Tolna Megyei Népújság, 1978. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-03 / 102. szám

1978. májas 3. “rféPÚJSÁG 5 Jelenet a szakmunkásképzősök bemutatójából ünnepélyén Tízezren a Dózsa-stadionban Látványos bemutatók az OSN szekszárdi Délután fél három. Tava­szi verőfény és telt ház, a Szekszárdi Dózsa stadionjá­ban. Hatezer néző a lelátó­kon, s négyezer föllépésre váró szereplő a futópálya ka- rélyában és a bevonulási ka­puk előtt kijelölt gyülekezési helyeken. Az elmúlt tizenhat év során, átadása óta oly sok­szor és sokak által megcso­dált stadion szépsége ezen a május elsejei délutánon egyenesen megkapó. A zöld gyepszőnyeg, a vörös salak, a színes sportmezbe öltözött fiatalok és az ingujjra vetkő­zött közönség tarka sokasága nagyszerű majálisi kompozí­cióba olvad össze. Pedig az igazi látványosság ekkor még váratott magára. Három órakor aztán patto­gó induló zenéjére száz, KISZ-es egyenruhába öltö­zött fiú, kezükben nemzeti­színű és vörös zászlókkal vo­nult be a pályára. Az álló­helyi lelátó felőli oldalon so­rakoztak fel a labdarúgó- pályán. A fanfárok felcsen­dülő hangjára nyolcszáz fia­tal, a nyitókép résztvevői tes­tükből formálva írták fel a hatalmas betűket a gyepre: V. OSN. Az élőkép tervezője, Ákoshegyi István testnevelő elégedetten nyugtázta a kö­zönség tapsát. A kék és fehér mezes középiskolások élőképe közben dr. Nedók Pál, a Szekszárd városi Tanács el­nöke köszöntötte az V. or­szágos sportnapok Tolna megyei központi ünnepélyé­nek résztvevőit. Már a megnyitót követő el­ső műsorszám szereplői a szó igazi értelmében belopták magukat a hatezres közönség szívébe. A megyeszékhely 490 felsőcsoportos óvodása vette birtokába az oly sok izgal­mas focicsata színterét, a labdarúgópályát. A mosoly­gós arcú, vidám lurkók „Ügyesek vagyunk” című zászlós gyakorlata, játékos elemekre épült, ám mozgá­suk mégsem volt öncélú. Az elmúlt hetek megannyi szor­galmas felkészülési munkájá­nak eredményeként bemuta­tójuk — Lencsés Lászlóné, Varjas Jánosné és Somos Jó- zsefné óvónők tervezték — a szépség mellett ügyességet és fegyelmezettséget is takart. Amikor bemutatójuk végén kék zászlócskáikat lobogtatva elköszöntek a közönségtől, a kispadon helyet foglaló fotó­sok hada felállva tapsolt. A forgószínpaddá változott gyepszőnyegre a „labdás sza- badgyakorlat”-ot bemutató IV-es számú általános isko­lások népes mezőnye vonult. Az iskola tanári kollektívája által összeállított és betaní­tott gyakorlatsorok kedvessé­ge a sport szépségeit vonul­tatta fel. Majd ismét válto­zott a kép: az I-es és a III-as számú iskolák négyszáz tanu­lójának „Ritmikus szabad- gyakorlata” érdemelte ki a nagyszámú publikum osztat­lan elismerését. A Pékár Kor- nélné és Sólyomvári Gábor testnevelők által elképzelt színes gyakorlati elemeket teljes sikerrel valósították meg a tanulók. A rendezés, a szervező mun­ka dicséretére szolgált a óra­mű pontosságával irányított monstre műsor négyezres sze­replőgárdájának precíz „moz­gatása”. A stúdiófülkében szorgoskodó irányítóstáb leg­feljebb csak a hirtelen jött esőfelhők miatt lehetett ide­ges. Az Edzett ifjúságért mozgalmat reprezentáló be­mutatók követték egymást a középfokú iskolák gyakorla­taiban. Előbb a MüM. 505-ös Szakmunkásképző Iskola ta­nulóinak erőtől duzzadó „sza­badgyakorlata”, majd a vala­mennyiünk által jól ismert szignál hangjaira hatszáz kö­zépiskolás részvételével be­mutatott „tévétorna a pályán” bizonyította: egy kicsi moz­gás mindenkinek kell. Az előbbi gyakorlatsort Csűrös István, míg az utóbbit Albert Antal testnevelők tervezték, a taps erejéből ítélve sikerrel. Négyszázhúsz általános is­kolás — a Il-es iskolából — gyakorlata az „Ezt csináljuk az iskolában” címet viselte. Igen, a testnevelési órák és a sportdélutánok hangulatát, színes elevenségét, a játék nyújtotta örömöket hozták el ide a stadionba, összetett gyakorlatukban a labdák, zászlók, ugrókötelek, szala­gok és botok képezték a se­gédeszközöket. A közelgő VIT-et, annak házigazdáját idézték a Kuba feliratú, kék mezes lányok, ók hatszázan a „szalagszázló- gyakorlat” szereplői. Az Amb­rus Péterné testnevelő tervez­te — a Tanítóképző Főiskola, a Garay gimnázium, az Egészségügyi Szakközép- és Szakiskola, valamint a MüM 505-ös és a Kereskedelmi Szakközépiskola tanulói által bemutatott — szépen meg­komponált és nagyszerű ze­nével kísért látványos gya­korlatot zúgó vastaps köszön­tötte. Ezen a napon immár másodszor, hisz a délelőtti ünnepi felvonulás záróképét alkotva ezt a gyakorlatot ugyancsak sokan csodálták meg. Magával ragadó, szín­pompás bemutató volt. Ho­gyan is köszönik meg a szur­kolók a győztes mérkőzést? Valahogy így: szép volt lá­nyok! Egy színes, vidám és látvá­nyos óra végén búcsúztak a szereplők. Egészen pontosan, közülük kilencszázan a záró­képpel, miközben Coubertin Óda a sporthoz című versé­nek részletét visszhangzották a lelátók: „A béke vagy te, sport! A népeket egymáshoz fűző szép szalag: és testvérré lesznek mind általad önura­lomban, rendben és erőben.” A meghajtott zászlók sely­meit meleg szél suhogtatta. A gúlát formáló szereplők az öltözőépület felőli kijárat irányába lépdeltek. Azoknak a fiataloknak az öntudatával, akik érzik a róluk való gon­doskodást és akik önmagu- kon mérhetik le a sportolás, a testedzés egészségnevelő ha­tását. A jól sikerült OSN- sportünnepély hatezres kö­zönsége a tanúja: bemutató­jukban az erő, a fiatalság, a szépség és a sport játékossága ötvöződött. FEKETE LÁSZLÓ Fotó: BENCZE ISTVÁN Az OSN élőképe az ünnepség nyitányán Ezt csináljuk az iskolában Pillanatkép az ovisok műsorából A IV-es iskola labdás szabadgyakorlata Telt ház a stadionban Ügyesség — szépség A szalagzászló-gyakorlat hatszáz résztvevőjét vastaps köszöntötte Impozáns látványt nyújtott a sn«:tÜ7.nepély záróképe

Next

/
Oldalképek
Tartalom