Tolna Megyei Népújság, 1978. április (28. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-09 / 83. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Mai számunkból A JÖVŐNEK, A VÁROSNAK — MAGUNKNAK (7. old.) A DUNAI ERŐMÜVEK ÉS A TERMÉSZETVÉDELEM (8. old.) A KUBAI MEZŐGAZDASÁG SIKEREI (8. old.) A KOOPERÁCIÓ ÉRTÉKE (9. old.) MY LAI-BAN ŰJRA MOSOLYOGNAK A GYEREKEK (9. old.) DUNATÁJ- KÖSZÖNTŐ (10. old.) XXVIII. évfolyam, 83. szám ÁRA: 1,— Ft 1978. április 9., vasárnap VASARELY HETVENÉVES (11. old.) „TANKOLÁS” KONNEKTORRÓL (12. old.) ÁLLATOK „INKOGNITÓBAN” (12. old.) AMATŐR KERTÉSZEK (3. old.) A SZABAD IDŐ ÉS TESTKULTÜRA (3. old.) SZALMAZABÁLÁS (4. old.) A földek védelme A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1977. évi 25. számú törvényerejű rendelete módo­sította a mezőgazdasági rendeltetésű földek védel­méről szóló 1961. évi VI. törvényt. Szükséges is volt ez, mert az utóbbi 15 évben országosan közel 400 ezer hektár területtel csökkent a termőföld. Ez a nagyarányú csökkenés nem indokolt. A különböző beruházások elhatározásakor nem érvényesültek a földvédelmi érdekek, többször kiváló minőségű termőföldeket vettek igénybe, esetenként nagyobb területeket a szükségesnél. Másrészt a mezőgazda- sági nagyüzemek sem úgy gazdálkodnak a tulaj­donukban, használatukban lévő földekkel, mint ahogyan azt a társadalom elvárja. A földnek, mint legfontosabb termelési eszköznek, olyan becsületet kell adni és kapni, hogy ténylegesen érvényesüljön a föld mint „nemzeti kincs”-elv. Az MSZMP KB legutóbbi ülésén és határoza­tában ez a fontos ügy így fogalmazódott meg, „a termőföld megóvása, ésszerű, az adottságokhoz igazodó hasznosítása kiemelkedő társadalmi érdek. Szigorítani kell a termőföldek, különösen a jó mi­nőségűek más célra történő igénybevételét.” Jogszabályi megfogalmazásban a mezőgazda- sági rendeltetésű föld a község, város, külterüle­tén, zártkertjében lévő szántó, rét, szőlő, kert, gyü­mölcsös, legelő és nádas művelési ágban nyilván­tartott föld, továbbá a művelés alól kivett, illető­leg művelésbe még be nem vont olyan föld, amely mezőgazdasági művelésre alkalmas, vagy arra gaz­daságosan alkalmassá tehető. Nem mezőgazdasági rendeltetésű a belterület, továbbá az egyéb terület. Éppen a termőföld vé­delme érdekében a külterületből, a belterülethez való becsatolásához szigorú előírásokat ír elő a jogszabály, a terület nagyságától függően a járási, megyei földhivatal, illetve a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium előzetes hozzájárulá­sa szükséges. Sőt, a belterületeket is felül kell vizs­gálni 1980-ig bezárólag, és azokat a mezőgazdasá­gi nagyüzemi műveléssel hasznosított földeket, amelyeknek a beruházás vagy más közérdekű cél­ra, felhasználásra a következő tervidőszak végéig nem kerül sor, a külterülethez kell csatolni. A művelési kötelezettség teljesítését ez évben is ellenőrizni kell. Az ellenőrzés, a tavaszi határ­szemle olyan időpontban történik, amikor még az elmulasztott időszerű mezőgazdasági munkák pó­tolhatók. Szükséges az ellenőrzés elvégzése minden területen, bizonyítja ezt az a tény, hogy 1977. év tavaszán 1967 hektár föld maradt műveletlen me­gyénkben — s a megtett intézkedések, a mezőgaz­dasági földek hasznosításba vételével — ősszel csak 386 hektár volt parlagon, műveletlen. Sok egyéni tulajdonban lévő földet, amelyeket nem műveltek meg, állami tulajdonba vették és hasz­nosításáról más úton-módon gondoskodtak. A par­lagföldek felszámolásában igen sokat tettek Pak­son, Dunaföldváron, Tolnán és más községekben a tanácsok, a mezőgazdasági üzemek vezetői. A pél­dák bizonyítják, hogy ha társadalmi összefogás van, akkor az eredmény nem marad el. A mező- gazdasági nagyüzemek általában komolyan veszik, hogy a mezőgazdasági rendeltetésű földek a célnak megfelelően hasznosuljanak. Ennek ellenére több helyen a földdel való pazarlás is tapasztalható. ^ Esetenként a földutak a táblák között a szük­ségesnek többszörös területét foglalják el; az el­hagyott tanyaépületek, már nem használt majo­rok környékének, termelésbe vonása késik; régen telepített, vad sarjból fejlődött facsoportok, egyes fák a táblákban, a táblaföldekben beékelődve aka­dályozzák a zavartalan művelést. Néhány község­ben a belterületi földeknél tapasztalható pazarlás. Tavasz van, a természet megújul, jó lenne, ha mindenki körülnézne portáján, földjén, azzal a céllal, hogy minden föld ténylegesen művelve le­gyen, a földeket rendeltetésüknek megfelelően használják. A tavaszi határszemlék a közeli na­pokban megkezdődnek. Akik a földjük megműve­léséről nem gondoskodnak, — a törvényben adott jogok alapján nem mentesülhetnek a felelősségre vonás alól. A 14. HÉT ESEMÉNYE, KÉRDÉSE, TÖRTÉNETE (6. old.) FÜRGÉD ÜTRA VÁR (7. old.) JÖTT AZ IMPORT — TÖBB LETT A TEJ (4. old.) VADÁSZATI MÉRLEG (5. old.) Prága, április 11-23 Szakszervezeti világkongresszus A Prágában április 16-tól 23-ig tartandó IX. szakszer­vezeti világkongresszus kö­zeledtével a vendéglátó or­szág szakszervezeti mozgal­mának nemzetközi kapcsola­tairól és házigazdái szerepé­ről sajtónyilatkozatot adott Viliám Kozik, a Csehszlovák Szakszervezetek Központi Tanácsának titkára. Nyilatkozatában méltatta annak jelentőségét, hogy a világ szakszervezeteinek ez a jelentős találkozója — ez­úttal először — csehszlovák földön jön létre. A helyszín kiválasztásában tükröződik annak a széles körű nemzet­közi együttműködésnek elis­merése is, amelyet a cseh­szlovák szakszervezetek fej­tenek ki. Jelenleg már több mint 100 külföldi szakszer­vezeti tömörüléssel tartanak fenn kapcsolatot. A legszoro­sabb együttműködésben ter­mészetesen a szocialista or­szágok testvér-intézményei­vel vannak. Ugyancsak rend­szeres és sokrétű az érintke­zés a szakszervezeti világszö­vetség, az SZVSZ többi tag­jával, amelyekkel közös osz­tály- és internacionalista ala­pon állnak. Fejlődő kötelé­kek fűzik azonban össze őket a különféle más nemzetközi szakszervezeti tömörülések­hez tartozó, vagy autonóm szakszervezeti szövetségek­kel is, közösen munkálkod­nak velük minden olyan mai kulcskérdés megoldásán, amelyekben társadalmi rend­szerüktől függetlenül minden ország dolgozói érdekeltek — mondotta Viliam Kozik. A csehszlovák szakszerve­zetek — folytatta — tevé­kenyen részt vesznek az SZVSZ munkájában is, segí­tik programcéljainak kialakí­tását és megvalósítását, be­kapcsolódnak szolidaritási akcióiba. Ilyen irányú elköte­lezettségüket csak növeli, hogy a világszervezet köz­pontjának székvárosaként éppen Prága ad otthont. A csehszlovák szakszerve­zeti vezető ezután a világ­kongresszus rendezési felada­tairól és bőséges kísérő prog- iTmjarol szólt. Mint rámuta­tott, a résztvevők várható A szekszárdi autóbusz bontóról szóló képriportunk az 5. oldalon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom