Tolna Megyei Népújság, 1978. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-04 / 103. szám

TU. Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVIII. évfolyam, 103. szám ÁRA: 0,80 Ft 1978. május 4., csütörtök Mai számunkból ÚTKÖZBEN — 1978. (4. old.) NYÍLT LEVÉL A FIATALOKHOZ (5. old.) SZEKSZÁRDI SIKER (5. old.) TOLNÁN A BÍRÓ SÁNDOR- VÄNDORSERLEG (6. old.) (3. old.) HÁZGYÁRI RIPORTOK I. Borítékon kívül Maga a kifejezés szinte észrevétlenül nyert polgárjo­got, amúgy is mindenre kapható nyelvünkben. Használ­juk is nyakra-főre. Azok is, akik tudják, hogy mit je­lent, mit szimbolizál; és azok is, akiknek sejtelmük sincs jelentéséről, ha hallanak róla, legfeljebb afféle szónoki blöffnek tartják. De, hogy e két, nem éppen kü­lönös szó egymás mellé kerülésének, ha úgy tetszik eti­mológiájának históriájánál maradjak: tipikus népi szó­alkotás eredménye összekerülésük, s afelől sem lehet kétségünk, hogy jóval a felszabadulás után fogalmazó­dott meg először. Előbb nem is ötölhette volna ki senki, hiszen néven nevezni csak azt lehet, ami van. Az 1945 előtti társadalom pedig (s minden magántulajdonra, ki­zsákmányolásra épülő társadalom), amit csak lehetett elvett, s nem arra spekulált, hogy minél sokrétűbben adjon állampolgárainak. Szóval a borítékon kívüli juttatás afféle újszerű do­log, még akkor is, ha szép számmal járnak kelnek kö­zöttünk olyanok, akik rendületlenül csak azt tartják meggyőzőnek, amit megfoghatnak, még pontosabban „megolvashatnak”. Ahogy az a régi, jó magyar közmon­dás tartja: „a pénz csak megszámolva jó”. Földhöz ra­gadt szemlélet, annyi szent, ha van is benne valami. Mert hiszen elsősorban mégis csak abból él az ember, amit megkeres. Azt osztja be, ahogy tudja, abból eszik, ruházkódik, utazik, takarékoskodik, fejleszt, beruház. Nyilvánvaló, hogy nem úgy kell a borítékon kívüli tár­sadalmi juttatásokat növelni, hogy kivesszük, a rávalót a borítékból. Lényeges, hogy a kettő — ami a boríték­ban, s ami azon kívül van — együtt prosperáljon. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése mindannyi­unkat meggyőzött arról, hogy azért megint többet tu­dunk a tejbe aprítani. A több mint ötmillió bérből és fizetésből élő honfitársunk átlagkeresete az elmúlt év­ben 3440 forintra rúgott, s akkor még ehhez jön a hús- és tüzelőár kiegészítés. Ez az a pénz, ami fizetésről fi­zetésre bent lapul a borítékban. Egy évvel korábban még csak néhány forinttal lépte túl az átlagkereset a 3000-et, mint holmi bűvös határt, s öreg szakik a meg­mondhatói, hogy bizony az ötvenes évek elején 600—800 forintért is nyolc órát kellett dolgozni, s a későbbiekben nem kevésbé tűnt álomhatárnak az 1000, majd a 2000 forintos átlagkereset túllépése. És mi van a borítékon kívül? Hát nem lenne könnyű felsorolni, hiszen annyiféle ma már társadalmi juttatás: pénzben és természetben egyaránt. Csak hát ezt minden­ki természetesnek tartja, oly annyira, hogy szinte nem is veszi tudomásul, s elfelejti hozzáadni a jövedelméhez. Hogy nem kell hónapról hónapra külön borítékot nyit­ni az esetleg szükséges egészségügyi ellátásra, a gyere­kek iskoláztatására, s hogy hazánkban teljes a társa­dalombiztosítás: kiszámolta már valaki is, hogy é\4s szinten mennyi megtakarítást eredményez mindez a családjának? Pedig az így megtakarított pénzből lehet differenciáltabb minden háztartás költségvetése, juthat több a kulturális, a közművelődési, az üdülési boríték­ba. Ebből lesznek, vagy részben ebből az üdülőtelkek (jelenleg pontosan 350 ezer van magántulajdonban), s ezáltal veszítette el luxus jellegét a személygépkocsi. Nagyon is konkrét ez a sokak által kézlegyintéssel el­intézett társadalmi juttatás. Aki még mindig nem hiszi, töprengjen el az itt következő számadatokon. 1960-tól 1976 végéig a pénzbeni és természetbeni társadalmi jut- ' tatások mértéke 18,4 százalékról 28,7 százalékra emelke­dett! Forintban elbeszélve ugyanez még tetszetősebb, hiszen egy lakosra jutó 2185 forint értékű társadalmi juttatás időközben 8997 forintra hízott. Ami a 3440 fo­rintos átlagkeresetet alapul véve több mint két és fél havi többletkeresetet jelent. Mintha 12 hónap alatt 14 és fél havi fizetést kapnánk! A szép summa kétharmada társadalombiztosítás: nyugdíj több mint 1,9 millió öreg­nek, családi pótlék 1 millió család, 1 millió 920 ezer gyermeke után, gyermekgondozási segély csaknem 300 ezer kismamának, a dolgozó nők 13 százalékának, táp­pénz mindannyiunknak, terhességi-gyermekágyi segély, anyasági segély, útiköltség-térítés, temetési segély, gyógyszer fillérekért, vagy térítés nélküli csecsemőtej, orvosi, kórházi, rendelőintézeti ingyenes ellátás, gyó­gyászati segédeszközök a rászorulóknak, fogpótlás, gyógyfürdő. S akkor még nem említettem a különféle segélyeket, az ingyenes szakszervezeti, jogi tanácsadást, s megannyi államilag jócskán dotált áruféleséget, szolgáltatást. Utóbbiak közül csupán egyet emelek ki, a szinte eszmei díjazású bölcsődei és óvodai ellátást. Túl azon, hogy 10—15 forintért vigyázzák, táplálják, okosítják gyerme­keinket, lehetőség nyílik az egykor konyhához, háztar­táshoz láncolt nők munkába állására. Ami háztartáson­ként mégis csak egy újabb keresőt jelent! — nevezhet­jük nyugodt lelkiismerettel társadalmi vagy ha úgy tet­szik borítékon kívüli juttatásnak. KERTÉSZ PÉTER ti lest tartott a Tolna megyei Tanács IV. B. Napirenden: Simontornya tanácsa - Mezőgazdasági fejlesztések- Postai szolgáltatások Tegnap délelőtt tartott ülé­sén a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága érté­kelte a simontornyai Nagy­községi Közös Tanács V. B. tevékenységét. E munkában — a tanács tevékenységéről számot adó Szabó Sándor el­nökön kívül — részt vett Grill Ferenc, a Tolna megyei Tanács Tamási Járási Hiva­talának elnöke, Beidek László, az MSZMP községi pártbizottságának titkára, Bozsó János, a megyei ta­nácstagok tamási járási cso­portjának elnöke, továbbá a nagyközségi közös tanács végrehajtó bizottságának tit. kára és elnökhelyettese is. A beszámoló felett nyitott vitában nem hangzott el olyan észrevétel, javaslat, amit a jelentéstevők meg ne fogalmaztak volna. Itt leg­feljebb pontosításokra került sor és arra, hogy a vitában szót kérők — majd végül zárszavában a megyei tanács elnöke is — elismerésüket fejezzék ki a simontornyai Nagyközségi Közös Tanács­nak tevékenységéért. Mint azt a végrehajtó bi­zottság megállapította, Si- montornyán a nagyközségi közös tanács dinamikus és célratörő munkát folytat, aminek eredményeként fel­gyorsult a település fejlődé­se. A tanács testületi mun­kájának előterét — egyebek között — olyan fontos, tár­sadalompolitikai kérdések foglalják el, mint a munkás- osztály helyzete; a nő- és ifjúságpolitika, vagy a ta­nácstörvény végrehajtásá­nak tapasztalatai. A testületi ülésekre a tanács rendszere­sen meghívja a helyi üze­mekben, szövetkezetekben dolgozó szocialista brigádok tagjait. Kiváló — nem is csak elvtársi, hanem baráti is — a nagyközségi tanács kapcsolata a nagyközség pártbizottságával, a nem ta­nácsi szervekkel, a körzet or­szággyűlési képviselőjével. Az elismerések sorában ta­lán az fejezi ki leginkább a tanácsi munkában, a tanács és a lakosság, a tanács és az itt gazdálkodó szervek kap­csolatában beállt pozitív vál­tozásokat, hogy a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága alkalmasnak ítélte a simon­tornyai tapasztalatokat a megyében való hasznosítás­ra. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek erre a tervidő­szakra tervezett beruházásai­nak megvalósításáról Barsi Mihály, a megyei tanács me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője tájékoz­tatta a testületet, mely ez­után a postai szolgáltatás helyzetét és a szolgáltatás fejlesztésének feladatait tár­gyalta meg. A posta munká­járól és a fejlesztés soros tennivalóiról Kántor Sándor, a Pécsi Postaigazgatóság postaforgalmi igazgatóhe­lyettese adott tájékoztatót. Részt vett a napirend meg­tárgyalásában Horn Dezső közlekedés; és postaügyi mi­niszterhelyettes is. Mint az a beszámoló, felett nyitott vitából kitűnt, a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága ezúttal a korábbi­nál kedvezőbb helyzetben volt, mert ismeretesek ugyan a postai szolgáltatások más problémái, de ismeretesek azok a már megkezdett és tervszerű fejlesztési munkák is, melyek bizton ígérik a javulást, pontosabban azt, hogy a napjainkban még oly annyira szorító gondok egyik-másikától idővel elkö­szönhetünk. Szó esett a napirend vitá­jában arról is, hogy Tolna megyében vehetetlen a te­levízió második műsora, ha­sonlóképpen a Petőfi Rádió műsora is. Horn Dezső mi­niszterhelyettes mielőtt vá­laszolt volna — e nem is csak Tolna megyei gondra —, elmondotta, hogy bár a postai szolgáltatásokkal sok a problémánk, de a legfonto­sabb dolgok fejlesztése már elkezdődött. Míg az elmúlt tervidőszakban 7, a jelén tervidőszakban már 13 mil­liárd forintot fordíthatunk a postai szolgáltatások, első­sorban a távközlés fejlesz­tésére. Több új adó építé­sével és a meglévők re­konstrukciójával még ebben a tervidőszakban sor kerül a Petőfi Rádió műsorának vételi megjavítására. Szüle­tőben vannak a televízió má­sodik műsora vételéhez szük­séges feltételek is. A csá- volyi adó 1980-ra lesz képes a tv második műsorának to­vábbítására. De addig — át. menetinek szánva a megol­dást — egy, az őcsényi temp­lomtoronyra szerelt adó le­hetővé teszi a vételt. Mint azt zárszavában dr. Szabópál Antal megfogal­mazta: hasznos volt a vég­rehajtó bizottságnak áttekin­teni a postai szolgáltatások helyzetének alakulását. A bejelentések megtárgya­lását követően a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága a szekszárdi húsüzem építkezé­sét tekintette meg. Lázár György fogadta Sanan Southichackot Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke szer­dán hivatalában fogadta Sa­nan Southichackot, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársa­ság közmunkaügyi, közleke­dési és szállítási miniszterét, a magyar—laoszi együttműkö­dési bizottság budapesti ülés­szakán részt vevő delegáció vezetőjét. A szívélyes, baráti légkörű eszmecserén részt vett Borbándi János, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese is. (MTI) Púja Frigyes az NDK-ban Púja Frigyes külügyminisz­ter Oskar Fischernek, a Né. met Demokratikus Köztársa­ság külügyminiszterének meghívására szerdán baráti látogatásra az NDK-ba érke­zett. A magyar külügymi­nisztert Berlin schönefeldi repülőterén Oskar Fischer kö­szöntötte. Jelen volt dr. Szű­rös Mátyás, a Magyar Nép- köztársaság berlini és Ger­hard Reinert, a Német De­mokratikus Köztársaság bu­dapesti nagykövete. (MTI) államosítás Afganisztánban Abdul Kader ezredes, af­gán hadügyminiszter, az áp­rilis 27-i fordulat egyik ve­zető személyisége szerdán rö­vid nyilatkozatot adott az AFP tudósítójának és a „TF —1” francia televíziós hálózat forgatócsoportjának. A hadügyminiszter hangoz­tatta, hogy „Az 1973-as for­radalom nem teljesítette az afgán nép elvárásait, a miénk teljesíteni fogja.” Abdul Ka­der elmondotta, hogy a had­sereg teljes egészében ellen­őrzi a helyzetet és az ország­ban mindenhol nyugalom van. Kérdésekre válaszolva a hadügyminiszter kijelentette, hogy az új rendszer normá­lis kapcsolatokat kíván fenn­tartani valamennyi szomszé­dos országgal. Kabulban Nur Mohammed Taraki afgán állam- és kor­mányfő elnökletével ülést tartott az Afganisztáni De­mokratikus Köztársaság for­radalmi tanácsa. Döntést hoztak arról, hogy elkobozzák és államosítják azt az ingó és ingatlan va­gyont, amely korábban az 1973-ban megdöntött Nadir dinasztia tagjainak tulajdonát képezte. Az ülésről kiadott közlemény szerint ez a va­gyon mostantól fogva a dol­gozó afgán népé. A Bahtar hírügynökség je­lentése szerint Herat és Pak. tija tartományokban a pa­rasztság, a munkásság, a papság és a törzsek küldött­ségei nagyszámban keresték fel az új hatóságok képvise­lőit és támogatásukról bizto­sították az Afganisztáni De­mokratikus Köztársaság for­radalmi tanácsát. Új műszer az MMG-ben Az MMG AM szekszárdi gyárában új műszer nullszériája készült el a napokban. A nagy pontosságú nyomásmérő egy különleges igényeket is kielégítő gáznyomás-szabá- lyozó berendezés alkotóeleme. Az új terméket tőkés exportra készítik. Szabó Ferencné a manométert hitelesíti. Fotó: Sz. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom