Tolna Megyei Népújság, 1978. március (28. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-09 / 58. szám

Képújság 3 1978. március 9. Mezőgazdasági gépellátás Lehetőségek a következő két évben Szovjet erőgépekből már most is jó az ellátás Március 8-án, szerdán a Babits Mihály művelődési központ kistermében a Ma­gyar Agrártudományi Egye. sülét Tolna megyei Szerve, zetének gépesítési szakosztá­lya és az AGROKER Vállalat gépesítési tanácskozást tar­tott. Az ülésen a megyénk mezőgazdasági gépesítésével foglalkozó szakemberek vet­tek részt. Dr. Soós Géza, az AGROTRÖSZT főosztály- vezetője tartott tájékoztatót „A mezőgazdasági gépellátás lehetőségei az 1979—1980. években” címmel. Elismerően nyilatkozott a „Rába”-család traktortípu­sairól, amelyek lassan kiszo­rítják a tőkés importból származó traktorokat. A jö­vőben, előreláthatólag már 1979-ben, várható a Szovjet­unióból a K—701, T—150k és az MTZ—82 típusú trak­torok szállítása. Csehszlová­kiából a nálunk már foga. lommá vált Zetor-családból vásárolunk három típust. Ezek a Z—12011, Z—12041 és a Z—160 gépek. Több ered­ményes licencvásárlással a jövőben jobb lesz a mun­kagépellátás is. Nagy szere­pet kapott ebben a Magyar Vagon- és Gépgyár, ahol el. kezdték a munkagépek gyár­tását. Sajnos gabonakom­bájn-ellátásunk még mindig nem kielégítő. Remélhetőleg a jövőben az NDK-s part­nereink akadálymentesen tudják szállítani az új E—516 • típusú kombájnokat. Az amerikai IH-céggel folytatott tárgyalások alapján lehetősé­günk van a gyár által elő­állított nagy teljesítményű kombájnok behozatalára is.-s. -á. Tudósítóink írják Építkezés, építőanyag-ellátás (Folytatás az 1. oldalról) Az egyedi tervezésű lakó­épületeknél áz építkezés rrieg- kezdéséig tartó előkészítő munka viszont gyakran hosz- szadalmas, éppen az épület­terv zsűrizése miatt, hisz nem típustervekről van szó. A szükséges anyagot a helyi TÜZÉP-telepen lehet besze­rezni. Jelenleg minden építő­anyag kapható. A cement­ellátás mostanában jó. Gyön- kön megszűnt a kisméretű tégla gyártása, ezt a palán- ki gyárból kell hozatni, a falazóblokkot pedig Báta- székről. Kevés a községben a kőműves, az ács, a villany- szerelő, vízvezeték-szerelő pedig egyáltalán nincs. Itt is gond a fürdőszoba berende­zése, a szerelvények gyakran nehezen szerezhetők be. Gyönkön azt tartják: sok gond, nagy munka az épít­kezés, de a saját lakás min­dent megér. LÖNHÁRD FERENC és az un. pluralizmus dozzulk. Ilyen bizonyítékok azonban mindezideig nem állnak rendelkezésünkre. A FOGALOM IS PROBLEMATIKUS Ami a pluralizmus fogal­máról folyó vitát illeti, Ro­bert Steigerwald felhívja a figyelmet arra, hogy a plura­lizmus tudományosan tisztá­zott fogalma egyáltalán nem létezik. A kifejezés, akárcsak az úgynevezett otalitariániz- musé, a húszas években buk­kant fel a szovjetellenes pol­gári napisajtóban és később került be a „tudományos” burzsoá politikai elméletbe. A szerző fölteszi a kérdést: „De a kapitalizmusban hol van a munkás- és tőkésha­talom pluralizmusa, a ha­talomnak a két ellenséges osztály közötti megosztottsá­ga? Vagy hol létezik plura­lisztikus közösségben a mo­nopoltőke profitelve és a szo­cialista elsajátítási mód, amely mégis csak azt jelenti, hogy társadalmilag, nem pe­dig magánjellegűén sajátítják el ezentúl azt, amit társadal­milag termelték. És hol for­dult elő az, hogy a burzsoá­zia — mint ez a pluralista hatalomváltozásról szóló me­séjében hirdeti — hogyta, hogy a munkásosztály vá­lasztás útján elmozdítsa? Pél­dául Chilében? De akkor mi­ért veti be a NATO a nyo­másnak és a zsarolásnak va­lamennyi formáját a kom­munista választási sikerek ellen, a gazdasági bojkottól egészen a katonai fenyegeté­sig?” , Ha most összefüggéseiben vetjük fel az állam, az ideoló­gia és az úgynevezett plura­lizmus problematikáját a fejlett kapitalista országok eljövendő szocialista fejlődé­sével kapcsolatban, a Német Kommunista Párt folyóiratá­ban a Steigerwald által ki­fejtett álláspont a követke­zőkben körvonalazható. A kommunisták számára a plu­ralizmus szó cSaik akkor le­hetne értelmes és egyáltalán használható, ha a kifejezésen az eddigitől fogalmilag mást értenénk. Azt, — hogy a szo­cializmushoz vezető úton és magában a szocializmusban is a dolgozó emberek olyan különböző szervezetekben, — ezek lehetnek pártok, vagy másféle szervezetek — egye­sülnék, amelyek messzeme­nően egyetértenek a szocia­lista cél alapvonásai tekinte­tében, de a lakosság külön­böző rétegeit, érdekcsoportja­it képviselik. Ezek között a rétegek között különbségék lehetnek nem alapvető kér­désékben, nem alapvető ér­dekkifejeződésekben, külön­böző álláspontjaik lehetnek a szocializmus melletti dön­tés megindoklásával kapcso­latban. Magától értetődően a nyugatnémet kommunisták meggyőződése, hogy saját el­képzeléseik, amelyek a mun­kásosztálynak és a többi dol­gozóknak alapvető érdekeit kifejező elméletben foglaltat­nak össze, gyakorolják majd a legnagyobb vonzóerőt. Ez a „pluralizmus” a szocialista­barát erők pluralizmusa len-: ne, (következésképpen osz- tályelvileg más, mint a je­lenlegi burzsoá. Természetesen ez az állás­pont a gyakorlatban még nem igazolt, csupán elméleti fel­tevés a fejlett tőkésországok viszonyaihoz igazítva. Még azt is pontosabban meg kel­lene fontolni, hogy egyálta­lán ésszerű-e a pluralizmus félreérthető, ideológiailag nem egyértelmű, tudományo­san egyáltalán meg nem ha­tározható fogalmát a marxiz­musban alkalmazni. (Annál is inkább, mivel van olyan megalapozott vélemény is, hogy az úgynevezett plura­lizmus elterelheti a figyelmet a döntő feladatokról, a ha­ladás fő irányairól, a társa­dalmi fejlődés fő mozgatóitól és megbonthatja a politikai és hatalmi központok és a dolgozóik kívánatos egységét.) Mindezektől függetlenül — hangsúlyozza még egyszer Steigerwald — az államnak és az ideológiának, az alap­nak és a felépítménynek a marxista történetszemlélet­ben megalapozott viszonyát, ennek a viszonynak az érvé­nyességét a gyakorlat fénye­sen bebizonyította. A legcse­kélyebb ok sincs arra, hogy a materialista történetszemlé­letnek ezt az alaptételét fel­áldozzuk, s ezáltal magát a marxizmust is lényegében felülvizsgáljuk. Gy. A. A hegesztések röntgenvizsgálatát végzi Heil Jakab, a Minőség szocialista brigád veze­tője TULAJDONKÉPPEN azt is mondhatom, hogy kihalt ez a falu, mert a mozgás, ami feliélhető, erre űtal: egyasz- szony ballag berlinerkendő­be burkolózva, kezében, te­jeskanna, a hosszú-hosszú várongi utcán lélek sem mo­zog. A művelődési ház előtt „kikötött” személygépkocsik tucatja. A házban is csend van, a nagyterem előterében két asszony támasztja a fa­lat, három fiú, meg egy vö­röses hajú leány a sarokban évődik, nekik vagy nem ju­tott hely, vagy szándékosan maradtak kint. Mert bent, a sápadt égőkkel világított te­remben ünnepség van. Zár- számadási ünnepség. Az em­ber csak akkor mehet 'be, ha valaki kijön. Jönnek is, men­nék is az emberek. Egyik rá­gyújt, másik előhúz zsebéből egy kis üvegecskét, gondo­lom, influenza elleni széru­mot töltöget szájába. Végül nekünk is jut hely. Az ajtó, azaz a bejárat, meg a nagy cserépkályha sarkánál, a sor szélén van egy szabad szék. Erre ülök. Kollégám, legug­gol, a figyelem néhány má­sodpercig ránk terelődik, ké­sőn jövőkre, ámbár egyórás késéssel kezdték el a közgyű­lést. No, aztán az emberek a pódiumra figyelnek, mert ott mondanak szlép, és okos dol­gokat. Termelésről, az em­berek helytállásáról. Tancsik József elnök nagy hangon be­szél, nincs gépi erősítőberen­dezés, meg néha közbe-közbe is szólnák az emberek, úgy­hogy a hangulat olyan, mint amikor Castro beszél százez­res tömeghez. Itt talán két­százan ücsörögnek. Kabát­ban, kendőben. Izzad a nép, az elnök is sűrűn törölgeti homlokát. Nem azért, mert ideges, hiszen tavaly tisztes­ségesen dolgoztak az embe­rek, eredményeik jók, annak ellenére, hogy jég, vihar ver­te őket több alkalommal is... Ezeddig tehát váLtozásökról nem nagyon szólhatunk. Pedig van változás. Sok. És lényeges változásokról ad­hat számot minden vezető és minden tag. íme néhány, szépen sorba rákva: (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A Láng Gépgyár dombó. vári gyáregysége is részt vesz az ALUTERV megrendelésé­re, az NDK-beli Lautai Tim. földgyár részére készülő be­rendezések gyártásában. Négy 130 négyzetméteres előmelegítő készült el Dom­1. A termelőszövetkezet közgyűlése nyugodt, komoly légkörben folyt le. (Élvökkel ezelőtt gyakran volt vesze­kedésektől, értetlenségtől hangos.) 2. Valamivel több, mint harminc esetben kellett a döntőbizottságnak ülésezni. (Megmondták, kinek nincs helye a közösben, kit tarta­nak hanyag, trehány munkás­nak. (Éveken át tűrték, „ne- velgették” a nevelhetetlene- ket.) 3. A sok italozó megfékezé­sére új módszert vezettek be: megjutalmazzák, aki jó útra tér. Egy asszony kétezer forint jutalmat kapott ezért a közgyűlésen. 4. A nem gazdag termelő­szövetkezet kiváló gépészei tavaly új anyagot alig hasz­nálták a kombájnok aratási felkészítésére, a selejtes gé­pekből szedték ki a szüksé­ges alkatrészeiket. (Tavaly a szakcsi szövetkezetnek segí­tettek aratni, miután a saját­jukat elvégezték.) 5. Kialakult a — most már véglegesnek elfogadható — profil. Legnagyobb gonddal a napraforgót „pátyolják”, ez ad legtöbb pénzt. (Volt év amikor tizenkét-tizenötféle növény termesztésével is foglalkoztak. Most három fő­növény van: búza, kukorica, napraforgó.) 6. Minden bizonnyal egye­düli a megyében a váronei Petőfi Mgtsz, abban, hogy bevételeinek jelentősebb ré­szét, 67 százalékát az állat- tenyésztés adja.) 7. Megszoktuk már a ter­melőszövetkezet zárszámadó közgyűlésein — nyolc év óta ott ülök a tagok között — hogy jól előkészítik. Ezúttal többről van szó: írásban kéz­hez kapta minden tag, jó elő­re, a zárszámadás, a terme­lési és pénzügyi terv, az új bérszabályzat, és új alapsza­bály iratait. Otthon kényel­bóváron februárban, 2 és fél millió forint értékben. Az egyenként 9 tonna súlyú, ál­lóhengeres, nyolcjáratú, úszófejes hőcserélő elkészítő, se a szokásosnál magasabb szintű műszaki feladatot je­lentett a gyáregység kollek­tívájának. mesen elolvasta mindenki és — munkaértékezleteken mon­dott róla véleményt, akinek volt mondanivalója. így a közgyűlés nem fejlődött vita­fórummá. 8. Tavaly, a szocialista munkaverseny feléledt. A versenyben részt vevők ki­váló eredményeket értek el. Húsz-harmincezer forintot kapott egy-egy nagyobb lét­számú brigád, év végi ju­talomként. És ezzel egyidő- ben, minden brigád vezetője a közgyűlésen mondta el, mit akarnak idén tenni, mennyi­vel többet szándékoznak ter­melni, jobb minőségben. S e felhívásokat, vállalásokat minden felszólaló után nagy taps köszöntötte. 9. A tagok számára, és a vendégek részére is megle­petés volt, amikor minden érkezőnek egy kis csomagot adtak át. A szépen becsoma­golt, titkos valami, egy-egy szépirodalmi könyv volt. Minden termelőszövetkezeti tag, aki a közgyűlésen részt vett, kapott szépirodalmi könyvet. A dombóvári köny­vesbolt dolgozóinak érdeme is, hogy így ezekkel a köny­vekkel gazdagabban térhet­tek haza a közös gazdaság tagjai, alkalmazottai, még ak­kor is, ha a könyvéket a kö­zös pénzből vették. (Mennyi­vel többet érő ez, mint egy üveg sör! Bár másutt is kö­vetnék ezt a várongi példát!) VÁLTOZÁSOK korát él­jük, Várongon ezék így fog­hatók üstökön. S az előreha­ladás, a jobbnál jobb terme­lési eredményék, a nyugodt légkör annak következmé­nyéként könyvelhető el, hogy a gazdasági vezetés egyre kö­vetkezetesebb, igényesebb magával és a tagsággal szemben — azzal együtt, hogy jó erős pártszervezet, korszerűen gondolkodó, pél­damutató kommunisták áll­nak a vezetőségek mellett, személyes példamutatásuk­kal is... PÁLKOVÁCS JENŐ exportra A sikeres próbák után a szakértő és a kazánfelügye­let szakembere a készüléke, két átvette és rövidesen el­szállítják a rendeltetési he­lyére. OSZLÄNCZI JÁNOS Fotó: BORZA ISTVÁN Előmelegítők NDK

Next

/
Oldalképek
Tartalom