Tolna Megyei Népújság, 1978. április (28. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-08 / 82. szám

A "tIéPÚJSÁG 1978. április 8. CSALÁD-OTTHON Tudjuk, hogy — bár a ká­véfogyasztás évszázadok óta fokozatosan nő — ez a ma már közkedvelt élvezeti szer mégis csak az utóbbi 20—25 évben „futott be” igazán, ek­kor vált mindannyiunk ita­lává. Hazánkban a kávéfogyasz­tás majdnem általános tár­sadalmi szokás. Reggel, éb­redés után az első dolgunk, hogy bekapcsoljuk a kávé­főzőt. Sokan éhgyomorra isz- szák ezt a sajátos aromájú, finom italt és nemegyszer a reggelit is helyettesítik vele. A legtöbb munkahelyen a délelőtti és a délutáni kávé­zás olyan szertartás, amelybe udvariatlanságnak számít nem bekapcsolódni. Ezen­kívül bárhova megyünk tár­gyalásra, megbeszélésre, érte­kezletre, szinte természetes, hogy ott kávéval kínálnak. Isszuk hazafelé az eszpresszó­ban, vendégségben, színházi előadás szünetében vagy ott­hon, vendégek fogadásakor és este a tv előtt, családi körben. Társadalmi, hivatali és magánemberi kapcsola­tainkat el sem tudjuk már képzelni nélküle. A kávéfogyasztásban mi, magyarok, világviszonylatban is az élenjárók közé tarto­zunk. Akik rendszeresen jár­nak külföldre, láthatják, hogy számos országban továbbra is megmaradtak a régi repre­zentációs szokások vagy újra felelevenítették ezeket. En­nek megfelelően teával, üdítő itallal, különböző koktélokkal kínálják a vendégeket. A magyarokról azonban minde­nütt tudják, hogy őket feltét­lenül feketekávéval illik fo­gadni. józan mértekkel A rendszeres koffein­fogyasztásnak az emberi szer­vezetre gyakorolt hatását már legalább 20 éve sziszte­matikusan vizsgálják az or­vosok. Tudjuk, hogy a kávé megszünteti a fáradtságot, élénkíti az idegrendszert, se­gíti a szellemi tevékenységet. Az is bizonyított azonban, hogy ez a hatás nem a rege­nerálódás elősegítésén, ha­nem a szervezet tartalék energiáinak mozgósításán alapszik. A pihenést tehát nem lehet kávéval helyettesí­teni, mert előbb-utóbb az erőtartalékok elfogynak, ami teljes fizikai és szellemi ki­merülést eredményezhet. Az is érthető, hogy a túl nagy mennyiségű koffein idegrend­szeri hatása már egyáltalán nem kedvező. Ilyenkor ugyanis nem élénkséget, és frisseséget érez az ember, ha­nem nyugtalanságot, feszült­séget, szorongást, remegést. A józan mértékkel fogyasz­tott kávé erőteljesebbé teszi a szívműködést, javítja a vérkeringést. Túlzott mennyi­ség azonban már erős, sza­pora szívdobogásérzést, szív­szúrást okozhat. A táplálko­zási ritmusba helyesen be­iktatott fekete az emésztő­rendszer működését előnyö­sen befolyásolja, a mértékte- lenségnek viszont gyomor­fájás lehet a következménye. Az itt ismertetett panaszok, illetve tünetek bármelyike kellemetlen. Bizonyos helyze­tekben azonban — pl. gép- járművezetőknél, egyes gépek kezelőinél, magasban dolgo­zóknál, stb. — akár veszélye­sek is lehetnek, mert elvon­ják a figyelmet, lehetetlenné teszik a kellő koncentrálást. CIVILIZÁCIÓS ÁRTALOM Napi 1—2 csésze kávé biz­tosan nem ártalmas, hacsak az orvos, valamilyen beteg­ség miatt meg nem tiltja. A túlzott kávéfogyasztás azon­ban részét képezi a zaklatott, egészségtelen életmódnak. Társul a mozgáshiánnyal, a dohányzással, valamint egyes gyógyszerek — elsősorban nyugtatok, és fejfájáscsilla­pítók — mértéktelen szedésé­vel. Reggel egy csésze kávé elfogyasztása és egy-két ci­garetta elszívása után kocsi­ba ülünk. Átvergődve a „for­galmi dugókon”, megérke­zünk munkahelyünkre, s ott ismét feketét iszunk. A dél­előtt folyamán aztán rend­szerint megfájdul a fejünk, szúrni kezd a szívünk. Be­vesszük hát a nyugtatót és a csillapítókat. Ebédig még el­szívunk néhány szál cigaret­tát, majd utána ismét kávé következik. Munka után ko­csival haza... újabb idegeske­dés, nyugtató, cigaretták, esti kávé, stb. Éjszaka persze — altató ellenére is — nyugta­lanul alszunk, majd követke­zik a fáradt ébredés, kávé, cigaretta... és folytatódik ugyanígy. A helytelen, egész­ségtelen életmód a felelős az ún. civilizációs ártalmak gya­koribbá válásáért, s ebben — ha nem is közvetlenül —. de azért a mértéktelen kávé­fogyasztásnak is szerepe van. Mindezek a kérdések évek óta foglalkoztatják az orvo­sokat. A túlzott kávédivattal kapcsolatos aggályaiknak áz egészségügyi szakemberek itt- ott hangot is adtak. Érdekes módon azonban, egy gazda­sági probléma, a kávé világ­piaci árának ingadozása volt, amely a mértéktelen kávé­fogyasztás elleni egészségügyi propagandát világszerte fel­lendítette. A kávéültetvényeket ért természeti csapásokról, az ezt követő áremelkedésről, valamint a kávétermelő és a -fogyasztó országok közötti bizonyos érdekellentétről so­kat hallottunk az utóbbi idő­ben. Most lassan már meg­szűnik a vihar a nemzetközi kávétőzsdén, az ár világszer­te ismét csökkenőben van. A túlzott kávéfogyasztás ártal­mainak kérdése azonban bi­zonyára továbbra is napiren­den marad. Vendégünk volt: Szirtes Ádám „Mintha Haza főnnek...” A közelmúltban két alka­lommal látogatott megyénk­be Szirtes Ádám, hogy a filmnapok falun pincehelyi és teveli fórumain találkoz­zék a közönséggel. Mindkét helyen jó ismerősként, sőt, barátként fogadták Hogy miért? Ezt László Péter, az MSZMP bonyhádi Járási Bi­zottságának titkára fogal­mazta meg Tevelen, a be­mutatkozáskor: — Olyan furcsa érzés ke­rített hatalmába... A közön­séggel együtt úgy érzem, mintha Szirtes Ádámot na­gyon régen ismerném. Kö­zel áll hozzám, illetve hoz­zánk... Úgy tudunk beszél­getni a bemutatkozás után máris, mintha pajtások let­tünk volna, mintha egy teg­napelőtti eszmecserét foly­tatnánk. A találkozók légköre, fesz­telen beszélgetései valóban ezt bizonyították. „Szirtes meglehetősen zárkózott em­ber” — mondják barátai, s mégis csodálatos könnyed­séggel nyílik meg a közön­ség előtt. De fordítva is igaz. A közönség kertelés, minden zavar nélkül beszél hozzá, úgy, mintha fehér asztal mel­lett ülnének a művésszel. — Boldogan veszek részt ezeken a találkozókon. Én is azt az életet élem, amit bár­ki más. Csakhogy a mi mun­kánk sajnos olyan, hogy ke­veset lehetünk vidéken, és kevés időt tölthetünk ked­vünk szerint Ezért jelente­nek nekem mérhetetlen örö­möt a vidéki meghívások, amikor az „enyéimmel” válthatok szót. Ezek a talál­kozók nem az én hiúságom vásárai. Egyáltalán nem! Úgy érzem, hogy egyformán jelentenek élményt, örömöt a közönségnek és nekem. — Makk Károly mondta: „már a Talpalatnyi föld for­gatási idején éreztem, hogy Szirtes Adám személyében megjelent a filmvásznon a magyar színésznek az a tí­pusa, amely be tudja tölteni a nagy érzelmi tartalékokkal rendelkező, igazságra fogé­kony falusi hősök szerepét.” Nyilvánvaló, hogy ezek a szerepek állnak legközelebb önhöz. — Természetesen. Olyan­kor úgy érzem, nem is ala­kítok, csupán alkalmazko­dom a megformálandó figu­rához és magamat, csakis magamat adom. Persze, hoz­zá kell tenni, hogy minden szerepemet nagyon szeretem. Sőt, az egészen kicsi szere­pekben, feladatokban is mindig azt keresem, hogy mit ragadhatok meg ben­nük, hogy minél többet ad­hassak a közönségnek. — A művész-közönség ta­lálkozók rendszeresen kitér­nek a Talpalatnyi földre. Miért? — Mert azt a filmet az igazság szülte. Ezért oly harmatos, tiszta, üde és szép. A „talpalatnyit” nem lehet überelni. Azt hiszem, ezért van az, hogy immár har­minc esztendő óta kapok meleget, szeretetet a közön­ségtől ezért a filmért, a ben­ne megformált Góz Jóska alakításáért. Ez a film a filmtörténetnek, de a fel­szabadult embernek is sokat jelent. — Szívesen jön Tolna me­gyébe? — Már hogyne jönnék szí­vesen. Gyakran jövök, s nem túlzók, mikor azt mon­dom — mert úgy érzem —, hogy ide úgy jövök, mintha haza jönnék. Szívből szere­tem ezt a megyét. Nagyon sok barátom van itt. Ezért örömmel és hálásan köszön­tőm a Tolna megyei Népúj­ság olvasótáborát. — Egy utolsó kérdést en­gedjen meg. Elégedett? — Annak ellenére, hogy az lehetnék, nem vagyok az. A csúcsra szeretnék felérni, dehát oda senki nem ér el. S ez így van jól. Legalább van, ami éltet, van miért küzdeni... V. HORVATH MÄRIA Farmerkabát térdnadrággal Huszonéveseknek ajánlja a tervező ezt az összeállítást. A farmerkabát helyettesíti a ballonkabátot, csak divato­sabb. Alatta ugyanabból az anyagból készült térdnadrá­got visel a maneken, amit nemcsak csizmával lehet hor­dani, színes térdzoknival és saruval is csinos. Fotó: kz Magyar konyha Hz álmok világában és a valóságban Ismét sikerült családom előtt igazolni, hogy könnyel­mű vagyok. Huszonhat fo­rintot adtam egyetlen újsá­gért, azaz pontosabban ma. gazinért, és még most se bántam meg. A „Magyar Konyha” II. évfolyamának 1. száma kitűnő. Kiállítása és tartalma egyaránt az. Olvas­hattam benne az iskolások ebédjéről, aztán meghallgat­hattam fiam napi jelentését iskolai étkezéséről. A ket­tő, fogalmazzunk így, nem volt szinkronban egymással. Értesülhettem az esztétikus étkezés alapszabályairól és napközben szinte bárhol ta­pasztalhattam az ellenkező­jét. Gyönyörű színes fény­képekkel ékes salátaparádét láthattam. Körülbelül tíz­szeresét annak, mint amilye­nek a közepesnél vastagabb pénztárcámhoz méretezett tömegtáplálási helyeken (értsd: akár I. osztályú ét­termekben is) hozzáférhetők. A fondue örömeinél már csak bosszankodtam, ugyan­így az olasz konyha titkainál, a „Gyógyító szakácsokénál nem kevésbé. A francia Michelin-cég csillag beosztá- sos katalógusánál, melyből a kikerülés éttermeket ké­pes buktatni, pedig elfutott a tartármártás színű irigy­ség. Végérvényesen megfo­galmazódott bennem a kér­dés: olvassák-e a Magyar Konyhát a belhoni vendég­látóipar minden tiszteletet megérdemlő képviselői? És ha olvassák, miért nem al­kalmaznak belőle legalább számonként négy receptet? Nemcsak a szakácsversenye­ken, hanem a legközönsége­sebb hétköznapok során is? (Ordas) Áruvizsgálat A nappali Az arc és az arcbőr — a nők fegyvertárának talán legvonzóbb elemei. Az arc­bőrt azonban semmi sem vé­di az időjárás viszontagsá­gaitól, a széltől vagy éppen a hidegtől. Nem bújtathatják kesztyűbe, mint kezüket, nem burkolhatják sálba, mint nyakukat — az arcbői védel­me tehát egyenlő az arcbőr ápolásával. Mindezt ma már nemcsak a kozmetika szakemberei és a kozmetikumok megszállot- jai állítják; hasznosságukat a nők nagy többsége is felis­merte. Az illatszerboltok gondolá­in sokféle arckérm között le­het válogatni; s az eligazo­dás nem is olyan könnyű. A választást bizonyára meg­könnyíti a Nagyító februári számában megjelent teszt, amelyben a különféle nap­pali arckrémek minőségét vizsgálták, s hasonlították össze — szakemberek bevo­násával. A jó minőségű arckrém a bőr zsír- és vízveszteségét át­menetileg pótolja; a bőrt pu­ha tapintásúvá, rugalmassá teszi. A legnagyobb figye­lemmel tehát ezt a tulajdon­ságot kellett vizsgálni. De csaknem ennyire fontos zsíranyagainak minősége, il­letve a különleges adalék­anyagok jelenléte. A legfon­tosabbak ez utóbbiak közül a hidratáló hatású anyagok, amelyek megakadályozzák, legalábbis csökkentik a bőr kiszáradását. A hidratáló adalék jelenléte egyébként az árcédulán is érzékelhető: ezek majd kétszer annyiba kerülnek, mint a csak virág­port, vagy uborkalét, növényi kivonatot vagy gyümölcslét tartalmazó arckrémek. Lássuk tehát, milyen a nappali arckrémek minősé­ge? Az érzékeny bőrűeknek ajánlót Fabulon hidratáló arckrémek krém nemcsak összességében, de résztulajdonságait tekint­ve is „kiváló”. Egyedül a csomagolást nem tartják iga­zán célszerűnek. A jugoszláv Tokaion krém ugyan valami­vel drágább, s a bőr felületét kissé szárítja, szárazzá teszi, ezzel együtt is említést érde­mel: minősége kiváló. A KHV terméke az Exotic hidratáló krém. Elnevezése enyhén szólva félrevezető, hiszen éppenséggel nem tartalmaz hidratáló hatású adalékanyagot. Igaz viszont, hogy sajátos zsíranyag össze­tételénél fogva hatása azo­nos a hidratáló tartalmú krémekkel. Ami ugyancsak mellette szól: a „kiválók” közt ennek ára a „legkivá­lóbb”, tehát a legolcsóbb. A több mint kétszer ennyibe kerülő Vitamol zárja a ki­válóak sorát, a szakemberek csupán az illatával nem tud­tak mebékülni. A középmezőnybe tartoz­nak, „jó” minőségűek: a két­féle Gerovital (száraz, illetve zsíros és normál bőrre); a száraz bőrre ajánlott, hidra­táló hatású Fabulon (éppen zsíranyagának minősége mi­att) ; az Opera Luxus Ubor­kakrém; a szíros bőrre aján­lott és hidratáló anyagot nem “tartalmazó Fabulon és a bolgár Beauty Tomato Cream (ez utóbbinak bőrre gyako­rolt hatása csak „még meg­felelő”). A minőségi rangsort a La­dy Camea háromféle kivitele zárja. Bőrre gyakorolt hatá­suk mellet illatuk is csak „még megfelelő” — így hiá­ba jó minőségűek a zsír- és az adalékanyagok, összessé­gében ezek csak „közepes” termékek a Nagyító értéke­lése szerint. Az árakról, csupán példa­szerűen: az „érzékeny” (hid­ratáló hatású) Fabulon ára 50 g-os tubusban 44,— Ft; az Exoticé 32 g-os tubusban 10,40 Ft. (Szűcs) És ami alatta van A kabát...

Next

/
Oldalképek
Tartalom