Tolna Megyei Népújság, 1978. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-06 / 105. szám

a Képújság 1978. május 6. CSRLÍD — OTTHON Áruvizsgálat Sok jő, kevés kiváló harisnyanadragok tesztje .. .. _ .. ^ I # „ A fifodendron gondozása ön milyen márkájú haris­nyanadrágot választ? Melyi­ket és miért? — kérdezte hölgyolvasóitól a Nagyító, mert a harisnyanadrágok áruvizsgálatához a legilleté­kesebbek, a nyilvánvalóan bőséges gyakorlati tapaszta­latokkal rendelkező hölgyek véleményét is fel kívánta használni a fogyasztók lapja. A választást — mint kiderült —, sajnos nem az igények, hanem a kínálat, pontosab­ban az éppen kapható ha­risnyanadrágok választéka szabja meg. Egyidejűleg és egy helyütt valamennyi — a Nagyító tesztjében szerep­lő 8 hazai és 7 külföldi már­ka — szinte sohasem kap­ható. Igaz, az egyes márkák kö­zött nincs lényeges minősé­gi különbség — állapítja meg a lap áprilisi száma, hiszen a néhány „kiváló” mellett, valamennyi harisnyanadrág minősége: jó. önmagukban az árak sem befolyásolnák a választást, hiszen a skála 36 Ft-tól 49 Ft-ig terjed. Az egyes harisnyanadrágok kivitelében — szabásmódjá­ban, orr- és sarokmegoldás­ban, a kötésmódban, stb. — viszont már lényegesek a különbségek. De ez így ter­mészetes, mert például az úgynevezett végighúzódó lé­pésbetétes harisnyanadrág az erősebb csipőjű hölgyek szá­mára előnyös. Vagy: a sima kötésű harisnyanadrágok a szemfutásra érzékenyebbek, mint a szembiztos kötésűek, A gombát hűtőszekrényben pár napig tárolhatjuk. Nem szabad a gombát lehámozni, csak a szárát, illetve annak is csak homokos részét vág­juk le. Ecetes vízben mossuk meg a gombát és kezünkkel dörzsöljük le róla a homok- szemcséket. Többször öblítsük le, hogy végképp eltávolítsuk róla a homokot. Ha sütés előtt állni hagyjuk a gombát, hamar megfeketedik, ezért lo­csoljuk le citromlével. viszont ez utóbbak, ha be­akadnak (bár nem „szalad­nak le”), ki is lyukadnak, amely már nem tüntethető el nyomtalanul. A nők többsége azért a szembiztos kötésmódra adta a voksát — a tesztben vi­szont mindössze két haris­nyanadrág, az NDK gyárt­mányú Esda és a magyar Sa­bina ilyen. Lehet, hogy az Esda népszerűsége ezzel ma­gyarázható? Mert tulajdon­ságait illetően, bár jó minő­ségű, nem emelkedik ki a harisnyanadrágok „mező­nyéből”. Kiváló minőségűek viszont a Lady Extra és a Dáma Szu­per harisnyanadrágok (mind­kettő magyar gyártmány), valamint a jugoszláv import­ból származó Branka. A Dá­ma Szuper ugyan a tartós­ság tekintetében elmarad a két másiktól, de a (minősé­gi) különbség nem lényeges. „Csak” jó minőségű, de a kiváló határán van az ugyancsak magyar Lady ha­risnyanadrág. (Egyébként a vizsgálatok között ez a leg­olcsóbb típus.) Tartósságát és viselési tulajdonságait il­letően — rugalmas vissza- alakulása, szemfutás, testre illőség — minősége elmarad a kiváló szinttől, viszont színtartóssága kiváló Ez pe­dig azért figyelemre méltó, mert a tesztben a harisnya- nadrágok kizárólag erre a tulajdonságukra kaptak kö­zepes vagy még megfelelő minősítést (mint a csehszlo­Gombaételek készítése nyers gombából Majonézes gomba Kis vagy közepes fejű gombákat válasszunk ki. Mossuk meg és vágjuk vé­kony szeletekre. Locsoljuk meg bőségesen citromlével, forgassuk benne. Hagyjuk állni a gombát a citromlé­ben, amíg kicsit megpuhul. vák Simoneta, vagy a jugo­szláv Flair). A közepes, vagy annál gyengébb színtartóság — a Lady kivételével — a teszt­ben szereplő 15 harisnya- nadrág mindegyikére jellem­ző. Az eddig nem említett ha­risnyanadrágokról néhány szóban (egyébként vala­mennyi minősége jó): Dáma — bújtatott derékgumizású, rugalmassága kiváló; Emőke — kivitele, szabása folytán főleg kismamáknak ajánlha­tó; Aliz — sarokerősítés nél­küli, testre illősége kiváló; Favorit — lépésbetéte be­vág. túl feszes, oldalt elhúz, viszont nyújthatósága kiváló. A külföldiek közül az Esda XL minősége valamivel gyengébb, mint „márkatár­sáé”, az Esdáé (és nem is szembiztos kötésű, mint ez utóbbi); a jugoszláv Rosy szárán végigfutó díszítő var­rás van, rugalmassága ki­váló; az ugyancsak jugo­szláv Femina sarokerősítés nélküli, testre illősége kiváló. (E két márka, a korábban említett Flair-rel együtt kis- határmenti forgalomban ke­rül hozzánk, tehát főleg a pécsiek, avagy a szegediek kereshetik eredménnyel.) Az áprilisi Nagyító tesztje alapján tehát lehetne válasz­tani — ha az üzletekben is gyakrabban lehetne válasz­tani, azaz válogatni a külön­féle márkájú és kivitelű ha­risnyanadrágok között. Tálaláskor öntsük le majo­nézzel, sózzuk, borsozzuk és szórjuk meg petrezselyemmel. Roquefortos gomba Mossuk meg és vágjuk fel a gombát szeletekre, öntsük le citromlével és hagyjuk benne állni. Keverjünk össze egy evő­kanál roquefortot egy kanál­nyi tejszínnel, tegyünk hoz­zá pár csepp ecetet. Keverjük bele a gombát. Esetleg egé­szen apróra vágott dióbelet is keverhetünk bele. Övvel Az idei nyár nagy szok­nyadivatja a húzott; színes, virágos anyagból. De ez csak a fiataloknak és a karcsúaknak áll igazán jól. A képünkön látható egye­nes vonalú, ballonból vagy farmeranyagból készült szoknyát bárki felveheti. A maneken vékony bőrből készült megkötős övét vi­sel hozzá, ami természete­sen elhagyható. Napközben Praktikus és csinos ösz- szeállítást fényképeztünk egy divatbemutatón. Az egyenes vonalú szoknya ér­dekessége a tűzésdíszítés, amely elöl a térd alatt nyi­tott. Hozzá tartozik a mel­lényke, ami alatt pamuttri­kót, inget, pulóvert lehet hordani, az időjárásnak megfelelően. Fotó: kz Egyik legdekoratívabb le­véldísznövényünk a filodend- ron (Philodendron pertusum Syn: Monstera deliciosa), idő­sebb példányain nem ritkák a félméteres levéllemezek. A levelek alakja változó: a fiatal növények levelei szív alakúak, ép szélűek, a kifej­lett példányok levelei haso- gatottak, a főér közelében ovális vagy kerek lyukakkal díszítettek. A növények vas­tag szára megfásodik, s a törzsön váltakozva, két sor­ban fejlődnek a levelek és tá­masztékul szolgáló léggyöke­rek, melyek segítségével ha­zájában — Mexikóban — szinte felkúsznak az őserdei fákra. Egyesek a növények lég­gyökereit vízzel telt üvegek­be rakják, hogy ezzel is se­gítsék a növények fejlődését. Ez teljesen felesleges, mert csak rontják a növények, il­letve a szobák esztétikai ha­tását. Legegyszerűbb a feles­leges léggyökereket levágni, vagy a cserép földjébe dugni. A növények sárga színű torzsa-virágzata igen szép, a Calla (menyasszony vif ág) vi­rágára emlékeztet. Termésük kellemes ananászillatú, ehe­tő. A filodendron vagy ahogy újabban nevezik, a monsztera tápanyagban és humuszban gazdag földben díszük a leg­szebben, s párás meleget igé­nyel. Fényigénye rendkívül nagy, leveleit mindig a világosság felé fordítja, szinte hátat fordít gazdájának. Ha vissza­fordítjuk, néhány hét múlva ismét hátat fordít. Ezért úgy célszerű a lakásban elhelyez­ni, hogy az ablakkal szem­közti falhoz kerüljön, mert így gyönyörködhetünk igazán leveleinek smaragdzöld pom­pájában. Egyenletes hőmérsékleten: 18 C fokon szépen áttelel. A háború utáni években 1946—47-ben még nem volt minden faluban állatorvos, ezért húsbiztosok látták el a kényszervágott állatok húsá­nak megvizsgálását. Magyarkeszin Ruzsics Jó­zsef végezte el a tanfolya­mot. Ö volt a húsbiztos. Idő­közönként a hatósági állat­orvossal levelet kellett válta­nia. Egy alkalommal egyolda­las levelet kapott. Nézi, be­tűzi, szemüvegét is felteszi, Rendszeres öntözést igényel, s meghálálja, ha 5—6 heten­ként néhány csepp Wuxál lombtrágyát teszünk öntöző­vizébe, mert így levelei üdén díszlenek. A tápanyag hiányára a nö­vény igen érzékeny (ez mond­ható el a vízhiányról is), kü­lönösen akkor, ha kis cserép­ben tenyésztik, ezért tavasz- szal célszerű nagyobb cserép­be, tápdús földbe átültetni. Ha ezt elmulasztjuk, úgy elő­fordulhat, hogy „levélváltás­kor” (új levelek képzésekor) az alsó levelek hirtelen a szélüknél megsárgulnak és elpusztulnak. Ha erősen megnyúlnak, fel­kopaszodnak a növények, ak­kor célszerű visszavágni, s a cserépben maradt tő rövide­sen ismét kihajt. A levágott törzset viszont szaporításra használhatjuk, ha két-három szemes darabokra vágjuk fel. Az úgynevezett fejdugványt külön cserépbe ültessük, mert abból hamarabb kapha­tunk leveles dísznövényt. (El­terjedt módszer, hogy a leve­leket a levélnyéllel együtt — kis csonk visszahagyásával — levágják, s csak a legfelső le­vélnyelet hagyják meg teljes egészében.) A törzsdarabkákat célszerű tőzeggel kevert folyami ho­mokba ültetni, de csak seké­lyen, körülbelül két cm mé­lyen. A növények gyökerese- dése magasabb hőmérsékle­ten (24—28 C fokon) gyorsab­ban következik be. A nevelés alatt a növényeket gondosan kell kezelni, öntözni, illetve permetezni. A növény magvakból is szaporítható (üzemi méretek­ben), újabban a var. borsigia- na Engl változatot keresik; ez gyengébb növésű, kisebb le­velű, illetve termetű, levél­nyele pedig a tőalaktól elté­rően nem érdes, hanem sima. SZÉLES CSABA de egyetlen értelmes szót sem tud kibetűzni. Erre levélpapírt keres, a tintaceruza kéznél van, meg­írja a választ. Pár nap múlva találkoznak. A doktor úr kérdőre vonja — Mit írt maga nekem, Józsi bácsi?! — Hát csak arra a levélre válaszoltam, amit tet­szett írni nekem. — Nem tud­tam egy betűjét sem elolvas­ni! — Én sem! MINÁRIK LAJOS Sz. I. w Etelek gombából Húsbiztos Élve szabadult a haláltábor poklából Egy szoufet pszichiáter emlékei — Néha azt hiszem, hogy nem is volt háború. A moszk­vai utcán a valahova siető vagy kényelmesen sétáló, gondjaikba merült, vagy va­laminek örülő emberek kö­zött járva, nehéz elhinni, hogy sokuk élete alig több, mint 30 évvel ezelőtt bárme­lyik pillanatban megszakad­hatott volna. Hihetetlennek tetszik, hogy voltak a földön haláltáborok, gázkamrák, vol­tak katonamundérban járó szadisták, emberek orvosi diplomával, akik megittasul- tak a férfiak, nők, gyerme­kek szenvedésétől és halálá­tól. De én láttam mindent. Láttam a fasizmus ábrázatát. Viktor Morozov, a neves szovjet pszichiáter három évig volt a fasiszta koncent­rációs táborok foglya. Fél emberélet telt el, de ma sem tud megszabadulni az átéltek súlyos terhétől. Morozov pro­fesszor nem szívesen beszél életének erről az időszakáról és azt hiszem, környezetéből is kevesen tudják, hogy mi rejtőzik ennek az embernek a külsőséges zárkózottsága mögött. — Veszélyes dolog a kon­centrációs táborra emlékez­tetni, ha az ember nem hes­segeti el magától az emléke­ket, azok az élet lényegévé képesek válni — mondta Vik­tor Morozov. — Sok olyan ember van, aki élve kiszaba­dult a táborok poklából, de ezzel számára megállt az élet. A lágerekben átélt ször­nyűségek nem hagyják sza­badulni. Az orvostudomány­ban a második világháború után megjelentek olyan új fo­galmak, mint a tábor utáni szindróma, a hadifoglyok aszténiás szindrómája. Ezek állandóan belső feszültség­ben, kínzó alacsonyabbrendű- ségi érzésben, morális elke­seredésben jelentkeznek. Egy szokatlanul hideg ta­vaszi moszkvai estén keres­tem meg otthonában a pro­fesszort. Ismeretségünk hosz- szú évei óta először beszélt arról, amit a háború alatt át­élt. A háború Morozov számá­ra .1941. június 27-én kezdő­dött. Az Orvostovábbképző Intézet pszichiátriai tanszéké­nek fiatal asszisztensét kine­vezték egy páncélos-elhárító ezred egészségügyi szolgála­tának élére. Az ezredet a Szmolenszk környéki harcok­ban bekerítették... Sok ezer szovjet hadifogoly megjárta a németországi Stuckenbrock koncentrációs tábort és közülük 60 ezren soha nem tértek haza a veszt­fáliai földről. — Ritkán álmodom, de a múltkor saját kiáltásomra ébredtem és felriasztottam az egész családot. Azt álmod­tam, hogy Stuckenbrockban vallat a Gestapo. Említettem, hogy a felszabadulás után azok közül, akik túlélték a koncentrációs tábort, sokan fizikailag rendbe jöttek, de pszichikailag nem tudtak taplra állni. A háborúban 50 millióan pusztultak el, de ki tudná megmondani, mennyi ember szenvedett el lelki sé­rülést. — ön hogyan lépte át a normális életbe való vissza­térés küszöbét? — Munkával. De én köny- nyebb helyzetben voltam, mint a többiek. Először is, mert otthon teljes megértést tapasztaltam, a feleségem is végigélte a fasiszta kínzó­kamra szörnyűségeit. Másod­szor pedig visszatértem a munkámhoz, s mint pszichiá­ter tudom, hogy ez a legjobb orvosság minden megrázkód­tatás ellen. Természetesen én sem tud­tam azonnal túltenni magam mindazon, amit átéltem. Asszociációimat elemezve — ez már a hivatásommal jár — rájöttem, hogy sok minden átértékelődött bennem. A sza­dista kegyetlenség elleni til­takozásként fokozott gyer­mekszeretet, az emberi gyen­geségek iránti nagyobb tü­relem, s a korábbinál foko­zottabb megértés ébredt ben­nem. Nem véletlenül tekin­tem a stuckenbrocki tábort „az én tudományos akadémi­ámnak”. Az emberi szemé­lyiség tulajdonságai — mint a lakmuszpapír — úgy je­lentkeznek ott. Ez a keserves tapasztalat segít ma könnyeb­ben megtalálni a közös nyel­vet pácienseimmel, hiszen mindig mélységesen szenvedő emberekkel van dolgom. Viktor Morozov ma az egyik legnevesebb szovjet pszichiáter, a Szovjet Orvos- tudományi Akadémia levelező tagja, a moszkvai Orvosto­vábbképző Intézet pszichiát­riai tanszékének vezetője. Kutatásai, amelyeket a skizo­frénia, s e betegség remisz- szió-típusainak terén végzett, világhírűvé tették a nevét. Bár igyekszik nem vissza­gondolni a háborúra, az ott él benne tudat alatt, s gyak­ran kínál tudományos kuta­tási témát. A fasizmus hu­mánumellenes lényegének megértése hozzájárult ahhoz, hogy Morozov professzor a pszichiátriai áramlatok har­cában aktívan állást foglal. Morozov átfogó, a maga ne­mében egyedülálló tudomá­nyos munkáját, „A külföldi pszichiátria modern irányza­tai és azok eszmei forrásai” címűt 1973-ban a fasiszta Portugáliában a haladó tudó­sok illegálisan, sokszorosított formában terjesztették és fegyverként használták a hi­vatalos körök által támoga­tott, úgynevezett anti-pszichi- átria elleni harcban. Ez az áramlat tagadja a pszichikai betegségek létét és azt állítja, hogy minden ember „megis­mételhetetlen individuum, amely megteremti saját vi­lágképét”, s „a személyiség elleni erőszaknak” minősíti az ember megváltoztatására irányuló kísérleteket. Ha va­laki például öngyilkos akar lenni, ebben senkinek nem szabad őt megakadályozni. — Nehéz hivatást válasz­tott. Minden beteg pszichi­kum sajátos eset. Vagyis hát nincsenek „tipikus” betegek? — Valóban nincsenek. De van egységes megközelítés, amely lehetővé teszi, hogy megtaláljuk a különböző pá­ciensekhez az utat: úgy te­kintjük a lelki-betegeket, mint akik bajba kerültek, ezért részvétet, együttérzést, jóságot igényelnek ... — Hogyan választotta ezt az orvosi hivatást? — Gyermekkoromban zon­gorista akartam lenni, a vo­ronyezsi konzervatórium zongora-tanszakán tanultam. Családunk azonban Moszkvá­ba költözött és én ott az or­vosi egyetemre iratkoztam be, Miért? Mert nem volt otthon zongora. De komolyra fordít­va a szót, a pályaválasztást gyakran befolyásolják a csa­ládi hagyományok. Velem is így történt. Igaz, ezeknek a hagyományoknak nem túl mélyek a gyökerei. Időnként eltréfálok a fiam­mal : negyediziglen „rab” vagy. Nagyapám ugyanis job­bágy volt, s az 1853—56-os Krími-háború után szabadult fel, mert az egyesült angol— francia és török erők ellen Szevasztopol védelmében négy vitézségi érmet kapott. Apám körzeti orvos volt. Az októberi forradalom után szervezte a himlő elleni küz­delmet, majd akadémikus lett, Állami Díjjal tüntették ki. A fiam is pszichiáter. ELEONORA GORBUNOVA

Next

/
Oldalképek
Tartalom