Tolna Megyei Népújság, 1978. április (28. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-07 / 81. szám

1978. április 7. Képújság 3 Még egyszer a cselekvési programról Húskombinát-építkezés Népújságban „A cse­K i lekvés programjai” í űmmel megjelent cikk- hez, melynek megálla­pításaival teljes mértékben egyetértek, csatlakozom. A cselekvési programok a paksi járásban is jó eszköz­nek bizonyultak a járás gaz­dasági egységeiben folyó fel­adatok szervezett végrehajtá­sához. A cselekvési progra­mok és megvalósulásuk szer­vezése, ellenőrzése a gazda­sági egységekben működő alapszervezeteink munkájá­nak középpontjában állt. Az 1977. évben tárgyalt napiren­dekből a községi, üzemi vb-k, pártvezetőségek esetében 35,6 százalékkal, alapszervezetek­nél 32 százalékkal részesed­tek a gazdaságpolitikai napi­rendek. A végzett munka eredmé­nyeként a járás 13 különbö­ző területhez tartozó üzemei 1,2 milliárd Ft-tal termeltek többet mint az 1976. évben, ezzel 114 százalékos növeke­dést biztosítva hozzájárultak a megyei, az országos célki­tűzések megvalósításához. A járás 17 tsz-e búzából 47,3 q ha, kukoricából 62 q/ha átlagtermést ért el, 5, illetve 36,5 százalékkal többet mint az előző évben. Jobbak az ál­lami gazdaság eredményei: búzából 51,3 q ha, kukoricá­ból 69,1 q/ha az átlagtermés. Ezek az eredmények jelzik a programok megalapozottsá­gát, emellett ezek fontosságát, sőt szükségességét a további feladatok megvalósításához. A konkrét eredményben tük­röződnek a járási pb cselek­vési programjának, az annak alapján végzett munkánk eredményei. A járási vb által tárgyalt napirendek 30 százaléka volt gazdaságpolitikai jellegű. Be­számoltattunk ennek kereté­ben ellenőrző jelleggel 5 párt- szervezetet, 6 gazdasági veze­tőt üzemi cselekvési prog­ramjuk végrehajtásáról. A jpb cselekvési programja az ellenőrzésen túl ugyanúgy, mint az alapszervezeteké, ha­táskörben megoldandó párt­feladatokat is tartalmazott. Ezek közül a legfontosabba­kat kiemelve: Az export növelése érdeké­ben végzett munkánk ered­ményeként a közbülső szer­vek, alapszervezetek kiemelt feladatnak tekintették a vál­lalati lehetőségek felhaszná­lását. Ezt jelzi, a termelés­ben részt vevő 5 üzem veze­tői 1977-ben nagyközségi vb- ülésen 4, pártvezetőségek előtt 7, taggyűlés előtt 6 eset­ben adtak számot terveikről, konkrét intézkedéseikről. A célkitűzések a szocialis­ta versenyben súlyuknak megfelelően szerepeltek. Eredményként: az export az összes termelésből 44 száza­lékkal részesedett. Ez azt je­lenti, hogy az előző évhez képest közel 100 millió Ft-tal többet küldtek exportra üze­meink. Cselekvési programunknak megfelelően megvizsgáltuk a járási átlag alatt termelő tsz-einkben folyó munkát. Az alapszervezetekkel való együttműködés, a gazdasági vezetők ösztönzése a jobbá­ra vezetési, szakmai hibák, a régihez való ragaszkodás fel­számolására, a kedvező járá­si tapasztalatok hasznosításá­ra, eredményt hozott. Pl.: bú­zából a gerjeni tsz 7 q-val, a kajdacsi 9,6 q-val, a német­kéri 8,3 q-val, a pusztahen- csei 8,2 q-val, a sárszentlő- rinci 5,2 q-val termelt többet 1977-ben mint 1976-ban. Az állattenyésztés és hoza­mainak növelése is fontos fel­adatként szerepelt progra­munkban. Az állatlétszám a tsz-ekben növekedett, bár ütemével nem vagyunk meg­elégedve. Az össz-szarvas- marhalétszám 365-tel (3,8 százalék), a tehénlétszám 120-szal (3 százalék), a sertés­létszám 3015-tel (10 száza­lék) növekedett, a juhállo­mány 6 százalékkal csökkent. Kedvezőbb eredményeket várunk 1978 végére, mert ak­korra várhatóan érezteti ha­tását a brucellamentesítés, az elhelyezés állat-egészségügyi feltételeinek megteremtése, a be nem népesített férőhelyek fel töltése. A tej hozam növe­lése érdekében végzett intéz­kedések eredményeként a tsz-ben az 1 tehénre jutó tej­hozam 2714 literről 3000 liter­re nőtt (111 százalék), az ál­lami gazdaságban 3568 liter­ről 3897 literre (109 százalék). A háztáji termeléssel való foglalkozást is fontos feladat­nak tekintettük. Ebbe minden érdekelt gazdasági egységet bevonva elértük, hogy más­fél év alatt több mint 1000 koca kihelyezése történt meg, biztosítva lett a takarmány- szükséglet. 1976-hoz képest 416-ról 435 Wg-ra nőtt a ki­adott táp forgalom. (Eseten­ként több probléma is adó­dott az időszakos ellátási za­varok miatt.) A sokoldalú intézkedések, az érdekeltek tevékenységé­nek orientációja eredménye­ként közel 10 000-rel sikerült növelni az értékesített serté­sek számát (156 százalék), si­került mérsékelni a szarvas­marha-felvásárlás csökkenté­sét (93 százalék), így 900 jó­szág felvásárlásával járul­tunk hozzá ellátási gondjaink enyhítéséhez. A zöldség, gyümölcs fel­vásárlását eredményesen se­gítették ÁFÉSZ-eink. Nagy gondot fordítva a termelők segítésére vetőmaggal, szapo­rítóanyaggal, társulások, szak­csoportok működtetésével. Nagy eredmény, hogy az 1976. évi 13 564 q-val szem­ben 18 753 q zöldséget (138 százalék), 12 168 q-val szem­ben 17 331 q gyümölcsöt vá­sároltak fel kereskedelmi szerveink. Fokozza eredmé­nyeinket a baromfifelvásár­lás mennyiségben mért 165 százalékos, a tojás 142 száza­lékos növekedése. A gazdasági egyesülések szervezésében, kezdeménye­zésében is születtek eredmé­nyeink. A Paksi Á. G. kez­deményezésére 5 üzem (cu­korgyár, Á. G., 3 tsz) közös iparvágány-társulása jött lét­re. Ez év közepén megindul üzemeltetése a mintegy 23 millió Ft költséggel épülő lé­tesítménynek. Előkészítés alatt áll közös agrokémiai te­lephely megvalósítása, mely keretében 11 tsz, az Á. G., s egyéb érdekelt vállalatok működnek együtt. Felvetődött egy közös gép­javító bázis megteremtésének szükségessége is. Cselekvési programunkban fontos helyet biztosítottunk a munkaverseny-mozgalom, a szocialista brigádmozgalom kibontakoztatásának. Ehhez nagy lendületet adott a cse­peli és a hartai felhívás. A termelésben elért ered­mények fontos összetevői, fel­tételei teremtődtek meg, szi­lárdultak meg ezen keresztül. A tömegek bevonásának, a mozgósításnak e fontos fóru­mai felelősségteljes foglalko­zást, szervezést, s aktív rész­vételt követeltek alapszerve­zeteinktől. S azok megfelel­tek e követelményeknek. 1977-ben az ipari üzemek­ben 10-zel, a mezőgazdasági üzemekben 21-gyel nőtt a szo­cialista brigádok száma. Év végére 388 szocialista brigád teljesítményét értékelhették a versenybizottságok, s ezekben 4663 brigádtag, aktív részvé­telének konkrét eredményeit. A községekben folyó poli­tikai munka fontos területe­ként kezeltük a lakosság szé­les körű bevonását, s ebben a pártszervek, szervezetek irányító, szervező tevékeny­ségét. Ennek eredményeit, s e munka szükségességét, fon­tosságát jelzi, hogy 1976. évi 12 746 millió Ft-tal szemben 1977-re a társadalmi munka értéke 17158 millió Ft, ami egy lakosra vetítve 252 Ft-ról 346 Ft-ra nőtt. Az a tapasztalatunk — s ezt megerősítette a jpb 1978. évi januári ülése is — a cse­lekvési programunk jól épült az alapszervezetek által ké­szített program követelmé­nyeire, jól segítette azok megvalósítását a pb-hatás- körben végzett munkánk. Jó ellenőrzési lehetőség terem­tődött a pártmunka minden szintjén. Tervszerűbb, célra­törőbb, eredményesebb — mert konkrétabb lett — a gazdasági, irányító, szervező politikai munka minden szin­ten. A problémák jelzik, egyben igénylik, pozitív tapasztala­tunk mellett, hogy a jpb-szin- tű feladataink legyenek konk­rétabbak, differenciáltak, megvalósításukba jobban vonjuk be a járási szintű szerveket, szervezeteket, t^srjnredményeink megfelel­I ! nek az irányító párt- | szerveink által meg­hassa szabott feladatnak, si­került pótolni az 1976. évi le­maradásunkat, így a közép­távú terveink időarányos tel­jesítését biztosítani. Minden feltétele megvan további fel­adatunk eredményes meg­valósításának. S ebben kap­janak továbbra is fontos sze­repet a cselekvési programok. RIGÓCZKY ISTVÁN jpb első titkár Az építkezéssel egyidőben gondoskodni kell az iroda­épületről, a szociális létesít­ményekről. A húskombinát „vezérkara” egy hétszintes irodaházban dolgozik majd, Falugyűlés (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A közelmúlt napokban falugyűlés^ tartottak Nagy- mányokon, a párszékházban Genczler Péter, a Hazafias Népfront nagyközségi bizott­sága elnökének megnyitó szavai után Teleki István ta­nácselnök beszámolót tartott a nagyközségi tanács mun­kájáról és ismertette a köz­ség előtt álló feladatokat. A hozzászólások az óvoda, a tornaterem és a művelődési ház kérdéskörével foglalkoz­tak. Kiemelt témaként sze- nepelt a leendő regionális vízmű, amely megoldja Nagymányok és társközségei egészséges ivóvízellátását, Mind a tanácselnök, mind pedig a hozzászólók a fel­adatok megoldásánál a meg­felelő pénzeszközök ésszerű felhasználása mellett a la­kosság széles körű mozgósí­tását és összefogásán emel­ték ki. A falugyűlés résztvevői megtekintették a művelőlési ház erre az alkalomra ké­szített „Régi magyar várak” című kiállítását. SURJÁN JÓZSEF mellette pedig három- és kétszintes szociális épület lesz. Itt kap helyet az ebéd­lő, a konyha és természete­sen az öltözők, fürdők. Az irodaház építését, illetve Az eddigi köztermesztés­ben lévőknél előnyösebb tu­lajdonságú új szójafajtákat nemesítettek ki az iregszem- csei székhelyű Takarmány­termesztési Kutató Intézet­ben. A növényi fehérjeter­melés növelésére eddig — részben amerikai és hazai fajták keresztezésével — hat olyan szójafajtát állítot­tak elő, amelyek állami el­ismerést kaptak. Már folyik köztermesztésük, illetve ve­tőmag-előállításuk. Közülük legújabb az ISZ—13-as és ISZ—14-es jelű két új szó- jafajta, melyeket tavaly ré­szesített előzetes elismerés­ben az Országos Fajtaminő­sítő Tanács. Az ISZ—13-as bővebben termő és szeptem­ber közepéig, az ISZ—14-es pedig az eddigi magyar faj­Tegnap Szekszárdon tar­totta soros ülését a szak- szervezetek megyei taná­csának elnöksége. Az elnök­ség tagjai jelentést hallgat­tak meg a rehabilitációra vonatkozó munkaügyi, egészségügyi és pénzügymi­niszteri együttes rendelke­szerelését a TÁÉV munká­sai március elején kezdték, jelenleg a második szintnél tartanak, az átadási határ­idő: 1979. október 1. Fotó: Gottvald iáknál korábban, augusztus közepén, vagy második fe­lében érik be, így még a kukorica előtt, hamarabb betakarítható és jobb előve- temény értékű. Reménytel­jesek az előbbinél is koraibb érésű két új szójafajtajelölt kísérletei is az iregszemcsei intézetben, ahol újabban ja­pán szójákkal is próbálják a hazai fajtákat keresztezni, hogy nagyobb magvú szóját nyerjenek. A japáni szóják ugyanis nagy magvúak, ezt az előnyüket azonban hátrá­nyosan befolyásolja, hogy igen vírusfertőzöttek, na­gyon késői érésűek, s még vizsgálni kell a fényviszo­nyokat is velük kapcsolat­ban. (B. L.) zés, valamint annak' módo­sítása végrehajtásának ta­pasztalatairól ; a szocialista munkverseny 1978. évi be­indításának tapasztalatairól, valamint a két elnökségi ülés között végzett munká­ról. llj iregszemcsei szójafajták SZMT-elnökségi ülés Rejtett tartalék a mezogazdasagban Világjelenség, hogy a me­zőgazdasági kutatások elsőd­legesen a nagyobb termés­hozamok elérésére, a jobb minőség előállítására irá­nyulnak. Hazai viszonylat­ban számos olyan eredmény^ értünk el a mezőgazdaság, ban, amelyre a külföldi szakemberek is jogosan fel­figyeltek. Az MSZMP Központi Bi­zottsága 1978. március 15-i ülése elemzi eredményein­ket, ugyanakkor rámutat azokra a hiányosságokra, amelyek még az agrárpoliti­kánk gyakorlati végrehajtá­sában fennállnak. Ismert tény, hogy a mezőgazdaság egyre növekvő energia- és ipari anyag felhasználásával a termelés költségei emel­kednek. Szakemberek szá­mításai szerint az ezredfor­dulóig többszörösére, mely­nek ellensúlyozására a ter­melést fokozni kell. A kenyérgabona, a kuko­rica, a cukorrépa, stb. ter­melésének növelésére ki­munkált agrotechnikai eljá­rások és megfelelő hibridek állnak rendelkezésünkre. Más a helyzet a pillangósok­nál, gyümölcsösöknél. E kul­túráknál nélkülözhetetlen a rovarok viráglátogatottsá­ga, melyen kérészül fokozó­dik a megtermékenyülés, ami nagyobb terméshozamot jelent. A növények és a ro­varok közötti kapcsolat je­lentőségére már a múlt szá­zad nagy természettudósa, Darwin is felhívta a figyel­met. Hazai viszonylatban második évtizede bizonygat­ják kutatóink a rovar, illet­ve a háziasított mézelő méhek megporzó munkájá­nak jelentőségét. A kutatás eredménye ez idáig szerve­zett formában nem került gyakorlati megvalósításra Ennek oka sok esetben a szemléletben kereshető. Megyénkben gyakori volt az olyan eset, amikor a mező- gazdasági üzem elzárkózott a méhészek által kért lete­lepedési engedély megadásá­tól. A mezőgazdasági szakem­berek Tolnában is felismer­ték a háziméhek megporzó tevékenységében rejlő — a terméseredményeket növelő — tartalékokat. Ennek kapcsán máris van­nak gazdaságok, amelyek a beporzást igénylő kultúrák­ra méheket igényelnek. A bogyiszlói tsz gyümölcsösét, a mözsi uborkaterületét, a nagydorogi pedig a naprafor­gó és lucerna beporzását akarja méhekkel végeztet­ni. A megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztálya és a MÉSZÖV meg­szerkesztette ajánlásképp a méhes megporzás szolgálta­tási szerződését, melyet va­lamennyi ÁFÉSZ megkapott. Az érdekelt mezőgazdasági üzemek keressék fel a szol­gáltatást végző ÁFÉSZ-eket és igényeljék a méhcsaládo­kat. Célravezető, ha a mező- gazdasági üzem, ÁFÉSZ, méhész megteremti a közös érdekeken alapuló együtt­működést. ZEHÁN GERGELY megyei méhész szaktitkár \ A képen Kocsis Sándornak, a HUNGARONEKTÁR igazgatójának társaságában NSZK kereskedők tekintik meg a tamási tsz virágzó mustártábláját, amelyben több száz méhcsalád végezte a beporzást

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom