Tolna Megyei Népújság, 1978. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-15 / 139. szám

XXVIII. évfolyam, 139. szám ARA: 0,80 Ft 1978. június 15., csütörtök Mai számunkból KULTURÁLIS KALEIDOSZKÖP (4. old.) h m 'á 1 HAVANNAI ÚTLEVÉLLEL (5. old.) SERDÜLÖ­EDZÖTÁBOR borsóbetakarítAs HÁROM HELYEN ~ ESŐBEN (6. old.) (3. old.) Dolgozhassanak! Serényen dolgoznak a kőművesek és a „culáge- rek”, szemlátomást nő a fal. A hangulat jó, pedig ezek az emberek ma nem pénzért dolgoznak, hanem azért, hogy bölcsődéje le­gyen a falunak. Legyen meg, minél előbb, szinté az egész falu összefogott, megajánlva az egy-két-öt nap társadalmi munkát. — Ma reggel kezdtünk —mondja az alkalmi bri­gádvezető — és szeren­csénk volt, mert hatra jöttünk és negyedhétkor már dolgozhattunk — Nem úgy, mint ta­valy — teszi hozzá társa — amikor odamentünk ki­tűzni a sportudvart („ki­tűzés” — építőipari szak- kifejezés, ezzel kezdődik tulajdonképpen az alapo­zás) és nem tudtuk lever­ni a cöveket, mert éppen ott volt egy salakdomb.. A zsinorállás megcsinálását meg egy barackfa akadá­lyozta. Jó lett volna, ha mielőtt odahordják az anyagot, szólnak valame­lyikünknek, hogy megmu­tathassuk, hova tegyék. Eszembe jut a pár nap­pal előbbi községi párt-vb ülés, húszkilométerrel odébb. Ott azt panaszolta az egyik párttitkár, hogy három szocialista brigád­juk, harminchét taggal, negyedhétkor ott volt a társadalmi munka „szín­helyén”, de se gépet, se embert, aki irányítaná a munkát — nem találtak. Telefonálás die-oda, míg kilencre előkerült a szak­ember, tízre meghozták a betonkeverő gépet is. Városainkban, falvaink- ban tömegmozgalommá vált a társadalmi munka­végzés, összefognak az emberek, hogy legyen Kő- vesút, vízvezeték, járda, bővüljön az iskola, legyen kultúrház... nem folyta­tom, mert túl hosszú lenne a sor. Nincs olyan szocia­lista brigád, amelynek vállalásából hiányozna a társadalmi munka. Egy azonban hiányzik e nyilvántartásból Ami a jobban szervezett üzemek­ben már megvan. Hogy mennyi volt az üresjárat, az állásidő. Mennyivel többet produkálhattak vol­na a társadalmi munkások, ha az egész ott töltött idő munkával telt volna el. És ez elveszett, nem az ő hi­bájukból. Bűn tétlenségre kárhoz­tatni azokat, akik tenni akarnak a közösségért. És demoralizál. Pedig nem szükségszerű, hisz van már példa rá, hogy hogyan le­het .jól megszervezni. Is­merek egy régi mozgalmi embert, ma nyugdíjas. A tanács őt bízta meg a társadalmi munkák koor­dinálásával. öröme telik benne, miközben szaladgál, telefonál, veszekszik, hogy a szabad szombatos, vagy vasárnap; munkásbrigádo­kat jól előkészített munka­hely várja. Nem véletlen, hogy a községfejlesztési versenyben ez a település lett az első. Persze, lehet más meg­oldás is. Egy a fontos: minden körülmények kö­zött biztosítani, hogy dol­gozhassanak azok, akik társadalmi munkára vál­lalkoznak. JANTNER JÄNOS Fajtabemutató Iregszemcsén Száztíz búzát vizsgálnak Egyes fajták közel a száz mázsához Horváth György, az iregszemcsei fajtakísérleti állomás ve­zetőjének helyettese bemutatja a legújabb, sokat ígérő bú­zafajtát, a Nova Rana 1-ct, mely felválthatja az eddig termesztett nagy hozamú búzákat. A tegnap délelőtti fajtabe­mutatót Iregszemcsén elmos­ta a szombati eső. Ugyanis akkor egy óra alatt 43 milli­méter csapadék hullott, s rá vasárnap és hétfőn is jött zi­vatar, az összes csapadék 57 millimétert tett ki, s nem csoda, ha a kísérleti táblákat szinte a földdel tette egyen­lővé. Az őszi búzák fajtabe­mutatója ennek ellenére si­került. Hiszen még soha nem volt ennyi résztvevője az im­már vissza-visszatérő bemu­tatóknak, mint most, Dél- Dunántúlról 197 szakember jött el, hogy megnézze, mit ígérnek a kutatók. A MAE Tolna megyei szervezetének növénytermesztési szakosz­tálya. a megyei tanács, a TESZÖV, a Bóly-babarci Ter­melési Rendszer, az ÓMÉI és a Tolna megyei sütőipar ren­dezte a búzatermesztési ta­nácskozást. Barsi Mihály a megyei ta­nács osztályvezetője mondotta bevezetőjében: „A mezőgaz­daság országos tervteljesíté­sének jellemzői megyénkre is vonatkoznak. Feladatainkat az MSZMP Központi Bizott­sága márciusi határozata kü­lön is megfogalmazta. A ten­nivalók jegyében rendezzük ezt a kiállítást, hiszen Tolna megyében a búzatermelés nö­velése dinamikus, természeti adottságaink, kiváló szakem­bereink lehetővé teszik, hogy a párt által megadott felada­tot teljesítsük. Lehetőség van a legmodernebb technológia alkalmazására. A termelési rendszerek, az egyre jobb gé­pek, a kiváló fajták Tolna megyét eddig is az országos átlag fölé emelték, s e szint tartása lehetséges, sőt a ku­tatók munkája nyomán abban bízhatunk, hogy a búzater­mesztés fejlődésében még nagy lehetőségek előtt állunk. 1976-ban a megyei termés­átlag több mint 45 mázsás volt hektáronként. A termés­növekedésben nagy szerephez jutottak az új takarmánybú­zák, a Száva és a Zlatna Do­lina. 1977-ben a hektáronkénti termésátlag majdnem egy mázsával volt magasabb, mint 1976-ban. Itt már jelentős sze­repet vállaltak a hazai kuta­tók nemesített búzái, mint az Mv—4-es, az Mv—5-ös, a GKF—2-es és a GK—3-as. Ezen a bemutatón viszont újabb fajtákat tudnak a ku­tatók mutatni. Ezek között nem egy olyan van, amely­ben hektáronként ,benne van’ száz mázsa is. Természetesen a szigorú technológia alkal­mazásával. Ilyen jó búzának ígérkezik a Rána különböző fajtája és a Partizánka.” A megyei tanács osztályvezetője elmondotta még, hogy az új fajták fokozatos termelésbe állítása a további feladat, s ezek megismerését, „megsze- retését” szolgálják a hasonló bemutatók. A továbbiakban a BBTR búzatermesztési technológiá­ját ismertette Szűcs Péter igazgatóhelyettes. A Tolna megyei kalászosvetőmag-ter- mesztés és a fajtapolitika kérdéseiről Schutzbach Lász­ló. a Vetőmag dél-dunántúli központjának főelőadója tar­tott előadást. Dr. Szabó Mik­lós, a mezőgazdasági tudo­mányok kandidátusa. az OMFI főmunkatársa a részt­vevőknek bemutatta a szán­tóföldi kísérleti parcellákat, köztük a száztíz fajta búzát, amelyeknek mindegyikét 4x10 méteres parcellán ter­mesztik. A búzatermesz­tési tanácskozás résztvevői­nek a Tolna megyei sütőipar bemutatta, hogy a búzából milyen és hányféle terméket gyártanak, adnak a fogyasz­tóknak nap mint nap. PÄLKOVÄCS JENŐ Fotó: GOTTVALD KAROLY Amerikai képviselők Kubában Fidel Castro kubai elnök késznek mutatkozik arra, hogy személyesen tárgyalja meg Carter amerikai elnök­kel a két ország kapcsolatait zavaró problémákat, és külö­nösen azt az amerikai vádas­kodást, amely szerint Kuba aktív szerepet játszott volna a zairei Shaba tartományban kirobbant felkelésben — kö­zölte havannai sajtóértekez­letén az a két demokrata­párti képviselő, akik kétnapos látogatást tettek Kubában és találkoztak Fidel Castróval. Szerdán Jody Powell, a Fe­hér Ház sajtótitkára a kép­viselők sajtóértekezletén el­hangzottakra reagálva eluta­sította ezt a javaslatot és kö­zölte, hogy a kubai—amerikai kapcsolatokat amerikai rész­ről befagyasztották. A két képviselő Havanná­ban összesen kilenc órát tár­gyalt Fidel Castróval. A ku­bai államfő szavait idézve el­mondták, hogy a shabai fel­kelésben való kubai részvé­telre vonatkozó vádakat „Zbigniew Brzezinski irodái­ban gyártották és ezzel meg­tévesztették Carter elnököt”. A képviselők arra is rámu­tattak, hogy a shabai felkelés­ben való kubai részvételre vo­natkozó bizonyítékok „nem meggyőzőek és egyáltalán nem perdöntőek”. A képviselők azt is kiemelték, hogy a CIA erre vonatkozó adatai má­sod-, sokszor harmadkézből származnak. „A kubai csapatok jelenlé­te körül csapott lárma orszá­gunkban anélkül, hogy emlí­tést tennénk francia és más külföldi csapatok jelenlétéről, csakis képmutató vádaskodá­sokhoz vezet” — mondotta az egyik amerikai képviselő. Ülést tartott a megyei pártbizottság Az MSZMP Tolna megyei Bizottsága szerdán K. Papp József első titkár elnökleté­vel kibővített ülést tartott. Az ülésen megjelent és fel­szólalt Rátkai Ferenc, a Köz­ponti Bizottság tudományos, kulturális és közoktatási- osz­tályának helyettes vezetője. A pártbizottság megvitatta és elfogadta a megye művé­szeti életének helyzetéről és a további feladatokról elő­terjesztett jelentést. Előadó: dr. Király Ernő, a pártbizott­ság titkára. Megvitatta a Politikai Bi­zottság 1972. december 20-i és a XI. kongresszus — alap­szervezeti munkára vonatko­zó — határozatának megyei végrehajtásáról szóló jelen­tést, majd módosítva az 1973 júniusi határozatát, megszabta a további felada­tokat. Előadó: Horváth Jó­zsef, a pártbizottság titkára. A pártbizottság jóváhagyta a saját és a végrehajtó bi­zottság 1978. II. félévi mun­katervét, majd Bucsi Elek elvtársat tagjai sorába vá­lasztotta. Befejeződött a magyar-NDK együttműködési bizottság ülésszaka Lázár György fogadta Wolfgang Rauchfusst Lázár György miniszterelnök szerdán hivatalában fogadta Wolfgang Rauchfusst, az NDK miniszterelnök-helyettesét (Képtávírónkon érkezett) Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke szerdán hiva­talában fogadta Wolfgang Rauchfusst, az NDK minisz­tertanácsának elnökhelyette­sét. A szívélyes légkörű esz­mecserén részt vett Marjai József miniszterelnök-helyet­tes és Gerhard Reinert, az NDK budapesti nagykövete is. Jegyzőkönyv aláírásával szerdán véget ért a magyar- NDK gazdasági és műszaki­tudományos együttműködési bizottság XVII. ülészaka. A tanácskozás jegyzőkönyvét Marjai József és Wolfgang Rauchfuss miniszterelnök­helyettesek, a bizottság társ­elnökei írták alá az Ország­ház vadásztermében. Megállapították, hogy az előző ülésszak óta tovább mélyült a munkamegosztás, bővült a műszaki-tudományos együttműködés a két ország között. Újabb nyolc szakosí­tási és kooperációs szerződés jött létre a két ülésszak kö­zött, így 118-ra emelkedett az ilyen jellegű megállapodások száma. Az- árucsere-forgalom­nak immár több mint 30 százaléka szakosítás vagy kooperáció alapján bonyoló­dik le. A közös kutatómun­ka egyebek között a szám­jegy- és integrált számítógép vezérlésű szerszámgépek, va­lamint a könnyűszerkezetes építőelemek fejlesztésére is kiterjedt. A két ország árucsere­forgalma 1977-ben mintegy 10 százalékkal bővült, az 1978-ra aláírt jegyzőkönyv pedig további 8 százalékos növekedést irányoz elő, amelynek realizálása terv­szerűen halad. A mostani tár­gyalásokon az alumíniumipar és az energiatermelés fejlesz­tését szolgáló további beren­dezések kölcsönös szállításá­ra jött létre megállapodás. A két ország párt- és kor­mányküldöttségeinek tavaly márciusi megállapodásait alapul véve most meghatá­rozták, hogy a bizottságnak mit kell tennie a gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működés további elmélyíté­sére és az 1981—85-ös terv- koordináció előkészítésére. Megállapodtak abban is, hogy a mezőgazdasági gép­gyártási kooperáció tovább­fejlesztésére kormányközi egyezményt készítenek elő. Intézkedéseket egyeztettek a gépjármű-részegységek, a szerszámgépek, elektromoto­rok és orvosi műszerek gyár­tásszakosításának bővítésére. Elhatározták, hogy a mező- gazdasági gépek és gépjár­művek alkatrészellátását a kölcsönös szállítások növelé­sével javítják. Kidolgozzák a műszaki­tudományos együttműködés 1980 utáni hosszú távú prog­ramját, olyan témakomplexu­mokra koncentrálva, amelyek nagymértékben befolyásolják a műszaki haladást, a két ország népgazdasága teljesítő- képességének és hatékonysá­gának növelését. Az NDK-delegáció* Wolf­gang Rauchfuss vezetésével szerda délután elutazott ha­zánkból. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megje­lent Marjai József, jelen volt Gerhard Reinert, az NDK budapesti nagykövete is. ^MTI) Soha nem volt még ennyi szakember búzatermesztési ta­nácskozáson

Next

/
Oldalképek
Tartalom