Tolna Megyei Népújság, 1978. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-16 / 140. szám

1978. június 16. Képújság 5 A könyv hete után ájus utolsó hetén, M évről évre színes sát­rak jelennek meg a városok utcáin: köny­veket árulnak bennük. A falvak könyvbizományosai­nál felduzzadnak a készle­tek. Ez a hét a könyveké. Ilyenkor több könyv jelenik meg, mint máskor akár egy hónapig. És ami örvendetes, ez a több is kevésnek bizo­nyul. így történt ez az idén is. 134 művet jelentettek meg 145 kötetben. A példányszám pedig minden eddigit felül­múló: 2 millió 700 ezer. Már az első napokban elfogyott Nagy László verseskötete, a Moldova-szatírák, a Bibliai Kislexikon. A sikerlista élén voltak olyan tudományos művek is, mint A magyar népi demokrácia története, a Magyar szinonima szótár és a Földrajzi nevek eti­mológiai szótára. Nagy sike­re volt az olcsó Rakéta Re­génytár sorozatnak, amely­ben a Magvető tulajdon­képpen egy új világirodalmi sorozatot indított útra. Mint mindig, az idén is a legka- pósabbak a könyvheti an­tológiák voltak. A könyvek között igen sok olcsó kötetet találunk. Ha például valaki az összes könyvheti kiadvány egy-egy példányát — valóságos kis könyvtár — megvásárolta volna, alig fizet többet 5 ezer forintnál. A könyvhét for­galma — még nem végleges adat — közel 100 millió fo­rint volt, ami több az elmúlt évinél. Ennek ellent mond me­gyénk eredménye, itt ugyan­is nem sikerült elérni a ko­rábbi bevételeket. Bár a mostani is jelentős de alat­ta marad a tavalyinak. Pél­dául a Babits Mihály köny­vesbolt — 484 ezer forintot teljesített. Ez megközelítőleg 40 ezer forinttal kevesebb a 77-es évinél. Az ugyancsak Szekszárdon lévő Művelt Nép könyvesbolt 240 ezer fo­rint bevételhez jutott, ez mintegy 20 ezerrel kevesebb a korábbinál. Az okokat keresve, a könyvkereskedők úgy látják, hogy viszonylag sok olcsó könyv volt most, másrészt pedig nem kapták meg az igényelt mennyiséget. Ma­gyarán kevesebbet kaptak mint tavaly. A nagy vidéki hálózattal rendelkező Mű­velt Nép könyvesbolt példá­ul nem kapott annyit az an­tológiákból, hogy saját dol­gozóinak jusson. De a Ba­bits könyvesboltban is vol­tak ilyen gondok. A nagyon keresett Horváth Teri kötet­ből az igényelt 300 helyett 80 érkezett, Sütő András: Nagyenyedi fügevirág című művéből a 300-as rendelés ellenére csak 140 kötet. Le­hetne folytatni a sort, de ne legyünk ünneprontók. A könyvek árusítása mel­lett bizonyosan sokak szá­mára emlékezetesek marad­nak az író-olvasó találko­zók, a megyénk szülöttével, Mészöly Miklóssal tartott rendhagyó magyar óra, vagy a fiatalok klubjában népes közönség előtt tartott talál­kozó Fodor Andrással. Elso­rolni mindet lehetetlen vol­na, mert 100-nál is több könyvheti rendezvényt tar­tottak megyeszerte. könyv ünnepe a A könyvekben felhalmo­zott, feltárt tudomány, művészet ünnepe is. Ez a kimeríthetetlen kin­csesláda az ünnepi hét nap­jain mindenki előtt sokszo- rozottan tárulkozik ki. A könyv, az olvasás közügy. Ünneprontásról beszéltem az előbb a hibák, hiányosságok, ellentmondások felsorolása­kor. Vigyázzunk erre az ün­nepre, nehogy a gyengébb eredmények szépítgetésével, a gondok elkendőzésével va­lóságos ünneprontók le-* gyünk. — czakó — Tanácsi fiatalok II. találkozója (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Jó hangulatban zajlott le múlt hét Végén — szombat­vasárnap a tanácsi fiatalok második -találkozója a Fo- nyód-Bélatelepi úttörőtá­borban. A találkozó meg­rendezésére a Bonyhód váro­si Tanács és a Bonyhád Já­rási Hivatal KISZ-szervezete vállalkozott ez évben. A meghívottakat és vendégeket — köztük dr. Szabópál An. talt, a megyei tanács elnö­két — a városi tanács és a járási hivatal vezetői fogad­ták. A program szombaton 10 órakor a tanácsi fiatalok Fó­rumával kezdődőt, ahol dr. Szabópál Antal megyei ta­nácselnök válaszolt a feltett kérdésekre. A délután fő eseménye a szellemi vetélke­dő volt, mely 3 órán át tar­tott. A versenyzők alapos felkészültségről adtak szá­mot az államigazgatási, po­litikai, a KISZ-élet, a VIT- ek története, az irodalom, művészet és sport témakö. rökben. Minimális előnnyel a Bonyhád Járási Hivatal csapata végzett az első he­lyen, őket követte Szekszárd városi Tanács csapata és a dombóvári Városi Tanács versenyzői. A koraesti órá­kat a fiatalok egy csoportja tv-nézéssel és fürdéssel töl­tötte. KésŐDb kezdődött a bál, amihez a zenét a bony­hádi Animátó tánczenekar szolgáltatta. Az est során a férfiak megválasztották a legszebb lányt, a lányok pe­dig a legszebb fiút. Tánc­versenyen is összemérték tu­dásukat az alkalmi táncpá­rok. Vasárnap sportvetélke­dő volt, amit kissé megza­vart a váratlan nagy esőzés, de a fiatalokon ez nem fo­gót ki, mert jó hangulatban játszották a vidámabbnál vidámabb játékokat. Az eső ellenére két labdarúgócsa­pat is szerveződött, és vívott izgalmas mérkőzést. A szur­kolók esernyő alatt buzdítot­ták a játékosokat. A délutánt ünnepélyes zá­rás, majd kötetlen beszélge­tés tette színessé. A fiatalok­tól a házigazdák nevében dr. Hegedűs János városi ta­nácselnök és dr. Kutas Sán­dor, a járási hivatal elnöke köszönt el. A megyei tanács KISZ-szervezetének titkára bejelentette, hogy a jövő évi találkozót a megyei tanács KISZ-szervezete kívánja megrendezni. Lehetőség sze­rin az ez évihez hasonló si­kerrel. PAKSI ANDRÁS Bonyhád Pécs, huszadszor Népek barátsága nyári egyetem Segíteni a munkástovábbképzést SOKOLDALÚ és szerteága­zó feladatrendszer a munkás­továbbképzés. Végrehajtása nagyfokú figyelmet kíván az üzemektől, vállalatoktól, ala­pos felkészültséget vár a munkások képzését, tovább­képzését irányító, tervező és szervező munkahelyi veze­tőktől. Dolgozó emberekkel foglalkozni szép és felelős­ségteljes munka, melyet vál­laltak, s mindannyian teszik, mit tenniük kell. Az alapvető pedagógiai ismeretek hiányát azonban szinte valamennyien érzik. A munkástovábbkép­ZÉSBEN dolgozóknak igye­keztünk segíteni azzal, hogy a Babits Mihály Megyei Mű­velődési Központ felnőttokta­tási stúdiójában a Népműve­lési Intézet által jóváhagyott program alapján 1978. már­cius 17-től május 31-ig meg­szerveztük a pedagógiai is­meretek tanfolyamát. A tan­folyam szervezésekor a me­gyeszékhely valamennyi vál­lalatát megkerestük és aján­lottuk a lehetőséget. Tíz vál­lalat 17 hallgatót küldött, akik közül nyolcán oklevél megszerzésével fejezték be a tanfolyamot. A vállalatok kö­zül törekvésünket a vendég­látóipari és kommunális szol­gáltató vállalat részesítette a legnagyobb figyelemben, hi­szen munkásaik irányítói kö­zül több dolgozót is beisko­láztak. A TANFOLYAM során ti­zenkét foglalkozás keretében a pedagógiai és módszertani ismeretek általános kérdé­sein kívül az alábbi témák feldolgozására került sor: A felnőttoktatás célja és rend­szere; Az életmód, a munka és a műveltség összefüggései; A felnőttoktatás motivációi; Gazdasági követelmények a dolgozók képzésével szemben; Vezetéselméleti ismeretek; A beszéd, mint a közlés, az is­meretnyújtás legfőbb esz­köze. Az előadásokat aktív kon­zultációk követték, amelyek során az előadóknak, az egyes témák szakértőinek, tudomá­nyos művelőinek: dr. Zsolnai József főiskolai docens, dr. Kleininger Ottó főiskolai do­cens, dr. Kalicza Rezső fő­iskolai docens, főiskolai ta­nárok, Lovas Henrik, a me­gyei könyvtár igazgatója és Matuz Andor vállalati igaz­gatóhelyettes tartották a fog­lalkozásokat. A tanfolyami munkában szerzett tapasztalatok alapot nyújtanak a jövőre vonatko­zóan szervezési és tartalmi kérdésekben egyaránt. Kísér­letünk meggyőzött: a munká­sok továbbképzéséért fárado- zók érzik a pedagógiai isme­retek hiányát, és törekednek azok pótlására. Ebben kell segítenünk őket, hiszen sze­retnének minél jobban meg­felelni munkaköri feladataik­nak. Az is jelentős, hogy az igény kielégítésére egyre job­bak tárgyi és személyi felté­teleink. A SZÜKSÉGLETEK és le­hetőségek feltárásának első mozzanatai, az útkeresés első lépései természetesen még nem oldják meg a feladatok sorát, de meggyőződésem, hogy a jövőben hatékonyabb szervezéssel, az üzemek aktí­vabb közreműködésével előre léphetünk. ILLÉS LÁZÁR osztályvezető, megyei művelődési központ Pécsett, a TIT az idén ren­dezi meg huszadik alkalom­mal, népek barátsága néven ismert nyári egyetemét, s egyúttal első alkalommal szervez július 15. és 26. kö­zött képzőművészeti tagoza­tot az öntevékeny művészeti csoporok és a hivatásos kép­zőművészek tevékenységét állami vonalon segítő szak­emberek részére. A felsorol­takon kívül hivatalosak még a nyári egyetem stúdiumain a sajtó művészeti rovatfele­lősei, az egyetemek, főisko­lák képzőművészet iránt ér­deklődő hallgatói is. — Mi sugallta a képzőmű­vészei tagozat életrehívását a pécsiek méltán jóhírű nyá­ri egyetemén — tettük fel a kérdést a rendezőknek. A válasz: alapgondolatunk a hazai képzőművészet XX. századi stílustörekvéseinek elemzéssel történő megismer­tetése. Négy évesre tervez­tük a vállalkozást. Ez évben a stílustörténet foglalja el a fő helyet. Szó lesz a szecesz- szióról, a múlt és jelen utó­életéről, a római iskola el­méletéről és gyakorlatáról, majd pedig az alföldi festé­szet szemléleti előzményei­ről. Az egyes előadásokhoz konzultációk, műelemzések, tárlatlátogatások és szakmai rendezvények látogatása társunak. A nyári egyetem hallgatói — akik között ed­dig is sok volt a külföldi — eljutnak a mai magyar kép­zőművészet törekvéseinek elemzéséig. A nyári egyetem hallgatói kétszer egy napos program keretében ismerkedhetnek meg Pécs és Baranya megye művészeti, irodalmi és törté­nelmi emlékhelyeivel. Bár a nyári egyetem 12 papjának részvételi díja nem alacsony (3500 forint), sze­retnénk remélni, hogy hall­gatói sorából nem fognak hiányozni a Tolna megyeiek sem. A Magyar Divat Intézet megtartotta szokásos divat- bemutatóját, s mivel itt a nyár, a Hotel Intercontinen­tal báltermében természete­sen az őszi és téli divatirány­zat vonult fel. Nem tudom, hogy azért, mert kezdünk hozzászokni a divatbemutatók stílusához, vagy másért — ez a mostani jobban tetszett, mint az összes korábbiak. Megszelídültek a koreográfu­Fiataloknak sok és világitástechnikusok, a zene viszont maradt: jól ösz- szeválogatott diszkólemezek segítették az oldott hangulat kialakulását. Százhatvan modellt mutat­tak be a manekenek, de a számot csak a hivatalos tá­jékoztató szövegére alapozva mondom, különben ki lenne képes összeszámolni a látott, temérdek ruhadarabot, főleg, ha közben arra is figyel, hogy milyen táskát, cipőt, haris­nyát és más kiegészítőt visel­nek a dobogón táncoló ma­gas, vékony hölgyek. Régi igazság, hogy az em­ber leginkább arra figyel, ami igazából érdekli. így hát elsősorban az tűnt fel a divat­tudósítás farmert és a trikó­kat kedvelő írójának, hogy az őszi-téli divatban igencsak megszaporodtak a kényelmes, lezser holmik. Ezekről nem lehet elmondani, hogy úgy fest bennük viselőjük, mint­ha skatulyából húzták volna elő, viszont irigylésre mél­tóan könnyű bennük a moz­gás, nem szorítanak, nem változtatják meg a test vo­nalait, puhák és melegek. Olyanok, amilyeneket szíve­sen hordunk napközben bár­hová: munkahelyre vagy sé­tára, kiránduláshoz. Némileg szakszerűbben részletezve a fent elmondot­takat: a hosszú kabátok bő­vek, széles vállúak, sokszor kapucnival. Sok rajtuk a sze- gés, pántozás, tűzés. A rövid kabátok egyenes hatásúak, derekukban és aljukban be­fűzött pánt biztosítja a meleg­tartást. Nagyon divatos a buggyos blúzon, amely már a nyári blúzok modelljeit is befolyásolta. Aljában befű­zött pánt van, és akármeny- nyire is divatos, nagyon előnytelen az alacsonyabb, erősebb csípőjű termetre. Di­vat a mellény, a bő szárú, alul összefogott nadrág, a nagyon bő szoknya és a nad­rágszoknya. A férfidivat hásonlít a nőire, azzal, hogy még hang­súlyozottabban lezserek a vo­nalak: ráadásul a kalapok is alapos reform alá estek. A régi, formázott posztó helyett kabátszövetből készült — nem találok jobb szót rá — sisakot viseltek a divatbemu­tató férfiújai. Mókás volt, de nem nevetséges. A klasszikus vonalú, sőt. még a romantikus stílusú ruhák is közeledtek a legerő­sebb, a kényelmes irányza­tokhoz, ugyanakkor szelleme­sebbek lettek, mint koráb­ban. Merészebben válogatják össze a különféle jellegű ru­hadarabokat, a klasszikus vo­nalú, zakószerű kabáthoz például nyugodtan fel lehet venni a továbbra is divatos, színes, mintás anyagból készült gouvré-szoknyát, vagy a húzott, bő flanell- aljat. Mindehhez jól viselhe- tőek a sportos csizmák, de a vékony sarkú, elegáns cipők, a hónalj táskák és a bőrta­risznyák is. A férfidivat már említett újdonságai mellett megemlít­jük, hogy újra a kétsoros ka­bát az elegáns, amit alig kar­csúsítanak. Öltönyben az egysoros, kétgombos, ehhez feltétlenül mellény jár, ami lehet kötött is. A gallér kes­keny, a rever közepes széles­ségű. A kétsoros öltönyben az egy gombpáros a divat, a zárógombpár a derékvonal alatt helyezkedik el, a zakó így még nyújtottabb sziluettet mutat. A nadrág: cigaretta­vonalú. Divatos anyag: kord­bársony, esetleg bőrrel kom­binálva. Férfiaknak is ajánlják a bluzont, a viharkabátot, a fiatalok nagy divatja a sze­relőnadrág. Ennyit a Magyar Divat In­tézet kollekciójáról. A bemu­tató nagy sikere alapján megkockáztathatjuk a jóslást, most tényleg az őszi-téli di­vat előzetesét láttuk az In­tercontinentalban. V. F. É. Fotó: Komáromi öszi-téli diuatbemuftotö Fő a kényelem Blúzon, viharkabátok, bőszoknya Bonyhád város csapata

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom