Tolna Megyei Népújság, 1978. március (28. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-10 / 59. szám

1978. március 10. Képújság 3 Húskombinát-építkezés ' Elkészültek az alapozási munkák A szekszárdi húskombinát­építkezés megint újabb fo­kozatba érkezett. Az iroda­ház alapjainak elkészültével, a kombinát épületeinek alap­jai elkészültek. Illetve a szennyvízberendezés épületé­hez nem fogtak hozzá, de ezen még a tervezők dolgoz­nak. Az olvadás itt is érezteti hatását. A TÁÉV építőinek sáros, latyakos talajon kell dolgozni. Most lehet értékel­ni azt az újítást, amit ez a vállalat vezetett be; az előre­gyártott utat. Ha ez nem lenne, a teherautók tengelyig merülnének. Az irodaház és a szociális épület első tartópillérét szer­dán állították fel, s a munka folyamatosan halad majd a hetedik emeletig, illetve a szociális épület a második emeletéig. Az egyes szekciót már át­adták a monori MEZŐGÉP- nek, hamarosan a belső sze­relési munkák is elkezdőd­nek. A kettes szekcióban a marhavágás lesz, itt a padló alatti csővezetékek elkészül­tek, jelenleg a földvisszatöl­tést végzik. Az Országos Szakipari Vál­lalat egy brigádja megkezd­te a tetőszigetelést, rövidesen a belső festéseken és szigete­léseken lesz a sor. Erdő- és fagazdaságunk helyzete Mától országos fásítási hónap Az olvasó hangja Egy téma - két változat Mi, értényiek sűrűn járunk Tamásiba vásárolni. A* piac­téri zöldségboltban nemrégi­ben a fiatal kiszolgálónőtől két fej káposztát kértem. Rög­tön tette a pultra és ketté­vágta. Mondtam neki, hogy ne vágja el, úgy is belefér a szatyorba. Mire ő ezt vá­laszolta: — iNem akarja a vevőket megkárosítani, mert könnyen előfordulhat, hogy a káposzta közepe rothadt. A figyelmesség nagyon jól­esett, arról nem is beszélve, milyen bosszantó lett volna, ha otthon derül ki, hogy a Tamásiban vásárolt káposz­tát el kell dobni. PÄLFI ISTVÁNNÉ Értény Szekszárd egyik forgalmas ARC-áruházában vásároltam, amikor hangos vitára lettem figyelmes. A vásárló azt ál­lította, hogy őt nem szolgál­ták ki banánnal. A sorban előtte állót még biztatta is az eladó: „...parancsolj, válo­gass csak nyugodtan.” Ezért írt be a panaszkönyvbe. Az üzletvezető-helyettes erre úgy reagált, hogy csak annak van joga bírálni, aki a munkáját száz százalékosan elvégzi. Öt egyszer valame­lyik buszjáraton nem enged­ték leülni, mert foglalták a helyet. Lehet, hogy éppen a panaszkodó vásárló volt an­nak a busznak a vezetője, tehát munkáját nem végezte rendesen, így nincs joga pa1 naszait felvetni. Még mond­ta is a buszvezetőnek, hogy írja oda a foglalkozását a panaszkönyvbe, mert anél­kül nem teljes a „tényállás”. Ezek szerint azt a követ­keztetést lehet levonni az üz­letvezető-helyettes állásfogla­lásából, hogy az eladók nyu­godtan elkövethetnek ilyen „hibákat”, mert feltehetően a vásárlók sem végzik munká­jukat tökéletesen? PATAKI REZSŐ Szekszárd AZ ERDŐ- és fagazdálko­dás fontos eseményei sűrű­södtek ebbe a hétbe. A hét elején — hogy a történeti sor­rendet betartsuk — dr. Cson­tos Gyula, az Állami Fagaz­dasági Vállalatok Országos Központjának vezérigazgatója tartott sajtótájékoztatót a múlt évi munkáról és az idei feladatokról, tegnap ért véget az Akadémián a kétnapos, er­dőgazdálkodással kapcsolatos tudományos tanácskozás és ma nyílik meg Kaposvárott az országos fásítási hónap. Az erdőgazdálkodás szerepe az elmúlt években megnőtt és egyre nagyobb lesz. Jelentő­ségét, viszonylag kis termelé­si volumene ellenére, nagy­mértékben növeli az a körül­mény, hogy az ágazat bőví­tetten újratermelhető nyers­anyag- és energiaforrással rendelkezik. Erdeink kitermelhető fatö­mege gyorsabban nő, mint az ipari feldolgozó kapacitás, ezért a feldolgozás, elsősor­ban annak további gépesítése elsőrendű feladat. Az ötödik ötéves terv indításakor az ál­lam a megfelelő feltételeket biztosította. Egymilliárd fo­rint állami támogatás, továb­bá jelentős fejlesztési és ex­portot növelő hitel áll ren­delkezésre. Az ágazat fejlesztésének előterében állnak a követke­ző feladatok: Fenyőellátási gondjaink csökkentése érde­kében keresni kell a fenyő­helyettesítés különböző útja­it. A lombos fajokon belül ke­resni kell a kevésbé értékes fajok (akác, cser stb.) alkal­mazhatóságának fokozását és a hulladék csökkentését. Nem véletlen a fenyőhelyet­tesítés szorgalmazása. Lom­bos fából teljes szükségletün­ket hazai nyersanyagból tud­juk kielégíteni. A felhasznált fenyő közel 90 százaléka im­portból származik, elsősorban a Szovjetunióból. Biztosítani kell, hogy fenyő fűrészárut csak ott használjanak, ahol mással nem helyettesíthető. (Például mélyépítések zsalú- zatánál. Meggondolandó, hogy jó-e az a szabvány, amely csak a fenyőt engedélyezi a szállítások rakodólapjainál, s ezekhez ragaszkodik a MÁV.) Fenyőfaimportra természete­sen a jövőben is szükség lesz, a költségeket viszont csökken­teni lehet lombosfa-exporttal, ami jelenleg is folyik. Impor­tunk körülbelül ötmillió, ex­portunk mintegy másfél mil­lió köbméter. A megyénkben lévő két nagy erdő nem tartozik az Állami Fagazdasági Vállala­tok Országos Központjához, ilyen értelemben elsődleges feladatuk nem az erdőgazdál­kodás. Nem elhanyagolható viszont a termelőszövetkeze­tek tulajdonában lévő erdő­területek helyzete. A TOLNA megyei termelő- szövetkezetek — a jelen álla­pot szerint — közel ötvenezer köbméter faanyagot termel­nek. Ennek zöme nyár és akác. A nyárt minden meny- nyiségben átveszik az erdő- gazdaságok, az akáccal azon­ban néha értékesítési gondok vannak. A legnagyobb nehéz­séget azonban a szétaprózott­ság jelenti. Ez megyénkre is érvényes. A másik probléma országosan a gyenge szakem­berellátottság. Ez a mi me­gyénkben megoldott, hiszen a megyei szervek kezdeménye­zésére azok a tsz-ek, amelyek nem rendelkeznek megfelelő végzettségű szakemberrel, szerződéses viszonyt teremtet­tek valamelyik erdőgazdaság­gal. Nem kielégítő a gépesí­tés sem. A megoldás egyetlen formája az integráció. Nálunk van már egy terv, amely Bá- taszék körzetében kíván a szövetkezetek közös vállalko­zásaként egy úgynevezett tár­sult munkaközösséget létre­hozni a faanyag kitermelésé­re. Csibrákon megkezdődött a fűrészüzem rekonstrukciója. A termelőszövetkezetektől mintegy ötezer köbméter rön­köt tudnak majd átvenni fel­dolgozásra. Hasonló célú tár­gyalások folynak a Gemenci Erdő- és Vadgazdasággal is. A Tolna megyei adatokat, kiegészítve az országos sajtó- tájékoztatót, Kamarás György megyei erdészeti, vadászati és természetvédelmi felügyelő bocsátotta rendelkezésre, s ő szólt a küszöbönálló fásítási hónapról is. Tolna megyében április ele­jén, Dombóvárott szerveznek nagyszabású fásítási ankétot. Azért itt, mert Dombóvárott és környékén a legjobb az úgynevezett jóléti-kulturális fásítás helyzete. A fásítási hónap, de egyál­talán az egész mozgalom cél­ja kettős. Növelni kell az er­dőterületet, ott ahol a föld mezőgazdasági művelésre nem alkalmas. 1990-ig megyénk­ben 12 ezer hektár parlagte­rületen kell erdőt telepíteni. Nyolcezer hektár parlag még így is marad. (Természetesen ezen kívül az erdőgazdaságok is végeznek telepítéseket.) Az idén 300 hektár új erdő vár­ható Tolna megyében. A má­sik cél a zöldövezeti fásítás, az emberi környezet védelme, szebbítése, kellemesebbé té­tele. Az utcák fásítása, a par­kosítás, zöldövezetek létesíté­se tartozik ide. AZ INGYENES csemeteak­ció a nyersanyagot biztosítja, bár egyelőre mutatkoznak gondok ezen a téren, a taná­csoknak a munkáskezeket, annak költségeit kell biztosí- taniok. Hangsúlyozni se kell a társadalmi munka fontos­ságát. Az országos és megyei szervek az idén is számítanak a népfrontaktivisták, a KISZ- fiatalok és az úttörők közre­működésére. Ezeknek a szer­veknek akcióprogramjában szerepel is a fásítás. L. Gy. Salgótarjánban adtak egy­másnak találkozót a LAM- PART szocialista brigádve­zetői. A vállalat gyáraiból, közöttük a bonyhádi gyárból érkezett küldöttek előtt a gazdasági vezetés nevében Palotás Gyula személyzeti és szociális igazgató számolt be az 1977. évi feladatok tel­jesítéséről, valamint értékel­te a szocialista brigádoknak az októberi szocialista for. radalom 60. és a vasasszak­szervezet megalakulásának 100. évfordulója tiszteletére végzett munkáját. A tanácskozás résztvevői megelégedéssel hallgatták, hogy a LAMPART Zomárifc- ipari Művek az elmúlt esz­tendőben 1 milliárd 990 mil­lió forintos befejezett terme­lést ért el, a tőkés piacokra 10 millió 114 ezer dollár ér. tékű, a szocialista országbeli partnereknek pedig 5 millió 839 ezer rubelnyi árut szál­lított. A vállalat eredménye a tervezett 207 millióval szemben 208,8 millió forint volt. A beszámoló hangsúlyozta, hogy a dolgozók, a szocia­lista brigádok ezekkel az eredményekkel — elsősorban a tőkés export több mint 28 százalékos növelésével — sikeresen járultak hozzá a népgazdasági feladatok telje­sítéséhez. Ez azért is figye­lemre róéltó, mert a terme­lés növelését a vállalat 5—6 százalékos létszámcsökke­nés mellett érte el, vagyis a termelés bővítése teljes égé. szében a termelékenység nö­vekedéséből származott. Az eredmények mellett megfogalmazták a gondokat és a nehézségeket is. A ter­mékek minősége még nem mindig megfelelő, sok a se­lejt, s ez határozza meg a jövőben a szocialista brigá­dok legfontosabb feladatait. Erősíteni kell a technológiai fegyelem betartását, a mű­szaki előírások végrehajtá­sát, figyelmesebb és gondo. sabb munkát várnak minden egyes dolgozótól. A vitában a vállalat szo­cialista brigádjainak vezetői véleményezték és értékelték a munkaverseny 1977. évi teljesítését, az idei esztendő­re szóló munkaverseny-vál- lalásokat, a vállalati mun- kaverseny-szabályzatot. A vitában a bonyhádi gyár szocialista brigádjainak kép. viseletében Herbert József, a Petőfi Sándor szocialista bri­gád vezetője szólalt fel. A LAMPART Zománc­ipari Művek szocialista bri­gádjainak vezetői a tanács­kozás állásfoglalásában töb- ■bek között rögzítették, hogy az 1978. évi munkaverseny során az eddigieknél jobb munkával biztosítják a mi­nőség javítását, növelik a hatékonyságot és a hasznos- munkaidő-alapot. A feladatok teljesítése érdekében tovább fokozzák az előző évi mun. kaverseny lendületét és az egész vállalat kollektívája nevében csatlakoznak a SZOT és a KISZ KB együt­tes felhívásához. A vállalat szocialista bri­gádjainak vezetői és a gaz­dasági vezetés az 1977. évi eredményei alapján a „Vál­lalat kiváló brigád” címet adományozta a budafoki Pe­tőfi Sándor, a kecskeméti Felszabadulás, a salgótarjáni Kandó Kálmán és Kakukk József, valamint a kőbányai Barátság szocialista brigá­doknak. A KISZ Központi Bizott­sága által adományozandó „Jubileumi oklevél”-re a bonyhádi Ságvári Endre szo­cialista brigádot terjesztették fel. A tanácskozás résztvevői vállalták, hogy az 1978. évi gazdasági feladatok és cél­kitűzések maradéktalan tel­jesítése érdekében a gazda, sági élet változásait figye­lemmel kísérve pótfelajánlá­sokkal segítik az eredeti ter­vek megvalósítását. BÁNHIDI LÁSZLÓ Offenzíva * az alkoholizmus ellen Aligha szánhatjuk dicsek­vésnek, hogy nálunk az alko­holizmust joggal illetik nép­betegség megjelöléssel. An­nak ellenére, hogy állami és társadalmi intézményeink je­lentős erőfeszítéseket tesznek visszaszorításáért, leküzdésé­ért. Annak ellenére, hogy egészségügyi kormányzatunk évről évre nagyobb szellemi és anyagi áldozatvállalással veszi ki részét a gyógyító­megelőző munkából. Egy újabb lépésre, a kí­vánatos és lehetséges állami intézkedésre ez év január el­sejei hatállyal került sor, amikor is a belkereskedelmi miniszter minden eddiginél átfogóbb rendelettel szabá­lyozta a kereskedelemnek és a vendéglátóiparnak a sze­szes ital értékesítésével kap­csolatos tevékenységét. E fontos jogszabályról azóta hosszabb-rövidebb cikkek, közlemények jelentek meg a napilapokban, egy-két interjú is elhangzott már a rádió, a televízió műsorában. A nagyközönség tájékozta­tását szolgálja az a külön­kiadás is, amelyet a Házi Jogtanácsadó a Belkereske­delmi Minisztérium közre­működésével készített, s amely az elmúlt napokban látott napvilágot. A közhasz­nú tájékoztató füzet A sze­szes ital értékesítésének sza­bályai címet viseli, noha ez esetben is többről van szó, mint a rendelet szöveganya­gának puszta közreadásáról. Érdemes tehát kézbe venni a gazdag tartalmú kiadványt, amelyből az érdeklődő nem­csak azt tudja meg, hogy a szeszes italok vásárlásának és kiszolgálásának milyen konkrét helyi, időbeli és mennyiségbeli korlátái van­nak, hanem azt is, hogy ez­tán szigorúan tilos a szeszes italok reklámozása, hirdeté­se, a sajtóban, rádióban, te­levízióban, sőt még az üzle­tek kirakatában, valamint a boltok árukínálatára, áru­tárolására szolgáló polcon is csak korlátozott mennyiség­ben szabad szeszes italt el­helyezni. Kiemelt helyet foglal el a tájékoztatóban az ifjúság vé­delmére hozott rendelkezé­sek részletes ismertetése, mindazokkal a jogkövetkez­ményekkel, amelyekkel a visszaélő eladókat, vendég­látóipari dolgozókat, sőt ma­gukat a vendégeket is súlyos pénzbírsággal sújthatja a jogszabály. Részletesen szól a Házi Jogtanácsadó a vendég­látó üzemek kötelességeiről, hogy az engedélyezett sze­szes italok mellett kellő mennyiségű és választékú üdítő itallal is járuljanak hozzá a korszerű fogyasztási szokások kialakításához. Befejező részében helyesen állapítja meg a tájékoztató füzet: a szeszes ital értékesí­tésének korlátozása az alko­holizmus elleni küzdelemnek csak egyik formája. Ebben az erőfeszítésében nélkülöz­hetetlen az egész társadalom összefogása. \ ( Januárban kezdték a 120x40 méteres alapú irodaház- és szo­ciális épület földmunkáit. Ma már az alapozás kész A marhavágó terem 48x48 méteres alapterületű, a padló alá összesen 2500 méter csövet építettek be

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom