Tolna Megyei Népújság, 1978. március (28. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-31 / 76. szám
1978. március 31. Képújság 3 Közérdekű b magánpanaszok Beszélgetés Merkl Ferenccel, a megyei NEB elnökhelyettesével A megyei népi ellenőrzési bizottság legutóbbi ülésén értékelte a megyei népi ellenőrzés elmúlt évi tevékenységét amelynek része a közérdekű bejelentések és a magánpanaszok intézése. A téma köz- érdeklődésre tarthat számot, ezért kérdeztük meg a megyei elnökhelyettest, Merkl Ferencet, hogyan alakultak az elmúlt évben a bejelentések. — Bevezetőben elmondanám, hogy ezek intézése, bár nagyon fontos, de kisebbik része a munkánknak. Többségét a munkaterv szerinti vagy az azon kívül végzett téma- és célvizsgálatok teszik ki. Tavaly a NEB fennállása óta a legalacsonyabb volt a bejelentések száma. A csökkenés elsősorban területi bizottságainkra jellemző. Az elmúlt évben hatvanhat ügy érkezett a népi ellenőrzés szerveihez. Az áthúzódókkal együtt 79 közérdekű bejelentést intéztünk. A bejelentések 32 százaléka jogszabállyal, vagy a szocialista gazdálkodás elveivel ellentétes magatartásra hívta fel a figyelmet. Az ügyek hetvenkét százalékát saját hatáskörünkben intéztük el és ezekben az esetekben be is tartottuk az előírt harminc- napos határidőt. Említést érdemel, hogy a bejelentések alapján igen sok intézkedést kezdeményeztünk. Harmincnégy szervnek tettünk javaslatot, hat személlyel szemben kezdeményeztünk fegyelmi és kártérítési eljárást, négy ellen tettünk szabálysértési feljelentést és 18 esetben egyéb intézkedést kezdeményeztünk. Mindezeken kívül 14 szervhez küldtünk jelzést. A közérdekű bejelentések döntő többsége, javító szándékú és alapos volt. A népi ellenőrzés úgy tartja, hogy ha egy bejelentés legalább öt százaléka igaz, akkor már nem volt felesleges bejelenteni, és azt alaposnak minősítjük. Nyilvántartásunkban szerepel még egy kategória, az alapos, de nem orvosolható. Ezeken a jogos állampolgári kérdéseket értjük, amelyeknek a megvalósításához idő és rendszerint pénz kell. A legtöbb ilyen bejelentés lakást, utat, járdát, vagy gyermekintézményeket hiányol, amelyeknek fontosságát az illetékes tanács elismeri, de nem tudja egy-kettőre megvalósítani. A legtöbb esetben a következő évek tervei között szerepel a megoldás. Arra Is volt már példa, hogy jelzéseink alapján a taná- csak átcsoportosítottak. — Mennyi volt a névtelen bejelentés? — Ezek száma is csökkent, a bejelentések alig egyharmada volt névtelen. Itt szeretném elmondani, hogy az ügyek egy részében maga a bejelentő sem makulátlan. Előfordul, hogy évekig részt vett a szabálytalanságokban, aztán munkahelyet változtatva lesz bejelentő, ahelyett, hogy teljesítve állampolgári kötelességét, időben jelezne. Akkor megelőzhető lenne a további szabálytalanság. — Nem mindenkinek van bátorsága bejelentést tenni. Hogyan védik azt, aki felfedi a szabálytalanságot, vagy az ennél súlyosabb visszaélést? — A bejelentő akkor is névtelén marad, ha velünk közli a nevét. Volt már olyan esetünk, hogy a bejelentő a munkahelyi címét adta meg, ezért nem is sikerült értesíteni, pedig ezt minden esetben a legrövidebb időn belül megtesszük. — Hadd kérdezzem meg az ellenkezőjét is, meg lehet-e védeni az embereket a feljelentgetőktől és az indokolatlan vizsgálatok zaklatásaitól? — Ez a probléma is jelentkezhet. Ha a vizsgálat bebizonyította, hogy alaptalan a bejelentés és a sértett kéri, ki kell adnunk a bejelentő nevét. Ha rövid időn belül újra bejelentés érkezik, az előző vizsgálat adataiból rendszerint meg lehet ítélni, szükéges-e újból vizsgálatot indítani. Szeretném hangsúlyozni, hogy minden bejelentést megvizsgálunk, mindennek utána nézünk, de minden esetben törekszünk arra is, hogy senkit se zaklassunk feleslegesen. Nehéz ezt megvalósítani akkor, ha a panaszos minden lehetséges helyre, intézményhez és társadalmi szervhez bejelenti ugyanazt egyszerre, vagy egymás után. A megyén belül egyeztetni tudunk a pártszervekkel, a szakszervezettel, a tanácsokkal, de az előfordulhat, hogy egymás után jelenik meg ugyanannál a vállalatnál a rádió, a televízió és a szakminisztérium — rendszerint ugyanannak a bejelentőnek a „jóvoltából”. Nem minden bejelentés nyomán indul vizsgálat, előbb rövid úton tájékozódunk a felvetett kérdésekben. Vannak a tájékozódásnak olyan módjai, amelyek alkalmazásával nem zaklatunk és nem tartunk fel senkit feleslegesen. Népi ellenőrök bevonására csak indokolt esetben kerül sor. — Mennyi az alapos magánpanasz? — Kevés. Az elmúlt évben hozzánk érkezett harmincnégynek csak 38 százaléka bizonyult alaposnak. Ez abból a szempontból örvendetes jelenség, hogy ma már a tanácsok és más hivatalos szervek pontosan intézik a hozzájuk fordulók ügyeit. A legtöbb panasz munkaügyi, bérügyi volt, csak a kisebbik része államigazgatási, például az építési, vagy a lakásügyi hatóság munkáját kifogásoló. A korábbi időszakokra jellemző szövetkezeti tagsági viszonyból eredő problémák alig merültek fel. A legtöbb panasz vélt sérelmeket tartalmazott, illetve olyanokat vetettek fel, amelyekre jogszabály vonatkozik. Mondok egy szélsőséges példát. Egyik panaszosunk a Legfelsőbb Bíróság ítéletét kívánta a népi ellenőrzésen keresztül megváltoztatni. Nem tudott belenyugodni az ellene szóló ítéletbe, pedig még az államigazgatási eljárásban meggyőzően bizonyították, hogy nincs igaza. — Köszönjük a beszélgetést. IHÁROSI IBOLYA Középpontban a zöldbab Kertészeti szakmai nap Mözsön Kedvező adottságainkat kihasználva fejlesszük a kertészeti ágazatokat! A zöldség- és gyümölcstermelésben kiegyensúlyozott hazai ellátás és a gazdaságos export fokozása a feladat. (A KB 1978. március 15-i határozatából.) A kertészeti egyszerű gazdasági együttműködés szakmai napot tartott a mözsi Uj Élet Termelőszövetkezetben. Amint a napirendből is egyértelmű, a szakmai nap középpontjában a zöldbabtermesztés állt. A zöldbabvetőmagtermesztés hazai és külföldi problémáit Hernádi Ottó kertészmérnök, az Agen- tura KFT keretében a holland Royal Sluis cég magyar- országi képviselője ismertette. A gépesített technológiáról Szentes Nándor kertészmérnök, a KEGE igazgatója adott ismertetést, amelyet saját tapasztalataikkal Györki István, a tengelici Uj Élet Termelőszövetkezet kertészeti ágazatvezetője egészített ki. Figyelemre méltó tapasztalat, s kell hogy orientálja a szakembereket, hogy a világpiacon csökken a borsó iránti kereslet, ugyanakkor a zöldbab iránti ugrásszerűen megnőtt. A nemzetközi piacon szinte kizárólag a zöld hüvelyűt keresik, a sárga hüvelyű csak Magyarországon divat. Amíg nálunk konzer- vekben a vágottat keresik, külföldön az úgynevezett ceruzababot. Az apró magú, géppel betakarítható a sláger. Zöldbabvetőmagot évente mintegy 27 millió forint értékben importálunk, de ezt exporttal egyensúlyozni tudjuk. A továbbiakban az lenne a kívánatos, hogy licencvásárlással itthon termeljük meg a szükséges vetőmagot, sőt az lenne jó, ha exportálni is tudnánk. Erre a lehetőségek adottak. A szakemberek szerint hat tonna hektáronkénti termés már rentábilis, de jó minőségű vetőmaggal, megfelelő talajmunkákkal a tíz-tizenkét tonna is elérhető. Az Amboy fajta látszik legalkalmasabbnak a tömegtermesztésre. A tengelici termelőszövetkezetben 41 hektáron termeltek tavaly zöldbabot több mint nyolcvan mázsás átlaggal. A föld négyévenként kap szerves trágyát és hektáronként 230—250 kilogramm műtrágyát használtak föl. ök sem hívei a sűrű vetésnek, 110 kilogramm vetőmag jutott egy hektárra. A tengeli- ciek tiszta haszna a kétmillió forintos bevétel mellett majdnem egymillió forint volt zöldbabból. A szakembereket bizonyára érdekli: rövidesen megjelenik a piacon egy Petrán Speciál elnevezésű védekezőszer, de ugyanaz a következőképpen is összeállítható: 2 liter Petrán+3 liter Duál hektáronként. Érintőleg szóba került még a szakmai napon a paradicsom is. Változott a divat, a világpiacon a jól szeletelhető, ízes, nagy paradicsomot keresik. Hagymából most jött be a Carolus FI és a Lutine, a szakemberek ajánlják, bár hozzáteszik, hogy az egyéves sohasem fogja azt „tudni”, mint a makói. Káposztából a Vela FI az ajánlott. Dombóvári téglagyár Kemencerekonstrukció A száradó téglarakások (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Nem számít nagyüzemnek Dombóváron a téglagyár. Dolgozóinak létszáma 60—70 fő között van. Mégis — így tavasszal — érdemes körülnézni az üzemben. Ezekben a hetekben kezdődött el az új téglagyártási idény. Március 6-tól gyártanak nyers téglát, a présgép teljesítménye óránként mintegy 7 és fél ezer tégla. Igaz, az éjszakai fagyok miatt még sót kevernek a masszába. A szorgos asszonykezek a gyártógépről szállítólapokra rakják a még puha, préselt téglát, s a pöfögő kisvonat szállítja el a szárítótérre, ahol tíz asszony vigyázó keze nyomán kialakulnak szép sorjában a száradó téglarakások. Nagyon ügyelnek arra, hogy a légrés mindenütt meglegyen, mert így gyorsabban szárad meg a nyers tégla, amit azután a kemencébe visznek kiégetni. Az égetőkemence mégnem üzemel, mert átalakítási munkákat végeznek benne a gyár férfi dolgozói. Saját munkájuk megkönnyítésére hajtják végre a rekonstrukciót. Az égetésre kerülő nyers téglák kemencébe szállítását, majd kihordását gépesítik. Ehhez a kemence alját téglaburkolattal látják el, hogy a targonca — szinte emberi kéz érintése nélkül — elvégezhesse az eddig nagy fizikai erőt kívánó, egészségre ártalmas munkát. A bebújólyukakat befalazzák és a kemence két végére zsilipajtók kerülnek. Az átalakítással április 4-ig végeznek, és az első begyújtásra már 5-én sor kerülhet. A gyár munkásainak többsége törzsgárdatag, hosszú évek óta dolgoznak együtt. Múlt évi jó munkájuk elismeréseként elnyerték a „Kiváló Üzem” címet. így kezdik az idényt a dombóvári téglagyárban, s azt tervezik, hogy az 1978-as idényben újabb 480 családi házhoz elegendő, kisméretű falazótéglát gyártanak. MAGYARSZÉKI ENDRE Másfél millió Tanácsi Koicsonaiap A központi szervek határozata alapján 1976-ban a Tolna megyei Tanács az OTP-vel karöltve úgynevezett tanácsi kölcsönalapot hozott létre. A megye tanácsai a megtakarított fejlesztési pénzüket az OTP-nél meghatározott időre — de legalább egy esztendőre — leköthetik, s ezért természetesen kamatot kapnak. Az így létrejött kölcsön- alap terhére más tanácsok benyújthatják igényüket a megyei tanács végrehajtó bizottságához. A kölcsönalapból felvett pénzösszeg csak fejlesztési célokra fordítható: elsősorban a közműhálózat (víz, szennyvíz) fejlesztésére, a gyermekintézmény-hálózat bővítésére (bölcsőde, óvoda, általános iskola építésére), valamint komplex közművelődési intézmények létesítésére. Az igényelt összeg a tanácsi fejlesztési alap háromévi saját és megosztott bevételét nem haladhatja meg: ily módon biztosított a visz- szafizetési kötelezettség. A tanácsok által 1976 óta a kölcsönalapba helyezett pénzösszeg a tervezettnél kevesebb, összesen egymillióhatszázezer forintot tesz ki. Ugyanakkor a tanácsok egyetlen igénylést sem nyújtottak be a megyei tanács végrehajtó bizottságához. Ennek oka az ötödik ötéves tervben megváltozott pénzügyi szabályozásban keresendő. A negyedik ötéves terv időszakában a tanácsok meglehetősen magas pénzösszeggel gazdálkodhattak: az ötödik ötéves terv pénzügyi szabályozásai nyomán pedig — amelyek az össztársadalmi, a népgazdasági érdeket fokozottan figyelembe veszik — kevésbé nyílik lehetőségük az önerőből történő fejlesztésekre. A megyei tanács illetékesei keresik a megoldást, ösztönzik a helyi tanácsokat annak érdekében, hogy ez a valóban jó ötlet, a kölcsön- alap, kellőképpen funkcionáljon a gyakorlatban. Tóth Kálmánné és Rácz Rózsa a nyerstégla-gyártó gép kiszolgálói
