Tolna Megyei Népújság, 1978. március (28. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-31 / 76. szám

1978. március 31. Képújság 3 Közérdekű b magánpanaszok Beszélgetés Merkl Ferenccel, a megyei NEB elnökhelyettesével A megyei népi ellenőrzési bizottság legutóbbi ülésén értékelte a megyei népi ellenőrzés elmúlt évi tevékenységét amelynek része a közérdekű beje­lentések és a magánpanaszok intézése. A téma köz- érdeklődésre tarthat számot, ezért kérdeztük meg a megyei elnökhelyettest, Merkl Ferencet, hogyan alakultak az elmúlt évben a bejelentések. — Bevezetőben elmonda­nám, hogy ezek intézése, bár nagyon fontos, de kiseb­bik része a munkánknak. Többségét a munkaterv sze­rinti vagy az azon kívül vég­zett téma- és célvizsgálatok teszik ki. Tavaly a NEB fennállása óta a legalacsonyabb volt a bejelentések száma. A csök­kenés elsősorban területi bi­zottságainkra jellemző. Az elmúlt évben hatvanhat ügy érkezett a népi ellen­őrzés szerveihez. Az áthúzó­dókkal együtt 79 közérdekű bejelentést intéztünk. A be­jelentések 32 százaléka jog­szabállyal, vagy a szocialista gazdálkodás elveivel ellen­tétes magatartásra hívta fel a figyelmet. Az ügyek het­venkét százalékát saját ha­táskörünkben intéztük el és ezekben az esetekben be is tartottuk az előírt harminc- napos határidőt. Említést ér­demel, hogy a bejelentések alapján igen sok intézkedést kezdeményeztünk. Harminc­négy szervnek tettünk ja­vaslatot, hat személlyel szemben kezdeményeztünk fegyelmi és kártérítési eljá­rást, négy ellen tettünk sza­bálysértési feljelentést és 18 esetben egyéb intézkedést kezdeményeztünk. Mindeze­ken kívül 14 szervhez küld­tünk jelzést. A közérdekű bejelentések döntő többsége, javító szán­dékú és alapos volt. A népi ellenőrzés úgy tartja, hogy ha egy bejelentés legalább öt százaléka igaz, akkor már nem volt felesleges bejelen­teni, és azt alaposnak minő­sítjük. Nyilvántartásunkban sze­repel még egy kategória, az alapos, de nem orvosolható. Ezeken a jogos állampolgári kérdéseket értjük, amelyek­nek a megvalósításához idő és rendszerint pénz kell. A legtöbb ilyen bejelentés la­kást, utat, járdát, vagy gyer­mekintézményeket hiányol, amelyeknek fontosságát az illetékes tanács elismeri, de nem tudja egy-kettőre meg­valósítani. A legtöbb esetben a következő évek tervei kö­zött szerepel a megoldás. Ar­ra Is volt már példa, hogy jelzéseink alapján a taná- csak átcsoportosítottak. — Mennyi volt a névte­len bejelentés? — Ezek száma is csök­kent, a bejelentések alig egyharmada volt névtelen. Itt szeretném elmondani, hogy az ügyek egy részében maga a bejelentő sem ma­kulátlan. Előfordul, hogy évekig részt vett a szabály­talanságokban, aztán mun­kahelyet változtatva lesz be­jelentő, ahelyett, hogy telje­sítve állampolgári köteles­ségét, időben jelezne. Akkor megelőzhető lenne a további szabálytalanság. — Nem mindenkinek van bátorsága bejelentést tenni. Hogyan védik azt, aki felfedi a szabálytalan­ságot, vagy az ennél súlyo­sabb visszaélést? — A bejelentő akkor is névtelén marad, ha velünk közli a nevét. Volt már olyan esetünk, hogy a beje­lentő a munkahelyi címét adta meg, ezért nem is sike­rült értesíteni, pedig ezt minden esetben a legrövi­debb időn belül megtesszük. — Hadd kérdezzem meg az ellenkezőjét is, meg le­het-e védeni az embereket a feljelentgetőktől és az indokolatlan vizsgálatok zaklatásaitól? — Ez a probléma is jelent­kezhet. Ha a vizsgálat bebi­zonyította, hogy alaptalan a bejelentés és a sértett kéri, ki kell adnunk a bejelentő nevét. Ha rövid időn belül újra bejelentés érkezik, az előző vizsgálat adataiból rendszerint meg lehet ítélni, szükéges-e újból vizsgálatot indítani. Szeretném hangsú­lyozni, hogy minden beje­lentést megvizsgálunk, min­dennek utána nézünk, de minden esetben törekszünk arra is, hogy senkit se zak­lassunk feleslegesen. Nehéz ezt megvalósítani akkor, ha a panaszos minden lehetsé­ges helyre, intézményhez és társadalmi szervhez bejelen­ti ugyanazt egyszerre, vagy egymás után. A megyén be­lül egyeztetni tudunk a párt­szervekkel, a szakszervezet­tel, a tanácsokkal, de az elő­fordulhat, hogy egymás után jelenik meg ugyanannál a vállalatnál a rádió, a televí­zió és a szakminisztérium — rendszerint ugyanannak a bejelentőnek a „jóvoltából”. Nem minden bejelentés nyomán indul vizsgálat, előbb rövid úton tájékozó­dunk a felvetett kérdések­ben. Vannak a tájékozódás­nak olyan módjai, amelyek alkalmazásával nem zakla­tunk és nem tartunk fel senkit feleslegesen. Népi el­lenőrök bevonására csak in­dokolt esetben kerül sor. — Mennyi az alapos ma­gánpanasz? — Kevés. Az elmúlt évben hozzánk érkezett harminc­négynek csak 38 százaléka bizonyult alaposnak. Ez ab­ból a szempontból örvende­tes jelenség, hogy ma már a tanácsok és más hivatalos szervek pontosan intézik a hozzájuk fordulók ügyeit. A legtöbb panasz munkaügyi, bérügyi volt, csak a kiseb­bik része államigazgatási, például az építési, vagy a la­kásügyi hatóság munkáját kifogásoló. A korábbi idő­szakokra jellemző szövetke­zeti tagsági viszonyból ere­dő problémák alig merültek fel. A legtöbb panasz vélt sé­relmeket tartalmazott, illet­ve olyanokat vetettek fel, amelyekre jogszabály vonat­kozik. Mondok egy szélsősé­ges példát. Egyik panaszo­sunk a Legfelsőbb Bíróság ítéletét kívánta a népi ellen­őrzésen keresztül megváltoz­tatni. Nem tudott belenyu­godni az ellene szóló ítélet­be, pedig még az államigaz­gatási eljárásban meggyőző­en bizonyították, hogy nincs igaza. — Köszönjük a beszél­getést. IHÁROSI IBOLYA Középpontban a zöldbab Kertészeti szakmai nap Mözsön Kedvező adottságainkat ki­használva fejlesszük a kerté­szeti ágazatokat! A zöldség- és gyümölcstermelésben ki­egyensúlyozott hazai ellátás és a gazdaságos export fo­kozása a feladat. (A KB 1978. március 15-i határozatából.) A kertészeti egyszerű gaz­dasági együttműködés szak­mai napot tartott a mözsi Uj Élet Termelőszövetkezetben. Amint a napirendből is egy­értelmű, a szakmai nap kö­zéppontjában a zöldbab­termesztés állt. A zöldbab­vetőmagtermesztés hazai és külföldi problémáit Hernádi Ottó kertészmérnök, az Agen- tura KFT keretében a hol­land Royal Sluis cég magyar- országi képviselője ismertet­te. A gépesített technológiáról Szentes Nándor kertészmér­nök, a KEGE igazgatója adott ismertetést, amelyet saját ta­pasztalataikkal Györki Ist­ván, a tengelici Uj Élet Ter­melőszövetkezet kertészeti ágazatvezetője egészített ki. Figyelemre méltó tapaszta­lat, s kell hogy orientálja a szakembereket, hogy a világ­piacon csökken a borsó irán­ti kereslet, ugyanakkor a zöldbab iránti ugrásszerűen megnőtt. A nemzetközi pia­con szinte kizárólag a zöld hüvelyűt keresik, a sárga hü­velyű csak Magyarországon divat. Amíg nálunk konzer- vekben a vágottat keresik, külföldön az úgynevezett ce­ruzababot. Az apró magú, géppel betakarítható a sláger. Zöldbabvetőmagot évente mintegy 27 millió forint ér­tékben importálunk, de ezt exporttal egyensúlyozni tud­juk. A továbbiakban az len­ne a kívánatos, hogy licenc­vásárlással itthon termeljük meg a szükséges vetőmagot, sőt az lenne jó, ha exportál­ni is tudnánk. Erre a lehető­ségek adottak. A szakembe­rek szerint hat tonna hektá­ronkénti termés már rentá­bilis, de jó minőségű vető­maggal, megfelelő talajmun­kákkal a tíz-tizenkét tonna is elérhető. Az Amboy fajta látszik legalkalmasabbnak a tömegtermesztésre. A tengelici termelőszövet­kezetben 41 hektáron termel­tek tavaly zöldbabot több mint nyolcvan mázsás átlag­gal. A föld négyévenként kap szerves trágyát és hektáron­ként 230—250 kilogramm mű­trágyát használtak föl. ök sem hívei a sűrű vetésnek, 110 kilogramm vetőmag ju­tott egy hektárra. A tengeli- ciek tiszta haszna a kétmillió forintos bevétel mellett majd­nem egymillió forint volt zöldbabból. A szakembereket bizonyá­ra érdekli: rövidesen megje­lenik a piacon egy Petrán Speciál elnevezésű védeke­zőszer, de ugyanaz a követ­kezőképpen is összeállítható: 2 liter Petrán+3 liter Duál hektáronként. Érintőleg szóba került még a szakmai napon a paradi­csom is. Változott a divat, a világpiacon a jól szeletelhe­tő, ízes, nagy paradicsomot keresik. Hagymából most jött be a Carolus FI és a Lutine, a szakemberek ajánlják, bár hozzáteszik, hogy az egyéves sohasem fogja azt „tudni”, mint a makói. Káposztából a Vela FI az ajánlott. Dombóvári téglagyár Kemencerekonstrukció A száradó téglarakások (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Nem számít nagyüzemnek Dombóváron a téglagyár. Dol­gozóinak létszáma 60—70 fő között van. Mégis — így ta­vasszal — érdemes körülnéz­ni az üzemben. Ezekben a hetekben kezdődött el az új téglagyártási idény. Március 6-tól gyártanak nyers téglát, a présgép teljesítménye órán­ként mintegy 7 és fél ezer tégla. Igaz, az éjszakai fa­gyok miatt még sót kever­nek a masszába. A szorgos asszonykezek a gyártógépről szállítólapokra rakják a még puha, préselt téglát, s a pö­fögő kisvonat szállítja el a szárítótérre, ahol tíz asszony vigyázó keze nyomán kiala­kulnak szép sorjában a szá­radó téglarakások. Nagyon ügyelnek arra, hogy a légrés mindenütt meglegyen, mert így gyorsabban szárad meg a nyers tégla, amit azután a kemencébe visznek kiégetni. Az égetőkemence mégnem üzemel, mert átalakítási mun­kákat végeznek benne a gyár férfi dolgozói. Saját munká­juk megkönnyítésére hajtják végre a rekonstrukciót. Az égetésre kerülő nyers téglák kemencébe szállítását, majd kihordását gépesítik. Ehhez a kemence alját téglaburkolat­tal látják el, hogy a targon­ca — szinte emberi kéz érin­tése nélkül — elvégezhesse az eddig nagy fizikai erőt kí­vánó, egészségre ártalmas munkát. A bebújólyukakat befalazzák és a kemence két végére zsilipajtók kerülnek. Az átalakítással április 4-ig végeznek, és az első begyúj­tásra már 5-én sor kerülhet. A gyár munkásainak több­sége törzsgárdatag, hosszú évek óta dolgoznak együtt. Múlt évi jó munkájuk el­ismeréseként elnyerték a „Ki­váló Üzem” címet. így kez­dik az idényt a dombóvári téglagyárban, s azt tervezik, hogy az 1978-as idényben újabb 480 családi házhoz ele­gendő, kisméretű falazótéglát gyártanak. MAGYARSZÉKI ENDRE Másfél millió Tanácsi Koicsonaiap A központi szervek hatá­rozata alapján 1976-ban a Tolna megyei Tanács az OTP-vel karöltve úgyneve­zett tanácsi kölcsönalapot ho­zott létre. A megye tanácsai a megta­karított fejlesztési pénzüket az OTP-nél meghatározott időre — de legalább egy esz­tendőre — leköthetik, s ezért természetesen kamatot kap­nak. Az így létrejött kölcsön- alap terhére más tanácsok benyújthatják igényüket a megyei tanács végrehajtó bi­zottságához. A kölcsönalapból felvett pénzösszeg csak fejlesztési célokra fordítható: elsősor­ban a közműhálózat (víz, szennyvíz) fejlesztésére, a gyermekintézmény-hálózat bővítésére (bölcsőde, óvoda, általános iskola építésére), valamint komplex közműve­lődési intézmények létesíté­sére. Az igényelt összeg a ta­nácsi fejlesztési alap három­évi saját és megosztott be­vételét nem haladhatja meg: ily módon biztosított a visz- szafizetési kötelezettség. A tanácsok által 1976 óta a kölcsönalapba helyezett pénz­összeg a tervezettnél keve­sebb, összesen egymillió­hatszázezer forintot tesz ki. Ugyanakkor a tanácsok egyet­len igénylést sem nyújtottak be a megyei tanács végre­hajtó bizottságához. Ennek oka az ötödik ötéves tervben megváltozott pénz­ügyi szabályozásban keresen­dő. A negyedik ötéves terv időszakában a tanácsok meg­lehetősen magas pénzösszeg­gel gazdálkodhattak: az ötö­dik ötéves terv pénzügyi szabályozásai nyomán pedig — amelyek az össztársadal­mi, a népgazdasági érdeket fokozottan figyelembe veszik — kevésbé nyílik lehetőségük az önerőből történő fejlesz­tésekre. A megyei tanács illetéke­sei keresik a megoldást, ösz­tönzik a helyi tanácsokat an­nak érdekében, hogy ez a valóban jó ötlet, a kölcsön- alap, kellőképpen funkcionál­jon a gyakorlatban. Tóth Kálmánné és Rácz Rózsa a nyerstégla-gyártó gép kiszolgálói

Next

/
Oldalképek
Tartalom