Tolna Megyei Népújság, 1978. április (28. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-23 / 95. szám
a "Wépújság 1978. április 23. Légtisztító berendezés Egy 40 ezer férőhelyes , sertéstenyésztő kombinát szellőzőrendszere naponta mintegy 150 kilogramm port, 250 kilogramm ammóniát, csaknem másfél ezer milliárd mikroorganizmust juttat a környező légtérbe. Ennek a levegőnek a megtisztítása igen komoly probléma. Megoldására a Szervetlen Kémiai Intézet laboratóriumában új berendezés — egy vastartály készült, és a szellőztető rendszer ezen keresztül hajtja ki a levegőt az ólakból. A tartály felső részéről szervetlen sav igen híg oldata szóródik lefelé. A szervetlen savval kölcsönhatásba lépő ammónia sóvá alakul át, amely trágyaként hasznosítható. A mikroorganizmusok pedig a savas oldattól elpusztulnak. A kellemetlen szagok közömbösítésére egy kiegészítő berendezést szerkesztettek, amely a megtisztított levegőben az ecetesszencia szamócával vagy vaníliával illatosított gyenge oldatát fecskendezi szét. Új tavaszi búza Üj fajta tavaszi búzát nemesített ki az ismert ogyesz- szai szelekciós szakember, Fjodor Kiricsenko. Az új búza bő termést hoz, jól bírja a szárazságot, nem dől meg és dacol a betegségekkel is. Lisztjéből kitűnő cső- és hosszútészta, valamint búzadara készíthető. Elsősorban Ukrajna déli részén, a Volga vidékén és az észak-kazahsztáni sztyeppéken fogják vetni. Kiricsenko, aki már 40 éve foglalkozik nemesítéssel, munkája elismeréséül Lenin- és Állami-díjat kapott. „Nedves" rebbantészer A leningrádi bányaipari kutatóintézetben vizet tartalmazó, folyékony halmazállapotú robbanóanyagot állítottak elő. Az új robbanószer ammóniumnitrát oldatából, granulált trotilból és egy speciális sűrítő anyagból áll. A keverék mintegy 6—8 százalék vizet tartalmaz, s ez tökéletes biztonságot nyújt a felhasználás során. A Lebe- gyinszki Ércdúsító Kombinát egyik kőbányájában végezték el az ellenőrző kísérleti robbantásokat. A vizsgálat bizonyította az új anyag hatékonyságát. Az új robbanószer csak ún. másodlagos detonátor segítségével lép működésbe. Ez lehet trinitrotoluolpatron, vagy csökkentett hatású hexogénpatron. A detonáció nagy sebessége (6,4—6,7 ezer méter másodpercenként) miatt az új robbanóanyag jóval hatékonyabb a korábban alkalmazottaknál. Nem kevésbé fontos szempont, hogy az új keverék lehetőséget teremt az egész robbantási folyamat komplex gépesítésére — kezdve a robbanóanyag komponenseinek a vasúti vagonokból történő kirakásától egészen a robbanás előkészítéséig és a helyszíni munkálatokig. ryr fA Komszomof nagy feladata A XXI. század vasútvonala A vasúti fővonal megépítésének gondolata több mint száz évvel ezelőtt merült fel, amikor orosz földön az első vasútvonalakat építették. Kidolgozták a transzszibériai, a transzázsiai, sőt a kontinensek közti vasútvonal tervét — Párizstól New Yorkig. 1906- ban a BAM prototípusának, az észak-bajkáli vasútvonalValamennyien a létesítendő területi termelési komplexumok központjai lesznek. így a „kis BAM” északi elágazása a dél-jakutföldi komplexum ütőere lesz majd. Ez a komplexum a szén, a vasérc és a vaskohászat bázisára épül. Elsőként kapott vasútvonalat és a gazdag szénkészletek révén először kezdi visszatéríteni az építkezési költségeket, köztük a külföldi hiteleket is. Az udokáni érc- bányászati komplexum (a Csitai terület északi részén), amelynek rézérckészletei 80— 90 évre elegendőek, hét év alatt garantálja a beruházások visszatérítését. A felső- lénai területet csaknem teljesen a hatalmas fakitermelő és fafeldolgozó üzemek határozzák meg. Az észak-bajkáli terület bázisául a gazdag ólom-, cink- és molibdén- készletek szolgálnak. A zeja- szvobodiji terület hatalmas energetikai központtá, az uráli komplexum pedig óriási fűtőanyagbázissá válik. VLAGYIMIR MITARJEV APN—KS . Hídtól hídig, alagúttól alag- útig épül a BAM. Évente mintegy 320 kilométer hosz- szúságú új szakaszt adnak át a forgalomnak. Két és fél év alatt épült meg a „kis BAM”, a Transzszibériai vasútvonaltól Tindáig, és tovább, a dél- jakutföldi szénlelőhelyig vezető vonalszakasz. nak a terve is megszületett. Megvalósítására azonban azokban az években nem kerülhetett sor. A húszas évek végén és a harmincas évek elején a tervet újra elővették. A BAM tervének előkészítésére és megalapozására 1940-ben került sor. Akkor fektették le a vasútvonal első kilométereit. A szibériai gazdaság fejlesztése szempontjából ennek a rövid pályaszakasznak is rendkívül nagy jelentősége volt. 1967-ben a vasút nyomvonalán újra megkezdték a tervezési^és a kitűzési munkát. Miért nem használták fel a •már kész tervet? a pályák átbocsátó képessége. Harmadszor: az építők megtanulták, hogyan kell az örök fagy körülményei között, és olyan területeken dolgozni, ahol gyakoriak a földrengések, megfelelő tapasztalatokat szereztek a nagy alagutak és hidak építésében. Végül pedig: nagyobb gonddal törődtek a környezet megóvásával. Mindezeknek eredményeképpen az 1967-es terv a vasúti fővonal világszínvonalú építését tette lehetővé. 1972. október 14-én Tindá- nál megépítették a vasútvonal első szakaszát. Az építőA vasúti fővonal építésén dolgozó 90 ezer ember jelentős része a munkára önként jelentkezett fiatal. Ezek a fiatalok a Komszomol megbízólevelével jöttek ide. Elhatározták, hogy a megyék és a köztársaságok küldötteiből területi építőosztagokat alakítanak ki, amelyeknek a gerincét szakemberek alkotják, így a BAM építése kicsiben az egész Szovjetuniót tükrözi. Kezdetben az épületszerkezeteket és az építési anyagokat (beleértve a cementet és a deszkát is) az ország különböző részeiből szállították az építkezések színhelyére. Ez kényelmetlen, s amellett drága is volt. Ezért Tajsetben hatalmas, vasbeton-szerkezeteket gyártó üzemet, az építőHarmincöt év alatt sok minden megváltozott. Először: a vasútvonalakról eltűntek a gőzmozdonyok. Másodszor: jelentősen megnőtt A Bajkál—Amur vasútvo- lal 4341 kilométer hosszúság- >an húzódik a Transzszibériai rasútvonal kis állomásától, fajsettől a Csendes-óceán sarján *ekvö Szovjetszkaja Soványig. Akkora területnek a szállítási problémáit oldja meg, mint 'árom e*anc>aAz építés központi szakasza. Talajelőkészítés a tajgán szerelő vonatok elindultak kelet és nyugat felé. Az építőknek 3145 kilométer hosszú pályatestet kellett megépíteniük; továbbá 3337 hidat és egyéb műtárgyat; 202 állomást és forgalmi kitérőt. A BAM építői tréfásan azt mondják, hogy nem vasútvonalat, hanem hidakat építenek. Csak később kötik ösz- sze a hidakat sínekkel. Valóban a hidak összhosszúsága — 32 kilométer. Ez a vasúti fővonal teljes hosszának egy százalékát teszi. Az alagutakra újabb egy százalék jut. A négy legnagyobb alagút 25 kilométer hosszú. Az észak-mujai, 15,3 kilométer hosszúságú, a Szovjetunió legnagyobb alagútja lesz. A tervezők, az építők és az új technika számára az építkezés mintegy kísérleti terepet jelent: az összes létező nehézséggel találkoznak itt — sziklás talajjal, örökké fagyos talajréteggel, föld alatti (100 fokos) hévizekkel. ÉVENTE 320 KILOMÉTER ipari és az útépítő gépek javításához pedig javítóüzemet építettek. Simanovszk közelében valóságos építőipari komplexum létesült. Sok külföldi gép is dolgozik a pálya nyomvonalán.- . > 'í . W'Hy ' MEGVÁLTOZIK AZ ÉLET Ám a Bajkál—Amur vasútvonalnak a közeljövőben kibontakozó képe sokkal többet jelent majd a Kelet- Szibériát a Csendes-óceán partvidékével összekötő új vasúti fővonalnál. A BAM körzetében feltárt ásványkincsek, azok feldolgozása, új gyárak és erőművek építése — mindez előre meghatározza az újonnan meghódított területek betelepítésének jellegét (egy négyzet- kilométerre itt ma még egy embernél kevesebb jut). A régi városokhoz, mint Zeja, Bodajbo, Uszty-Kut, egy sor új létesítmény csatlakozik. Uj városok is épülnek: a Baj- kál-tó partján Szeverobaj- kálszk, a réztartalmú hegyek között Udokan, a nagy vasúti csomópontnál Tinda, a lakatlan tajgában pedig Nyer- jungri... ■ TÖBB MINT SZÁZ ÉVE Korszerű eszközök segítik a pályaszakasz építését Az Amur folyón átívelő híd, a Bajkál—Amur vasútvonal egyik legnagyobb építési műtárgya
