári várat tavaly közel harmincezerrel több turista és látogató kereste fel .mint egy évvel korábban. Igaz, itt a feltételek adottak, mindennemű szolgáltatás — különb különb szíznvonalon, — de biztosított. Sürgető az ozorai vár rekonstrukciója és Grábóc szerb templomá­nak felújítása. Elsődlegesek a kulturális szempontok, de valószínűleg a helyi kereske­delmi szervek is megtalál­nák számításukat a növekvő idegenforgalommal, így te­hát nekik is érdekük a turis­ták jobb ellátásában való részvétel. emrégiben a megyei tanács vb kereskedel­mi osztálya, a népi el­lenőrzési bizottság fel­kérésére tájékoztatót készí­tett a turizmus helyzetéről megyénkben. Ebben részle­tesen szóltak az idegenfor­galmi propaganda kérdései­ről is. A tájékoztató fejlő­désről számol be, ami két­ségtelen, mégis azt mondjuk, hogy nem elég. Harmincezer példány, egy, az egész me­gyét bemutató kiadványból, országos méretekben alig je­lent valamit és alig több a Szekszárdiból és környékéről ötvenezer példányban nap­világot látott kiadvány. A propagandára — szabadjon ezt a kifejezést használni: reklámra — nem szabad saj­nálni a pénzt különösen, ha értékes „árut” kínálunk. Az eredmények tiszteletet érdemelnek, a további tenni­valók, pedig nem kis erőfe­szítést. Körülbelül ez az idegenforgalom mostani mérlege. fi hétköznapok utasai Hétezer korán kelő. Nem karnyújtásnyira vannak a munkahelyektől. Vonatok, buszok, motorok, vagy éppen kerékpárok kötik össze őket az üzemmel, gyárral — azzal a hellyel, ahol kenyerüket keresik. Csörög a vekker, két falat a szájba, aktatáska a kéz­be, aztán irány a reggelt hozó vonatok, buszok felé. Zöty- kölő, testet rázó kilométerek, lehetőleg a szokott helyen, ablak mellett a sarokban, vagy a busz farában, ahol jobban melegít a lábnál a fűtőtest. Egy héten öt-hat reg­gel, egyedül, vagy párban, barátokkal, egy éve, vagy húsz éve, esetleg nyugdíjig. Kimért, hosszú, egyforma léptek­kel, fél hat után két perccel mindig ugyanannál a sarok­nál, bár tegnap kicsit jobban siettem, már a híreket mondták a vasúti átjáróban:.. Jó reggelt, bélyegzőkártya, kattanás: 5 óra negyven­I hat perc — éppúgy, mint mindig. És az üzemekben már a gazdát váró — még néma gépek... Szekszárdi hétezer bejáró — huszonhét községből... Fotó: BAKÓ JENŐ Mint a sínek vasán a hajnali pára... Még a biciklik, motorok is összebújnak ...egymás nyomában reggelről reggelre L. GY. ...vagy buszra préselödve... Gyalog, jól kilépve...

Next

/
Oldalképek
Tartalom