Tolna Megyei Népújság, 1978. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-26 / 122. szám
A KÉPÚJSÁG 1978. május 26. A közoktatás kérdései Útunk a nevelő iskola felé Az áprilisban megtartott nevelési értekezletek országszerte a fenti címet viselték. A téma mértékkel behatárolt volta különféle típusú, felépítésű értekezletekre adott módot, de az alapkoncepció nyilván mindenütt azonos volt. összegezni kellett az 1972-es oktatáspolitikai párt- határozat óta megtett út eredményeit, s foglalkozni a jelen és a jövő feladataival, amelyek célul tűzik ki az oktató iskola nevelő iskolává válását. A szekszárdi IV-es számú általános iskolában és az egészségügyi szakközépiskolában érdeklődtünk: hogyan zajlottak az áprilisi tantestületi értekezletek? A IV-es számú általános iskolában a pedagógusok először a közoktatás történetét tekintették át; a fejlődés vázát a reformkortól kezdődően a jövő iskolájáig. Vita alakult ki a műveltség korszerű értelmezéséről is, amely voltaképpen nem más, mint a jövő követelménye. Ma már a műveltségeszményt sehol sem azonosítják mereven egy bizonyos mennyiségű tananyag elsajátításával. Köztudott, hogy a korszerű műveltség- eszmény elsősorban nevelés kérdése; vagyis a képességek és a hajlam kialakítása az állandó önművelésre, az egészséges életmódra, a. helyes ízlésre stb. A nevelési értekezleten fontos helyet foglalt el az osztályfőnökök megváltozott szerepe, koordináló funkciója is. Ahhoz ugyanis, hogy az iskolát valóban nyitottá tegyük a társadalom számára, nagy szükség van az osztályfőnökök irányító munkájára. Szükségszerű továbbá, hogy az iskolai élet különböző területeit ne kezeljük elkülönítve, teremtsük meg az összhangot a tanórákon, a napköziben, az úttörőmozgalomban folyó tevékenységek kö- ött, valamint a szülők és az oktatási intézmények vonatkozásában is. Az egészségügyi szakközép- iskolában a pedagógiai szakcikkekre épülő vitaanyagot már egy hónappal az értekezlet előtt kézhez kapták a nevelők. A vitaanyag nemcsak a szakirodalomban tárgyalt kérdéseket összegezte. hanem egyúttal az iskola helyzetét is ismertette, szociológiai felmérés formájában. Az értekezleten elhangzó korreferátumok és felszólalások az oktató és nevelő munka számos területét érintették. Szó esett az anyanyelvi kultúráról, a könyvtár szerepéről, a követelményszintekről, a világnézeti nevelésről, a szabad idő felhasználásáról. a tanár-diák viszonyról, valamint a közművelődési intézményekkel való kapcsolattartásról. A korreferátumokból és a felszólalásokból leszűrt tanulságokat beépítik az iskola munkatervébe, ily módon gyümölcsöztet- ve a nevelési értekezlet tapasztalatait. Az áprilisi értekezletek általános haszna, hogy a nevelés részegységei helyett, a nevelés egészének áttekintésére ösztönözték az ország, a megy^ alsó és középfokú iskoláinak tantestületeit. A nevelő iskola felé tartó út hosz- szú folyamatában ezek az értekezletek az egyik állomást jelentik. — km — Az oktatástechnika „Mekkája” Új tudományos központ Veszprémben Uj épület, új tudományos központ magasodik Veszprém központjában, amelyen több neves intézmény osztozik. Ezek közül legkevésbé ismert az Országos Oktatástechnikai Központ. Uj intézményről van szó, melyet az 1972-es oktatáspolitikai párthatározat nyomán hívtak életre, az iskolai munka hatékonyságának javítására. A központ eddig is Veszprémben működött, az új épület átadásával azonban megsokszorozódtak a lehetőségei. Fő feladata, hogy segítsen behozni azt a lemaradást, amely hazánkban az oktatás- technika, technológia területén a legutóbbi évekig tapasztalható volt. Hogy a központi. szervek ezt milyen fontosnak tartják, azt bizonyítja, hogy az első öt évre 210 millió forintot adtak az intézmény működéséhez, amit az ENSZ másfél millió dollárral egészített ki. Mindezért azt várják, hogy az Oktatástechnikai Központ vegyen részt a közneveléssel kapcsolatos tudományos főirány kutatásaiban, az oktatástechnikai képzésben és továbbképzésben, audiovizuális ismerethordozók — könyvek, munkafüzetek, magnók, diák, film- és videofelvételek — készítésében, segítsen megteremteni az összhangot az oktatásban részt vevő intézmények, így a rádió, tévé, TANÉRT, Országos Pedagógiai Intézet és mások között. Az ENSZ szakosított kulturális szervezete, az UNESCO a fejlődő országok szakembereinek képzésében, s a nemzetközi tapasztalatcserébe, munkamegosztásba kívánja bevonni az Országos Oktatástechnikai Központot. Az intézményben mintegy 120 munkatárs — pedagógusok, mérnökök, könyvtárosok — közösen tevékenykedik. A munkához a tárgyi feltételek maximálisan rendelkezésre állnak. A vezető világcégek gyáraiból — az ENSZ segítségével előállítási áron — szállították ide a tévéstúdiókat, vágó- és keverőasztalokat, a filmgyártás, szinkronizálás, nyomtatás valamennyi kelléket. Az ismerethordozókat összegyűjtő médiatárban a legkülönbözőbb nyelveken áll rendelkezésre a nemzetközi pedagógiai szakirodalom, melynek sokszorosítása házon belül igen gyorsan megoldható. A tapasztalatok szerzése és az oktatástechnikai ismeretek elterjesztése érdekében a központ mindenekelőtt a pedagógusképző intézményekkel épített ki gyümölcsöző kapcsolatot. Ezekhez saját eszközeiket helyezték ki, amelyek ott egyaránt segítik a gyakorlati oktatást és a leendő pedagógusok szemléletének formálását. Ágazati szinten azonban kapcsolata van az OOK-nak minden olyan területtel, ahol oktatás folyik, így segítséget nyújtanak az orvosok, mérnökök, s más szakemberek képzéséhez is. A gyakorló szakemberek ugyancsak állandó vendégei a modern székháznak. Nemrég egy svéd szakember azt mondta, hogy a veszprémi központ rövidesen az oktatástechnika Mekkája lesz Kelet-Európábán. Ami talán ennél is fontosabb: az itt folyó tudományos tevékenység máris éreztetni kezdi hatását a gyakorlatban. A szakemberek megállapítása szerint sokat javult az iskolákban dolgozó pedagógusok szemlélete, gyakrabban használják az egyre jobb minőségű ismerethordozókat. Ez hozzájárul az egyes oktatási intézmények közötti színvonalkülönbség eltüntetéséhez, a hatékonyabb iskolai munkához, egyszóval műveltebb emberfők kineveléséhez. Cz. J. Budapest kutfai Egy-egy szép diszkót valóságos oázis a kőrengetegben. Hangulata felfrissít, csobogása jókedvre derít, pihentet. A fáradt turista szívesen tartja poharát a vízsugár alá, hogy a hűs vízzel oltsa szomját. A mai díszkutak ősei a puritán egyszerűségű utcai kutak voltak, melyek az évszázadok során az építészeti stílusokhoz igazodva megszépültek, a terek ékszereivé váltak. Képeinken bemutatjuk Budapest legszebb kútjait. T* A Rákóczi téri halászó kút Danubius díszkút a Deák téren A Biermann István téri csobogó Városok és emlékek Koromhoz és pénztárcámhoz mérten azt hiszem elég sokat utaztam. Jó lenne bízni abban, hogy ezt a jövőben se kell abbahagynom. Nem szeretem a sznob útrakelő- ket, akik csak azért látogatnak el ide, vagy amoda, hogy hazatérve megállapíthassák mi mennyivel különb máshol. Az utas természetesen felfigyel a megszokottól elütőre, arra, ami csak egyetlen helyen látható. Ezt jól teszi, de még jobban teszi, ha hagyja önmagában érlelődni a látottakat és megvárja, amíg kialakul benne a világról (pontosabban a világnak csak tört részéről) egy összkép. Borzadva hallgattam ugyan egyik, hozzátartozóm itáliai emlékeit, akinek utitársa be se ment a római Szent Péter Székesegyházba, de annál inkább minden fellelhető fagy- laltozóba: — mivel fagylaltos volt a mestersége. Mégis, önmagámon vennék erőszakot, ha kitörölném emlékezetemből az ulmi mandarinos bor- júszeletet, a Loire közelében fogyasztott arab kuszkuszt és a borzalmas lindaui paradicsomos, paprikás kolbászt, amit porcukorral együtt szervíroztak. r Alább apróságok, foszlányok, mozzanatok következnek a legkülönbözőbb városokból. Ha úgy tetszik, akár kedvgerjesztőül is. Innsbruck. A Feszty- körkép méretű Hofher Andr- rás dioráma (monumentális méretű giccs) tőszomszédságából kúszik fel a fogaskerekű előbb a hunokról elnevezett Hunnenbergre, ahol drótkötélpályára lehet átszáll- ni és eljutni még magasabbra. Pedig már innen is le lelehet nézni a felhőkre, aihj síkvidéki-dombvidéki magyarok számára nem elvetendő élmény. Főleg, ha jóval alattunk szitakötőzik el egy aprócska sportrepülőgép. Bécs. A kapcinusok kriptájában az elmúlás szaga lengi körül a látogatót és egy egész Európát évszázadokon át nyomasztó uralkodócsalád jelem téktelensége. Mária Terézia óriási koporsója otromba, a mi 48-unkat eltipró, a fiatal tömeggyilkosból később „bölcs öreg királlyá” festett I. Ferenc Józsefé a magyar látogatóban semmilyen ke- gyeletes érzést nem ébreszt. Az elébe helyezett zsámolyon múmiaarcú, fekete ruhás hölgy térdepel és valószínűleg dr. Otto von Habsburg trónra léptéért imádkozik. A kijárattal szemben egy kézikocsis utcai árusnál kitűnő, jégbe hűtött kakaót lehet kapni. Berlin. A Brandenburgi kapu poroszos önteltséget sugároz. A Pergamon-múzeum csodálatos görög oltárának lépcsőit vagy óriásokra méretezték, vagy már fokaival is az istenek iránti alázatra akarták késztetni a hívőket. Egy sok ezer éves. valamelyik mezopotámiai kultúrából származó, férfi szoborfej arcán mosoly. Négy-öt perc odafigyelés árán rájövünk, hogy a mosoly egyszerre szomorkás és gúnyos. A fej alkotója nagy művész volt. Zürich: Az ÉTH, az Eidgenössische Technische Hochschule, vagyis a műegyetem. Rembrandt rézkarcainak legnagyobb gyűjteményét őrzik abban az épületben, amelyik már legalább ötvenéves, mégis modern. Luzern. A furcsán megtörő vonalú híd. Teteje is van. Az ember megáll, lenéz a vízre és nem kell álmodozónak lennie ahhoz, hogy várja: — rákopog vállára egy középkori kalmár és portékáját kínálja. y Párizs. Mona Lisa betonfal és golyóálló üveg mögül mosolyog eljövendő támadóira. Két emelettel alább pedig ott ül egyik legkedvesebb szobrom, az egyiptomi írnok. ölében írótábla, kezében nád- toll, arcán szolgálatkész mosoly. Bértollnok volt, ezt a mosoly is elárulja: — nem az első a szakmában. Montpellier. A rómaiak vízvezetékének lenyűgöző ívei. Az időtlenségnek szántán egymáshoz illesztett kövek, melyeket az idő aligha rombolt volna le, ha az ember meg nem teszi. Az egyik pillér tövében leeresztett ab- lakú, modern lakókocsi. Az ablakban egy tüneményesen szőke, ritka csinos nő pornográf folyóiratokat árul. Háta mögött a gáztűzhelynél két kislány ebédel, sejthető- leg a gyerekei. München. A régi képtárat egy hét alatt se lehetne a szem elfáradásának veszélye nélkül végignézni, olyan nagy. Az előcsarnokban szinte tökéletes reprodukciók és művészeti albumok tömegét árulják. Magyar turistáknak (akárcsak Párizsban, a Louvreban) megfizethetetlen áron. Ulm. A pazarul restaurált régi városháza falán szép színekben pompázó történelemhamisítás. Nagy Károly oldalán hűbérese, a magyar király. Nagy Károly uralkodása idején a magyarok elődei az őshazában alighanem még mérlegelni se kezdték, hogy elkövessék-e a honfoglalás bonyolult következményekkel járó lépését. — Európa legmagasabb tornyú templomába, a Münsterbe az istentiszteleti időn kívül belépőt kell fizetni. — A Forelle (Pisztráng) vendéglőben katonás kinézésű urak söröznek. Hármójuk gomblyukában a vaskereszt kicsinyített mása. Délután bajtársi találkozó lesz... Gdynia. A második világháborút végigverekedett és múzeummá berendezett „Burza” rombolón fehér festés jelzi az egyik német bombatalálat helyét. A bomba lenn robbant a legénységi szálláson. Alacsony mennyezetű, szűk hely, senki nem maradhatott életben. — A tengerészotthonban ketten vagyunk magyarok. Szökevényekként kell kilopakodni az étteremből, hogy néhány lengyel haditengerész pusztán e tény öröméért rumba ne fojtson bennünket. Gdansk. A tégla-gótika pompája. A Mária-templom, melyben a város számlálha- tatlan ostromainak egyikében részt vett Balassi Bálint is járhatott. Kísérőnk . pompás helyneveket fordít: Börtönkapu, Tehén-kapu, Horgonykovácsok bástyája, Tejessaj- tár-bástya. (Utólag feltámadó gondolat: milyen meggondolásból tűnhettek el Szek- szárdról az olyan ízes és eredeti helynevek, mint a „Pándzsó”, vagy akár a „Baka-város”?) Krakkó. Curzio Malaparte- nak igaza volt, amikor páratlan gyöngyszemnek minősítette a Wawel belső udvarát. A székesegyház kriptájában számlálhatatlan koporsó és szarkofág. Fenn az oldalhajóban Hedvig magyar királylány sírján rengeteg virág. — A Mária-templom faragott oltára előtt turistasereg. Ha egyházi kézben vannak is, az ilyesfajta templomok sokkal inkább idegenforgalmi nevezetességként szolgálnak (és hoznak pénz), semmint áhítatoskodásra alkalmasak. Temesvár. Egy forgalmas utcasarkon négy kőoszlopon álló szerény kupola. Ezen a helyen halt szörnyű halált Dózsa György. * Magyar várost természetesen sokkal többet lehetne sorolni, de minek? Hiszen általános az önáltatás, hogy ismerjük hazánkat... ORDASIVÄN
