Tolna Megyei Népújság, 1978. április (28. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-01 / 77. szám
a Képújság 1978. április 1. A közoktatás kérdései Logopédia Tolna megyében Ha beszédhibás a gyerek... '"1 lelkiismeretes szülő » I gyakorta kerül nehéz , helyzetbe: vajon a taa-J gyermek testi-lelki problémáit sürgős beavatkozással oldhatja-e meg, vagy inkább a várakozó álláspont vezet eredményre? Ha például a beszédhibás kicsivel túl korán fordul szakemberhez, azt a választ kapja, hogy egyelőre felesleges tortúra ez a gyereknek, önmagától is elmúlhat a dadogás, kinőheti a selypítést és a raccsolást. Ha viszont későn kapkod a szülő fűhöz-fához, akkor jön a jogos szemrehányás, hogy miért nem hozta már előbb a gyereket... Tulajdonképpen hogyan is jelentkezik a beszédhiba, amely — ha a gyógyítását elmulasztják — súlyos személyiségkárosodást, lelki egyensúlyvesztést is okozhat? A beszédhiba egyik formája a dadogás, tehát ritmuszavar, a másik pedig a szó- kiejtési rendellenesség, vagyis a hangzók rossz képzése. Mindkét válfaj bizonyos élettani korszakhoz köthető, háromtól ötéves korig nem tekintendő betegségnek. A dadogás rendszerint nem is folyamatos, inkább az élmények torlódása, vagy valamely félelemérzet hozza felszínre: ilyenkor a gyerek nem tudja elkezdeni a szót, illetve egyes szótagokat ismétel. Ö maga csak ritkán veszi ezt észre, és szükségtelen rászó- lással, pláne szidással tudatosítani benne. A szókiejtési zavar igen gyakori, az esetek többségében egyáltalán nem vészes, helyette arra kell ügyelni, hogy a gyerek szókincse bővüljön. Persze nem árt, ha az anya egy füzet segítségével figyelemmel kíséri, hogy mely szavak és hangok kiejtésében mutatkozik fejlődés. Iskolás korra a beszédhibás gyerekek aránya hat-hét százalékra csökken, közöttük is megkülönböztetjük a súlyos és az enyhébb fokú beszédhibásokat. Törekedjünk arra, hogy mindez ne az iskolakezdés előtt egy-két hónappal derüljön ki, hanem még az ötödik életév táján. A beszédhiba egyébként nem különálló jelenség, az egész személyiségfejlődés része, éppen ezért komplex kivizsgálást igényel, orvos és logopédus együttműködése, gyógyítás és tanítás szükséges megszüntetéséhez. No és persze megfelelő intézmény- rendszer, amelynek keretei között érdemi munkát lehet végezni. Szekszárdon 1971 szeptemberében heti huszonkét órában, tizenegy csoporttal és egy logopédussal indult be a logopédiai centrum. A következő év október, decemberében óvónők és tanítónők, tehát nem szakemberek végeztek felmérést a megyében: az eredmény, 874 gyerek beszédhibájának felfedezése. 1973 március elsejétől hat logopédiai centrum lépett a szekszárdi mellé: Tolnán, Pakson, Dunaföldváron, Bonyhádon, Tamásiban és Dombóváron. Mindegyikük eszközkészletére húszezer forintot fordítottak. Azóta esetenként 500—1000 forintért vásárolnak játékot. A heti tizenkét órából kettőn szűrő- vizsgálatot tartanak, az öt beszédhibás csoportot hetente kétszer tanítják. „Ez a 10 óra kevés, de addig nem tudunk előrelépni, amíg gyógypedagógiai intézményben dolgozó logopédusok túlórában végzik a munkát. A célunk az, hogy a centrumokban függetlenített állású logopédusok működjenek” — az idézet a megyei tanács művelődésügyi osztályának legfrissebb beszámolójából való. Jelenleg a megye egyetlen függetlenített állású logopédussal rendelkezik. A hét centrum évenként 250—300 gyerek beszédhibáját javítja, ezeknek 65,4 százaléka óvodás korú. A normál logopédiai hálózat 1975 február elsejétől értelmi fogyatékos gyerekek számára létrehozott logopédiai hálózattal egészül ki. Ugyancsak 1975-től az óvónők egy része havonta egyszer speciális tanfolyamon vesz részt, hogy fontos teendőiket a beszédhibák terén elláthassák. Pakson és Tolnán a logopédiai centrumnak nincs terme, s a megyei szak- felügyelő szintén „hiánycikk”. tények a számok tükré- m ben azt mutatják, hogy a logopédiával foglal- " * koznak a megyében, de vitathatatlan, hogy vannak még megoldást sürgető feladatok. Köztudomású, hogy a logopédia csak részterület, s kívüle mind a gyógypedagógia egyéb ágában, mind a normál általános iskolákban mutatkoznak gondok a személyi és tárgyi feltételeket illetően. Csakhogy a fejlődést nemcsak a jelen, hanem a jövő követelményeihez és igényeihez is kell mérnünk... K. M. A téliesből váratlanul nyárba fordult tavasz (csak ne havazzon, mire ezek a sorok megjelennek!) az amúgy sem otthonülő természetű újságírót is vidámabb kedvűén csábítja megyejárásra, mint a zimankó és a zegernye. Alább, minden kommentár nélkül, egy pár órás út ténymegállapításai következnek. Jórészt egy enyhén viharvert Trabant ablakából nézve, részint egy nagyobb nyújtózkodás erejéig kiszállva. Aki dolgozott az fotóriporter kollégám volt, de mivel egy későbbi közös téma ügyében jártunk, vele kellett mennem és így ráértem szemlélődi. A tapasztalatok: 1. A jó idő legalább tucatnyi gépkocsivezetőt csábított a sebességkorlátozások megszegésére a 6-os úton. 2. Dunaföldváron, a Teszt-szerviz előtt sikerült felállítani a megye alighanem legtorzabb szobrát. Méltó versenytársa lehetne a boldogult dombóvári „kerti törpének”. 3. A Török-torony látogatottsága változatlanul jó, egy-egy ünnepnapon több száz vendéget fogadnak. Vendégek és idegenforgalmi szakemberek epedre várják a Vár-étterem elkészültét, mert a partmenti halászcsárda monopol helyzete enyhén szólva nem egészséges. 4. A dunaföldvári Shell-kútnál a körforgalom megszüntetése előnyösen befolyásolta a forgalmat. 5. Cecén, a vendéglő mellett végre normális helyre került a megállásra figyelmeztető tábla. Ugyanis valóban nem a Dunaföldvár—Cece, hanem a Nagydorog— simontornyai út a forgalmasabb. 6. Simontornyán, a szép étterem helyzete, a vár kazamatáiban, változatlanul reménytelen. Gyakorlatilag nincs is személyzet és így valóságos csodaszámba ment, hogy az ide látogató írók és sportolók csoportjait (ösz- szesen talán 70 személy) el tudták látni meleg étellel. 7. Simontornyán napokon belül átadják az iskola tanmedencéjét. 8. Nagydorog előtt nagy gépi erők bevetésével javítják az utat. 9. Ugyanez a Nagydorog—sárszentlőrinci útra is ráférne. 10. Kölesden a műgyűjtők lelkesen készülnek a Ve- csési Sándorral ma esedékes találkozásra. 11. Az 1. alatt jelzett kifogás a 6-os út sióagárdi elágazás Delta közti szakaszára is érvényes. O. I. ....... ........ . ■* Ú j Iskolák, kollégiumok Miroszlav Mitrovics: Történelmi emlékmű Hatszáz új napközis csoport, 900 általános iskolai tanterem, iskola Baján, Budapesten, Esztergomban és Sárospatakon, egyetemi kollégium a fővárosban és Pécsett szerepel többek között az idei oktatásügyi fejlesztési tervekben. GYERMEKVÁROS SZOLNOKON A fóti gyermekvároshoz hasonló rendeltetésű gyermekintézmény épül Szolnokon. Már megkezdődtek a terepelőkészítő munkák. A gyermekváros 3 éves kortól a felnőtté válásig fogadja majd lakóit. Az épületegyüttesben egyebek között 320 személyes otthon és gyermekvédő intézet nyer elhelyezést. KOLLÉGIUM A MECSEKBEN Hatszáz személyes kollégium épül a Pécsi Tanárképző Főiskola hallgatóinak a Mecsek déli oldalán. Átadását 1980 szeptemberére tervezik. A főiskolának jelenleg két kollégiuma van: a régebbit az oktatási épület egyik szárnyának átalakításával negyedszázada hozták létre, s a szobák zöme nyolcágyas, de akad közöttük ennél több ágyas is. Az új kollégium elkészülte után helyébe tanszékek kerülnek. Itt helyezik majd el a 150 ezer kötetes könyvtárat is. GYAKORLÓ ISKOLA SÁROSPATAKON A sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola gyakorló iskolájának építkezésénél már kialakították a tornaterem alapját és készül az iskola épülete is. Az új iskolának a tervek szerint szeptemberre kellene elkészülnie, de az építkezés jelenlegi állapotát tekintve kérdéses a határidő betartása. Az alapozást követően ugyanis a Borsodi Állami Építőipari Vállalatnak kell majd felvonulnia, és a helyszínen összeszerelhető, úgynevezett borsodi vázpanel-szerkezetből az épületet összeállítania. HATÄRIDÖRÖVIDITÉS ESZTERGOMBAN Szocialista szerződésben vállalták a Komárom megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói, hogy augusztus 20- ig — az eredetileg tervezettnél csaknem fél évvel korábban — felépítik az Esztergomi Tanítóképző Főiskola 16 tantermes új gyakorló iskoláját. Az építő- és szerelő- munkások, a KOMÉP legjobb szocialista brigádjai, tartják ígéretüket, napra kész, pontos ütemterv szerint dolgoznak, időben és kifogástalan minőségben adják át egymásnak a munkaterületeket. — Hangsúlyoznom kell, hogy tisztelt földink, az első törökellenes felkelés résztvevője, községünk területén született. Hálánk jeléül pedig most helyreállítjuk a házát. — Kedves elnök elvtárs, a községi bizottság irodájában nagyjából már megismerkedtem e történelmi emlékház tervével. Nem közölhetne néhány érdekes részletet olvasóink számára? — Örömmel. Nos, hát a ház, amelyet helyre akarunk állítani, avagy mint mondani szokás, romjaiból feltámasztani, a község legmagasabb helyén emelkedik majd, az új emlékpark kellős közepén, s kisvárosunk egyik legszebb épülete lesz. — Már megbocsásson, hiszen — amennyire tudom — az az ember, akiről beszélünk, a faluvégen, a patak menti völgyben született és nőtt fel. — Igaz, de az nyirkos, egészségtelen vidék volt. Vajon helyes volna-e most, amikor lehetőségeink ennyire bővültek, dicső hősünket és harcosunkat ilyen isten háta mögötti zugban hagyni? Nem kérem, úgy döntöttünk, hogy ő ide kerül, emeletes házba! — Emeletes házba? Hiszen kunyhóban élt... — Igen, de most más történelmi időszakban élünk. Sokat vitáztunk erről, és a többség amellett foglalt állást, hogy a helyreállítandó épületnek méltónak kell lennie a kiváló férfiú érdemeihez. — De neki mégis csak kunyhója volt... — Hogyhogy kunyhója?! Hát ezért gyűjtöttünk önkéntes adományokat? Vajon kunyhóért kértünk hozzájárulást a köztársasági költségvetésből ? Manapság egyszerűen szégyen ilyesmiről beszélni! — Tehát emeletes ház lesz? — Igen, ezt megtárgyaltuk és jóváhagytuk. Velencei csillárok és ablakok, francia tapéta és porcelán... A mintákat már megvizsgáltuk és jóváhagytuk. — így tehát fényűző villa lesz. Talán túlságosan is fényűző a felkelés egyszerű közkatonája számára? — Valóban így van. Mi azonban tudatosan választjuk ezt a megoldást. Tisztában vagyunk ugyanis azzal, hogy híres elődünk szerény ember volt. Abban a helyzetben azonban könnyű volt szerénynek lenni. Különleges fényűzést egyébként mi sem engedünk meg. Dolgozószobája például egészen egyszerű lesz. — Dolgozószobája? — Igen, kis dolgozószoba is lesz: asztalka, karosszék és írógép, természetesen régi mintájú. — Micsoda? írógép?! — No persze, ő mint közkatona, csak szablyát meg lándzsát tartott a kezében. Ügy vélem, közönséges tintával és lúdtollal is beérte. Annál inkább, mivel köztudomásúan analfabéta volt. No de... a körülmények köteleznek. Mondja kérem, milyen érdekesség lesz még az első törökellenes felkelés résztvevőjének házában? — A pincében kis bárt rendezünk be, nemzeti stílusban. — Bárt? — Igen, ősi vendégszeretetünk jelképe gyanánt. — Tehát Önök minden lehetőséget számba vettek? — Igen, kérem. Küldöttségünk végigjárt több európai országot, hogy tanulmányozza, miként oldják meg ott az ilyen problémákat. Higgye el, Franciaországban, a Loire mentén láttunk egy kastélyt, amely valamikor pompás lehetett, most azonban szörnyen elhanyagolt és rozzant. Szomorú lenne, ha a hozzánk látogató sok turista ilyesfélét látna minálunk, egy szocialista országban. — Engedje meg, hogy feltegyek még egy, utolsó kérdést: úgy gondolja, hogy az utódok az ön érdemeiről is hasonlóképpen megemlékeznek majd? — Azt hiszem, igen. Csakhogy van egy kis különbség. Mint láthatja, híres elődünk emlékét csak most örökítjük meg, az enyémről pedig magam gondoskodom jó előre, nehogy a hálás utódokat terheljem vele... Fordította: Gellert György Űj alkotóház Mezőtúron A nagy múltú és világszerte híres mezőtúri fazekas népművészet az idén új alkotóházzal gazdagodik. A fazekasok népművészeti, háziipari szövetkezetének beruházásában épülő 1100 négyzetméter alapterületű, emeletes otthon, tágas, világos helyiségei, anyagelőkészítője, kézi korongozóműhelye és szociális létesítményei az év végétől a régi óvodaépületek szerepét veszi át. A 600 éves Mezőtúr fazekasainak életében más események is jelzik a jubileumi esztendőt. Az évforduló alkalmából a híres túri szőnyegszövőkkel közösen városi kiállításon mutatkoznak be. A szépmívű kancsókat, vázákat, butellákat, étkezési tárgyakat a gyulai Erkel Ferenc Múzeumban is felvonultatják. A hazai és az exportpiacon egyaránt keresett termékeik bemutatására meghívást kaptak az őszi Budapesti Nemzetközi Vásárra. Kiemelkedő esemény lesz az ifjú fazekasok tervezett augusztusi nemzetközi találkozója, továbbá a Gerencsér Sebestyén országos pályázat. A siklósi seregszemlére a szövetkezet nyolc ifjú alkotója küldi el munkáit. Szigeti József tattäi A világhírű hegedűművész, Szigeti József kottáinak gyűjteményét a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolának ajándékozta az 1973-ban elhunyt mester leánya. A több mint ezer művet tartalmazó hagyaték legértékesebb darabjai azok a kották, amelyek Szigeti sajátkezű bejegyzéseit. ujjrendjeit, előadási jeleit őrzik. Ezek révén felbecsülhetetlen értékű információkhoz jutnak a szakemberek a nagy hegedűművész játékának, előadási stílusának és technikai megoldásainak részleteiről. A hagyatékot jövő év júniusában, a Szigeti Józsefről elnevezett budapesti nemzetközi hegedűversenyen adják át ünnepélyes keretek között. fi büki gyógyfürdő Évente sok ezren keresik fel az Európa-hirü büki gyógyfürdőt. Képünkön: a gyógyfürdő télen- nyáron üzemelő nyitott medencéje. (MTI foto, Ruzsonyi Gábor felvétele — KS)
