Tolna Megyei Népújság, 1978. április (28. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-03 / 79. szám

e^ÉPÚJSÁG 1978. április 3. ggjgg iMSfi m ■■ HA A MAPRJÁL megyei elnökségének ülése a hét ese­ménye volt, úgy a szervezet szempontjából bátran nevez­hetjük az áprilisi területi konferenciát, amelyet Szek- szárdon rendeznek meg, a hónap eseményének. Maga a szervezet, a MAPRJÁL nem túlságosan ismert, pedig a tevékenysége fontos és munkája éppen Tol­na megyében igen jelentős. A MAPRJÁL az orosz nyelv és irodalom tanárok nemzet­közi szövetsége. Párizsban alakult, tavaly ünnepelte fennállásának tizedik év­fordulóját-. A magyar tagozat lényegében a kezdet óta mű­ködik és részt vesz a nemzet­közi munkában is. Tolna megyében az elnökség 1974- ben alakult, Vajnai János középiskolai szakfelügyelő vezetésével. Ma a MAPRJÁL- nak a megyében körülbelül százhetven tagja van. Az országos elnökség az MSZBT Országos Elnöksége mellett működik. Ennek évek óta tagja Vajnai János. Négy mégye: Baranya, So­mogy, Tolna és Fejér, évek óta együttműködik, ennek je­gyében már többször rendez­tek Pécsett a tanárképző fő­iskola orosz nyelvi tanszékén területi konferenciát. Tavaly született meg a döntés, hogy ezután minden regionális konferencia más megyében lesz. Tolna megyének nem­csak nincs szégyenkezni va­lója, de az elnökség irányí­tásával mind elméleti, mind gyakorlati téren jelentős eredményeket mondhatnak magukénak az iskolán kívüli orosz nyelvoktatásban. Tevé­kenységük az ország más tá­jain ismertebb, mint éppen Tolna megyében. Már annak is tíz éve, hogy az azóta mozgalommá tere­bélyesedett orosz nyelvtábort a megyében megszervezték. Ezt követően 1975 nyarán Dombodban Fejér megyével közös általános és középisko­lai nyelvtábort hoztak létre. A következő évben pedig Dégre mentek az általános is­kolások és Domboriba mind­két megye középiskolásai. Az összefogás eredménye, hogy emelkedett a színvonal, hi­szen a két megye legjobb ta­nárai vettek részt a munká­ban. A tanulókra is hatással volt az egészséges verseny- szellem. Maga a nyelvtábor a tehetséges fizikai dolgozók gyerekeit segíti, mivel közü­lük választották ki a részt­vevőket és fel is készítették őket a munkára. Az Országos Pedagógiai Intézet támoga­tásával a nyelvtáborokat ma már az egész országban meg­szervezik. A mindenütt hasz­nálatos segédanyagok nagy részét is a Tolna megyei el­nökség dolgozta ki és készí­tette el. Csak néhány példa az elméleti munkáikból, il­letve az olyan orosz nyelvű dokumentumokból, amelyek nagy részét, sokszorosítási gondok miatt a szervezők csak saját iskolájukban hasz­nosíthatják. Vajnai János elkészítette a nyelvtábor rendszeréről az írott dokumentumokat, ki­dolgozta a nyelvtábori meto­dikát. Betlehemi Antallal együtt, nyelvtábori segéd­anyagokat állítottak össze. A munkában részt vett még Lő- rinczy Attila, Fejér megye orosz szakfelügyelője, Závo- di Irén és K. M. Novoszelce- va, a megyei pedagógus­továbbképzési intézet vendég tanára. Egy munkaközösség nyelvtábori tankönyvet , írt, természetesen orosz nyelven, hiszen a MAPRJÁL hivata­los nyelve az orosz, ezen a nyelven jelenik meg a folyó­iratuk is. Vajnai János és Závodi Irén egyetemi előkészítő­kurzust állított össze a fizi­kai dolgozók gyerekeinek se­gítésére. Segédanyag készült dr. Lőrinczy Attila közre­működésével az orosz nyelvű szakkörök számára, de készült dolgozat az irodalom oktatása és a nyelvtanítás kapcsolatáról, amiről előadás is elhangzott az egyik pécsi regionális konferencián. írtak társalgási szöveggyűjteményt az orosz anyanyelvű tanárok közreműködésével és ki tud­ná felsorolni mindazt, amit a MAPRJÁL megyei tagozata végzett el az elmúlt években. Nem véletlen tehát, hogy a regionális konferenciát éppen nálunk rendezik meg április ötödikén. Az viszont véletlen, hogy ez az esemény egybe­esik a jövőre Berlinben ren­dezendő kongresszus előké­születeivel. Az ország több városában rendeznek tudo­mányos tanácskozásokat, me­lyeken az országos elnökség tagjai kiválogatják azokat az előadásokat, amelyek Berlin­ben hangzanak majd el a magyar szekció munkáját be­mutatva. Éppen a berlini elő­készítés miatt döntött úgy az országos elnökség, hogy a regionális konferenciához csatlakozzék a Fejér megyei elnökség is. Egy területi konferenciát előkészíteni, megszervezni és aztán lebonyolítani nem kis feladat, még ha csak magáé az adminisztrációt vesszük is figyelembe. A szükséges le­velezést és az orosz nyelven készült programot a Pedagó­gus Továbbképzési Intézet sokszorosította. A konferencia témája a nyelvtanár szerepe a nyelv- oktatásban. Mivel Tolna me­gyében a többihez képest ke­vesebb a középiskola, bevon­ták a munkába az általános iskolai orosztanárokat is. Az előadókon kívül a hallgató­ság soraiban helyet kapnak mind a középiskolai, mind az általános iskolai tanárok. Harmincöt előadásvázlat érkezett az elnökséghez, ezek­ből választották ki az orszá­gos elnökség segítségével azt a huszonkettőt, amelyik el­hangzik Szekszárdon. A rendezvény fontossága és szervezési feladatok tették szükségessé, hogy kedden az elnökség kibővített ülésen te­kintse át, hogyan is áll a regionális konferencia szer­vezése. A megbeszélésen részt vett a megyei pártbizottság illetékes osztályvezető­helyettese és munkatársa, a megyei tanács művelődésügyi osztálya és a pedagógus­továbbképzési intézet. Kiss Imréné, Roza Budajeva, a MAPRJÁL megyei elnök­ségének tagja orosz órát tart. I >' Az idei — április 7-i „Egészségügyi világnap” témája a magas vérnyomás, de a WHO — az Egészségügyi Világszerve­zet — felhívására — 1978 világszerte a magas vérnyomás elleni küzdelem éve lesz. Mi indokolja ezt a világra szóló és egyéves időtartamú „össztüzet”? — kérdeztük dr. Sass Edittől, a Tolna megyei egészségnevelési csoport főorvosától. — A magas vérnyomás saj­nos előkelő helyet foglal el a vérkeringési rendszer beteg­ségei között. Elterjedtsége §jj| mellett a magas vérnyomásos .eredetű szövődményeknek halálokokként is igen nagy a száma. Előfordulása orszá­gonként változó, de egyaránt érinti a fejlett és fejlődő or­szágok lakosságát. Statisztikai adatok szerint a 60 évnél fiatalabb felnőttek kb. 12— 20 százalékának, a 60 év fe­lettiek 40 százalékának ma­gas a vérnyomása. A fejlett országokban általában min­den második, harmadik idős ember hypertóniás. Egy-két év előtti adat szerint hazánk­ban minden huszadik ember magas vérnyomás betegségben hal meg. Mit jelent az a ki­fejezés, hogy magas vérnyomás? Az emberi szervezetben a vérnyomás bizonyos határok között, állandó szinten mozog. Szabályozásában az idegrendszer és bizonyos belső elválasz- tású mirigyek anyagai, „hormonjai” — játszanak főszerepet. A vért az érrendszer egyes helyei közt fennálló nyomás- különbség, a vérnyomás tartja keringésben, míg a nyomást az erekben a szív munkája tartja fenn. Legnagyobb a nyo­más a szív összehúzódása idején, melynek során a vér ki­lökődik az ütőerekbe (ez a szisztole) legkisebb a szív el­ernyedésekor (diasztole) idején, amikor a szív telítődik a visszaáramló vérrel. Ezt a két nyomásértéket állapítják meg a méréskor, melynek értékét törtszám formájában szokás megadni. Orvosilag egy nemzetközileg megadott vérnyomás­határérték az elfogadott. Fiataloknál és középkorúaknái 140 90 Hgmm, idősebb korosztálynál 160 95 Hgmm az egész­séges felső határérték. Ezeket a számokat azonban nem sza­bad mereven értelmezni, mert normális körülmények között is kiugorhat egy-egy magasabb érték a magas vérnyomás be­tegség fennállása nélkül. Ajánlatos tudomásul venni, hogy a 160 100 Hgmm feletti érték a magas vérnyomás jelenlétére utal. Egyszeri magasabb vérnyomásérték nem mérvadó a magas vérnyomás betegség kórismézéséhez. Szólnék a betegség kiváltó okairól is. Az esetek, mindössze 10—15 százalékában lehet jól meg­határozni és vizsgálatokkal bizonyítani olyan kórokot, szervi elváltozást, amelynek egyike jellemző tünete a magas vér­nyomás. Ilyen betegségek például: a vese verőér-szűkülete, il­letve gyulladásos betegségei, idegrendszeri szervi elváltozá­sok, a belsőelválasztású mirigyek betegségei, a nagy verőér szerzett, illetve veleszületett szűkületei — és mások. Ilyen esetekben az alapbetegség gyógyításával a tünetként jelent­kező magas vérnyomás is megszűnik. A nagyobb előfordulást — 85—90 százalékot — az ismeretlen eredetű magas vérnyo­más okozza, tulajdonképpen ezt nevezzük magas vérnyomás betegségnek. Ez az az állapot, amelyben jelenlegi vizsgálati módszereinkkel egyetlen kimutatható elváltozás az abnormá­lisán nagy szisztolés- és diasztolésérték. A magas vérnyomás ez esetben nemcsak egyik tünete, hanem lényege — esszen­ciája — a magas vérnyomás betegségnek, mely kezeletlenül súlyos következményekkel járhat. A magas vérnyomásért szá­mos külső, környezeti, valamint belső élettani és biokémiai tényező is felelőssé tehető. Úgy tapasztaltam gyakorló orvos koromban, hogy nem eléggé közismert például az, hogy mi­lyen káros a túlzott sófogyasztás. Aztán... határozott össze­függés mutatható ki a túltápláltság és a magas vérnyomás között. A túltápláltságtól viszont nem választható el a moz­gáshiány. A kevés mozgás nemcsak az elhízást segíti, a moz­gásnak szerepe van az akaratunktól független idegrendszer normális reakcióképességének megőrzésében is. A dohányzás és a magas vérnyomás között nincs bizonyított összefüggés, az azonban kétségtelen, hogy az a magas vérnyomásban szenvedő, aki ráadásul dohányzik is, nagyobb valószínűség­gel betegszik meg érelmeszesedésben. Április 7-től sok szó esik majd a szakmai és az egészség- nevelés valahány fórumán a magas vérnyomás betegségről. Ma talán az a legfontosabb, hogy az emberek a betegség lé­nyegét és veszélyeit ismerve egészséges életmóddal járuljanak hozzá a megelőzéshez, a magas vérnyomásban szenvedők pe­dig maradéktalanul tartsák be a kezelőorvos gyógyszeres elő­írásait, egyéb tanácsait. A magas vérnyomás betegség ma már nem jelent vala­milyen elkerülhetetlen végzetet. Ha időben felismerik és gyógyszerrel folyamatosan egyensúlyban tartják, akkor a „betegségben szenvedő” munkavégzésre is képes és élettarta­ma sem rövidül meg. Végül a kérdésfeltevés kapcsán elhang­zott hivatkozást szeretném korrigálni. A WHO 1978. április 7-ét „Hypertonia világnapnak” hirdette meg, ennek folytatása a „Hypertonia világév”. Mi a célunk? Az, hogy a Föld vala­mennyi országának orvostársadalma és lakóinak közvélemé­nye fordítson fokozott figyelmet erre a betegségre. Az egyes nemzeteknek sajátos körülményeikhez alkalmazott módsze­rekkel kell megteremteniök azt az összefogást, együttműkö­dést, melyeknek segítségével a magas vérnyomás súlyos kö­vetkezményeit — szív- és érrendszeri károsodásokat meg­előzhetik. 1848 februárjának első napjaiban Londonban német nyelven megjelent a kommu­nista párt kiáltványa, Marx és Engels közös műve, a tu­dományos kommunizmus alapdokumentuma. E törté­nelmi eseményt követő alig másfél hónappal később Ta­mási tájékán vélték felfedez­ni a kommunizmus tanításai­nak megjelenését. Erről Mil- tényi ^Miklós főügyész számol be. Április 1-én írt jelentést a megye első alispánjának. Természetesen szó sincs ar­ról, hogy Marx és Engels mű­vének hatása jelentkezne Tamásiban, csupán a feuda­lizmus ellen mozgolódó pa­rasztság elégedetlensége oko­zott riadalmat a birtokosok körében. Idézzünk az ügyész rendkívül bonyolult mondat- fűzésű jelentéséből: „...a tamási legelő elkülön- zés bírói ítéletek által dönte­tett el, — s a végrehajtás ezen ítéleteken túl nem ter­jedvén, — az uradalom a községnek egy talpalatnyi földjét sem foglalta el. Mél- tóztatik pedig egyszersmind érteni azt is, hogy a tamási népnek ingerült fellépése helytelen és igazságtalan, s hogy sérelmei tettleg nincse­nek — közvetve nincs is mit orvosolni — Azonban a nép csekély értelmiségénél (értel­ménél — szerk.), s azon kö­rülménynél fogva, mivel kö­zötte, mint értesültem, több izgatok vannak, kapacitáltat- ni nehezen fog, s eképpen az ingerültségnek még nagyob­bodását lehet várni. A haza jelen perceiben ez kiszámít­hatatlan következményű le­het, ezért bátor vagyok a Te­kintetes Urnák, mint törvény- hatósági elnöknek, komoly fi­gyelmét ez állapotra felhívni, s miután még azt is meg­jegyezném, hogy e vidéken a comonismus igen terjed, a tamási nép azon balvéleke­désben van: miképp az ura­ság minden birtoka az övéké lészen — úgy annyira, hogy az urasági puszták, s egyéb birtokok felosztásáról még a község elöljárói is beszélnek nem csak, de arra számíta­nak is — s hogy eképp ná­lunk a közrend és béke na­ponként ingatagabbá válik, s valódi aggodalomba ejt mind­annyiunkat — egyúttal bátor vagyok esedezni, hogy mind­ezen körülmények komoly fi­gyelembe vételével — annyi­val is inkább, mert a tamási lakosok az uradalmi majorsá­gi erdőket is magukénak te­kintve — azokat a közelébbi időktől fogva véghetetlenül pusztítja — az uradalmi er­dészek halállal, agyonütéssel fenyegettetnek — s így az uradalom kénytelen nézni — miképp foglaltaik el s rom- boltatik le sajátja erőhata­lommal — a személy és va- gyonbátorság biztosítása fe­lett nyomban, mert itt min­den percnek elhalasztása ve­szélyes — intézkedést eszkö­zölni méltóztassék.” ORSZÁGGYŰLÉS TOLNÁN 1463-BAN Nem minden Tolna megyei község mondhatja el magá­ról, hogy olyan neves vendé­ge volt, mint Tolnának. Tol­na 1463. március 29-én fogad­ta a királyt, aki erre a nap­ra éppen Tolnavárába hívta össze az országgyűlést, hogy határozatot hozzon a török elleni küzdelem kérdéseiről. Idézzünk a hozott határozat­ból: „Mi, Magyarország, Dalmá­cia, Horvátország, Szlavónia és Erdély főpapjai, bárói és nemesei, akik megjelentünk ezen, a felséges fejedelem, Mátyás úr-, Magyarország ki­rálya és legkegyelmesebb urunk által kitűzött ország- gyűlésen, meghánytuk­vetettük veszélyes helyzetün­ket és állandó zaklatottsá­gunkat, melyeket a folytonos török betörések és más okok miatt elszenvedünk, az alább írt cikkelyekben állapodtunk meg: Először is legyen a védel­münkre egy állandó hadsereg a török ellen, amelyben az említett urunk, királyunk kö­teles velünk együtt személye­sen megjelenni... Továbbá, ez a hadsereg pünkösdtől kezd­ve három hónapig legyen együtt. Továbbá az alsó­magyarországi részek csapa­tai Kispéterváradja faluban és környékén jelenjenek meg pünkösd ünnepén, a felső­magyarországi részek neme­sei, akik távolabb laknak, pünkösd után 15 napon belül tartoznak ott megjelenni... Mivel ezek a cikkelyek szá­munkra hasznosaknak tűntek, ezért ezeket jóváhagytuk és jóváhagyjuk, ezekkel egyet­értünk és megkívánjuk ezek hiánytalan betartását okleve­lünk tanúsító erejével. Kelt Tolnavár mezővárosá­ban, a Fekete vasárnapot kö­vető kedden az Ur 1463. esz­tendejében.” A Tolnavárott hozott hatá­rozatnak megfelelően a had­sereg a jelzett időpontra ösz- szegyűlt. Mátyás seregével felszabadította Boszniát és visszafoglalta Jajca városát a töröktől. MÁTYÁS KIRÁLY TRÉFÁJA Ha már Mátyás király tol­nai országgyűléséről szól­tunk, említsük meg, hogy a király 1466 első napjait ismét Tolnán töltötte. Ekkor tréfál­kozott a király Laki Thuz János rovására. A tréfát Ga- leotto Marzio itáliai huma­nista írta le, aki a királlyal Tolnán tartózkodott. Az írásból megtudjuk, hogy a lakosság gyakran megingott keresztény hitében. A papok úgy győződtek meg a lakos­ság vallásosságáról, hogy minden házba előrenyújtott kereszttel léptek be, ott bi­zonyos szertartást végeztek, s ha kedvező volt a fogadta­tás, akkor alamizsnát kaptak. Tolnán a király lakóhelyé­re is beléptek a kereszttel. A király bőséges reggelivel fogadta a papokat. Amíg a papok ettek, a király néhány főurat kezüknél fogva oda­húzott a papokhoz. S most adjuk át a szót a krónikás­nak: „Mindenki csodálkozott, mit akarhat a király azzal, hogy erőszakkal a papok kö­zé vezette őket. A király így szólt: »A hasonszőrűek a ha­sonszőrűekkel a régi közmon­dás szerint könnyen össze­verődnek.« Mindnyájan azt válaszolták neki nevetve, hogy nem papok, hogy a pa­pokkal hasonszőrűeknek ve­gyék őket, különben sem könnyen verődtek egybe, mi­vel az erőszak hozta őket össze. A király erre azt mond­ta: »Igazatok van! A világi főurak ugyan a szentségek felvételében nem hasonlóak a papokhoz, de más dolgokban a papokkal vagytok hason­szőrűek és azokhoz hasonlít- tok. Hiszen egyikőtök sem nősült meg (Thuz János sem), márpedig ki kételkedik ab­ban, hogy nálunk a papok él­nek nőtlenül. Tehát bennete­ket nőtleneket a nőtlenek kö­zé vezettünk és kizártunk benneteket a mi társaságunk­ból mint tőlünk idegeneket és különbözőket. Hogy ez mi­lyen könnyen ment, senki rajtam kívül inkább el nem döntheti, mivel én vezettelek oda benneteket. Olyan köny- nyen ment, hogy semmi fá­radtságot nem éreztem. Te­hát igaz a közmondás: mivel ti, akik a papokkal vagytok hasonszőrűek, könnyen a ha­sonszőrűek közé vegyülte­tek.« Miután ezt kimondta, mindnyájan felvidultak és rázta őket a nevetés. Mátyás király bizony ékesszólóan tré­fálkozik és a tréfához igazít­ja arcjátékát, szavát és moz­dulatait.” K. BALOG JÁNOS

Next

/
Oldalképek
Tartalom