Tolna Megyei Népújság, 1978. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-06 / 105. szám
a Képújság 1978. május 6. CSRLÍD — OTTHON Áruvizsgálat Sok jő, kevés kiváló harisnyanadragok tesztje .. .. _ .. ^ I # „ A fifodendron gondozása ön milyen márkájú harisnyanadrágot választ? Melyiket és miért? — kérdezte hölgyolvasóitól a Nagyító, mert a harisnyanadrágok áruvizsgálatához a legilletékesebbek, a nyilvánvalóan bőséges gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező hölgyek véleményét is fel kívánta használni a fogyasztók lapja. A választást — mint kiderült —, sajnos nem az igények, hanem a kínálat, pontosabban az éppen kapható harisnyanadrágok választéka szabja meg. Egyidejűleg és egy helyütt valamennyi — a Nagyító tesztjében szereplő 8 hazai és 7 külföldi márka — szinte sohasem kapható. Igaz, az egyes márkák között nincs lényeges minőségi különbség — állapítja meg a lap áprilisi száma, hiszen a néhány „kiváló” mellett, valamennyi harisnyanadrág minősége: jó. önmagukban az árak sem befolyásolnák a választást, hiszen a skála 36 Ft-tól 49 Ft-ig terjed. Az egyes harisnyanadrágok kivitelében — szabásmódjában, orr- és sarokmegoldásban, a kötésmódban, stb. — viszont már lényegesek a különbségek. De ez így természetes, mert például az úgynevezett végighúzódó lépésbetétes harisnyanadrág az erősebb csipőjű hölgyek számára előnyös. Vagy: a sima kötésű harisnyanadrágok a szemfutásra érzékenyebbek, mint a szembiztos kötésűek, A gombát hűtőszekrényben pár napig tárolhatjuk. Nem szabad a gombát lehámozni, csak a szárát, illetve annak is csak homokos részét vágjuk le. Ecetes vízben mossuk meg a gombát és kezünkkel dörzsöljük le róla a homok- szemcséket. Többször öblítsük le, hogy végképp eltávolítsuk róla a homokot. Ha sütés előtt állni hagyjuk a gombát, hamar megfeketedik, ezért locsoljuk le citromlével. viszont ez utóbbak, ha beakadnak (bár nem „szaladnak le”), ki is lyukadnak, amely már nem tüntethető el nyomtalanul. A nők többsége azért a szembiztos kötésmódra adta a voksát — a tesztben viszont mindössze két harisnyanadrág, az NDK gyártmányú Esda és a magyar Sabina ilyen. Lehet, hogy az Esda népszerűsége ezzel magyarázható? Mert tulajdonságait illetően, bár jó minőségű, nem emelkedik ki a harisnyanadrágok „mezőnyéből”. Kiváló minőségűek viszont a Lady Extra és a Dáma Szuper harisnyanadrágok (mindkettő magyar gyártmány), valamint a jugoszláv importból származó Branka. A Dáma Szuper ugyan a tartósság tekintetében elmarad a két másiktól, de a (minőségi) különbség nem lényeges. „Csak” jó minőségű, de a kiváló határán van az ugyancsak magyar Lady harisnyanadrág. (Egyébként a vizsgálatok között ez a legolcsóbb típus.) Tartósságát és viselési tulajdonságait illetően — rugalmas vissza- alakulása, szemfutás, testre illőség — minősége elmarad a kiváló szinttől, viszont színtartóssága kiváló Ez pedig azért figyelemre méltó, mert a tesztben a harisnya- nadrágok kizárólag erre a tulajdonságukra kaptak közepes vagy még megfelelő minősítést (mint a csehszloGombaételek készítése nyers gombából Majonézes gomba Kis vagy közepes fejű gombákat válasszunk ki. Mossuk meg és vágjuk vékony szeletekre. Locsoljuk meg bőségesen citromlével, forgassuk benne. Hagyjuk állni a gombát a citromlében, amíg kicsit megpuhul. vák Simoneta, vagy a jugoszláv Flair). A közepes, vagy annál gyengébb színtartóság — a Lady kivételével — a tesztben szereplő 15 harisnya- nadrág mindegyikére jellemző. Az eddig nem említett harisnyanadrágokról néhány szóban (egyébként valamennyi minősége jó): Dáma — bújtatott derékgumizású, rugalmassága kiváló; Emőke — kivitele, szabása folytán főleg kismamáknak ajánlható; Aliz — sarokerősítés nélküli, testre illősége kiváló; Favorit — lépésbetéte bevág. túl feszes, oldalt elhúz, viszont nyújthatósága kiváló. A külföldiek közül az Esda XL minősége valamivel gyengébb, mint „márkatársáé”, az Esdáé (és nem is szembiztos kötésű, mint ez utóbbi); a jugoszláv Rosy szárán végigfutó díszítő varrás van, rugalmassága kiváló; az ugyancsak jugoszláv Femina sarokerősítés nélküli, testre illősége kiváló. (E két márka, a korábban említett Flair-rel együtt kis- határmenti forgalomban kerül hozzánk, tehát főleg a pécsiek, avagy a szegediek kereshetik eredménnyel.) Az áprilisi Nagyító tesztje alapján tehát lehetne választani — ha az üzletekben is gyakrabban lehetne választani, azaz válogatni a különféle márkájú és kivitelű harisnyanadrágok között. Tálaláskor öntsük le majonézzel, sózzuk, borsozzuk és szórjuk meg petrezselyemmel. Roquefortos gomba Mossuk meg és vágjuk fel a gombát szeletekre, öntsük le citromlével és hagyjuk benne állni. Keverjünk össze egy evőkanál roquefortot egy kanálnyi tejszínnel, tegyünk hozzá pár csepp ecetet. Keverjük bele a gombát. Esetleg egészen apróra vágott dióbelet is keverhetünk bele. Övvel Az idei nyár nagy szoknyadivatja a húzott; színes, virágos anyagból. De ez csak a fiataloknak és a karcsúaknak áll igazán jól. A képünkön látható egyenes vonalú, ballonból vagy farmeranyagból készült szoknyát bárki felveheti. A maneken vékony bőrből készült megkötős övét visel hozzá, ami természetesen elhagyható. Napközben Praktikus és csinos ösz- szeállítást fényképeztünk egy divatbemutatón. Az egyenes vonalú szoknya érdekessége a tűzésdíszítés, amely elöl a térd alatt nyitott. Hozzá tartozik a mellényke, ami alatt pamuttrikót, inget, pulóvert lehet hordani, az időjárásnak megfelelően. Fotó: kz Egyik legdekoratívabb levéldísznövényünk a filodend- ron (Philodendron pertusum Syn: Monstera deliciosa), idősebb példányain nem ritkák a félméteres levéllemezek. A levelek alakja változó: a fiatal növények levelei szív alakúak, ép szélűek, a kifejlett példányok levelei haso- gatottak, a főér közelében ovális vagy kerek lyukakkal díszítettek. A növények vastag szára megfásodik, s a törzsön váltakozva, két sorban fejlődnek a levelek és támasztékul szolgáló léggyökerek, melyek segítségével hazájában — Mexikóban — szinte felkúsznak az őserdei fákra. Egyesek a növények léggyökereit vízzel telt üvegekbe rakják, hogy ezzel is segítsék a növények fejlődését. Ez teljesen felesleges, mert csak rontják a növények, illetve a szobák esztétikai hatását. Legegyszerűbb a felesleges léggyökereket levágni, vagy a cserép földjébe dugni. A növények sárga színű torzsa-virágzata igen szép, a Calla (menyasszony vif ág) virágára emlékeztet. Termésük kellemes ananászillatú, ehető. A filodendron vagy ahogy újabban nevezik, a monsztera tápanyagban és humuszban gazdag földben díszük a legszebben, s párás meleget igényel. Fényigénye rendkívül nagy, leveleit mindig a világosság felé fordítja, szinte hátat fordít gazdájának. Ha visszafordítjuk, néhány hét múlva ismét hátat fordít. Ezért úgy célszerű a lakásban elhelyezni, hogy az ablakkal szemközti falhoz kerüljön, mert így gyönyörködhetünk igazán leveleinek smaragdzöld pompájában. Egyenletes hőmérsékleten: 18 C fokon szépen áttelel. A háború utáni években 1946—47-ben még nem volt minden faluban állatorvos, ezért húsbiztosok látták el a kényszervágott állatok húsának megvizsgálását. Magyarkeszin Ruzsics József végezte el a tanfolyamot. Ö volt a húsbiztos. Időközönként a hatósági állatorvossal levelet kellett váltania. Egy alkalommal egyoldalas levelet kapott. Nézi, betűzi, szemüvegét is felteszi, Rendszeres öntözést igényel, s meghálálja, ha 5—6 hetenként néhány csepp Wuxál lombtrágyát teszünk öntözővizébe, mert így levelei üdén díszlenek. A tápanyag hiányára a növény igen érzékeny (ez mondható el a vízhiányról is), különösen akkor, ha kis cserépben tenyésztik, ezért tavasz- szal célszerű nagyobb cserépbe, tápdús földbe átültetni. Ha ezt elmulasztjuk, úgy előfordulhat, hogy „levélváltáskor” (új levelek képzésekor) az alsó levelek hirtelen a szélüknél megsárgulnak és elpusztulnak. Ha erősen megnyúlnak, felkopaszodnak a növények, akkor célszerű visszavágni, s a cserépben maradt tő rövidesen ismét kihajt. A levágott törzset viszont szaporításra használhatjuk, ha két-három szemes darabokra vágjuk fel. Az úgynevezett fejdugványt külön cserépbe ültessük, mert abból hamarabb kaphatunk leveles dísznövényt. (Elterjedt módszer, hogy a leveleket a levélnyéllel együtt — kis csonk visszahagyásával — levágják, s csak a legfelső levélnyelet hagyják meg teljes egészében.) A törzsdarabkákat célszerű tőzeggel kevert folyami homokba ültetni, de csak sekélyen, körülbelül két cm mélyen. A növények gyökerese- dése magasabb hőmérsékleten (24—28 C fokon) gyorsabban következik be. A nevelés alatt a növényeket gondosan kell kezelni, öntözni, illetve permetezni. A növény magvakból is szaporítható (üzemi méretekben), újabban a var. borsigia- na Engl változatot keresik; ez gyengébb növésű, kisebb levelű, illetve termetű, levélnyele pedig a tőalaktól eltérően nem érdes, hanem sima. SZÉLES CSABA de egyetlen értelmes szót sem tud kibetűzni. Erre levélpapírt keres, a tintaceruza kéznél van, megírja a választ. Pár nap múlva találkoznak. A doktor úr kérdőre vonja — Mit írt maga nekem, Józsi bácsi?! — Hát csak arra a levélre válaszoltam, amit tetszett írni nekem. — Nem tudtam egy betűjét sem elolvasni! — Én sem! MINÁRIK LAJOS Sz. I. w Etelek gombából Húsbiztos Élve szabadult a haláltábor poklából Egy szoufet pszichiáter emlékei — Néha azt hiszem, hogy nem is volt háború. A moszkvai utcán a valahova siető vagy kényelmesen sétáló, gondjaikba merült, vagy valaminek örülő emberek között járva, nehéz elhinni, hogy sokuk élete alig több, mint 30 évvel ezelőtt bármelyik pillanatban megszakadhatott volna. Hihetetlennek tetszik, hogy voltak a földön haláltáborok, gázkamrák, voltak katonamundérban járó szadisták, emberek orvosi diplomával, akik megittasul- tak a férfiak, nők, gyermekek szenvedésétől és halálától. De én láttam mindent. Láttam a fasizmus ábrázatát. Viktor Morozov, a neves szovjet pszichiáter három évig volt a fasiszta koncentrációs táborok foglya. Fél emberélet telt el, de ma sem tud megszabadulni az átéltek súlyos terhétől. Morozov professzor nem szívesen beszél életének erről az időszakáról és azt hiszem, környezetéből is kevesen tudják, hogy mi rejtőzik ennek az embernek a külsőséges zárkózottsága mögött. — Veszélyes dolog a koncentrációs táborra emlékeztetni, ha az ember nem hessegeti el magától az emlékeket, azok az élet lényegévé képesek válni — mondta Viktor Morozov. — Sok olyan ember van, aki élve kiszabadult a táborok poklából, de ezzel számára megállt az élet. A lágerekben átélt szörnyűségek nem hagyják szabadulni. Az orvostudományban a második világháború után megjelentek olyan új fogalmak, mint a tábor utáni szindróma, a hadifoglyok aszténiás szindrómája. Ezek állandóan belső feszültségben, kínzó alacsonyabbrendű- ségi érzésben, morális elkeseredésben jelentkeznek. Egy szokatlanul hideg tavaszi moszkvai estén kerestem meg otthonában a professzort. Ismeretségünk hosz- szú évei óta először beszélt arról, amit a háború alatt átélt. A háború Morozov számára .1941. június 27-én kezdődött. Az Orvostovábbképző Intézet pszichiátriai tanszékének fiatal asszisztensét kinevezték egy páncélos-elhárító ezred egészségügyi szolgálatának élére. Az ezredet a Szmolenszk környéki harcokban bekerítették... Sok ezer szovjet hadifogoly megjárta a németországi Stuckenbrock koncentrációs tábort és közülük 60 ezren soha nem tértek haza a vesztfáliai földről. — Ritkán álmodom, de a múltkor saját kiáltásomra ébredtem és felriasztottam az egész családot. Azt álmodtam, hogy Stuckenbrockban vallat a Gestapo. Említettem, hogy a felszabadulás után azok közül, akik túlélték a koncentrációs tábort, sokan fizikailag rendbe jöttek, de pszichikailag nem tudtak taplra állni. A háborúban 50 millióan pusztultak el, de ki tudná megmondani, mennyi ember szenvedett el lelki sérülést. — ön hogyan lépte át a normális életbe való visszatérés küszöbét? — Munkával. De én köny- nyebb helyzetben voltam, mint a többiek. Először is, mert otthon teljes megértést tapasztaltam, a feleségem is végigélte a fasiszta kínzókamra szörnyűségeit. Másodszor pedig visszatértem a munkámhoz, s mint pszichiáter tudom, hogy ez a legjobb orvosság minden megrázkódtatás ellen. Természetesen én sem tudtam azonnal túltenni magam mindazon, amit átéltem. Asszociációimat elemezve — ez már a hivatásommal jár — rájöttem, hogy sok minden átértékelődött bennem. A szadista kegyetlenség elleni tiltakozásként fokozott gyermekszeretet, az emberi gyengeségek iránti nagyobb türelem, s a korábbinál fokozottabb megértés ébredt bennem. Nem véletlenül tekintem a stuckenbrocki tábort „az én tudományos akadémiámnak”. Az emberi személyiség tulajdonságai — mint a lakmuszpapír — úgy jelentkeznek ott. Ez a keserves tapasztalat segít ma könnyebben megtalálni a közös nyelvet pácienseimmel, hiszen mindig mélységesen szenvedő emberekkel van dolgom. Viktor Morozov ma az egyik legnevesebb szovjet pszichiáter, a Szovjet Orvos- tudományi Akadémia levelező tagja, a moszkvai Orvostovábbképző Intézet pszichiátriai tanszékének vezetője. Kutatásai, amelyeket a skizofrénia, s e betegség remisz- szió-típusainak terén végzett, világhírűvé tették a nevét. Bár igyekszik nem visszagondolni a háborúra, az ott él benne tudat alatt, s gyakran kínál tudományos kutatási témát. A fasizmus humánumellenes lényegének megértése hozzájárult ahhoz, hogy Morozov professzor a pszichiátriai áramlatok harcában aktívan állást foglal. Morozov átfogó, a maga nemében egyedülálló tudományos munkáját, „A külföldi pszichiátria modern irányzatai és azok eszmei forrásai” címűt 1973-ban a fasiszta Portugáliában a haladó tudósok illegálisan, sokszorosított formában terjesztették és fegyverként használták a hivatalos körök által támogatott, úgynevezett anti-pszichi- átria elleni harcban. Ez az áramlat tagadja a pszichikai betegségek létét és azt állítja, hogy minden ember „megismételhetetlen individuum, amely megteremti saját világképét”, s „a személyiség elleni erőszaknak” minősíti az ember megváltoztatására irányuló kísérleteket. Ha valaki például öngyilkos akar lenni, ebben senkinek nem szabad őt megakadályozni. — Nehéz hivatást választott. Minden beteg pszichikum sajátos eset. Vagyis hát nincsenek „tipikus” betegek? — Valóban nincsenek. De van egységes megközelítés, amely lehetővé teszi, hogy megtaláljuk a különböző páciensekhez az utat: úgy tekintjük a lelki-betegeket, mint akik bajba kerültek, ezért részvétet, együttérzést, jóságot igényelnek ... — Hogyan választotta ezt az orvosi hivatást? — Gyermekkoromban zongorista akartam lenni, a voronyezsi konzervatórium zongora-tanszakán tanultam. Családunk azonban Moszkvába költözött és én ott az orvosi egyetemre iratkoztam be, Miért? Mert nem volt otthon zongora. De komolyra fordítva a szót, a pályaválasztást gyakran befolyásolják a családi hagyományok. Velem is így történt. Igaz, ezeknek a hagyományoknak nem túl mélyek a gyökerei. Időnként eltréfálok a fiammal : negyediziglen „rab” vagy. Nagyapám ugyanis jobbágy volt, s az 1853—56-os Krími-háború után szabadult fel, mert az egyesült angol— francia és török erők ellen Szevasztopol védelmében négy vitézségi érmet kapott. Apám körzeti orvos volt. Az októberi forradalom után szervezte a himlő elleni küzdelmet, majd akadémikus lett, Állami Díjjal tüntették ki. A fiam is pszichiáter. ELEONORA GORBUNOVA
