Tolna Megyei Népújság, 1978. április (28. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-23 / 95. szám

a Képújság 1978. április 23. A Központi Bizottság 1978. április 19-20-i ülésének határozata a XI. kongresszus óta végzett munkáról és a párt feladatairól ­(Folytatás a 3. oldalról) dolkodásmód és erkölcs ma­radványai, sőt újraéledésé­nek tünetei. A szocialista közgondolkodás fejlődése mu­tatkozik meg abban, hogy társadalmunk túlnyomó több­sége elutasítja a társadalom­ellenes magatartás különböző megnyilvánulásait, a pro­tekcionizmust, a bürokráciát, élesen elítéli a pazarlást, a hatalommal való visszaélést. Kevésbé egységes a közhan­gulat a kispolgári szemlélet- mód és erkölcs, a befeléfor- dulás, a közösségtől való el­zárkózás helytelenítésében. A szocializmus építésének előrehaladásával, a nemzet­közi ideológiai harc fokozódá­sával szoros összefüggésben növekszik a tudati tényezők, a párt ideológiai tevékenysé­gének szerepe. Az ideológiai és művelődési terület egészé­nek közös feladata, hogy fo­kozottabb mértékben irányít­suk a közfigyelmet a társa­dalom fejlődése szempontjá­ból legfontosabb eszmei és erkölcsi kérdésekre: növelje a munka becsületét, erősítse a közösségi szemléletet, mé­lyítse a szocialista hazafisá- got és az internacionalizmust. O Az ideológiai és kultu­rális területen dolgozó kommunistáknak nagyobb felelősséggel, színvonalasab­ban és kezdeményezőbben kell azon munkálkodniok, hogy a társadalomtudományi kutatások, a marxizmus— leninizmus oktatása, az isko­lák és az egyetemek, a köz- művelődési hálózat, az iro­dalmi és a művészeti alko­tások, a sajtó, a rádió és a televízió fokozott mértékben segítsék a szocialista tudat, életmód, műveltség és köz- gondolkodás térhódítását. A fejlődésünk jelenlegi szakaszával együttjáró prob­lémák megoldásának, a szo­cialista tudat gazdagításának és erősítésének nélkülözhe­tetlen feltétele a marxista— leninista elmélet művelése, alkotó alkalmazása és fej­lesztése, a társadalmi fejlő­dés, a nemzetközi osztályharc új kérdéseinek kutatása és megválaszolása, a hazai és a nemzetközi tapasztalatok el­méleti általánosítása. Tudo­mányos elméletünk művelése és fejlesztése teszi lehetővé, hogy elkerüljük a dogmatiz- mus veszélyeit, a marxizmus modernizálásának ürügyén jelentkező revizionista tév- utakat. s az elmélet lebecsü­léséből fakadó voluntarista, nihilista nézeteket. A társadalomtudományi ku­tatásokkal foglalkozó kom­munisták tekintsék legfonto­sabb pártmegbízatásuknak a szocialista társadalom és a mai világ fejlődésével kap­csolatos elméleti-ideológiai problémák folyamatos kuta­tását. Az ideológiai és tár­sadalomtudományi kutató­munka feladatainak jobb megoldása érdekében az ed­diginél tudatosabban kell elő­segíteni a különböző társa­dalomtudományi ágak műve­lőinek, a pártintézmények­ben, az akadémiai intézetek­ben és az egyetemi tanszéke­ken dolgozó kutatóknak kö­zös tevékenységét. Messze­menően támaszkodni kell a kommunista és munkáspár­tok fejlődő ideológiai együtt­működésére. Az ideológiai munka fej­lődését sürgeti fokozottabb részvételünk a nemzetközi színtéren egyre bonyolultab­bá váló eszmei küzdelmek­ben. Ez szorosan összefügg mind az ideológiai nevelő munka hazai feladatainak megoldásával, mind a béke, a társadalmi haladás, a szo­cializmus ügye iránt vállalt internacionalista elkötelezett­ségünkkel. © A marxista—leninista elmélet művelésének; az új problémák tudományos elemzésének, az ideológiai kérdések tisztázásának nél­külözhetetlen feltétele az al­kotó vita. A társadalomtudo­mányi kutatást végző kom­munisták pártossága jusson kifejezésre mind az egyes problémák marxista megvá­laszolására való törekvésben, mind az alkotó ideológiai vi­ták vállalásában. A szövetségi politika előse­gíti az ideológiai viták ki­bontakoztatását, javítja a vi­ták feltételeit azáltal, hogy a tudományos vitához elenged­hetetlenül szükséges alkotó, tárgyilagos, személyeskedés­től mentes légkört teremt. A kommunistáknak, különösen az ideológiai területen dol­gozóknak, aktívabb részt kell vállalniok a vitákban, követ­kezetesebben kell képvisel­niük marxista—leninista vi­lágnézetünket. A politikai szövetség nem jelentheti a viták mellőzését, a vitákat viszont úgy kell folytatni, hogy a szocialista eszmék be­folyása és a politikai szövet­ség egyaránt erősödjék. © A Központi Bizottság 1976. október 26-i hatá­rozatának szellemében jelen­tősen javítani kell a pártok­tatásban, az egyetemeken és a főiskolákon a marxizmus— leninizmus oktatását, fokoz­ni kell meggyőző erejét. A színvonal emelésének elen­gedhetetlen feltétele, hogy az elméleti alapok meggyőző ki­fejtése párosuljon a szaktár­gyak marxista—leninista szellemű oktatásával és a hallgatókat foglalkoztató ak­tuális kérdések megválaszo­lásával. A szocialista társadalom elsőrendű kötelessége a fel­növekvő nemzedék nevelése. Fontos feladat a következő időszakban a köznevelés táv­lati terveinek kidolgozása, a felsőoktatás tartalmi és szer­vezeti korszerűsítése, a tan­széki kutatómunka feltételei­nek megjavítása. Az oktatás­ban a minőségi fejlesztésre irányuló erőfeszítésekkel együtt ki kell elégíteni a je­lentős mennyiségi növekedés igényeit is. Az iskolai okta­tás és nevelés az eddiginél eredményesebben biztosítsa, hogy a tapulók elsajátítsák a korszerű műveltség és tudo­mányos világnézetünk alap­jait, a közösségi élet, a szo­cialista erkölcs normáit, fel­készüljenek a munkára, ál­lampolgári kötelességeik tel­jesítésére. Ehhez nélkülözhe­tetlen a pedagógusok, az if­júsági szervezet és a szülők összehangolt tevékenysége, egész társadalmunk, fokozot­tabb példamutatása és fele­lősségvállalása. Az ifjúság világnézeti nevelésében ki­emelten fontos feladat a ma­gyar- és a nemzetközi mun­kásmozgalom sok évtizedes harcokban szerzett tapaszta­latainak megismertetése. Az ideológiai és a kul­turális munka növekvő jelentősége fokozott követel­ményeket támaszt az irányí­tással szemben is. Az irányí­tásban az elmúlt két évtized során alkalmazott legfonto­sabb elvek és módszerek be­váltak. Helyesnek bizonyult az alkotó műhelyek és a he­lyi irányító szervek önálló­ságának növelése, az alkotó munka és a kísérletezés sza­badságának biztosítása, a szocialista céljainkat szolgáló alkotások támogatása, vala­mint az is, hogy teret enged­tünk olyan humanista szelle­mű irodalmi és művészeti törekvéseknek, alkotásoknak is, amelyek ugyan más világ­nézeti alapon állnak, de a szocialista társadalom és az egyetemes emberi kultúra számára értéket jelentenek. A társadalom, s benne a tu­domány, az irodalom és a művészetek fejlődése, az al­kotók felelősségére és a bi­zalomra épülő irányító mun­ka lehetővé teszi, hogy csak kivételes esetben kelljen ad­minisztratív eszközhöz nyúl­ni. Művelődéspolitikánk bevált elveinek következetes alkal­mazása azt követeli, hogy az ideológiai és a művelődési munka növekvő társadalmi szerepének megfelelően fo­kozottabban érvényesüljön a párt- és állami szervek elvi­politikai irányítása. Művé­szetpolitikánk időszerű és tartós feladata a társadalmi és kulturális fejlődés új je­lenségeinek feltárása, a pozi­tív tendenciák kibontakozá­sának elősegítése, a kedve­zőtlen vonások folyamatos kiküszöbölése. Növekvő kö­vetelményeket kell támasz­tani a kommunistákkal, min­denekelőtt a vezetőkkel szem­ben. Az alkotóműhelyek és a helyi szervek továbbra is kívánatos önállósága megfe­lelő felelősséggel párosuljon. A tudományos és a művé­szeti kritika következetesen érvényesítse és képviselje a marxista—leninista elvein­ket, a nem marxista nézetek határozottabb elvi bírálatban részesüljenek. A kommunis­ták minden szinten vállalják a felelősségből rájuk háruló részt a párt politikájának megvalósításáért az ideoló­gia, az oktatás, a kultúra, a közművelődés területén. En­nek érdekében az elvi-orien­táló munka megjavítására, a szocialista eszmeiségű alko­tások következetesebb támo­gatására, a marxista erők fo­kozottabb összefogására van szükség. Yl. A párt A Magyar Szocialista Mun­káspárt, a párt szervezetei és tagjai a XI. kongresszus ha­tározatainak szellemében és azok megvalósításáért dol­goznak. A párt eszmei, poli­tikai és szervezeti egysége szilárd, tömegkapcsolatai erősek. O A párt vezető szerepe a szocializmus építésé­nek irányításában és szerve­zésében megfelelően érvé­nyesül. A marxizmus— leninizmus tudományos el­méletére támaszkodva és a társadalmi fejlődés valóságos helyzetéből kiindulva a párt határozza meg a szocializ­mus építésének soronlévő és távlati feladatait, a munkás- osztály és az egész dolgozó nép érdekeit képviselve szer­vezi és irányítja az építő­munkát, ellenőrzi a végre­hajtást. Tevékenységében épít az állami és a társadal­mi szervekre, támaszkodik a tömegszervezetekre, mozgal­makra — a Hazafias Nép­frontra, a Kommunista If­júsági Szövetségre, a szak- szervezetre, a nőmozgalomra —, amelyek szocialista rend. szerünkben rendeltetésük­nek megfelelően önállóan te­vékenykednek. A párt irányító tevékeny­ségének fontos részeként a pártellenőrzés minden szin­ten javult, rendszeresebbé vált és kiterjedt a párt-, az állami, a társadalmi, a gaz­dasági élet összes területére. A párt vezető szerepének erősítése, irányító munkájá­nak további javítása fejlődé­sünk alapfeltétele, s ez meg­kívánja munkamódszerének állandó javítását. A munká­ban nélkülözhetetlen elem­ző, értékelő tevékenység mellett nagyobb figyelmet kell fordítani az egységes cselekvésre, a végrehajtás megszervezésére és az ellen­őrzésre. A választott testü­letek tagjai egyénileg is job­ban vegyenek részt a hatá­rozatok végrehajtásának el­lenőrzésében. O A kongresszusi hatá­rozatoknak megfele­lően eredményesen hajtottuk végre a párttagsági könyvek cseréjét. A tagkönyvcsere során törlés és kilépés útján 20 760-an kerültek ki a párt­ból, eltérő politikai felfogá­suk. a párt politikájával való egyet nem értésük miatt mindössze 34-en váltak ki. A párt a kongresszus óta eltelt időben is egészségesen fejlődött: 1975-től 1978-ig 83 ezer új tagot vettek fel, kö­zülük 56 százalék fizikai dolgozó, 60 százalék harminc év alatti és 31 százalék a nő. Az újonnan felvett párt­tagok nagy többsége a tag­felvételt megelőzően tömeg­szervezetekben, szocialista brigádokban, munkásőrség­ben végzett társadalmi mun­kát. : Jelenleg eredeti foglal, kozás szerint a párttagság csaknem háromnegyede munkás és paraszt. A tagkönyvcsere ugyan­úgy, mint a mindennapi munka tapasztalatai is meg­erősítették, hogy a pártegy­ség nem egyszer, s minden­korra adott, azt az időszerű feladatokhoz igazodóan újból és újból meg kell teremteni. Nem elég az elvekben, a fel­adatokban egyetérteni, a cse­lekvésben is egységesnek kell lenni. Az egység leg­főbb tartalma és célja a XI. kongresszus határozatainak végrehajtása, a fejlett szo­cialista társadalom építése. © A párt politikájának megvalósulásában dön­tő szerepe van a káderek helytállásának. A párt és az állam vezető testületéiben, valamint apparátusában, a gazdasági, a kulturális épí­tőmunka területein külön­böző szinten dolgozó párttag és párton kívüli káderek zö­me megfelel a követelmé­nyeknek, szocialista elvek, s normák szerint él és dolgo­zik, alkalmas a megnöveke­dett feladatok ellátására. A vezető testületekben megnövekedett a fizikai dol­gozók, a nők, a fiatalok ará­nya. Előrehaladás történt a káderek meggondolt cseréjé­re vonatkozó kongresszusi állásfoglalás érvényesítésé­ben is. A kádermunka felté­telei jobbak lettek, de még nem kielégítő a káderekkel való foglalkozás, a munká­sok, köztük a fiatalok és a nők felkészítése politikai, gazdasági, társadalmi veze.tő tisztségek betöltésére, hiá­nyosságok vannak, a káde­rek előléptetési módszeré­ben. A fejlődés, az előttünk álló feladatok megkivánják, hogy a kádermunka az ed­diginél is nagyobb figyelmet kapjon. Megkövetelik, hogy a vezető posztokon, külö­nösen a kulcspozíciókban csak rátermett, a politikai, szakmai, magatartásbeli kö­vetelményeknek egyaránt megfelelő vezetők legyenek. Következetesen érvényt kell szerezni annak az elvnek, hogy elsődleges a társadalom érdeke, s az értékelés mér­céje a végzett munka ered­ménye. Helytelen, hogy gyak­ran elhúzódnak indokolt sze­mélycserék, megengedhetet­len szubjektivizmus miatt az elfogadhatónál többször for­dul elő téves kiválasztás, nem kielégítő az utánpótlás neve­lésének színvonala. A szüksé­ges stabilitás megőrzése mel­lett biztosítani kell a káde­rek rendszeres, a változó igé­nyeknek megfelelő cserélődé­sét. Társadalmunk demokratiz­musa abban is fejeződiék ki, hogy a vezetők köre folyama­tosan felfrissül új káderek­kel. Minden vezető tekintse kötelességének, hogy tudato­san és tervszerűen gondos­kodjék a politikai és szakmai követelményeknek egyaránt megfelelő szocialista típusú vezetők kiválasztásáról, neve­léséről. előléptetéséről. a szükséges kádertartalékról. Az eddiginél céltudatosabban kell foglalkozni az úi káde­rek ’’ kiválasztásával és neve­lésével. Mindez az eddiginél nagyobb tervszerűséget, átte­kintést. objektív kiválasztást igényel, aminek intézményes feltételeit is meg kell terem­teni. O A XI. kongresszus óta eltelt időszakban párt­tagságunk nagy erőfeszítése­ket tett és sikeresen teliesíti a kongresszus által kitűzött feladatokat. Egysége, példa­mutató munkája igazolja, hogy megfelel a XI. kong­resszuson megszabott, a szer­vezeti szabályzatban rögzí­tett nagyobb követelmények­nek. A Központi Ellenőrző Bi­zottság tapasztalatai is iga­zolják, hogy a pártban to­vább erősödött a fegye­lem. A XI. kongresszus óta a pártszervek és -szervezetek következetesebben fellépnek azokkal a párttagokkal szem­ben, akik megsértik a szer­vezeti szabályzatot, kommu­nistához méltatlanul dolgoz­nak és élnek. A pártszervek szigorúbban léptek fel a párt- határozatok végrehajtásában mulasztást elkövetők, vala­mint a pártmegbizatást, a pártéletet elhanyagolok el­len. A határozottabb fellépés­sel is sikerült visszaszorítani számos kedvezőtlen jelensé­get. Mindezek ellenére még nem értünk el minden terü­leten olyan mérvű fejlődést, amilyen a jelenlegi körülmé­nyek között kívánatos és le­hetséges lenne. A párttagok kis részének magatartásában még mindig megtalálhatók olyan jelenségek, amelyek a fegyelem erősödését hátrál­tatják és ártanak a párt tö­megkapcsolatainak. A Magyar Szocialista Mun­káspárt, a magyar munkás- osztály idén hatvanéves marxista—leninista pártja társadalmunk elismert vezető ereje. Megalakulása óta foly­tatott harcával, az egész nép ügyének becsületes szolgála­tával nyerte el párton kívüli szövetségesei, a dolgozó mil­liók bizalmát. Ezt a jövőben is csak az egész párttagság állhatatos munkájával, helyt­állásával tudja és kívánja gyarapítani. VII. Pártunk nemzetközi tevékenysége A nemzetközi kommunista mozgalom világszerte fellen­dülőben van. A szocializmus, a kommunizmus az emberi­ség korábbi történetében pél­da nélküli, az egész földke­rekségre kiterjedő eszme- áramlattá és politikai erővé vált. A kommunista és mun­káspártok a szocialista orszá­gokban az új élet építésének vezetői, a kapitalista orszá­gokban a társadalmi haladás úttörői, a volt gyarmati terü­leteken a nemzeti független­ség teljes kivívásáért és a ha­ladásért folytatott küzdelem élharcosai. A szocializmusért, a demokráciáért, a nemzetek érdekeiért, a békéért folyta­tott harcban a kommunista és munkáspártok többségének növekszik taglétszáma, széle­sedik tömegbefolyása, erősö­dik politikai szerepe saját hazájában. A kommunista és munkáspártok a nemzetközi helyzet alakulásának jelentős tényezői. O Pártunk a marxiz­mus—leninizmus elvei­től vezérelve, a szocialista hazafiság és a proletár inter­nacionalizmus eszméitől át­hatva kiveszi részét a nem­zetközi kommunista mozga­lomnak a haladásért, a bé­kéért folytatott harcaiból. Arra törekszünk, hogy fej­lesszük kapcsolatainkat vala­mennyi testvérpárttal és te­vékenységünkkel elősegítsük mozgalmunk marxista—leni­nista egységének erősödését, közös céljaink elérését. A XI. kongresszus óta el­telt három évben a világ minden tájáról összesen 65 testvérpárt küldötteivel foly­tattunk kétoldalú megbeszé­léseket. Pártunk képviseltet­te magát a testvérpártól? kongresszusain. Tevékenyen vettünk részt az európai kommunista és munkáspár­tok nagy jelentőségű berlini értekezletén, a testvérpártok számos más tanácskozásán. Részt vettünk a szocialista országok testvérpártjainak egységét és ideológiai együtt­működését szolgáló rendez­vényeken. A Magyar Szocialista Mun­káspárt szolidáris azzal a harccal, amelyet a tőkés or­szágokban működő kommu­nista pártok vívnak a mono­poltőke gazdasági és politikai hatalmának megtöréséért, a dolgozók érdekeinek védel­méért, a társadalmi változá­sokért. Az internacionalista szolidaritás jegyében szélesí­ti és erősíti kapcsolatait a fejlődő országokban működő kommunista pártokkal. © Pártunk azt vallja, hogy az országonként eltérő történelmi feladatok meg­valósítása minden kommu­nista és munkáspárttól konk­rét helyzetmegítélést és fel­adatmeghatározást követel. Természetesnek tartjuk, hogy a különböző feltételek között tevékenykedő, straté­giájukat és taktikájukat ön­állóan kialakító pártok kere­sik a választ a fejlődés új kérdéseire. Ez szükségsze­rűen együtt jár vélemény- különbségekkel és vitákkal is, ugyanakkor megnöveli a ta­pasztalatcsere jelentőségét. A nemzetközi munkás- mozgalmon belül jelenleg is mutatkoznak álforradalmi tendenciák, jobb- és „balolda­li” elhajlások a marxizmus— leninizmus irányvonalától. Jelentkezik nacionalizmus, szovjetellenesség, amelynek legszélsőségesebb válfaja a maoizmus. Mindezeket a bé­ke, a szocializmus, a haladás ellenségei igyekeznek kihasz- ni a munkásmozgalom bom- lasztására, zavar és szakadás előidézésére a kommunisták soraiban, a szocialista orszá­gok egységének megbontá­sára. Pártunk álláspontja, hogy minden egyes testvérpárt jo­ga és kötelessége a marxiz­mus—leninizmus tanításai­nak, a szocialista forradalom és építés általános törvény- szerűségeinek az adott or­szág sajátosságait és hagyo­mányait figvelembe vevő ön­álló, alkotó alkalmazása. Ez minden párttól igényli a nem­zeti és a nemzetközi érdekek egyeztetését, az egységre va­ló törekvést, a kölcsönös szo­lidaritást és az elvtársi együttműködést. Mozgal­munk fejlődésével együtt nő a proletár internacionalizmus jelentősége a testvérpártok önállósága, egyenlősége és ön­kéntes együttműködése alap­ján. Pártunk kongresszu- dr sainak határozatait, a kommunista és munkáspár­tok 1969-es moszkvai világ- találkozójának és 1976-os, berlini európai konferenciá­jának megállapításait szem előtt tartva harcolunk a nem­zetközi munkásmozgalom egységéért, akcióképességé­nek növeléséért. Az imperializmus elleni harc közös céljai alapján erősítjük kapcsolatainkat a fejlődő országok nemzeti fel­szabadító mozgalmaival, nemzeti demokratikus párt­jaival. A béke, a leszerelés, a nem­zetközi enyhülés előmozdítá­sa, a dolgozó emberek jogai­nak védelme érdekében együttműködésre törekszünk a szocialista, szociáldemokra­ta pártokkal is. A Központi Bizottság to­vábbra is fontos feladatnak tartja, hogy pártunk a mar­xizmus—leninizmus, a prole­tár internacionalizmus szelle­mében végzett aktív nemzet­közi tevékenységgel is segít­se a haladás erőinek térnye­rését. Ugvanakkor tisztában van azzal, hogy országunk, pártunk, szocializmust építő népünk a nemzetközi színté­ren a legnagyobb hatást az eredményes hazai éoítőmun- kával, társadalmi fejlődésünk időszerű feladatainak megol­dásával fejtheti ki. * ' A Központi Bizottság a XI. kongresszus óta végzett mun- (Folytatás az 5. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom