Tolna Megyei Népújság, 1978. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-06 / 105. szám
XXVIII. évfolyam. 105. szám ARA: 0,80 Ft 1978. május 6., szombat Mai számunkból SZUBJEKTÍV ZÖLDSÉGPROGRAM (2—3. old.) PIROS BETŰS ÜNNEP VOLT (3. old.) CSALÁD—OTTHON (4. old.) OLVASÓSZOLGÁLAT HÁZGYÁRI RIPORTOK (3. old.) A hivatal és a közvélemény HOGYAN DOLGOZNAK a tanácsok, különösen a testületek és az apparátusok? A közel harmincoldalas értékelés, amely részletes elemzést tárt a kormány elé, jó alapot jelentett a további teendőket megfogalmazó minisztertanácsi határozathoz. Ezúttal azonban tekintsünk el a részletezéstől, beszéljünk néhány különösen jelentősnek látszó dologról. A kormány általános minősítésével kezdjük: a tanácsok megtalálták helyüket mint népképviseleti-önkormányzati és államigazgatási szervek az államigazgatásban, jól dolgoznak, a tanácstörvény rendelkezései kiállták a gyakorlat próbáját, nincs szükség új törvényre, generális módosításra. Egy dologra van „csak” szükség: még jobban kell dolgozni! A Minisztertanács ülése különös gonddal vizsgálta a tanácsi munkának azokat az oldalait, amelyek közvetlenül összefüggésben vannak áz állampolgárok ügyesbajos dolgaival, az állampolgárokkal való általános törődéssel, a helyi ellátással. Abból kiindulva, hogy a jövőben is változatlanul fontos a szocialista demokrácia fejlesztése, a közügyek nyilvánossá tétele, a dolgozók mind nagyobb számú részvétele a társadalmi döntésekben, fontos tudni: hogyan dolgoztak és dolgoznak a tanácsi testületek, a tanácsi bizottságok, hogyan működnek a közéleti fórumok. A válasz kedvező, de további tennivalókat is tartalmaz. Azzal, hogy a tanácsok ma önállóbban dolgozhatnak saját területükön, azzal, hogy a korábbinál sokkal több kérdésben dönthetnek, és mert az ügyeket általában ott intézik, ahol ezek az ügyek keletkeznek — a tanácsok többet tehetnek az adott terület lakosaiért. Értelme van annak is, hogy a tanácsi bizottságokban alaposan megvitassák a bevont állampolgárok, tanácstagok a készülő döntéseket, mert a demokratikus előkészítés nyomán érdemi intézkedések születnek. Vannak azonban még párhuzamosan működő bizottságok, ami óhatatlanul magában hordja a szócséplés veszélyét, az üres formalizmust, e tekintetben rendezni kell a sorokat. Sokkal tartalmasabbá lehet tenni a közéleti fórumokat is, jobban kiterjeszteni és hasznosítani például a falugyűléseket, a tanácstagi beszámolókat. A tanácstagok körében élénkíteni kell a kritikai szellemet, kihasználva az olyan jogokat, mint például az interpellációs jog. A KORMÁNYHATÁROZAT útmutatásának lényege mindezzel összefüggésben nem több és nem kevesebb, minthogy az eddiginél sokoldalúbb párbeszédre, gyakoribb véleménycserére, mindennapos találkozásra van szükség az állam helyi szervei, képviselői és az állampolgárok között. A tanácsi íróasztal sehol sem lehet barikád, sokkal inkább a közös tevékenység szervezője, ösztönzője, az állampolgárok és a helyi vezetés összekötője. A mindennapos hivatalos találkozások színtere az ügyintézés, amikor az állampolgár az apparátus, a köz- tisztviselői kar dolgozóival kerül kapcsolatba. Végül is az emberek többsége aszerint minősíti a tanácsi munkát, hogy miként bánnak vele. Az már világos, hogy nem semmitmondó, álszent jólelkűségre van szükség, hiszen egy keletkezett ügyben csak az egyik félnek lehet igaza, nem lehet egyformán egyszerre képviselni a kecske és a káposzta érdekeit. De ha az ügyintézők személyre való tekintet nélkül, következetes igazságossággal tartják be a jogszabályokat, döntéseik a közvélemény elégedettségével találkoznak. Azt is tudniuk kell az ügyintézőknek, hogy a jogszabályok tiszteletén alapuló köztisztviselői magatartástól idegen a rideg aktaszemlélet, a bürokratikus merevség, az íróasztali fenn- héjázás, a kiskirálykodás: az ügyfelekkel a számukra kedvezőtlennek tűnő döntéseket is el lehet és el kell fogadtatni embertisztelő közösségi magatartással, ügyintézési morállal. A belső tanácsi munka szervezettsége, tág látóhatárú képviselete lehetővé teszi, hogy az adott területen javuljon a lakosság ellátása, növekedjen az ottlakók elégedettsége. Fontos tehát a különböző tanácsok, tanácsi szervek, különösen az egymással határos intézmények szoros együttműködése, az eszközök, a lehetőségek közös hasznosítása, a tervek egyeztetése, vagyis a közös munka. Mindennek jogi és szervezeti kereteit is mielőbb meg kell teremteni, hogy a közös tevékenység hivatalosan is intézményessé válhasson. A TANÁCSI MUNKA továbbfejlesztését szolgáló minisztertanácsi határozat nem azért fogalmazta leplezetlen őszinteséggel a további feladatokat, mert gyengének tartja a tanácsok működését. Ellenkezőleg. A tanácsok nemcsak életképességüket, hanem fejlődőképességüket is bizonyították. Káderlapjuk minősítésének minden sora az irántuk való teljes bizalom szellemét sugározza. S. I. Május 8-június 9 Béke- és barátsági hónap Haladd világban tartós enyhülést! Az Országos Béketanács 1978. május 8. és június 9. között, a Hazafias Népfronttal, a társadalmi és tömegszervezetekkel, mozgalmakkal együttműködve huszadik alkalommal rendezi meg a béke-barátsági hónapot. A hónap politikai közéletünk jelentős rendezvény- sorozata. Évenként ismétlődő eseményei első napján felidézi a fasizmus felett a második világháborúban aratott győzelmet, majd nagy történelmi ívet leírva eljut napjainkig, szocialista építőmunkánk és nemzetközi harcunk mai feladatáig. Az idei hónap előadásainak, rétegtalálkozóinak jelszava: Haladó világban tartós enyhülést! A jelszó tartalmában megfelel nemzeti programunknak, amely két szóban összefoglalva: Szocializmus és béke. A Hazafias Népfront elnöksége mellett működő megyei béke- és barátsági bizottság is összeállította az idei rendezvénysorozat programját, amit az elnökség legutóbbi ülésén fogadott el. A megyei rendezvények politikai célkitűzései megegyeznek az országossal. Részt venni a XI. kongresszus határozatainak, a kormány programjának, a népfront VI. kongreszusa irányelveinek és az V. ötéves terv feladatainak sikeres végrehajtásában. A fasizmus felett aratott győzelem, a Szovjetunió következetes békepolitikája, a szocialista közösség népei barátságának méltatása. Az európai biztonsági és együttműködés Helsinkiben aláírt, Belgrád- ban megerősített dokumentumaiban foglaltak gyakorlati megvalósítása, valamint a szolidaritás a nemzeti függetlenségért, társadalmi haladásért az imperializmus ellen küzdő népekkel. A megyei nyitórendezvényre május 11-én, délután két órakor kerül sor Tolnán, az MSZMP székházában. A nagygyűlésen dr. Czimbalmos Béla, a TOT főtitkára tart ünnepi beszédet. Brezsnyev és Schmidt a katonai enyhülésről tárgyalt Bonnban folytatódtak a magas szintű szovjet—nyugatnémet tárgyalások. A képen Brezsnyev államfő, az SZKP főtitkára és Schmidt nyugatnémet kancellár. Két és fél órás megbeszélést folytatott pénteken délelőtt Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke Helmut Schmidt nyugatnémet szövetségi kancellárral. Leonyid Zamjatyin, a szovjet küldöttség szóvivője szerint a megbeszélés fő témája az volt, mit kell tenni, hogy a politikai enyhülést katonai enyhülés egészítse ki, milyen lépésekre van szükség a haderők és fegyverzet középeurópai csökkentéséről folyó bécsi tárgyalásokon az előrehaladás érdekében. Brezsnyev tájékoztatta a kancellárt a hadászati támadófegyverek korlátozásáról folyó szovjet— amerikai tárgyalásokról, hangsúlyozva, hogy ma ez a legfontosabb kérdés a leszerelés terén. (Folytatás a 2. oldalon.) Harmincéves az MHSZ A Magyar Honvédelmi Szövetség megalakulásának 30. évfordulója tiszteletére ünnepi megemlékezést tartott a szövetség Tolna megyei vezetősége tegnap délután Szekszárdon, a megyeháza dísztermében. Az ünnepségen részt vettek a megye minden részéből azok az aktívák, akik ott voltak az alapítók között, vagy már hosszú idő óta segítik a honvédelmi nevelés feladatainak megvalósítását. A Himnusz után Négyesi József alezredes, megyei titkár ismertette a honvédelmi miniszter ünnepi parancsát, azt, hogy a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa — a párt Központi Bizottságának egyetértésével — a Vörös Csillag Érdemrenddel tüntette kj a 30 éves Magyar Honvédelmi Szövetséget. Utána az ünnepi megemlékezés elnöki tisztségét betöltő Horváth József, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte a megjelenteket: Péti Imrét, a megyei párt-vb tagját, a KISZ megyei bizottságának első titkárát, István Józsefet, a megyei tanács elnökhelyettesét, Arányi György ezredes, főtitkárhelyettest, a társ fegyveres testületek parancsnokait. Ünnepi beszédében Csajbók Kálmán, a Hazafias Népfront megyei titkára méltatta a harmincéves MHSZ eddigi tevékenységét. Az ünnepi beszéd után Négyesi alezredes a Haza Szolgálatáért Érdemrend ezüst és bronz fokozatát, az MHSZ Kiváló Munkáért jelvény arany, ezüst fokozatát adta át a kiemelkedő munka elismeréséül. Befejezésül a szekszárdi szövetkezeti madrigálkórus műsora köszöntötte a harmincéves Magyar Honvédelmi Szövetséget. Strougal Moszkvában Dombóvár Száztízmillió facsavar Pénteken munkalátogatásra Moszkvába érkezett Lubo- mir Strougal Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagja, csehszlovák miniszterelnök. A vendéget Alekszej Koszigin a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió minisz- | tertanácsának elnöke fogadta. (MTI) Magyar-osztrák tárgyalások Pénteken Budapesten befejeződtek a Magyar Népköz- társaság és az Osztrák Köztársaság közötti vízumkényszer megszüntetésére irányuló szakértői tárgyalások. A tárgyalások eredményeként küldöttségek megállapodtak a kötendő egyezmény tervezetében, amelyet magyar részről dr. Gresznáryk Pál, a külügyminisztérium konzuli főosztályának vezetője, osztrák részről dr. Norbert Linhart rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter parafáit. Az egyezmény aláírására és hatályba lépésére későbbi időpontban kerül sor. Az év első negyedében 1X0 millió facsavart és 77 millió szegecset készítettek a dombóvári csavargyárban. Képünkön a horonymaró gépek, amelyek percenként közel száz facsavar fejébe marnak a csavar húzó számára árkot.
