Tolna Megyei Népújság, 1978. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-27 / 123. szám
A “KÉPÚJSÁG 1978. május 27. ÉRTÉNY: kisközség Tolna megye Tamási járásában. Eddigi ismereteink szerint lakóinak száma 1880-ban volt a legtöbb: — 1884. Ma 1020 személy él Értény 320 porttáján. Posta, távíró, telefon — ez természetes. Vasútállomás nincs, autóbuszjárat viszont reggeltől majdnem éjfélig nagyon sok. A községnek „saját” termelőszövetkezete nincs, a Koppánymenti Egyesült Mgtsz 1. sz. üzemegysége működik itt, nagyon szép eredményekkel. A legközelebbi jövő tervei között egy évi 15 ezer darabos kibocsátású szakosított sertéstelep építése szerepel. Ami az idegennek feltűnik, az elsősorban a kis község rendezettsége. Takaros házak, ha nem is mindenhol, de nagyon sokfelé por- (és sár-) mentes gyalogjárók. Az értényiek kedvesek. Ilyen általánosításra csak a tények ismeretében érdemes vetemedni. Valamennyi „Ér- tényt járt” újságírónak ez volt a tapasztalata, korra és nemre való tekintet nélkül. Egyformán említhetnénk dr. Teszler János állatorvos, Ékes néni, Korpádi Lajos, Hamar Árpád, vagy akár az úgy véljük, „szakmai ritkaságnak” számító Kovács Gyuláné szobafestőnő nevét, És még sokakét. A távolról jött látogatónak az a furcsa szokása, hogy egy faluval ismerkedni óhajtván, végigolvassa az első világháború hősi halottainak emlékművén sorakozó neveket: Ács, Borús, Balog, Bari, Boda, Cséplő, Ékes, Szalay, Szíjártó, Szita, Tamás. Színmagyar nevek. Értény már a középkorban színmagyar falu volt, most is az és ennek a ténynek leszögezésében semmi nacionalizmus, sőt sovinizmus sincs. A felületes — összbenyomás jó. Értényi diplomások A legjobb számítások se pontosak. Az viszont tény, hogy ez a kis község a felszabadulás óta valósággal „ontotta” a diplomás szakembereket az ország életének legkülönbözőbb területeire. Ízelítőül : Király István orvos, Máj Mária tanár, Ékes Lajos agrármérnök, Krémer Dezső tanár, Márton András orvos, Ékes Izabella tanár, Ékes László tanár, Walter Viola tanár, Bognár Gyula orvos, Lencsepeti Jenő agrármérnök-tanár, Takács Gyula jogász, Ükös Mária orvos, Gyöngyössy Imre filmrendező, Gyöngyössy Lia közgazdász, Korpádi Lajos agrármérnök, Vincze Rózsa közgazdász, Varga Etelka orvos, Szabó Irén tanár, Pete-Tóth Zoltán tanár, Ábrahám Béla tanár, Bartha Márta tanító, Szalai Irma mérnök, Takács Irma tanár, Babai Tibor agrármérnök, Szalai Mária tanító, Kozáti Ilona mérnök, Szakály Károly üzemmérnök, Szakály Csaba agrármérnök. Völgyi Anna tanár. Bocsássanak meg azok, akik netán kimaradtak a fenti fel- sorplásból. Jelenleg 30 érettségizett él a faluban, hárman tanárképzőn, 1—1 személy műszaki egyetemen, illetve tanítóképzőben tanul. É. L. Ibolya a boltban A Kopka ÁFÉSZ értényi boltja nem nagyáruház, tehát se a Skálához, se a Fló- rián-üzletközponthoz (a ívből tudjuk, hogy utóbbi Óbudán lelhető) nem mérhető. Mégis négymilliós évi forgalma van, ami nem csekélység. Fogy itt sok minden, például tej, túró tejföl, ami csak az első pillanatban meglepő. Nem fogy a Karaván-kávé, pedig fogyhatna, mert mindenki lesi, hogy valamicske jöjjön belőle. Továbbá rendszertelen a mosószerellátás is. Minderre akkor lehet rájönni, ha az ember huszonhatodik vevőként egy ideig ácsorog a boltban és többek közt azt is megfigyeli, hogy egy idős néni hogyan (és milyen kedvesen!) ad át egy csokor ibolyát az elárusító kislánynak. Nem protekciót akar kérni, mert ha azt szeretne, akkor Pincehelyre küldené a virágot. Innen ugyanis — több értényi egybehangzó állítása szerint — az ehe- tetlenség határát súrolóan savanyú kenyér érkezik. Kétnaponként, de lehet, hogy újabban még sűrűbben is, mert Knopf Ádám helyi pék megsérült és egyelőre szünetelteti iparát. Ami a helybelinek feltűnik, az a vízmű. Ezt Értényben nem kell bővebben magyarázni. A faluban ugyanis csak egy kút van, ami egészséges vizet ad. Igaz, az sem jó, ha sokat beszél az ember róla, mert akkor könnyen megverik. Ugyanis a vendégszeretetükről híres, jóindulatú értényieknek is .felmegy a pumpa”, ha ez szóba kerül. A kutat tudniillik, ami a település központjában van, néha, ritkán használni, de leggyakrabban csak nézni, és persze, szidni lehet, mert általában nem ad vizet. A falu lakói fordultak segítségért a Rádióhoz. Het- venhárman írták alá • a kérést. Kaptunk mi is egy levelet, amelynek alapján írtunk a nagykónyi Közös Tanács elnökének, A sértődött válaszban azt is olvashattuk: a tanács mindent megtesz, csak hát az értényiek elrontják a kutat. Hosszasan vitatkozhatnék erről, de bátorkodom tényként leírni — persze, ha kell, be is bizonyítom — amit tesz, és ahogyan teszi, kevés. A tanácselnök egyébként válaszának jelentős részében panaszkodik, hogy a levelet író alaptalanul rontotta a tanács tekintélyét. * Egy történet a sok közül: Az újszülöttet hazahozták a kórházból. Az orvos azt mondta, csak artézi vízben mosdassák, s azzal készítsék a tápszert is. A család busz- szal hozta Törökkoppányból, kannákban, üvegekben a vizet. S ez nem 1930-ban történt Értényben, hanem 1978 tavaszán. Olvasás - művelődés - iskola Az értényi posta csak azért nem romhalmaz, mert még nem dőlt össze. Pintér Józsefné hivatalvezető: — Községünkben 142 Szabad Föld, 55 Népszabadság, 64 Rádió-TV Újság, 43 Népújság és 41 Képes Újság „fogy”. Van 199 tv és 237 rádió előfizető. A postával szemben, a művelődési háznál felötlik bennem Ady két sora: „Elvadult tájon gázolok: ös, buja földön dudva, muhar.” Két. fejkendős asszony: — Nem volt itt két év óta semmi más, csak egy-két bál, meg gyűlés, talán egyszer-kétszer egy-egy vándorcirkusz (bár azok se jöttek volna a pocsék műsorukkal), aztán minden hétfőn van mozi. Cséplő Jánosné és férje örül annak, hogy ősztől a 3—4. osztály már Nagykónyiba jár „bekörzetesítve”: — Ott jobb a felszereltség és napközi is van. A felügyelet megoldott. É. L. Barnaháton, vihar után Az a bizonyos vihar, amelytől még ma is lázba jönnek az otthon lakói és alkalmazottai, tavaly május 20-án este kilenc és tíz óra között tört rá Barnahátra: Az értény- barnaháti öregek napközi otthonában még sokáig nem fe- lejtitk el azt a napot és következményeit. A hatalmas szélvihar és jégeső alig tartott tíz percig, de nyomait hetekig takarították és véglegesen talán soha sem tudják befoltozni az azelőtt gyönyörű park sebeit. E sorok írója még látta az ódon épület előtti hatalmas gesztenyés százéves fáit, amelyek eltakarták az égboltot a szemlélő elől. Most kitekintve az ablakon itt-ott hatalmas réseken át kilátni a borús égre, a szélhajszolta fellegekre. Az évszázados gesztenyék némelyikét tovestől kifordította a helyéről, az ölnyi ágakat letördelte, a fákat megcsonkította. — Huszonöt, száz évnél is öregebb fát puszított el a vihar. Az egyik rádőlt az élelmiszerraktárra és teljesen összetörte a tetőt. A falak úgy néztek ki a jég nyomaitól, mintha golyószóróval tüzeltek volna rájuk. Amikor reggel megláttuk a hatalmas pusztítást, sokan elsírtuk magunkat, — mondja az otthon vezetője, dr. Horváth Józsefné. — Hogyan sikerült eltüntetni a vihar nyomait? — Nagyon sok segítséget kaptunk. Az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet hadseregcsoport egyik alakulatának a katonái hetekig vágták szét a fatörzseket, hatalmas teherautókkal elhordták a rönköket, az erdőgazdaság szakemberei fűrészekkel segítettek a favágásban, de a helyi téesztől is rengeteg segítséget kaptunk. Szinte országos volt a megmozdulás. A rádió riportot készített rólunk, azután mindenfelől jött a segítség. Bizonyításként postai pénzesutalványokat vesz elő. Baráti társaságok, magánemberek, szocialista brigádok adtak fel kisebb-nagyobb pénzküldeményeket az otthon címére. És levelek is jöttek. Sokan ajánlkoztak, hogy szakmunkával segítik az otthon rendbehozatalát. Az otthonvezető elégedett: — Ilyenkor, a bajban kiderül, hogy az embereknek van szívük. Ismeretlenek úgy jöttek és jönnek segíteni, mintha régi barátok lennénk. És remélem, azok is leszünk velük, — mondja. Tejtermelő mintaközség Dr. Teszler János állatorvos és Korpádi Lajos állat- tenyésztési üzemágvezető számokkal rohant le bennünket. A számok ritkán olvds- mányosak, viszont kitűnően összegezik a lényeget. Azt is, hogy a nagy szarvasmarhatenyésztési hagyományokkal rendelkező faluban napjainkban 440 jószág áll a háztáji istállókban, közülük 205 tehén. Félmillió liter 3,9 zsírszázalékú tej hagyja el évenként a falut. Persze egyáltalán nemcsak a háztájiból, hanem a Kapos menti Egyesült Tsz tehenészetéből is, ahol ugyancsak 240 tehén adja a tejet. Az Állattenyésztési Felügyelőség már régóta kitüntette Ertényt a „TEJTERMELŐ MINTA- KOZSEG” címmel, ami mögött még égy országos rekord is rejtőzik. Az oldalt összeállították: Ordas Iván, Tamási János, Szepesi László, Pordán Jánosné, Ékes László (tudósító). Lapunk munkatársai május 29-én, hétfőn TEVELRE látogatnak. Teveli magazinunk június 3-án, szombaton jelenik meg. Fiatalnak lenni Értényben A Kaposmenti Termelőszövetkezet értényi részlegénél a sarat gyúrva keressük a község KISZ-titkárát, Szabó Jánost — valami alkatrészért ment be a gépműhelybe. Az én traktoromat vitte el — mondja az egyik idősebb ember. — De várjanak csak, azt hiszen ő jön ott. A kezével mutatott irányba nézve a domb mögül feltűnik egy MTZ-zetor. A szemerkélő esőben felázott talajon csúszva, kerekeit minduntalan kipörgetve küszködik előre. Amikor odaér hozzánk, húsz év körüli fiú ugrik le a nyergéből. — Engem keresnek? — néz ránk. Amikor bemutatkozunk, invitál, hogy álljunk be valahova. A monoton, de a kabát, ing alá is bebújó eső elől a cseppnyi pihenőhelyre húzódunk. Szabó Jancsi tárgyilagosan beszél. — Innét a fiatalok általában igyekeznek elköltözni. Ahhoz, hogy valaki itt letelepedjék, ha nem örököl szülői házat, komoly pénz kell. Ha bemegy Dombóvárra, vagy Tamásiba, leszurkolhatja azt a néhány tízezret és kaphat OTP-, vagy szövetkezeti lakást. Hogy itt elkezdjen építkezni, ahhoz kétszázezer sem elég. Sokan mennek innét Siófokra is. Nem mondom, aki itthon marad, az is megtalálja azért a számítását. A téesz szépen fizet annak, aki megdolgozik érte. — Hány fiatal él a faluban? — Azt hiszem úgy ötven körül vagyunk és ebből huszonhárom KISZ-tag. Van egy ifjúsági házunk, ott hetente három-négyszer összejövünk. Az igazság az, hogy szinte minden este van ott valaki, csak a résztvevők cserélődnek. Van asztalitenisz, sakk, tévé és mindenféle társasjáték. Szervezetten csak valamilyen eseményre, esetleg társadalmi munkaakciókra, meg a gyűlésekre jövünk ösz- sze. — Kikből áll a KlSZ-szer- vezet Értényben? — Munkásfiatalokból. Mindannyian a helyi téeszben dolgozunk, mert mondtam, aki tanult, az eligyekszik Ér- tényből. — „Aki pedig itt akar élni, az itt teremti meg a saját és társai boldogságát” — tehetnénk még hozzá, tudva, hogy Szabó Jancsi is a KISZ-tit- kárság mellett utcájuk, a Kossuth utca tanácstagja és friss párttagként is kisebb közössége, az értényi fiatalok érdekében dolgozik szinte a nap minden percében. Röviden — Nem számoltunk utána, de úgy tűnik, hogy a lélek- számhoz viszonyítva Értény sok nagyközséget lekörözött kisiparos „ellátottság” dolgában. Van 4 női szabó, 1 férfiszabó, 1 cipész, 1 asztalosüveges, 1 pék, 1 kőműves, 1 bérfűrészelő és másodállásban 1 szobafestő. — Nem igaz (és ezt Pete- Tóth Vilmos tanácselnök, Hintenberger Károlyné vb- titkár és Borsai Károly kirendeltségvezető egybehangzóan állította), hogy ne lehetne Értényben építési engedélyt kapni. Azt is állították viszont, hogy ezt 4—5 éve senki nem kérte! — Május 22-én hat hektó sör várta az értényi italboltban, hogy szomjas torkokon csorogjon le. Sör volt, a méréshez szükséges technikai berendezésnek nyoma se. — A 15 értényi cigány család zöme (65 személy) rendszeresen dolgozik. Ez biztos igaz, mert hitelt érdemlő helyiek mondták. De ottjártunk idején a „Cigányvár” nevű falurészben éppen nem dolgoztak. Ittak. — Értény „egyedi” falu. (Hamar Árpád közlése.) 1 orvosa, 1 állatorvosa, 1 temploma, 1 művelődési háza, 1 iskolája, 1 üzemegység-vezetője, 1 boltja, 1 kocsmája, 1 pékje és 1 papja van. De ez utóbbi már Nagykónyibó) jár ki... — A lakodalom viszont (legalább is régen) kettős volt. Egy közepesnél valamivel jobb módú házban eljegyzéskor eltűnt a gyomrokban 1 szarvasmarha (gyönge 550 kilós), 1 disznó, 2 birka, és számlálatlan baromfi. Lakodalomkor, ami 4—5 héttel később következett: 2 darab 2 éves üsző, ugyanennyi disznó (darabonként 2 mázsásak) és baromfi mint fent. — A 320 portán 20 háztáji fejőgépről sikerült tudomást szereznünk. Lehet, hogy több van, ezt még az állatorvos se tudja pontosan megmondani... — A tavalyihoz mérten a helyi (egyetlen) italbolt forgalma havi 20—30 ezer forinttal csökkent. Az új szeszforgalmazási rendelkezések mérhető hatása. — Huszonöt éven keresztül nem volt probléma az. hogy a reggel 8.20-kor érkező, és a délután 15.15-kor induló autóbusz a posta épülete elől induljon, vagy oda érkezzen Egy év óta a postás a csomagokért „lejár” a faluba a buszmegállóhoz, a postai küldeményekért. Egyedül kézbesíti a községben a leveleket és a csomagokat, s az volna a kérése, hogy ha lehet, ismét menjen fel a posta elé a busz. Falurészlet Csendes délután... *u* . ■ säi. ,í « «aiiuujua' • n-\ír jw ■wiTímgyjes#. j»
