Tolna Megyei Népújság, 1978. április (28. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-16 / 89. szám
1978. április 16. KÉPÚJSÁG 3 Beszámoló a taggyűlésen Pártmegbízatások Mőcsényben A mócsényi pártszékház kistermében taggyűlést tartanak. A felmentetteken kivül mindenki itt »an, — öt perce futott be a mikrobusz a grá- bóci párttagokkal — és ami kissé szokatlan falun, a meghirdetett időpontban, pontosan hatkor kezdődik a taggyűlés. Először Szőts Menyhért alapszervezeti titkár tájékoztatja a tagságot a márciusi taggyűlés óta történtekről, majd Váncsodi Lajos községi tanácselnök a falugyűléseken elhangzott észrevételeket, javaslatokat, a tett intézkedé- ket veszi sorra. Huszonnyolc „témában” ad tájékoztatást, miben intézkedtek, mi indokolt és pillanatnyilag fedezet hiányában csak később kerülhet rá sor, hol lehetne társadalmi munkával előbbre hozni a megvalósítást, miben kell más szervekhez fordulni. Vagy tucatnyi hozzászólás után lezárul a második napirend is. — Kedves elvtársak, mint munkatervünkben is szerepel, de a meghívóban is olvashatták, Breining András és Rónai János számol be a mai taggyűlésünkön pártmegbízatásáról. De mivel közösen kapták a feladatot, elég lesz, ha egyikük mondja el — jelenti be a következő napirendet a párttitkár. Breining András mindkettőjük nevében beszél. — Pártmegbízatásként kaptuk a téesz KlSZ-alapszer- vezete megalakításának segítését. Számba vettük először, hogy kik a KISZ-es korosztályúak a szövetkezetben, majd mind a negyvenhét fiatallal elbeszélgettünk. Általános vélemény volt, hogy szükség van a faluban, a szövetkezetben a KISZ-élet fellendítésére. 1978. február 13- án megtartottuk az alakuló gyűlést, húsz résztvevővel Ezután hozzáfogtunk az akcióprogram összeállításához, majd megtartotttuk a vezetőségválasztó taggyűlést. Mindkettőnket beválasztottak az öttagú vezetőségbe. A taggyűlés elfogadta az 1978— 79. évi mozgalmi és akció- programot és a munkatervet. Ez ideig sportrendezvényeket tartottunk, április negyedikén megrendeztük a felszabadulási harci emléktúrát, a szövetkezet építőrészlegénsk fiataljai pedig elhatározták, hogy versenybe indulnak a szocialista brigád címért... A titkár vitára bocsátja a beszámolót. Nagy János szállításvezető véleménye: Végre hallunk valami jót is a KISZ-ről. Mert eddig a falusi szervezet nem nagyon mozgolódott, a téeszben pedig nem is volt alapszervezet. Jó, hogy a falusi beolvadt a szövetkezetibe. Az ünnepben ügyeletes voltam és jó érzés volt, amikor kinéztem az ablakon, vagy húsz lelkes fiatal kapaszkodik föl a hegyre... Schuler Sándor üzemgazdász többek közt azt tartja jónak, hogy az alapszervezet két rátermett, fiatal tagját bízta meg ezzel a feladattal. Ez garanciája a KISZ-szervezet további jó munkájának. Bai József a községi pártvezetőség titkára: Jó munkát végzett a két elvtárs, gratulálok az eddigi eredményekhez. Tekintsék továbbra is pártmegbízatásnak a KISZ-ben végzett munkát. Szőts Menyhért lezárja a vitát, javasolja a taggyűlés fogadja el a beszámolót. * A mócsényi alapszervezetben évek óta bevált gyakorlat, hogy a pártmegbízatások teljesítéséről taggyűlésen szá- bolnak be a tagok. így nemcsak az évenkénti beszámoló taggyűlésen értékelhetik a végzett munkát — egyszerre sok is lenne személyenként számba venni — hanem „menetközben” is. Minden párttagnak van konkrét megbízatása. Meghatárorzott tanácstagi körzetben segíteni a népfrontaktivistákkal együtt a tanácstag munkáját... patronálni szocialista brigádot... figyelemmel kísérni a szövetkezeti vagyonvédelmet, ellenőrizni a gépek állapotát... Miután a taggyűlés döntött, kit mivel bíznak meg, az illető írásban, részletesen is megkapja. Zsók Józsefné tagja az alapszervezet vezetőségének. De emellett van külön pártmegbízatása is: a Radnóti Miklós szocialista brigád pat- ronálása. Két gépelt oldalon van rögzítve a tennivalója. Évenként legalább egy alkalommal külön-külön beszélget a brigád vezetőjével, tagjaival és erről feljegyzést készít. A beszélgetés tartalma: Hogyan látja a brigádmozgalom helyzetét, hogyan érértékeli a brigád tevékenységét és ebben saját munkáját, milyen akadályozó tényezők vannak. Feladata Zsóknénak folyamatosan vizsgálni és értékelni a brigád munkáját, és a munka- fegyelem alakulását, meggyőzni, agitálni. Az év végén pedig — a beszámoló taggyűlésre az egész évi munkáját összegező feljegyzést készíteni. Talán túlzottnak tűnik a sok írásbeliség, ám jó, ha rögzítve vannak a dolgok. És ez nem helyettesíti és nem zárja ki a pártvezetőség „menetközbeni”, szóbeli tá- • jékoztatását, és természetes, hogy ha valami évközben azonnali intézkedést igényel, jelezni, kezdeményezni kell. Minden taggyűlésen egykét párttag beszámol megbízatásáról. A februárin Antoni István volt „soron”, pártoktatási munkájáról adott számot. Márciusban Nagy Márton és Nagy János a szállító szocialista brigádról számolt be. Májusban Sikabonyi Miklós téeszelnök kerül sorra, Bátán végez propagandistamunkát, arról számol be. A júniusi taggyűlésen Váncsodi Lajos és Szőts Gáspár a tanácsi munkával kapcsolatos pártmegbízatásukról adnak számot. A taggyűlés rendszerint elfogadja a beszámolót, de nem mindig kritika nélkül. Bírálatot és tanácsot kap, aki nem tudott eleget tenni megbízatásának, előfordult — egy esetben —, hogy a taggyűlés nem fogadta el a beszámolót, mert nem teljesítette feladatát a párttag. A párttagság egyénenkénti megbízása politikai munkával feltétele az aktivitásnak. A számonkérés azonban nem kevésbé fontos. Mőcsényben így oldották meg. JANTNER JANOS A magasabb kukoricatermésért Tanácskozás es ueftesí bemutató Zomban Országra szóló rekord született az elmúlt évben Zom- bán. Az Egyesült Erővel Tsz, amelynek talaj- és éghajlati adottságai jók, de korántsem a legjobbak az országban — hektáronként 93,49 mázsa kukoricát takarított be. A zombai eredmény 880 hektár átlaga. Az átlagtermés kereken kétszerese az országosnak, másfélszerese a megyeinek (megyénk mező- gazdasága tavaly a kukoricatermésátlag tekintetében első volt az országban). Ezek után természetes, hogy az IKR (Iparszerű Kukoricatermesztési Rendszer) Zombún rendezte meg idei szakmai tanácskozását és a kukoricavetési bemutatót. Ha valahol tanulni lehet a kukoricatermesztést, akkor Zombán. A tanácskozás időzítése pedig: A vetés megkezdése előtt néhány nappal. Most, ezekben a hetekben dőlt el minden. Legalábbis ami az emberi munkát illeti, mert az időjárás még közbeszólhat. Ennél a termelési rendszernél, ha a talajba került a mag, utána már csak „a gazda szeme” hizlalhatja a növényt, ember és gép — munkát végezni — már nem lép be a táblába. Majd csak ősszel. Kombájnokkal. Ha a vetésnél egy-egy sor kimarad, azt már meddő próbálkozás pótolni, utánvetni. Semmit sem érne. Amit meg kellett tenni az ez évi magasabb kukorica- termés érdekében, azt már tavaly ősszel kellett elkezdeni. A gépek alapos javításával. És most van a „finis”. Ez derült ki az előadásokból, Igaz, hogy Zombán nem az ősszel kezdték. Vagy tíz éve „szent növény” náluk a kukorica — ahogy az egyik hozzászóló mondta —, és bizony sok kísérletezés van benne a tavalyi rekordban. Barsi Mihály, a megyei tanács vb. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője (Pár hónapja még itt volt főagronómus), Szíj Vince, az IKR főmérnöke, Molnár Béla, a téesz növénytermelési ágazatvezetője és Czuczor Ferenc, az IKR körzeti főmérnöke tartotta az előadásokat. Sok mindenről esett szó. Az optimális — fajta szerint változó — tőszám beállításáról, a talajelőkészítésről, a vegyszerezésről, fertőtlenítésről, a munkaszervezésről, a gépek rendbentar- tásáról, javításáról, arról, hogy a vetés tíz-tizenkét napja alatt még a segítők is szerelő szakemberek legyenek, a „melegváltásról”, hogy a vetőgépnek starter-műtrágya- és vetőmag-..tankolásért” ne kelljen a tábla szélére menni, hogy a startert hogyan kell kezelni, óvni, mert ha egy éjszakát áll a szabadban, utána törvényszerűen bekövetkezik a géptörés. Milyen alkatrészek használódnak el, milyen tartalékokról kell gondoskodni. A lényeg: A vetés napjaiban — Zombán az idei 1100 hektár elvetésére tíz napot számolnak — éjjel-nappal folyamatosan menjen a munka. Az egyik előadó huszonöt rendszertag Tolna és Baranya megyei gazdaság tavalyi terméseredményeit ismerteti- értékeli. Kiderült, hogy az egyikben minden feltételt biztosítottak a vetéshez, csak a gépek javítását végezték el felületesen. A következmény: sok üzemzavar, a vetés elhúzódása, tetemes többletköltség és több mázsával alacsonyabb átlagtermés. A korszerű technológia nagy fegyelmet, pontosságot, hozzáértést követel. A zom- baiak egyetlen IHC Cyklo— 400-as vetőgéppel vetik be az ezeregyszáz hektárt. Csodá- látosan okos masina ez. Sűrített levegő „lövi be” a magot a csoroszlya vágta barázdába és vetített rajzokon lehetett látni, hogy még egykét milliméter eltérés is számít a mag elhelyezkedésénél. A legújabb csoroszlya még azt is „tudja”, hogy a magnak milyen irányban kell elhelyezkednie. Mert ahogy a földbe került a kukoricaszem, azzal eldőlt, hogy a majd kikelő növény merre növeszti leveleit. Számítanak a centiméterek a mélységnél is. A vetés minőségét nagyban befolyásolja a gép sebessége. Ha nincs a géphez Nagymányok kereskedelmi ellátottsága „A község kereskedelmi ellátottsága az ilyen nagyságú települések (3000 lélek körüli) átlagos színvonalánál jobb” — állapította meg a nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága. Ennek a megállapításnak részben az ad alapot, hogy a község területén lévő üzletek elhelyezkedése jó, és számuk megfelel az igényeknek. Árukínálatuk ugyancsak jobb a hasonlókra jellemző színvonalnál. Persze, ez a színvonal nem mérhető városi méretekkel. (Egyik hivatalos beszélgető partneremtől megkérdeztem, hogy azt az öltözéket, amit pillanatnyilag visel, vajon Mányokon vette-e? „Nem, — volt a válasz — egy darabját sem.” Mindezt azért írom ide, hogy legyen némi viszonyítási alapunk az „átlagos színvonalat” illetően. A mányokiaknak két ÁFÉSZ vegyesboltjuk, és három, a Népbolt kötelékébe tartozó élelmiszerboltjuk van. Az élelmiszerek beszerzésében segít még a ZÖLDÉRT három zöldséggyümölcs boltja és a két húsbolt. Ezek megfelelően el tudják látni a lakosságot. A Népbolt kezelésében vasműszaki és ruházati bolt is működik. Itt hozzá kell tenni, hogy a tartós fogyasztási és főleg a ruházati cikkek nagyobb részét a bővebb választékú pécsi, bonyhádi, dombóvári vagy szekszárdi üzletekben szerzi be a lakosság. A vendéglátó helyek száma megfelelő. A faluba vetődő idegen jó étkezési lehetőséget talál. A tervek között szerepel egy korszerű vendéglátó egység építése. A társközségek közül Váralja helyzete a jobb. Három vegyesboltot tart fenn az ÁFÉSZ. Ezeken kívül van egy húsbolt a faluban és a ZOLDÉRT-nek egy zöldségboltja. való speciális traktor, lehet vontatni Rába Steigerrel, vagy más nagy teljesítményű erőgéppel, ám mindegyiknél másra és másra kell ügyelni. Erre is kaphattak útbaigazítást a résztvevők. Maga a vetőgép valóságos műszerkomplexum. A traktoros fotócellás berendezés segítségével tájékozódhat állandóan arról, hogy mind a tizenkét soron folyik-e a vetés. Ha, valamelyiken eldugul a berendezés, fény- és hangjelzés figyelmeztet. Előfordul, hogy kiiktatták a berendezést, mert elromlott. Ilyenkor inkább várni kell egy-két napot, míg a szervizben megjavítják. A tanácskozás-tapasztalatcsere délután a szövetkezet leendő .kukoricatábláján folytatódott, vetési bemutatóval. (-r -s) Breitling András a KISZ-alapszervezet létrehozásáról számol be a taggyűlésen Molnár Béla ágazatvezető a gép indulása előtt magyarázza a vetés technikáját Elindult a Cyklo 400-as
