Tolna Megyei Népújság, 1978. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-10 / 108. szám
2 «ÉPÚJSÁG 1978. május 10. Róma Morót meggyilkolták Róma, Simó Endre, az MTI tudósítója jelenti: Aldo Morót meggyilkolták. A magukat „vörös brigádoknak” nevező terroristák ezzel tettek pontot március 16-i akciójukra, amikor elrabolták a 61 éves keresztény- demokrata pártelnököt és lemészárolták öt testőrét. Gyilkosai a mellkasára leadott pisztolylövésekkel oltották ki túszuk életét, feltételezhetően valahol a tengerparton, hiszen Moro pantallójának hajtókájában homokot találtak. A terroristák egy Renault—4 típusú gépkocsi poggyásztartójában, kabátba és pokrócokba burkolva hagyták áldozatukat Róma belvárosában, egy szűk utcácskában, a Via Caetanin. A holttestet felismerték Morénak a helyszínre siető legközvetlenebb munkatársai és Cossiga belügyminiszter, De Matteo főállamügyész, s a DC vezetői. Moro arca fáradtságtól meggyötörtnek és kínzástól eltorzultnak tűnt azoknak, akik közelről látták holttestét, arcát sűrű szakáll borította. A DC' vezetősége éppen a Moro-üggyel kapcsolatos belpolitikai helyzetről tárgyalt, midőn értesült a gyilkosságról. A kereszténydemokrata párt székházára, csakúgy, mint a kommunista és a többi demokratikus pártéra félárbocra eresztett fekete lobogót tűztek ki annak jeléül, hogy Olaszország haladó polgári erői és munkásmozgalma gyászolja a kiemelkedő államférfit. Giancarlo Pajetta, az Olasz Kommunista Párt titkárságának és vezetőségéMiután az ogadeni háború befejeződött, az átmenetileg háttérbe szorult Eritrea ismét az érdeklődés középpontjába került. Egyelőre még nem világos, hogy fegyverek vagy diplomáciai tárgyalások útján folyik-e tovább a „vita” egyfelől az etióp központi kormány, másfelől az Eritrea elszakadásáért küzdő függetlenségi mozgalmak között. Ahmed Nasszer, az Eritreai Felszabadítási Front vezetője az Reuter angol hírügynökségnek adott nyilatkozatában kifejezte készségét a 17 éve tartó konfliktus békés rendezésére. Kezdeményezése valószínűleg azzal a feltételezéssel — és félelemmel — függ (Képtávírónkon érkezett) nek a tagja az OKP nevében lerótta kegyeletét Aldo Moro holtteste előtt és mélységes együttérzéséről biztosította a politikus feleségét, Eleonora asszonyt és gyermekeit. A vatikáni rádió adását megszakítva jelentette Moro halálhírét. Emlékeztette hallgatóit arra, hogy a gyilkosok figyelmen kívül hagytak minden arra irányuló felhívást, hogy kíméljék meg túszuk életét. (Mint emlékezetes, VI. Pál pápa is felhívással fordult a terroristákhoz.) össze, hogy a Szomáliái agresszió sikeres visszaverése után most az eritreai fronton vetik be az etióp fegyveres erőket. A katonai kormányzat természetesen nem zárkózik el a tárgyalásos rendezés elől, de több ízben világossá tette, hogy következetesen ragaszkodik Etiópia nemzeti és területi egységének megőrzéséhez, s határozottan ellenzi az eritreai tartomány elszakadását. Az előzményekhez és az igazsághoz hozzátartozik, hogy az 1974-ben hatalomra jutott etióp katonai vezetés késedelem nélkül állást foglalt az eritreai kérdés tárgyalásos rendezése mellett. A szándék őszinteségét bizoA három legnagyobb olasz szakszervezeti szövetség (CGIL, CISL, UIL) csúcsszövetségi titkársága kedd délutáni rendkívüli ülésén kétórás általános sztrájkra szólította fel szerdára az olasz dolgozókat, kedd délutánra pedig 10 perces általános munkabeszüntetést hirdetett. Milánóban, Torinóban, Triesztben és más olasz nagyvárosokban a munkások spontán tüntetéseket és nagygyűléseket tartottak tiltakozásul a gyilkosság, a gyilkosok felforgató céljai és büntetlensége ellen. A római Szent János téren szerdán munkásnagygyűlésen bélyegzik meg a gyalázatos tettet. Az olasz kormány kedden késő délután rendkívüli tanácskozásra ült össze. A sze-*- nátus és a képviselőház pártcsoportjainak elnökei ugyancsak rendkívüli tanácskozáson beszélték meg a teendőket. Enrico Berlinguer, az Olasz Kommunista Párt főtitkára Moro halálhíréről értesülvén, tisztelettel és kegyelettel adózott a politikus emlékének. „Nagy demokratikus vezetőnek” nevezte Morót és kijelentette, hogy személyében a köztársaság egyik legkiemelkedőbb egyéniségét veszítették el. Moro egyike volt azon államférfiaknak, akik a legnagyobb befolyást gyakorolták Olaszország legújabbkori törnyítja az 1976 tavaszán előterjesztett 9 pontos javaslat, amely regionális autonómiát ajánlott fel Eritreának. A szakadár mozgalmak azonban elutasították az ajánlatot. Elhatározásukat nem csekély részben befolyásolta az az anyagi támogatással párosuló politikai ösztönzés, amelyet mindenekelőtt Szaúd-Arábiától és az arab olajsejkségektől kaptak. Az eritreai szakadárok nacionalista rövidlátását bizonyítja, hogy máig sem ismerték fel annak a gyökeres változásnak a jelentőségét, amely 1974-ben kezdődött Etiópiában. Mengisztu Hailé Mariam, az etióp katonai kormányzó ténetére. Berlinguer kiemelte Morénak azt a készségét, hogy figyelembe vegye a társadalom mélyreható mozgásait, folyamatait. „Aldo Moro elindítója és szereplője volt a középbal időszakának, amelyet a kommunisták értékeltek minden pozitív és negatív vonatkozásával együtt. Amikor ez a szakasz egyre jobban kimerült, Moro bizonyult annak a politikusnak, aki a legjobban megértette, hogy szükséges előre lépni és találkozni a munkásmozgalommal, egészen odáig, hogy előmozdította egy olyan parlamenti többség kialakítását, amelyben a kommunisták is helyet kaptak. Attól a személyiségtől veszünk ma végső búcsút, akinek emlékét nemcsak a demokratikus katolikusok őrzik meg, hanem az egész olasz nép, benne mi kommunisták is, hiszen összetett műve fontos állomás azon az úton, amelyen a különböző politikai orientációjú dolgozó tömegek előrehaladtak az olasz állam megújítása felé” — mondotta Berlinguer. Az OKP kedd este kiáltványban bélyegezte meg a gyilkosokat. Aldo Moro meggyilkolása bűnös kihívás az egység, a demokrácia és a köztársaság ellen. Meg kell erősíteni a népi mozgalom, a demokratikus erők egységét. A kommunisták szolidaritásukról biztosítják Moro családját és a kereszténydemokrata pártot — áll a kiáltványban. tanács elnöke így beszélt erről az ellentmondásról: „Számos forradalmi felhívásunkban az a meggyőződés vezetett bennünket, hogy a szakadárok a régi, feudális rendszer ellen igaz ügyért fogtak fegyvert. Nemzeti programunkban szerepel az önrendelkezés, a regionális autonómia. A nép nemcsak elfogadta ezt az elvet, hanem hozzá is fogott a megvalósításhoz. Az eritreai szakadárok azonban nem fogadták el ezt a programot. Az a szándékuk, hogy kiárusítsák Eritreát a reakciós arab re- zsimeknek. Ezért minden etióp forradalmár kötelessége, hogy megóvja az eritreai térség szenvedő népét a reakciós arab uralkodó osztályok elnyomásától.” Az eritreai felszabadítási mozgalmak függetlenségi harca 17 éve kezdődött — Hailé Szelasszié császár népelnyomó, reakciós, amerika- barát rendszere ellen. Az előzmény: Eritrea 51 évig olasz gyarmat volt, majd további 11 évre Nagy-Britannia ellenőrzése alá került. Az ENSZ-közgyűlés 1950-ben csatolta Eritreát Etiópiához, kimondva, hogy teljes autonómiával rendelkezik egy kettős államszövetség keretében. 1962-ben azonban a császári Etiópia erőszakkal bekebelezte. Innen datálódik az eritreai felkelés kezdete. Ekkor még csak tizenhárom emberből, hat karabélyból állt a függetlenségi mozgalom fegyveres ereje. Jelenleg 20—30 ezerre becsülik a felkelők számát. Két nagyobb mozgalom ismert: az Eritreai Felszabadítási Front és az Eritreai Népi Felszabadítási Front. A 120 ezer négyzetkilométernyi, kétmillió lakosú Eritrea 80—90 százalékát ők ellenőrzik. A városok azonban továbbra is az etióp hadsereg kezén vannak, ösz- szehasonlításul érdemes idézni, hogy Etiópia összterülete •1 237 000 négyzetkilométer, lakossága pedig kb. 30 millió. Az ENSZ-közgyűlést döntése meghozatalakor az. a földrajzi megfontolás vezette, hogy Etiópia Eritrea nélkül el lenne vágva a Vöröstengertől. Az ország két vörös-tengeri kikötő, Assab és Massava, illetve Dzsibuti révén érintkezhet a külvilággal. Áz eritreai és az ogadeni háború mindenekelőtt a kikötőkhöz vezető vasútvonalakat tette használhatatlanná. Ebben a kritikus helyzetben légi hídon jutottak el Addisz-Abebába a nélkülözhetetlenül fontos katonai és polgári szállítmányok. A nemzeti egység tehát gazdasági szempontból is rendkívül fontos Etiópiának. De ennél sokkal lényegesebb a szocialista irányzatú forradalmi átalakulás sorsa. Etiópia egyszerűen nem engedheti meg, hogy a saját területén jusson támaszponthoz az arab reakció, az amerikai imperializmus hűséges kiszolgálója. Különösen nem, ha figyelembe veszi, hogy a szomszédos Szudán és Szomália ugyancsak az afrikai haladás ellenségeihez csatlakozott. Az eritreai felszabadítási mozgalmak vezetői előszeretettel bizonygatják, hogy haladó, sőt marxista elveket vallanak. A gyakorlat inkább nacionalista-soviniszta eltévelyedést sejtet, súlyosbítva azzal a körülménnyel, hogy legtekintélyesebb külső támogatóik — például Szaúd- Arábia — a legkevésbé sem sorolhatók a haladás védnökei közé. Nemzeti egység vagy elszakadás? Történelmi kérdés ez, amelyre kívánatosabb a tárgyalóasztalnál válaszolni, mint a csatamezőn. S ez éppúgy érdeke Eritreának, mint Etiópiának. BÖCZ SÁNDOR BUDAPEST Václav Moravec, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete Csehszlovákia felszabadításának 33. évfordulója alkalmából kedden fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáson részt vett Bisz- ku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, Simon Pál nehézipari, Trethon Ferenc munkaügyi miniszter és Roska István külügyminiszter-helyettes, valamint politikai, gazdasági, kulturális és társadalmi életünk sok más vezető személyisége. DAMASZKUSZ Hafez Asszad szíriai elnök kedden egy nagygyűlésen mondott beszédében elutasította a megbékélést Egyiptommal. Kijelentette, hogy Szadat jeruzsálemi látogatása által okozott károkat semmi sem hozhatja helyre. Szíria békét akar, de ellenez minden engedményt, „mert az igazság a mi oldalunkon van”. „Szadat jeruzsálemi látogatása miatt repedések támadtak az arab egységen, és harcunk ezért került veszélyes szakaszba”. SZÖUL Több száz diák tüntetett kedden Szöulban Pák Csöng Hi elnök ellen. A szöuli Ewha Egyetemen ülősztrájkot folytató diákok követelték a dél-koreai diktátor lemondását, a Pák Csöng Hit rendkívüli hatalommal felruházó alkotmány hatályon kívül helyezését, a sajtószabadság helyreállítását, a demokratikus jogok érvényesítését. 'Terra, IOÍTtíJ. SZAÚD-ARABIA —-• A magyar-iráni kapcsolatok Gordon Judit, az MTI főmunkatársa írja: Magyarország és Irán 1951 óta nagyköveti szinten tart egymással diplomáciai kapcsolatokat. Az Iráni Császárság alkotmányos monarchia. Államfője Mohammad Reza Pahlavi császár, aki 1941-ben került trónra, s 1967 októberében koronázták meg. Irán 1,64 millió négyzet- kilométer területű — a Kaspi-tenger és a Perzsa-öböl között elterülő— ország, s mintegy 32 millió lakosa van. Hivatalos pártja az Iráni Nemzeti Újjászületés Pártja. Gazdaságában állami kézben vannak a nehézipar kulcs- fontosságú ágazatai: az acélipar, a gépgyártás, a vegyipar és az olajipar. A magántőke fő tevékenységi területe a könnyűipar, a fogyasztási cikkeket előállító ipar, valamint az építőipar. Nagy figyelmet fordítanak a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésére. A kormány mezőgazdasági szövetkezetek és társulások létrehozásával igyekszik a termelési és fejlesztési feladatokat megoldani. Államközi kapcsolatainkban kiemelkedő esemény volt az iráni császári pár 1966-ban tett hivatalos látogatása hazánkban, majd 1968-ban az akkori iráni külügyminiszter, A. Za- hedi magyarországi hivatalos látogatása. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke először 1969-ben járt Iránban, majd 1971- ben, amikor részt vett az iráni államalapítás 2500. évfordulójának megünneplésén. Kétoldalú kapcsolatainkban jelentős állomás volt 1974-ben az akkori iráni miniszterelnök, Amir Abbas Hoveyda magyarországi látogatása. Ugyanebben az évben A. Riazinak, az iráni képviselőház elnökének vezetésével járt hazánkban delegáció. A látogatást 1976-ban viszonozta az Apró Antal vezette magyar parlamenti küldöttség. Púja Frigyes külügyminiszter szintén 1976-ban tett hivatalos látogatást Iránban. Bíró József külkereskedelmi miniszter 1968- ban és 1972-ben, Faluvégi Lajos pénzügyminiszter 1975-ben járt Iránban. 1971-ben az iráni tervhivatal elnöke, 1977-ben pedig a kormány kereskedelmi minisztere látogatott Budapestre. Kereskedelmi megállapodást első ízben 1955-ben írtunk alá, 1975-ben pedig hosszú lejáratú kereskedelmi és fizetési megállapodást kötöttünk. A fejlődő országokkal folytatott külkereskedelmünkben Irán a második legnagyobb partnerünk. Miniszteri szintű gazdasági együttműködési vegyes bizottság működik 1969 óta. A gazdasági együttműködés témáival foglalkozik az 1974-ben alakult mezőgazdasági és élelmi- szeripari albizottság is. Az ülésszakokra felváltva Budapesten, illetve Teheránban kerül sor. A kétoldalú gazdasági együttműködés keretében kivitelünkben főként anyagok és félkész termékek, gépek és berendezések, fogyasztási cikkek és élelmiszerek szerepelnek. Behozatalunkban Irán az egyik fontos pamutbeszerzési forrásunk. További importtermékeinket könnyűipari fogyasztási cikkek, főként lábbelik és ruházati cikkek teszik ki. Műszaki-tudományos együttműködési egyezményt 1972- ben írtak alá a két ország képviselői, kulturális egyezményt; pedig 1968-ban, s azt 1977-ben megújították. Eritrea Tárgyalások vagy Háború?
