Tolna Megyei Népújság, 1978. április (28. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-13 / 86. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVIII. évfolyam, 86. szám ÁRA: 0,80 Ft 1978. április 19., csütörtök Mai számunkból GYOMMENTESlTÉSI PROGRAM TOLNA MEGYÉBEN (3. old.) EZÉRT A PÉNZÉRT? (3. old.) KULTURÁLIS KALEIDOSZKÓP (4. old.) KONGRESSZUSRA KÉSZÜL A KOMSZOMOL (5. old.) FINN VITORLÁZÓGÉP ÖCSÉNYBEN (6. old.) Vetélkedők ürügyén A GARAY GIMNÁZIUM tanulói, akik a Ki tud többet a Szovjetunióról? versenyben vettek részt, nagyon szépen fogalmazták meg, mennyi mindent tanultak, mennyiféle emberi hasznuk származott a felkészülésből, de ugyanők maradtak le azért az országos elődöntőről, mert egy centivel tévesztették el az első szputnyik átmérőjét. Hogy miért érdemes erre, immár harmadszor is visszatérni? Azért, mert a versenyek, vetélkedők ezernyi eredménye és haszna mellett annak árnyoldalait is jelzi. Az iskolákban immár és végre az oktatás, mint a nevelés eszköze szerepel, az oktatás maga is elavult kifejezéssé válik, mert a cél nem az ismeretanyag megtanítása, hanem a gondolkodás fejlesztése, elsősorban olyan módon, hogy a fiatalok tanulni tanuljanak meg és ennek segítségével, gondolkodva az összefüggéseket fedezzék fel. Nemcsak a tananyagban. Ennek teljesen ellentmondani látszott az említett vetélkedő. Nem volt benne egyetlen önálló gondolkodásra késztető kérdés sem. És ismét nem kellett „vizsgázniuk” a gyerekeknek beszédkészségből sem, mert az asszociációs játékban is csak adatok összefüggése volt a feladat, nem gondolkodni kellett, hanem tudni, hogy a sportoló, vagy balett-táncosnő hányban kapott kitüntetést. Más vetélkedőkön ezer ötlettel lehet találkozni. Mindig sikeres az a vetélkedő és értelme van, ha gyakorlati feladatokat is meg kell oldani. Ezért jók az általános iskolások egészségügyi versenyei. A felkészülés során tíz év körüli gyerekek tanulják meg, mit kell tenni, ha valaki balesetet szenved. Nem rémülnek meg még a szerencsére ritka ütőeres vérzéstől sem, mert tudnak szorítókötést alkalmazni. De láttunk már vetélkedőn ismert személyiségek nevéből barkochba-játékot, és szerepjátékot is, érthetőbb nevén képzelt riportot, amelyben nemcsak egy- egy tárgyról való tényismeret szerepel, de beleélőképesség, fantázia, beszédkészség, helyzetfelismerés, és még sok minden szükséges hozzá. Nem utolsó szempont az sem, hogy a játék játék marad, vidám és színes, nem lesz belőle vizsga. MINDEZEK MIATT érthetetlen, hogy a holtversenyt miért egyre jelentéktelenebb adatok kérdésével kellett eldönteni az említett vetélkedőn. Sokkal inkább kézenfekvő lett volna, ha a témánál maradunk, hogy a szputnyik fellövésének jelentőségéről faggatják a diákokat. Nem így történt és sok más vetélkedőre készülők is tudják, hogy az adatokat be kell vágni, mert azt fogják kérdezni. Éppen ezért megtörtént már felnőttvetélkedőn, hogy azért tört ki a botrány, mert nem azt kérdezték, amit a versenyzők „megtanultak”. A pedagógusok egy része nem szereti a versenyeket, mert nevelési hatása is gyakorta vitatható. Elég csak arra utalni, hogy a valóságos teljesítmény nem mindig produkció is egyben. A versenyek pedig produkciót követelnek — ráadásul a fentiek szerint jelentéktelen dolgokban. Nem jó az sem, mondják — teljes joggal —, ha a mindenáron való sikerre nevelik a gyerekeket. Újabb nevelési probléma, hogy aki jól felkészült, az vajon nem visszahúzódó alkat-e és akkor vagy kínzás neki a szereplés, vagy rávenni sincs szívük a pedagó- soknak és ezért nem jutnak elismeréshez. Tetézik a gondokat a szervezők vagy a pedagógusok részéről elkövetett hibák is. Megtörtént, hogy kisdobosseregszemlén a gyerekek azt hitték, lesz első, második és harmadik helyezett, vagyis minősítést vártak, ami kommentár nélkül elmaradt. Csak bemutató volt. A gyerekek csalódottan távoztak. Még ennél is nagyobb hiba, pedig megtörtént középiskolások és általános iskolás gyerekek előtt, hogy a pedagógus nem tud beletörődni a lemaradásba. A Ki tud többet a Szovjetunióról? középiskolai vetélkedőn az egyik tanár — nem Tolna megyei — valósággal hisztérikusan kérte számon a zsűritől, csapata lemaradását és még azt a kijelentést is megkockáztatta, hogy a győztesek — egyszerilen mindent tudtak — személyét eleve eldöntötték. Az általános iskolai tanárnő is elfogultságot reklamált, de a „gyerekei” úgy látszik tárgyilagosabbak lévén nála, azzal vigasztalták, hogy majd jövőre jobban felkészülnek. A végére marad az az eset, amelyet felelősségre vonás is követett, ha valóban úgy történt, ahogy mesélik. Gyorsan össze kellett hozni az iskolai kerékpár- versenyt. A gyerekek összegyűltek, majd az egyik pedagógus kijelentette, nyilván az azonos esélyek biztosítása címén, hogy csak az indulhat, akinek kempingbiciklije van, magyarán, akik úgy állnak anyagilag, hogy telik a majdnem háromezer forintos kerékpárra. IGAZ VAGY NEM IGAZ, mindegy, ezt is egy versenyről mesélték, tehát valami zűr van a versenyek, vetélkedők körül. Még az is kérdés, szükség van-e eny- nyire. Meg kellene gondolni, milyen versenyt, kinek, miért és hogyan rendezünk. IHÁROSI IBOLYA A megyei tanács vb tárgyalta Gyermek-és ifjúságvédelem A faddi nevelőotthon A Tolna m megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnap délelőtt megtartott ülésén foglalkozott a nagydorogi Nagyközségi Közös Tanács elmúlt két évi tevékenységének értékelésével és megtárgyalta a megye mező- gazdasági és élelmiszeripari termelésének 1977. évi tapasztalatait, továbbá azt, hogy termelőszövetkezeteink miként készültek fel az 1978. évi gazdálkodásra. A testület ezt követően olyan közérdekű téma elemzésével foglalkozott — amiről, mint ezt a végrehajtó bizottság egyik tagja meg is fogalmazta — soha sem lehet szenvedély nélkül beszélni. Balogh Lajos igazgató számolt be a Tolna megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet munkájáról. Szűkebb hazánkban ennek az intézménynek a feladata az állami gondozásra szoruló gyermekekkel való törődés. Az intézet tartalmi tevékenységét egy 1974-ben kelt OM-rendelet határozza meg, mely a gyámhatósági eljárásról szól. A GYIVI tehát, rendeltetésszerű működése során a rászoruló kiskorúakról való állami gondoskodás feladatát látja el. Tennivalója a kiskorúak intézeti elhelyezése, megelőzési célzattal rendszeres nevelési segélyezése, továbbá a megelőző és utógondozó tevékenység. Mint azt számosán tudják, a GYIVI 1962-től Gyönkön, majd 1974. augusztus 15-től Szekszárdon működik a csecsemőotthon tőszomszédságában. Az intézmény korszerű, új épületben kapott helyet. Benne 50 gyermek átmeneti elhelyezése biztosítható. Ezeknek a gyermekeknek a neveléséhez, gondozásához rendelkezésre állnak a tárgyi feltételek. A személyi feltételek javulása viszont alig valamivel több, mint hat hónappal ezelőtt kezdődött el, amikor is változás állott be az intézmény vezetésében. A feladatok ellátását a területen dolgozó 6 nevelőszülői felügyelő és 6 hivatásos pártfogó segíti. Gondot jelent azonban a pedagógus képesítésű gyermekfelügyelők alkalmazása a pedagógusellátottság helyzetével összefüggésben. Tolna megyében az elmúlt év során 1183 gyermek részesült állami gondoskodásban. Ebből állami gondozott vo> 1017, rendszeres nevelési segélyben részesült 153. Családjának szociális helyzete miatt 13 gyermek átmeneti elhelyezése is szükségessé vált, de nem állami gondozottként. A GYIVI az állami gondozásba vétel után a kiskorúakat átlagosan 2—3 hétig tartja intézetben, majd pedagógiai, pszichológiai vizsgálatok alapján gondoskodik a gyerekek elhelyezéséről, gondozásáról. Innen az állami gondozottaknak 76 százaléka kerül nevelőotthonba. Megoldhatatlan a kisegítő iskolai, gyógypedagógiai nevelésre szoruló gyerekek évközi elhelyezése, lévén a gyógyítva nevelés intézményi háttere országosan is megyei vonatkozásban is szűkös a szükségletekhez képest. Nagy segítséget jelent viszont az, hogy a megyében két ROBUR autóbusz (Szekszárd és Dombóvár környékén üzemeltetik) beszállítja a kisegítő iskolákba a tanulókat. Ugyanakkor a 16 éven aluli, illetve a gyógypedagógiai foglalkoztató intézetben (Zomba-Pa- radicsompusztán) 14—16 éves korban végzett, vagy más megyékből visszautalt 14 éven felüliek foglalkoztató intézeti elhelyezése szegényes, mivel ez a probléma a Szociális Intézetek Központján keresztül is csak igen korlátozott számban oldható meg. Magyarul: több hely kellene, mint amennyi van. Az állami gondozott gyermekek 24 százalékát nevelőszülőknél helyezi-el az intézet. Tavaly 173 nevelőszülőnél 244 gondozottat láttak el. Az ő sorsuk az elmúlt évek alatt kedvezően alakult. Az örökbefogadásra jelentkezők száma évek óta magasabb az örökbe adható gyerekek számánál. (Folytatás a 2. oldalon.) Magyar-ghanai tárgyalások Roger Joseph Felli ezredes, a Ghánái Köztársaság Budapesten tartózkodó külügyminisztere szerdán a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. Az ünnepélyes tiszteletadáson jelen volt Garai Róbert külügyminiszter-helyettes, Farkas Mihály vezérőrnagy, a budapesti helyőrség parancsnoka. Ott volt Alex Arthur Crabbe, a Ghánái Köztársaság Budapestre is akkreditált nagykövete. A koszorúzást követően a külügyminisztériumban megkezdődtek a magyar— ghanai külügyminiszteri tárgyalások Púja Frigyes és Roger Joseph Felli között. A tárgyalásokon áttekintették a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, valamint a két ország együttműködését, a kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségeit. Roger Joseph Felli és kísérete délután Budapest nevezetességeivel ismerkedett. A vendégek sétát tettek a Halászbástyán, majd megtekintették a Mátyás templomot. A program a több mint tízezer lakásos kelenföldi lakótelepen fejeződött be, ahol idén és a következő években a városközpont teljes kiépítése a feladat. Magyar felszólalás Az ENSZ európai gazdasági bizottságának kedden Genfben megnyílt 33 ülésszaka szerdán az általános vitával folytatta munkáját. A vitában felszólalt dr. Szita János miniszterhelyettes, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bizottságának titkára, az ülésszakon részt vevő magyar kormányküldöttség vezetője. Műszaki kereskedelmi konferencia (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A Csavaripari Vállalat dombóvári gyárában műszaki kereskedelmi konferenciát tartottak. A konferencián különböző bútoripari vállalat képviselői jelentek meg. Tanai József, a vállalat műszaki igazgatója beszámolt a gyár fejlődéséről és fejlesztési programjáról A konferencia lehetőséget nyújtott arra, hogy a gyártók és felhasználók megismerjék egymás problémáit. A vállalati fejlesztési program kimondja, hogy a bútoripar és más felhasználók hazai gyártásból fedezzék kötőelem-felhasználásukat. A konferenciát minden résztvevő hasznosnak ítélte meg. A vendégek megtekintették a dombóvári gyárat, ahol működés közben láthatták a kötőelem-gyártó gépsorokat. VARGA ANDRÁS ABC-áruház a Mérey lakótelepen A hónap végén lesz Szekszárdon, a Mérey lakótelepen az épülő ABC-áruház műszaki át' adása. Ezzel hamarosan megoldódik a lakótelep élelmiszer-ellátása.
