Tolna Megyei Népújság, 1978. április (28. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-19 / 91. szám

1978. április 19. “riÉPÚJSÁG 5 Kendergyári rekonstrukció Be#- és külterület, zártkert Megszűnik a nehéz munka ' Kwlfi>l«li»n lm kapös o «©icSwnrS bútorlap A Dunaföldvári Kender­gyárban az idén még nehéz fizikai munkával készítik az itthon és külföldön is na­gyon keresett pozdorja bú­torlapot. Az utóbbi két év­ben Irán volt a legnagyobb külföldi vevő. Dósa Tibor telepvezető azt mondja, sok­kal többet el lehetne adni a jelenlegi termékmennyiség­nél. A pozdorja bútorlap a legtöbb esetben jól helyet­tesíti a fát, sőt, még előnyö­sebb is a használata a bú­toriparban, például azért, mert jóval nagyobb egy-egy lap, mint amekkora deszkát lehet vágni a legvastagabb fából, és nem is vetemedik a pozdorjatermék. Ha funir- borítást kap, szép bútort tudnak készíteni belőle. Mindez eléggé tudott do­log, csupán azért elevenítet­tük fel, mert piagyarázatot ad arra, miért történik olyan nagyarányú fejlesztés, re­konstrukció a Duriáföldvári Kendergyárban, a Kender­fonó és Szövőipari Vállalat dunaföldvári telepén. Te­gyük mindjárt hozzá, hogy a nagy fejlesztés egyébként nem jelent túlságosan sok ráfordítást. Nem külföldről hozott méregdrága berende­zésről van szó, hanem a vál­lalaton belül tervezett és el­készített gépek beszerelésé­ről. A vállalat maga végzi el a rekonstrukciót, előrelátha­tólag év végére befejeződik a szerelés. A következő esz­tendőben már nem lesz ne­héz fizikai munka. Rendkí­vül nagy szükség van erre, rohamosan fogy a munkás­létszám a telepen, mint minden kendergyárban. A fiatalok közül egyre keve­sebben választják a nehéz munkát. Megnéztük az üzemben, hogyan történik a gyártás. Bizony sokat emelnek, haj­ladoznak, súlykolnak a dol­gozók, közöttük nők is. A rekonstrukció eredménye­ként a jövőben gép végzi majd a pozdorja terítését és az előtömörítést. Egyéb haszna is lesz a gé­pesítésnek. Húsz százalékkal kevesebb munkás kell, és körülbelül ugyanilyen mér­tékben nő mégis a termelés. A mostani, évi hat és fél ezer köbméter pozdorjalap gyártása helyett mintegy nyolcezer köbméter előállí­tására nyílik lehetőség. Úgy érhető ez el hogy folyama­tosan végzi a gép a művele­teket, a préselést is, más­részt pedig eggyel több lap fér az új berendezés tömö­rítőjébe, mint a mostani gé­pen. Sőt, még a minőség ja­vulása is várható. Nem mint­ha a jelenlegi módon ké­szülő termék nem lenne jó, de javul a mérettartás és a precízebb tömörítés ered­ményeként simábbak lesz­nek a bútorlap felületei, nem kell annyit lecsiszolni belőlük, mint most. Ez egy­úttal természetesen anyag­takarékosságot jelent. Külö­nösen értékes a megtakarí­tás műgyantából, mert az drága anyag. Az új gépek — igen nagy­méretű berendezések — — többsége már Dunaföldváron van. A vállalat Debrecenben és Szegeden lévő javítómű­helyei készítették, illetve készítik még a következő hónapokban. Ugyanezekről a helyekről való szakmun­kások 10—12 tagú brigádja dolgozik a szerelésen. A csarnok bővítését, a nagy­arányú aljzatbetonozást és más építőipari munkákat a földvári telep építőbrigádja tette meg. A rekonstrukció jelentősé­ge hallatlanul nagy. Nyolc­ezer köbméter bútorlap te­kintélyes érték. Különösen így, hogy külföldön is kap­kodják és valutával fizetnek érte. A bútor nélkülözhetet­len használati tárgy min­denütt. (gemenci) Fotó: GOTTVÁLD Szerelés alatt a gépcsarnok berendezése Termelési rendszerek Többet foglalkozni az átlag alatt lévőkkel Időjárási előrejelzés a mezőgazdaságnak Az elmúlt hét végéig erős hőmérséklet-különbség ala­kult ki a nyugati és keleti országrész között. A Dunán­túlon az évszakhoz képest hűvös volt az időjárás. A le­hullott csapadék kedvező fel­tételeket teremtett az elve­tett és elültetett gazdasági növények csírázásához, illet­ve keléséhez. A hét végén a hazánk időjárásában bekö­vetkezett változás hatására országszerte, de különösen a Dunántúlon jelentős csapa­dékhullás következett be. A csapadék hideg időjárással párosult, a hőmérséklet álta­lában 4—5 fokkal volt az át­lag alatt, szombaton és va­sárnap hajnalban sokhelyütt­észleltek fagyot. A csapadék és a hideg idő­járás akadályozta a gyü­mölcsfák virágainak megter- mékenyülését, a 0 fok körüli hőmérsékletek károsíthatták a virágzó gyümölcsfákat. Az elkövetkező napokban csak lassú javulás várható, a csa­padékhullás megszűnik, ele­inte még hajnali fagyokra is számíthatunk. A vetési mélységben (5— 10 cm-ben) a talaj hőmér­séklete erősen lesüllyedt, a Dunántúl nyugati felében 4— 5 fok körüli, azonban a lassú felmelegedés megindult és ez várható a hét végéig. A Tolna megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya tegnap értekez­letet tartott a megyénkben működő termelési rendsze­rek képviselői, a gazdasá­gokkal kapcsolatban lévő vállalatok részére. Farkas István osztályveze­tő-helyettes a megyei veze­tés nevében megállapította, hogy a termelési rendszerek jól szolgálják a megyei ve­zetés gazdaságpolitikájának megvalósítását, részeként az országos termelési program­nak. így a Tolna megyei adottságokhoz alkalmazkodó termelési rendszerek a nö­vénytermesztésben és az ál­lattenyésztésben a tudomá­nyos eredményeket a helyi viszonyokhoz jól alkalmaz­ták. Mecseki János, a megyei tanács megbízott csoportve­zetője értékelte a rendsze­rek múlt évi munkáját. Meg­állapította, hogy a megyében működő tizenhat rendszer többsége a gazdaságok és a megyei vezetés megelégedé­sére dolgozik. A rendszerek­ből mindössze négy gazdaság maradt ki, ez is bizonyítja a termelési rendszerek térhó­dítását. A szántóföld 95 szá­zalékán gazdálkodnak ter­melési rendszerben. Az a cél, állapították meg a tegnapi tanácskozáson, hogy a kima­gasló eredményekhez jobban felzárkózzanak az átlag alatt termelő gazdaságok. Az ér­tékelés szerint az IKR külö­nösen a vetőmag ellátásában jeleskedett, a szabadbattyáni termelésszervezési rendszer segítségével az ozorai téesz- ben értek el kimagasló ered­ményeket; a BKR gazdasá­gaiban egy év alatt a kuko­rica termésátlaga 40 száza­lékkal növekedett; az KSZE 23 megyei taggazdasága 45 630 hektáron termel nö­vényt, s ez az a termelési szervezet amely legjobban el­látja gazdaságait műszaki szolgáltatással, a KITE jól együttműködik a KSZE-vei; a babarci rendszer főleg a lucernatermesztésben ért el szép eredményeket; a bács­almási napraforgó-termelési rendszer tavaly kezdte mű­ködését, eredményesen; a szegedi kendertermelési rendszer több éve bizonyítja életrevalóságát; a DINTER- nél a technológiai fegyelem további szilárdítására van szükség; a SZOLÁNUM bur­gonyatermesztési rendszer­nél a vetőmagellátás javí­tásra vár; a HSZ különösen a borjúszaporaság területén mutatott fel jó eredménye­ket; a KAHYB gazdasága tavaly 104 ezer hízót értéke­sített; az ISV higiénikus tar­tási szisztémája az olcsóbb hústermelést teszi lehetővé; a KATEJ 21 taggazdasága tavaly 14 százalékkal növelte a tejtermelést az 1976-os évi­hez viszonyítva; kívánatos a bikali halhústermelési rend­szer jó eredményeinek ter­jesztése; az üllői zöldségter­melési rendszer az elmúlt évben nem adott kellő támo­gatást taggazdaságának; míg a hosszúhegyi szőlőtermesz­tési és a sinatelepi hulladék- termék-feldolgozó rendsze­rek munkája nem értékelhe­tő, hiszen az év folyamán álltak a Tolna megyei rend­szerek sorába. A termelési rendszerek ve­zetői, képviselői a megyei tanács értékelését tudomásul vették, és arra vállalkoztak, hogy a jövőben hatékonyab­ban segítik a Tolna megyei gazdaságokat nagyobb ter­méseredmények elérésére, gazdaságosabban. öröm volt a képviselőktől hallani, hogy a bázisok, szolgáltatások színvonalát fejlesztik. így például, a KSZE felépíti korszerű, több rendszer kiszolgálásá­ra is alkalmas bázisát, a bajai rendszer Tolna megyei kép­viseletet hoz létre, az ISV pedig átteszi székhelyét Szekszárdra, hogy közelebb legyen az irányító szervek­hez, nagyobb segítséget tud­jon adni taggazdaságainak. A rendszerek és az őket ki­szolgáló, ellátó vállalatok — AGROBER, AGROKER, Ve­tőmag Vállalat, állattenyész­tési és takarmányozási fel­ügyelőség, a gabonaipar stb. — is fejlesztik a termelő gazdaságoknak nyújtandó szolgáltatásaikat. Kincsünk: a termőföld Nem kevés a dolga mind­azoknak, akik a föld tulajdo­nával, használatával foglal­koznak, hisz sokan még ma­guk sem tudják, hogy van-e birtokukban föld vagy nincs. Nemritkán az is előfordul, hogy olyan földterületet mű­velnek, amely idegenek, tá­voli hozzátartozók nevén sze­repel. Az indokoltnál jóval nagyobb a parlagon hagyott terület is. A nagyüzemekben a tíz éve hatályba lépett földtörvény teremtett rendet, s ezzel a föld jelentőségének megfele­lő megbecsülést kapott. Lét­rejött a szövetkezeti földtu­lajdon, de ugyanakkor ki­alakult a személyi szükségle­teket szolgáló földtulajdon a nagyüzemi művelésre nem alkalmas, de hasznosítható területeken. A földtörvényt követő módosítások, kiegé­szítések nem jelentik az alap­elvek változását: a törvény végrehajtásából eredő felada­tokat határozzák meg még pontosabban. Változások Külterületen és zártkert­ben a megváltási ár nem módosult, belterületen vi­szont igen. Itt az egy család­hoz tartozó tulajdonosok ese­tében 1500 négyzetméter te­rületért a kisajátítási ár, il­letve az ingatlanforgalmi ér­ték a mérvadó. Az ezen felüli területért a tulajdonos a ka­taszteri tiszta jövedelem nyolcszoros, szőlő, gyümölcs és erdő esetében annak érté­kétől függően 80—400-szoros forint megváltási árat kap. Változott a megváltási ár ki­fizetésének módja is: ha az ár meghaladja az ötezer fo­rintot, öt év alatt, egyenlő részletben kell kifizetni. Megszűnt az úgynevezett „mentesítés” is. A termelő- szövetkezet földjét csak szo­cialista szervezetnek adhat­ja el, természetesen csak ak­kor, ha az engedélyt ehhez megkapja. Használatba ad­hatja viszont a földjét tagok­nak és állandó alkalmazottak­nak háztáji területként, és tartósan. Továbbra is lehet termelőszövetkezeteknek in­gatlant felajánlani, de csak külterületen és zártkertben. A belterületen lévő ingatlan kizárólag az államnak ajánl­ható fel — még akkor is, ha azt a szövetkezet használja. A zártkertrendezés után je­lentős a változás: az itt lévő ingatlanok egy része a tsz-ek tulajdonába, használatába, il- iletve állami tulajdonba kerül. A tagok tulajdonában be­következett változásokat be kell jelenteni. Sajnos ez nem minden esetben történik meg: egy-egy község ingatlan­nyilvántartásának szerkeszté­se előtt százszámra kerül elő olyan földtulajdonosok neve, akik évekkel ezelőtt meghaltak, tagságuk, haszon- élvezeti joguk megszűnt. A szövetkezet éveken át fizette a földjáradékot, amit a sza­bályok ismeretében megtaka­ríthattak volna. A változáso­kat 30 napon belül be kell jelenteni, ellenkező esetben szankciókat alkalmaznak. Főtűcsere A nagyüzemi gazdálkodást gátolja, hogy területeik egy­másba ékelődnek. A táblák kialakításához esetenként több mezőgazdasági üzem, körzet, terület rendezésére van szükség. Az önkéntes földcsere akkor sikeres, ha kölcsönös érdekeltségen ala­pul. A magánszemélyeknek cserébe adható belterületi és zártkerti föld nem haladhat­ja meg a személyi földtulaj­don mértékét. A földcseréhez nem a közgyűlés, hanem a tsz vezetőségének előzetes hozzájárulása szükséges. Lé­nyeges előírás, hogy a szövet­kezet bármilyen földrendezés engedélyezését csak akkor kérheti, ha a földek önkéntes cserével történő összevonását megkísérelte, de ez a kísérlet eredménytelen volt. Az üze­mek közötti földrendezést a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága, a részleges és üze­men belüli földrendezést pe­dig a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztálya engedélyezi. A nagyüzemi művelésre nem alkalmas, külterületen fekvő földet csak akkor lehet tartós használatra kijelölni, ha eléri, vagy meghaladja az öt hektárt — ekkor zártkert­té nyilvánítják. Nem adható tartós használatba külterüle­teken fekvő erdő, az erdőnek kijelölt terület, az építési te­leknek nem minősülő, mező­gazdaságilag hasznosítható belterület, a rendeltetésében jelentősen megváltozott zárt­kert. Tagoknak és alkalma­zottaknak a tsz legfeljebb 6000 négyzetméter területet adhat tartós használatba, — ez a háztájiba nem számít­ható be. A tartós használat­ba adással a cél: műveljék a kisüzemi művelésre alkalmas szétszórt parcellákat is. Akik parlagot tesznek termővé, öt évig mentesek a jövedelem- adó alól, a használatba véte­li díj fizetésére öt évig ha­lasztást kapnak, s azok, akik­nek szociális körülményei kedvezőtlenek, 10 évig ter­jedő részletfizetési kedvez­ményt kapnak. MOyelési ág változás A művelési ág változás en­gedélyhez kötött. A meliorá­ciós tervben foglalt művelési ág változások engedélyezése ez év januárjától a megyei földhivatal feladata. A me­liorációs tervet alaposan fe­lülvizsgálják, s csak ezután kaphatják meg az üzemek a rendezési engedélyt. Helyte­len az a gyakorlat, hogy az üzemek a több évig tartó melioráció esetén csak akkor jelentik be a változást, ami­kor a rendezést már befejez­ték. Helytelen, mert nehezí­ti az egységes tervezést, ront­ja az ingatlannyilvántartás hitelességét, s téves adatok kerülnek a statisztikai hiva­talhoz is. Az új jogszabály alapján engedélyhez kötött a kivágás, de engedély kell a szőlő és gyümölcsös telepítéséhez, a művelés alatt álló föld ter­melésből való kivonásához is. A területkivonásért a megyei tanács fejlesztési alapjának elosztási betétszámlájára a föld minősége alapján meg­határozott összeget kell be­fizetni. Nem kell térítést fi­zetni akkor, ha termelési, ta­lajvédelmi, vízvédelmi célra, a talajvédelmet szolgáló egyéb beruházási célra von­ják ki a földet a termelésből. Továbbra is ellenőrzik, hogy művelik-e a földet, vagy sem. Ez az ellenőrzés akkor törté­nik, amikor még van mód az időszerű munkák elvégzésé­re. A termőföld legértékesebb nemzeti kincsünk. Éppei] ezért, ha az üzemek nenri művelik, aranykoronánként ezerszeres összegű térítést kell fizetniük, a magánsze­mélyek tulajdonában lévő parlag pedig a tanács javas­lata alapján állami tulajdon­ba kerül. d­Egy rakomány kész termek Gép végzi majd a terítést és az előtömörítést is

Next

/
Oldalképek
Tartalom