Tolna Megyei Népújság, 1978. március (28. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-10 / 59. szám
1978. március 10. Hogyan élj Unk 7 Táplálkozás és életmód Táplálkozásunkra már csak azért is érdemes az eddigieknél több figyelmet fordítani, mivel sok mindent elárul a lakosság életmódjáról. Természetesen az életmód számos elemből tevődik ösz- sze, de ezek között az étkezés az egyik legjelentősebb összetevő. Szembetűnően tükröződik benne az emberek ellátottsági színvonala és nagymértékben befolyásolja a társadalom tagjainak elégedettségét, közérzetét. Melyek a legfontosabb táplálkozási mutatók és ezek milyen összefüggésekre utalnak? Kezdjük a dolog mennyiségi oldalával. Ismeretes, hogy a világ ilyen szempontból két egymástól eltérő zónára osztható. Az egyikre a mezőgazdasági termelés rendkívül alacsony szintje és a népesség elképesztően magas növekedése jellemző (pl. India, Afrika). Földünk lakosságának több mint 70 százaléka tartozik ebbe a táplálékszegény zónába. Ezekben az országokban az egy főre jutó kalóriafogyasztás napi átlaga 2100 körül mozog. (Persze az átlagon belül igen nagy a szóródás.) A másik oldalon találhatók azok az országok, ahol az embereket vagy legalábbis jelentékeny részüket a túl- tápláltság veszélye fenyegeti. Ez viszont a világ népességének kisebb hányada. Ezekben az országokban az egy főre jutó napi kalóriafogyasztás átlaga több mint 1000 kalóriával magasabb, mint a rosszul élelmezett területeken. ELŐKELŐ HELYEZÉS Magyarországon az 1975. évi statisztikai kimutatás szerint az egy főre jutó napi kalóriaátlag 3242. E szerint az elfogyasztott kalóriaérték tekintetében rendkívül előkelő helyet foglalunk el a világban. Ez különösen akkor GYERMEKKORUNK meséi nyomán talán valameny- nyiünk emlékezetében úgy rögzült a mostoha képe, mint rút és gonosz boszorkányé. Pedig jól tudjuk, hogy az életbeli mostohák nem csúfak, gyakran még csak nem is gonoszak: a figyelmetlenség, a hanyagság, a felelőtlenség, és a közöny is mostohává avathatja az embert. Mégis, kinek jutna eszébe mostohának nevezni egy nyolc-kilencéves kisfiút?! Hiszen nem rosszindulatból, csupán gyerekes értetlenségből fakad, ha kineveti a beszédhibával küszködő osztálytársát, akinek azonban ez a lelki ütleg erősebben fáj bármely verésnél. A szenvedő alanynál kisebbségi érzés lép fel, elbizonytalanodik, keserűen magába zárkózik és akkor se mer felelni, ha alaposan felkészült az órára. Kell-e bizonygatni, hogy a személyiség alakulásáért milyen óriási mértékben vagyunk felelősek? Annál is inkább, mert sajnos túl sokan törik kerékbe helytelen kiejtéssel a szép magyar beszédet, Csakhogy a helyzet megváltoztatható, persze, ha teszünk is érte valamit. Úgy tűnik, Szekszárdon még akadna tennivaló e téren ... Mester Lajos, a megye- székhely, s egyúttal az egész megye egyetlen függetlenített állású logopédusa. — Nekem tulajdonképpen nincs gazdám — mondja nevetve —, különösen akkor nincs, ha anyagi segítséget kérek. Egyébkét a kisegítő iskola tantestületéhez tartozom, mivel a helyes beszédre tanítás a gyógypedagógia egyik ága, noha általában teljesen normális gyerekeket érint. Érthető, ha a szülők a beszédképzési órákra nem szembetűnő, ha figyelembe vesszük, hogy hazánkat a 30- as években még az éhség földrajzi körzetébe sorolták a témával foglalkozó kutatók. De erről tanúskodik az irodalmi szociográfiák egész sora is, köztük az olyan jól ismert művek, mint Szabó Zoltán Tardi helyzet című műve, Illyés Gyula Puszták népe, vagy Darvas József Egy parasztcsalád története. Ezekből kirajzolódik a szegény néprétegek sivár, egyhangú étrendje, melyben a fő étkezés az üres leves, a kenyér az élettel egyenlő, a szalonna a bőség jelképe. Ezt csupán az egészítette ki, ami a nyomor környékén megtermett: a répa, a száraz bab, a száraz tészták. De nem volt kedvezőbb a munkások táplálkozása sem. Mint Sós József 1942-ben írta: egy vizsgálat szerint a városi proletariátus igen lényeges hányada reggelig csak kenyeret, teát vagy rántott levest eszik. A felszabadulás utáni első évek nem hoztak fejlődést, -hiszen a háború okozta károk miatt, a leromlott mező- gazdaság termelésének alacsony színvonalán csak a rosszul tápláltságot, az éhezést lehetett egyenlővé tenni. A statisztikai adatok szerint 1945-ben az élelmiszerfogyasztás a háború előtti színvonalhoz képest 40—50 százalékkal csökkent, s a háború előtti napi egy főre jutó 2600—2800 kalóriával szemben, az 1946. évi célkitűzések mindössze 2000 kalóriát irányoztak elő. Csupán 1950-re értük el az élelmiszer-fogyasztás háború előtti színvonalát. Az ezt követő években azután fokozatosan emelkedett — nem teljesen egyenlő ütemben, elsősorban a mezőgazdaság helyzetének függvényében — a lakosság táplálkozási színvonala. akarják a kisegítő iskolába járatni a gyereküket. — S most a Babits Mihály művelődési központ egyik öltözője megfelel a célnak? — Ez már igen. Február derekáig azonban alig tengődtünk. A tanévet október közepén kezdhettem meg a Pázmány téri iskola régi, parányi helviségében, mivel a Béla téri épületet renoválják, ígéretet kaptam, hogy szeptembertől visszaköltözhetünk oda, addig az amúgy is zsúfolt művelődési ház fogad be bennünket. — Hány gyerekről van szó? — JELENLEG 62 a tanítványaim száma és heti huszonkét órában tanítom őket. Több, mint háromnegyed részük óvodáskorú, a legnagyobbak is az általános iskola alsó tagozatát végzik. A kicsiknél ugyanis enyhe beszédhiba esetén két-hat hónap elegendő, súlyosabb fokú beszédhibánál másfélkét év szükséges a kijavításához. Persze, a felnőttek helyzete se reménytelen, akkor sem, ha baleset során az agyban megsérül a beszédközpont. — Jellemző a beszédhibás gyerekekre az ideges hajlam és az ingerszegény környezet? — Valójában nem meg. határozó. Nagyon jó úgyan a kapcsolatunk a gyermekideggondozóval, sok gyereket utalnak át hozzám, de a döntő szerep annak jut, hogy a dolgozó anyák kevésbé érnek rá foglalkozni a bölcső- dés és óvódás gyermekükkel. — Milyen technikai feltételek között zajlanak a logopédiai órák? — Az ideális technikai fel. szerelés értéke meghaladja a százhúszezer forintot, ne. kém viszont az éves költségvetésem mindössze ezer SOKOLDALÚBBAN KELLENE... Amikor a napjainkban érvényesülő táplálkozási szokásokat vizsgáljuk, nem tekinthetünk el az előbbiekben felvázolt történeti-társadalmi háttértől. Hiszen az ország felnőttlakossága még nem is olyan régen súlyos élelmezési nehézségekkel küzdött, amikor egyáltalán nem az volt a kérdés, hogy a táplálkozás egészséges és sokoldalú legyen, hanem az, hogy a legszükségesebb élelmet meg tudja szerezni. Napjaink táplálkozási helyzetképét a következőkben lehetne összegezni: A mennyiség többé-kevésbé kielégítő. (Magas a kenyér és általában a cereáliák fogyasztása.) Növekszik, bár még nem kielégítő ütemben a fehérjék, különösen az állati fehérjék fogyasztása, ami a korábbi helyzethez képest figyelemreméltó haladás, ám a fejlett táplálkozási kultúrától még meglehetősen távol állunk. Az elmúlt évtizedben elsősorban a mezőgazdasági termelés fellendülése tette lehetővé, hogy a táplálkozás minőségére több figyelmet for- öítusunk. A táplálkozástudo- mány szakemberei és a kérdés szociológiai összefüggéseit vizsgáló kutatók néhány alapvető gondra hívják fel a figyelmet. így túlságosan magas a szénhidrát-fogyasztás, s ennek következménye a túl- tápláltság, az elhízás és a vele járó egészségügyi károsodások. Ugyanakkor a vitaminok, az ásványi sók viszonylag csekély arányban szerepelnek a táplálkozásban, s ugyancsak alacsony az állati eredetű fehérjék mennyisége is. ALAKULÓ ÍZLÉS Még szemléletesebben kirajzolódnak táplálkozásunk forint... Ebből következik, hogy nincs még magnetofon sem, csak magam barkácsolta játékok... — Körülbelül mekkora a beszédhibás gyerekek aránya? — Pontos kimutatással nem szolgálhatok, de sajnos meglehetősen magas és évről évre emelkedik. Bizonyos, hogy Szekszárdon szükség lenne még egy főállású logopédusra és a megye többi pontján ugyanúgy kellenének a csak logopédiával foglalkozó szakemberek. Tudom, hogy a szekszárdi kisegítő iskola gyógypedagógusai szívesen vállalnák, jobban járnánk velük, mint esetleg egy főiskolát frissen végzett kezdővel. Bízom a jövőben, bár tisztában vagyok azzal, hogy a város és a megye vezetőire először a logopédiánál nagyobb horderejű problémák megoldása vár... Báli János, a városi ta. nács művelődési osztályának vezetője így fogalmazta meg ezt a gondolatot: — Nekünk rangsorolni kell a feladatainkat, s ezek között a logopédia nagyon hátul található. Nála jóval súlyosabb gondot jelent az egész alsófokú oktatás helyzete: az elavult iskolák, a tanteremhiány, a létszám növekedése, az óvodai férőhe. lyek korlátozott volta. Ez sokakat érintő kérdés, míg a beszédhiba nem lebecsülen. dő, de mégiscsak egyéni probléma. NEM VITÁS, hogy Báli János jól rátapintott az igazság egyik oldalára: valaminek a kelleténél nagyobb jelentőséget tulajdonítani — türelmetlenség. De tagadhatatlan az is, hogy fontos dolgot mostoha kézzel intézni — mulasztás. KOVÁCS MARIA Ne legyünk mostoháik! gyenge oldalai, ha megnézzük, hogy az egy főre jutó 3242 napi kalóriaértékben melyik a három legjelentősebb étkezési elem. Ezek a liszt és a lisztfélék 1170, a zsiradékok 660 és a cukor 433 kalóriával. Együttes kalóriaértékük 2263, vagyis a fogyasztás túlnyomó részét ezek alkotják. Az elmúlt években a kalóriadús élelmiszerek közül a zsiradék fogyasztása nem csökkent, hanem emelkedett (1965-ben 519, 1975-ben 660 napi kalória), a cereáliák fogyasztása pedig csak lassú ütemben csökkent. A táplálkozás szerkezetét és a benne kifejeződő szokásokat mindenekelőtt a társadalmi tényezőkből kiindulva szükséges vizsgálni. Többek között ez a magyarázata annak, hogy az egészségügyi és élelmezésügyi szakemberek mellett miért foglalkoznak a köz- gazdaságtan és a szociológia művelői is egyre gyakrabban a társadalom és azon belül egyes rétegek táplálkozásával. Egy adott társadalomban ugyanis a kialakult táplálkozási szerkezetet, annak arányait alapvetően a termelés szerkezete, az ár- és bérviszonyok magyarázzák. Az étkezésben az emberek napról napra a legközvetlenebbül érzékelik a termelési és elosztási viszonyokat, beleértve a kereskedelem és az élelmiszeripar fejlettségét is. De a társadalom alakítja ki és formálja naponta az állampolgárok ízlését, értékrendszerét, vagyis a választás képességét is. Elsősorban az árukínálat, az ár. és bérpolitika révén lehet meghaladni egy korábban kialakult társadalmi-anyagi lehetőségrendszer szokásait, a rögzített és őrzött táplálkozási rendet. A kulturáltabb, színvonalasabb táplálkozásra irányuló felvilágosító és nevelési törekvések ezért csak a társadalom anyagi szférájában bekövetkező változások függvényében számíthatnak tartósnak ígérkező eredményre. MÓDRA LÁSZLÓ Út a gázcseretelepre Bokáig sárban (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat bonyhádi cseretelepét sáros, vízzel telt kátyús úton lehet csak megközelíteni. A telephez vezető betonutat annak idején a vállalat készítette el. Ezt az utat használja a Gabonaforgalmi Vállalat is, mivel raktárai és a tápkiadó az út mellett van. Az általuk történő nagyfokú igénybevétel miatt az út tönkrement, esős időben bokáig érő sárban, nyáron pedig nagy porban jár az, akinek itt dolga van. Naponta körülbelül kétszázan viszik cserére a gázpalackot (és hányán, akik tápért mennek). Általában idősebb emberek, mert a családban ők érnek rá jobban. A telepvezető tájékoztatása szerint a Gabonaforgalmi Vállalatot több ízben megbírságolták, az útra hordott nagy mennyiségű sár és a cseretelep bejáratának eltorlaszolása miatt. Ha a városi tanács biztosítaná a salakot és a cementlapokat, a jelenlegi betonút mellett valamelyik üzem szocialista brigádja társadalmi munkában építhetne egy gyalogos közlekedésre alkalmas utat, s így sok ember jogos panasza rövid időn belül orvoslásra találna. DR. KOVÁCS ZOLTÁN tudósító Az új buszmegállóhoz az elmúlt év során elkészült az útburkolat, az Idén pedig járdaszigetet és váróhelyiséget építenek A tüzelőolajkutat korszerűsítették. Üj tartállyal és modern, elektromos töltőberendezéssel cserélték fel a régit A 3-as számú óvodánál lévő lakást a község kisiparosai átalakították és így az óvodában 25-tel több gyerek kaphat helyet 60 kisgyermek elhelyezésére alkalmas bölcsőde épül 11 millió forintért. A lakosság társadalmi munkában végezte el az építési terület feltöltését. Jelenleg az alapozási munkát végzik a tanács költségvetési üzemének dolgozói. Ügy tervezik, hogy ez év végéig elkészül a már nagyon óhajtott létesítmény
