Tolna Megyei Népújság, 1978. április (28. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-22 / 94. szám

£*■ 7ÍÉPÚJSÁG 1978. április 22. CSALÁD-OTTHON Áprilisi növényvédelem ä kiskert ebben az idő­szakban már komolyan igénybe veszi a szabad időnket. A permetezé­seknél fokozott figyelmet for­dítsunk arra, hogy ezen idő­szakban a termesztett gyü­mölcsfajok már virágoznak. Tehát a „Méhekre veszélyes” szerek használata tilos. (A növényvédő szereken külön feltüntetik, ha azok méix'kre veszélyesek.) A szerek hasz­nálatát lehetőleg úgy kombi­náljuk, hogy azok a gomba­betegségek és rovarkártevők ellen is védelmet nyújtsanak. Az almafákat: lisztharmat, varasodás és monília fenye­geti. (Gombabetegség ellen: Rézoxidklorid 50 WP 0,4 szá­zalék használata szükséges. Rovarkártevők ellen Meta- tion 50 EC 0,2 százalékos per­metezőszer szükséges. Folya­matosan kell védekezni a lisztharmat kártétele ellen. A rügypattanás és virágzás kö­zötti két permetezésre Thio- vit 0,75 százalékos permetlé szükséges. Varasodás ellen nagyon jól bevált szer a cink- gálic — Bordóiléhez keverve. A körtefákat is a monília és a varasodás veszélyezteti. Fundazol 50 WP 0,08 száza­lék, Orthocid 0,2 százalékos védekezőszert használjunk. Amennyiben rovarölő szer is szükséges, akkor Metation 50 EC 0,2 százalékos permetező­szert alkalmazzunk. Az őszibarackfák védelmét ebben az időben fokozni kell. A virágzás idején ugyanis megjelenhet a tafrinás levél- fodrosodás és a klaszteros- póriumos levéllyukasodás. A rovarkártevők közül a zöld és fekete levéltetvek és a molyok. Együttes védekezés­ként használjunk: Orthocid 0,2 százalék, Thiovit 0,4 szá­zalék, Morestán 0,05 száza­lék -j- Lebaycid 50 EC 0,1 százalék, Bi—58 0,1 százalé­kos permetezőszert. Kajszifáinkat — szirom­hullást követően — szintén sok veszély fenyegeti. Gno- móniás levélfoltosság, moní­lia, klaszterospóriumos levél- lyukacsosodás, valamint mo­lyok és rágó kártevők. Szin­tén együttes védekezést al­kalmazzunk. Rézoxiklorid 50 WP 0,3 százalékos vagy Re- cin Super 0,5 százalék. A mo­nília és levélfoltosság ellen Zineb 80 WP 0,2 százalék vagy Orthocid 0,2 százalékos permetezőszert használjunk. A cseresznye- és meggyfák fertőzései, illetve kártevői, ebben az időszakban azono­sak. A meggy-monília ellen Tricin (folyékony permetező- szer) 0,05 százalékos tömény­ségű oldata szükséges. A gombabetegségek mellett fi­gyelni kell a különféle rovar- kártevők, tetvek megjelené­sére is. Amennyiben szüksé­ges, akkor Ditrifon 40 SCW 0,2 százalékos permetezőszer a rovar- és Metation 50 EC 0,2 százalék vagy Bi—58 EC 0,1 százalék permetezőszer szükséges a tetvek elleni vé­dekezésként. A szamóca betegségei kö­zül leggyakoribb a szürke­penész és a fehérfoltosság. Ortho-Phaltán 0,3 százalék, Fundazol 50 WP 0,8 százalé­kú szerrel permetezzünk. Vi­gyázzunk arra, hogy a virág­zés ideje alatt, még a méhek­re kevésbé veszélyes Melipax használata is tilos. A málna- és ribiszkebok­roknál a vegyi védekezése­ken kívül fordítsunk külön gondot arra, hogy a beteg, fertőzött vesszőket - eltávolít- suk és megsemmisítsük. A szőlőgyümölcsösben a metszési munkákat, vala­mint az ezt kiegészítő har- matgyökerezést már biztosan elvégeztük. Amennyiben ez a munka még nem lenne ké­szen, akkor haladéktalanul végezzük el. (Harmatgyöke­reknek nevezzük a tőkenyak­ból fejlődő gyökereket. Ezek eltávolítása azért fontos, mert különben a talpgyöke­rek rovására megerősödné­nek. Sokan helyesebbnek tartják, ha a hazai gyökéren álló szőlőben nem távolítják el ezeket, mert véleményük szerint a tápanyagforgalom így lerövidül. Oltványszőlő­ben azonban feltétlen fon­tos, mert ha az oltás feletti nemes részből fejlődő har­matgyökerek megerősödnek, akkor a „tőke elrúgja az alanyt”). permetezések legalkal­masabb időpontja a kora reggel, vagy a ké­ső délutáni időszak. Tűző napon soha ne perme­tezzünk. Amennyiben a per­metezés után 1—2 órán be­lül 10 milliméternél nagyobb eső volt, akkor azt a perme­tezést meg kell ismételni. A permetezéseknél mindenkor tartsuk be a szükséges óvó rendszabályokat. K. K. Áruvizsgálat Miitől farmer a farmer? Aligha szorul bizonyításra: a fiatalok (és a kevésbé fia­talok) körében a legnépsze­rűbb öltözék — a farmer. Sokáig csak „kéz alatt” és borsos áron lehetett besze­rezni egy-egy eredeti dara­bot. Ma már az üzletekben kaphatók a márkás (Levi’s, Lee) farmerek, s bár anya­guk, szabásuk igazán meg­felel a fiataloknak — áruk sajnos nem egészen. Olcsóbb megoldás anyagot, farmerszövetet venni és ab­ból megvarratni a farmeröl­tözék még hiányzó darabjait. A magyar gyártmányú far­merszövetek, még ha nem is kelhetnek versenyre az ere­deti alapanyaggal, jellegük­ben, minőségükben némelyik már megközelíti azt. Egyre bővebb a választék is. E vá­lasztást könnyíti meg a Na­gyító. A minta — mi is lehetne más — az eredeti Levi’s és Lee nadrágok szövete. S bár ezek méteráruként nem vá­sárolhatók meg, a viszonyí­tás kedvéért ezek jellemzői is szerepelnek a Nagyító tesztjében. A Levi’s farmerek minősége kiváló, a teszt meg­állapításai — ritka eset — a közhiedelmet támasztják alá. A Lee farmerek minősége egy árnyalattal, pontosabban egy minőségi fokozattal gyen­gébb. A legfontosabb követel­mény a jó farmeranyaggal szemben, hogy strapabíró, vagyis tartós és erős legyen. A jó farmerszövet — bizo­nyos határok között — ne­héz és vastag. A kopásállóság és a szín­tartósság szempontjából már teljesen mások a követelmé­nyek a farmerszövettel szem­ben, mint a hagyományos kelméknél. Csupán egy példa: az amatőr szakértők szerint is csak az a farmer jó minő­ségű, amelyet ha nedves ru­hával megdörzsölnek; a ru­hát elszínezi. Továbbá: a jó farmeranyag kismértékben ereszti a színét, a használat­ban megfakul, stb. Persze, a farmerek eseté - ben ugyan ki „hinne” a mi szaki vizsgálatoknak a külön­féle szakító és egyéb próbák eredményeinek, amikor az igazi „farmerszakértők” sze­rint valójában a fogásnak, a „farmerjellegnek” van jelen­tősége. A farmernek ezt a sajátosságát mindenképpen figyelembe kell venni, s ez­ért a Nagyító olvasóit is megkérdezte, az ifjú hozzá­értők véleményét is felhasz­nálta az objektív minősítés meghatározására. A (termé­szetesen megváltoztatott ne­vű) farmerszövet-mintákat kellett „osztályozniuk”. Nos a minták között sze­replő két márkás anyag, a Levi’s és a Lee farmerek anyaga szerepelt a legjobban. Ezeket követi a Texas ne­vű jugoszláv farmernadrágok anyaga, és néhány magyar farmerszövet is jól megállta a helyét; míg a rangsorban szinte a legutolsó a nálunk is kapható lengyel farmerek anyaga. A méteráruként is megvá­sárolható farmeranyagok kö­zül a SZEGED tetszett a legjobban, s a legtöbbnek. Igaz, nem is a legolcsóbb árú (a 140 cm széles anyag ára 252 Ft.). Talán ennél a szö­vetnél sikerült a leginkább megközelíteni az eredeti far­meranyagok jellegét. De nem­csak a jellegét, minőségét is, hiszen tartóssága jó, kopás- állósága kiváló. (Az anyag egyébként a Derszi néven kapható farmernadrágok, -öl­tözékek alapanyaga.) Jóval olcsóbb a KANSAS nevű anyag (150 cm széles, 154 Ft métere, a Lenfonó és súűcvóipari Vállalat terméke). Feszes, jó fogású szövet, ta­lán ezért is tetszett többek­nek. A műszaki tulajdonsá­gokat illetően is jó minősé­gű. Hogy a hagyományos szö­vetektől mennyire eltérőek a farmerszövetekkel szembeni igények, azt két szövet, a JURA és a COWBOY példáz­za. (Mindkét anyag viszony­lag olcsó, az előbbi 150 cm széles és métere 129 Ft-be ke­rül, az utóbbi 80 cm széles és ára 87 Ft.) Tulajdonkép­pen mindkettő jó minőségű szövet, s különösen a máso­dik tartós és strapabíró — csakhogy nem pamutból, il­letve nem csupán pamutból készülnek, ami pedig a far­meranyagoknál mondhatni „követelmény”. Ezért sem nyerte a fiatalok tetszését — legalábbis a megkérdezettek­nek kevésbé tetszett. A legolcsóbb farmerszövet, a FIKUSZ. Nem mérettartó, mosás után eléggé összemegy — ez még a kisebbik baj, hi­szen ez majd minden farmer­ra (márkásokra is!) jellemző, csakhogy a szövet jellegében nemcsak fogásra, de ránézés­re sem, „nem igazi farmer”. Kár, mert igazán olcsó (a 80 cm széles szövet ára 55. Ft). SZ. I Utón aae ouodaba Zápor utáni reggel. Három és fél éves kislányommal ballagunk az óvodába. — Apa, az út mié^t ilyen tócsás? — kérdezi. — Mert esett az eső — mondom, és derü­lök, hogy mit tud ez a gyerek. „Tócsás . ..” Válaszom persze nem elég. — Miért esett? — Mon­dok valamit. Aztán jönnek az újabb kérdé­sek: — Apa, a kavics az kréta? A gólyának nem ázik be a te­teje? Ugye nem szabad elvenni a más babáját, csak megtalálni? A sár miért nem vizes?.... Mesze lakunk az óvodától, de már nemsokára odaérünk. Az utolsó kanyarban hozzánk tár­sul egy „kolléga”. Mókus cso­portos ő is. — Én egyedül jö­vök ám! — mondja és megfogja lányom kezét, aki egyszersmind elengedi az enyémet. — Én is — közli a félreérthetetlen tényt. Fölvidulva mennek előttem. A barátnő a járda mellé nézve közli: — Lóhere—eső—pötty. Mi­re a lányom: Nem hópötyke— eső. — Nem. Fölhő—pötty—csú­nya sáros. — Nekem a cipőm is új ám, csak már régi. — Az enyém is. Hallgatom őket, mosolygok, ök már nem is vesznek rólam tudomást. Minek is tennék: ér­tik egymást. A Magyar Tanácsköztársaság küldötte, Szamuely Tibor kalandos repülőút után ér­kezett Moszkvába 1919 májasában. A két tanácsköztársaság, az orosz és a magyar tör­ténelmi jelentőségű kapcsolatára bizonyíték képünk, amelyen Lenin és Szamuely ma­gyar csekisták társaságában látható Moszkvában. Lenin életműve, a leniniz- mus, a Szovjetunió léte és fejlődése Marx és Engels gondolatainak a gyakorlat­ban való megvalósítását és továbbfejlesztését jelentet­te, s jelenti napjainkban is. Az élő kapcsolat kifejező­dése az a pillanat, amikor a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom első év­fordulóján Lenin a Marx- emlékmű alapkövét helye­zi el Moszkvában. A marxizmus—leninizmus minden más tevékenység alap­jának a gazdaságot tekinti. A Szovjetunió története nem­csak ezt bizonyítja, hanem azt is, bogy megfogadták azt a lenini útmutatást, amely a technikai újdonságok gyors és széles körű elterjesztése, a kutatás és fejlesztés döntő szerepe mellett érvelt. Képünk Lenint ábrázolja, amint megszemléli az első villamos ekét. A különböző rendszerű országok békés együttélése, gyümölcsöző, kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatuk — lenini elv és célkitűzés volt. KI só kidolgozója és aktív mű­velője is Vlagyimir Iljics Lenin. Minden alkalmat megragadott, hogy a tőkés világ realitások iránt fogékony képviselőivel, elméleti és gyakorlati gazdasági szakemberei­vel személyesen is találkozzék. Képünkön: Lenin a Kremlben levő dolgozószobájában T. T. Christensen amerikai közgazdásszal beszélget 1921 novemberében. BALIPAP FERENC

Next

/
Oldalképek
Tartalom