Tolna Megyei Népújság, 1978. április (28. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-12 / 85. szám

1978. április 12. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Nyereségrészesedés L. A. bonyhádi olvasónk le­veléből idézünk: „...Több mint tíz évig tagja voltam a Bonyhádi Ruházati Szövetke­zetnek, ez idő alatt többször kaptam jutalmat, prémiumot, illetve kitüntetést. Az elmúlt év november elsejével mun­kaviszonyomat felmondtam, de november hetedike alkal­mával még ezer forint pénz­jutalmat és kitüntetést kap­tam. Kifizették a nyereség- részesedést, de én nem kap­tam. Kérdésem: jár-e részem­re nyereségrészesedés?” Az ipari szövetkezetekről szóló jogszabályok szerint: „A munkaügyi szabályzat a szö­vetkezetnek, valamint tagjai­nak és alkalmazottainak a munkavégzéssel kapcsolatos jogait és kötelezettségeit sza­bályozza: megállapítja ezen belül, különösen a szövetke­zetben érvényesülő munka­díjazási rendszernek, továbbá a díjazás formáinak és általá­nos feltételeinek részletes szabályait. A részesedési szabályzat a szocialista elosztás elvei sze­rint, a jogszabályok és a munkaügyi szabályzat rendel­kezéseinek megfelelően a ré­szesedési alap felosztásának szabályait állapítja meg; emellett a tagok anyagi érde­keltségével kapcsolatos egyéb kérdéseket is rendezhet. így meghatározza különösen ,,a) a tagokat és alkalma­zottakat a munka szerint megillető részesedés (nyere­ségrészesedés), valamint, b) a tagsági viszony tarta­mának figyelembevételével is járó osztalék arányát és mér­tékét, c) a részesedést növelő té­nyezőket, d) a nyereségrészesedés csökkentésének vagy az ab­ból való kizárásának részle­tes szabályait.” A Bonyhádi Ruházati Szö­vetkezet munkaügyi szabály­zatát, részesedési szabályza­tát nem ismerjük, nem is­merhetjük valamennyi szö­vetkezetnek ilyen belső sza­bályzatát, mint ahogyan nem ismerhetjük különböző válla­latok kollektív szerződéseit sem. Azt tehát, hogy önt megilleti-e az 1977. évi nye­reségrészesedés, ön tudja megállapítani annak a szö­vetkezetnek a belső szabály­zataiból, amely szövetkezet­nek tíz éven át tagja volt. (A szabályzatot betekintésre, minden bizonnyal rendelke­zésére bocsátják.) A fentebb említett körül­mények miatt nincs lehetősé­günk arra sem, hogy a Tolna megyei Népújságban tegyük közzé, kit illet meg nyereség- részesedés és milyen esetben lehet azt megvonni, hiszen ezt a különböző gazdálkodó szervek maguk határozzák meg, természetesen a szocia­lista elosztás elvei szerint. Autóbuszjárat visszaállítása Huszonötén írták alá azt a levelet, amit Bogyiszlórói kaptunk. Olvasóink arról pa­naszkodnak, hogy az 1977-es menetrend-változtatással a Tolna—Bogyiszló között köz­lekedő, 21 óra 5 perckor indu­ló autóbuszjáratot megszün­tette a Volán. Azt írják a le­vél írói, hogy Szekszárdról 20 óra 15 perckor indul egy busz Tolnáig, ott viszont ke­reken két órát kell várniuk a bogyiszlói csatlakozásig. Le­velüket továbbítottuk a 11. sz. Volán Vállalatnak, ahon­nan Piegl Ferenc az alábbia­kat válaszolta: „A 4906 sz. járati túravona­lon közlekedő 891 és 798 szá­mú autóbuszjáratokat kihasz­nálatlanság miatt 1977. au­gusztus 1-i hatállyal leállítot­tuk. A járat leállítását előírás szerinti időben és formában meghirdettük. A járat leállí­tását megelőzően két héten át utasszámlálást végeztünk. Az utasszámlálás 5—6 fő utas utazását rögzítette, ami a szakvonali előírás szerint a járat kihasználatlanságát je­lenti és tett intézkedésünket indokolja. A megszüntetett járat is­mételt beállítására a jövőben sincs reális igény, ezért a já­rat ismételt beállítása helyett a közlekedő járatok időbeli módosításával rendezzük a bogyiszlói utasok hazautazá­sát. Ez irányú intézkedésünk alapján a jelenleg Tolnáról 19.10-kor induló járatot az új menetrendben 20 órai indu­lási idővel közlekedtetjük.” Hiánycikk Kétyi László bátaszéki ol­vasónk azt írja, hogy „...Meg­kezdődik a motorosszezon és sajnos sehol sem kapok MZ- akkumulátort.” Levelét to­vábbítottuk a Tolna megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztályára, ahol Korsós Ist­ván osztályvezető a követke­ző választ adta: „A keresett MZ-akkumulá- tor valóban már hosszabb idő óta hiánycikk. A nevezett áru­cikk importból származik és a külföldi szállítópartner az 1977. évi megrendelést sem teljesítette. Sajnálattal kell közölni, hogy az 1978. évi megrendeléseket sem igazol­ták vissza, így egyelőre nem számolhatunk a hiány meg­szűnésével. A fenti típusú akkumulá­torok iránt megnőtt kereslet miatt a hazai típusú akku­mulátor is hiánycikké vált, ugyanis az ipari kapacitás nem tudja pótolni az import­kimaradást.” Műanyag benzineskanna Takács József Dombóvárról azt írja, hogy a dombóvári benzinkútnál műanyag kannába akart benzint töltet­ni, s nem szolgálták ki. Le­velét megküldtük a dombó­vári Városi Tanács Végrehaj­tó Bizottsága termelés-ellátás- felügyeleti osztályra, ahonnan Micheller József osztályveze­tő válaszolt: „Az ÁFOR Dél-dunántúli Központja (Kaposvár) 1977. november 8-án kelt körleve­lében — az új 9943—77 Ma­gyar Szabványra hivatkozva megtiltotta az í— II. tűzve­szélyességi fokozatba tartozó folyadékok (normál benzin, szuper és extra benzin, Arol— 2 T, petróleum) műanyag kannába történő kiszolgálá­sát. Mivel a gázolaj és a ház­tartási tüzelőolaj lobbanás­pontja a megadott érték fe­lett van, ezeket „tűzveszé­lyes” megfelelő felirattal el­látott műanyag edénybe ki kell szolgálni. A tiltó rendelkezés 1977. november 1-én lépett hatály­ba. Erről a lakosság sajtón keresztül értesülhetett.” T elefonszámunk: 129-01, 123-61. Ml VÁLASZOLUNK Dokumentumok, vallomások Gagarin diákélteiről Jflszabályiknl—röviden A munka díjazá­sának egyes kérdé­seiről szóló koráb­bi jogszabályt mó­dosítja a munka­ügyi miniszter 6/1978. (III. 18.) Mü. M. sz. rendelete, amely a szemé­lyi fizetések felső határát állapítja meg, és kimondja, hogy a személyi fizetésben részesített fizikai és nem fizikai dolgozók száma nem haladhatja meg a nem fi­zikai foglalkozású dolgo­zók előző év december 31-i munkajogi létszámának 10 százalékát. Az említett 10 százalékos korlátozást a rendelet kihirdetését — 1978. március 18-át — kö­vetően megállapított sze­mélyi fizetésekre kell al­kalmazni. A munkaközi szünet ki­adását és díjazását szabá­lyozza a kohó- és gépipari miniszter 2/1978. (III. 18.) KGM számú rendelete. „A munkaközi szünetet mun­kaidőn belül kell kiadni a nem fizikai foglalkozású dolgozóknak, kivéve a ter­melés közvetlen irányítá­sával, anyagi-műszaki ellá­tásával foglalkozókat” — mondja ki a jogszabály, és kimondja azt is, hogy a munkaközi szünet díjazá­sának egy órára járó ősz- szege nem lehet kevesebb 6,30 forintnál. A fenti két rendelet a Magyar Közlöny idei 18. számában jelent meg. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter és a munkaügyi miniszter együttes rendelete szerint a mezőgazdasági nagyüze­mek (állami gazdaságok, mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek, szakszövetkeze­tek és gazdasági társulá­sok) kukoricatermesztésben részt vevő dolgozóinak anyagi érdekeltségét növel­ni kell. Az idevonatkozó részletes szabályokat az ér­dekelt mezőgazdasági nagyüzemek közvetlenül kapják meg. A rendelet — amely a Magyar Közlöny f. évi 19. számában jelent meg — a kihirdetése nap­ján, 1978. március 24-én hatályba lépett. Az alkoholizmus elleni küzdelem eredményességé­nek fokozása tárgyában jelent meg felhívás a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Értesítő idei 5. szá­mában, amely felhívásból kiemeljük, hogy az alko­holfogyasztást kimutató szondák alkalmazását a na­gyobb ipari és mezőgazda- sági üzemekben fokozato­san be kell vezetni, illető­leg ki kell terjeszteni, az alkoholszondás vizsgálatok rendjét a vállalati munka- védelmi szabályzatban rög­zíteni kell. Ugyanitt közlemény jelent meg a munkavédel­mi szervezet kialakításával kapcsolatos feladatokról, utalva arra, hogy a mun­kavédelmi képzettséget a besorolásnál is figyelembe kell venni, s hogy a mun­kavédelmi vezető nem so­rolható egyéb osztályszer­vezetbe — áttételes szerve­zetbe —, hanem a vállalati vezetők közvetlen irányí­tása alá tartozik. Útmutató jelent meg az Egészségügyi Közlöny idei, 6. számában a csök­kent munkaképességű dol­gozók vállalati rehabilitá­ciójához, amely útmutató­ból — annak kihangsúlyo­zása mellett, hogy a válla­lati rehabilitációs tevé­kenységért az igazgató fe­lelős — csupán az alábbia­kat idézzük: „A kötelező­en létrehozott vállalati re­habilitációs bizottságok nem, vagy nem kielégítően működnek.” DR. DEÁK KONRÁD, a TIT városi-járási szervezetének elnöke Tiki évvelez első űrrepülés előtt A bajkonuri sztyeppén ott állunk, ahonnan 1961. április 12-én útnak in­dult az első szovjet űrhajó. Néhányan közülünk még jól emlékeznek erre a napra. Mások — a fiatalabbak — már történelemként idézik. A beszélgetés során merült fel a kérdés: az első űr­hajós útjáról a világ valamennyi újság­ja írt, de vajon korábban találkozhat­tunk-e Gagarin nevével a sajtóban? Erre a nem mindennapi emberre már jóval űrrepülése előtt fel kellett, hogy figyeljenek — érveltek a jelenlévők. * Jura 1949-ben érkezett Ljubercibe, a Moszkva környéki városba, ahol egy mezőgazdasági gépgyár mellett működő iparitanuló-intézetben tanult. A megyei ifjúsági lapban találhatók cikkek az üzemről és az iparitanuló-intézetről, ám Gagarinról egyetlen szó sem. A já­rási lapnál hasonló a helyzet. Egy helyi újságíró, Alekszandr Belov történész sietett segítségünkre. Átnéztük a mező- gazdasági gépgyár üzemi lapjának pél­dányait. A lap 1951. június 6-i számá­ban Marina Gurjeva, a munkásfiata­lok üzemi iskolájának igazgatója a vizsgákról ír: „A hetedik osztályban 32 tanuló vizsgázik. Algebra írásbeli fel­adatukat valamennyien sikeresen ol­dották meg. Korábban adta be munká­ját Csugunov, Csernozsukov, Gagarin, Zolotov, Nyepolszkaja... e tárgy­ból és geometriából jeles osztály­zatot kaptak.” Néhány számmal ké­sőbb, a június 30-i számban köz­lemény jelent meg: a hetedik osztályt kiválóan végzők között ismét szerepel Jurij Gagarin neve. Sikerült találkoznunk Marina Gurje- vával, az iskola volt igazgatójával: — Számos olyan tanítványom van, akire ma, 30 év elteltével is név szerint em­lékezem. Jurára különösen. Nem vélet­len, hogy kétszer is megemlítettem an­nak idején. Nagyszerűen tanult. Élénk, vékony fiú volt. Szeme határozottság­ról tanúskodott... 1951 nyarán, amikor ezek az anya­gok megjelentek, Jurij már elvégezte az iparitanuló-iskolát. A dokumentu­Ma, április 12-én, az űrhajózás nap­ján a kozmonautákat köszönti a világ. A képen az első űrhajós, Jurij Gaga­rin, aki 1961-ben ezen a napon indult el a világűrbe. (Képtávírónkon érkezett) mok azért értékesek, mert tíz évvel az emlékezetes űrutazás előtt először em­lítik a jövendő kozmonauta nevét. Éle­tének arról a szakaszáról tudósítanak, amelyről viszonylag keveset tudunk. A volt iparitanuló-iskola ma egykori tanítványának nevét viseli. Modern, jól felszerelt tanintézmény ez. Az is­kolában féltő gonddal őrzött múzeum idézi az egykori diák emlékét. A vá­rosban, az iskolába ma is élnek és dol­goznak olyan emberek, akik ismerték Gagarint. Prohorov, az üzem egykori tapasztalt munkása, Jura tanítómeste­re mondta el, hogy egyedül Gagarin kapta meg az iskola elvégzésekor a leg­magasabb minősítést. Mihail Aleksze- jev, az iskola egyik jelenlegi szakokta­tója pedig így emlékezett vissza: — Magunk is csodálkoztunk, hogyan van Jurának mindenre ideje. A tanu­lásra, sportra — hiszen kiváló sportoló volt —, a társadalmi munkára, hozzá még az esti iskolára... Azt mondogatta, hogy tovább akar tanulni, repülőmér­nök szeretne lenni. Én a motorosszak­kör vezetője voltam. Jurij természete­sen ebbe a munkába is bekapcsolódott. Itt tanult motorkerékpárt vezetni az is­kola melletti sportpályán, s egy alka­lommal — erre jól emlékszem — elT esett. A motorkerékpár fényszórója el­törött. Vigasztaltuk, ne vegye nagyon szívére a dolgot, kivel nem fordul elő ilyesmi! Jura azonban csak ennyit mondott. „Az én hibám volt, én felelek érte.” Barátjával, Tyimofej Csugunov- val elment vagont rakni, s a pénzen megvette az eltört fényszórót. Ivan Rovnov, az iskola tornatanára igen tehetségesnek tartotta az alacsony termetű, gyors mozgású, nagy teherbí­rású Jurijt. Gagarin nem egyszer nyert első díjat a sportversenyeken. Testne­velő tanára azon fáradozott, hogy a ki­váló sportolót a leningrádi testnevelési technikumba irányítsa. 1951-ben Gaga­rin a hetedik osztályt elvégezve öntödei szakmunkás-bizonyítvánnyal a zsebé­ben sikeres felvételit tett. Az utolsó pillanatban azonban meggondolta ma­gát. Azt mondta, hogy sportolni min^ denütt lehet. Elválaszthatatlan barátai­val és földijeivel, Csugunovval és Pe- tusovval a szaratovi ipari technikumba jelentkezett. És felvették őket... Négy évvel az üzemi újságban meg­jelent közlemény után a szaratovi if­júsági lap Gagarin első önálló repülé­séről tudósít. A Volga menti városban kezdődött Jurij csillagok felé vezető útja: repülőklub, repülőiskola, a légi­erőknél teljesített szolgálat és végül 1961. áprilisa, Bajkonur... ALEKSZANDR BONDAR A költészet napja alkalmából Gazdag könyvkínálat Ismét a könyvesboltokba került — a költészet napjá­ra — a Magvető Kiadó Szép versek ’77 című antológiája, amely a legújabb magyar lí­rából ad reprezentatív válo­gatást. Arany János: A nagy- idai cigányok című művét, az Akadémiai Kiadó gondo­zásában, hasonmás kiadás­ban jelentették meg. Ez a költő egyetlen olyan alkotá­sa, amelyet húsz tollrajzzal, sajátkezűleg illusztrált. A Szépirodalmi Kiadónál látott napvilágot Babits Mi­hály verseinek új kiadása, amely életműsorozatának el­ső kötete. A minden eddigi­nél teljesebb könyv 50 új, ez idáig kötetben kiadatlan alkotással bővült. Az 1905-től 1967-ig írott költői művek találhatók a Kassák Lajos összes versei című kétkötetes könyvben, amely a Magvető gondozásá­ban került az olvasókhoz. Az élő magyar költészet is számos kötettel szerepel az ünnepi listán. A Magvető Kiadónál jelent meg Bede Anna ötödik kötete ötven erdő címmel. A Pécsett élő Bertók Lászlónak az 1972- ben megjelent Fák felvonu­lása után Emlékek választá­sa címmel látott napvilágot második önálló verses köny­ve. Feleki László az értelemre kíván hatni Lobogóm Homé­rosz! című kötetének sorai­val. Az ember boldog és sza­bad lehet a teremtésben, mert megvalósíthatja önma­gát — rajzolódik ki az em­beri kiteljesedés és a hasz­nos cselekvés reményébe ve­tett hit Juhász Ferenc Sze­relmes hazatántorgás című kötetéből, amely a Szépiro­dalmi Kiadónál jelent meg. Üj verseihez csatolta Soós Zoltán, a már korábban meg­jelent, Gorombakovácsok cí­mű versciklusát. Takáts Gyula négy évtizedes lírai terméséből ad válogatást a Vulkánok, fügefák című mű. Alekszandr Biok versei a XX. századi orosz költészet egyik legnagyobb alakja szü­letésének 100. évfordulójára jelentek meg. A világiro­dalom egyik legközvetlenebb hangú lírikusának összes költeményeit, adja közre a Caius Valerius Catullus ver­sei című könyv. Hét évszázad spanyol ver­seiből készült gazdag válo­gatás Más fény nem kell ne­kem címmel. La Fontaine, a XVII. szá­zad nagy francia mesélőjé- nek most megjelent A tücsök és hangya című verses me­sekönyvét, Jean Effel színes illusztrációi díszítik. A legkisebbekhez, az 1—3 éves gyerekekhez szól a 159 költeményt tartalmazó, Hóc, hóc, katona című versantoló­gia. Az anyák napi műso­rokhoz is felhasználható a gyerekrajzokkal ilulsztrált, az anya és a család témájából összeállított Édesanyám, vi­rágosat álmodtam című an­tológia.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom