Tolna Megyei Népújság, 1978. március (28. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-31 / 76. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1978. március 31., péntek XXVIII. évfolyam, 76. szám ÄRA: 0,80 Ft Mai számunkból HERCZEG ÖRZSI UTAZÁSAI (4. old.) FIATALOK (5. old.) SZORGALMASAK A NAGYDOROGI ATLÉTÁK (6. old.) KEMENCEREKONSTRUKCIÓ A DOMBÓVÁRI TÉGLAGYÁRBAN (3. old.) Az alapszervezetek segítői A felsőbb pártszervek határozatai különböző utakon jutnak el az alapszervezetekhez. Éppen e több- rétűség biztosítja, hogy ezek a határozatok az alapszervezetekhez „közeledve” a különböző irányító pártszervek sok-sok gyakorlati tapasztalatával gazdagodjanak, „testre szabottá” váljanak. Ez nagy segítséget nyújt a helyi politikai feladatok kialakításában, az alapszervezet tennivalóinak meghatározásában. Mind több az olyan alapszervezet, amely a párt- határozatokból helyesen választja ki, határozza meg a maga politikai, gazdaságpolitikai teendőit. Ugyanakkor nem kevés még az olyan vezetőség, amely erre nem, vagy csak részben képes. A helyi ismeret ugyan nagyon fontos, de önmagában mégsem elegendő ehhez. Erre a pártszervezetek vezetőségeit fel kell készíteni, meg kell tanítani, s ez elsősorban az őket közvetlenül irányító pártszervek feladata. A járási, a városi, a községi — gyakran közbeesőnek nevezett — pártszervek ez irányú munkájában* az alapszervezetekkel kialakított kapcsolatok rendszerében nagy jelentőségű az instruktorok, a felelősök tevékenysége. Az alapszervezetek irányításának, segítésének ez a módszere igen eredményes. Sikere elsősorban annak tulajdonítható, hogy módot ad a politikaimozgalmi munkában nélkülözhetetlen közvetlen, szoros emberi kapcsolatok megteremtésére és fenntartására. A párttestületek tagjaikat, apparátusuk politikai munkásait bízzák meg azzal, hogy egy vagy több párt- szervezet vezetőségének munkáját segítsék. Ez a megbízás hosszú távra, gyakran évekre szóló. Az instruktorok többsége — a járási és a városi pártbizottságok apparátusainak munkatársai — politikailag jól felkészült, a gyakorlati politikai munkában jártas pártmunkás. Az instruktoroknak ezeken kívül olyan emberi tulajdonságokkal is kell rendelkezniük, mint a felelősségtudat, az emberek becsülése, szeretete, a közvetlenség, a vita- és előadókészség. Feladatkörük rendkívül sok és változatos munkát, teendőt tartalmaz. Elég, ha csupán a közelmúltban lezajlott beszámoló taggyűlések előkészítéséhez nyújtott segítségüket említjük. Mindannyian részt vettek álgondjaikra bízott alapszervezetek vezetőségi ülésein. Ez nem csupán jelenlét volt, hanem tevőleges részvétel. Figyelemmel kísérték a vezetőségi tagok véleményét, segítettek a vezetőség kollektív álláspontjának kialakításában. A színvonalas politikai munkára képes alapszervezeti vezetőségek számára ennyi segítség is hasznos és elegendő volt. Számos alapszervezetben azonban az instruktorok, a felelősök tevőleges — tehát a fogalmazásba is bekapcsolódó — segítése nélkül bizony felületes beszámoló került volna a taggyűlés elé. Amikor a politikai munkában játszott szerepüket említjük, arról sem szabad megfeledkezni, hogy napjainkban a pártszervezetek a rendezvényeiket munkaidő után, falun pedig rendszeresen este tartják. Egy- egy nagyobb politikai akció idején alig találkozhatnak családjukkal. Az instruktorok és a felelősök e közvetlen bekapcsolódása a pártszervezetek életébe, munkájába nem csorbítja-e a pártszervezetek önállóságát, nem csökken- ti-e a vezetőség felelősségét a területén folyó politikai munkáért? A válasz erre az egyértelmű nem! Ez a gyakorlat nem sérti, hanem éppen erősíti a demokratikus centralizmus elvének érvényesülését. Az instruktorok, a felelősök nem személyes véleményüket képviselik az alapszervezeti vezetőségi üléseken és taggyűléseken, hanem azoknak a pártszerveknek a határozatait, döntéseit, amelyektől megbízatásukat kapták. S nem egyirányú utcában közlekednek, vagyis feladatuk nem csupán az, hogy „felülről lefelé”, a pártbizottságtól az alapszervezetekhez vigyék a feladatok sokaságát. Legalább ennyire, ha nem még inkább tennivalójuk, hogy az alapszervezetek vezetőségi üléseinek, taggyűléseinek határozatait, az ott elhangzott véleményeket eljuttassák az őket megbízó pártszervhez. Tévedés lenne azonban ezt úgy felfogni, mintha csupán a „postás” szerepét töltenék be. Hiszen az alapszervezetek vezetőségei nem csupán rajtuk keresztül, illetve tőlük értesülnek a párthatározatokról, s az alapszervezetek véleménye, állásfoglalása más módon is eljut a felsőbb pártszervekhez. Nem postásokra van tehát szükség, hanem elméletileg jól felkészült, a gyakorlati munkában jártas pártmunkásokra, akik jól ismerik területük helyzetét, s hasznosan segítik az alapszervezeteket politikai tennivalóikban. Az instruktorok, felelősök alapvető feladata megtanítani az alapszervezeti vezetőségeket a politikai munka tudományára. Mert politikai tudást, jártasságot igényel, hogy a vezetőségek észleljék és helyesen értékeljék a társadalmi jelenségeket, ennek alapján megfelelő határozatokat hozzanak, gondoskodjanak ezek megvalósításáról, s munkálkodjanak az emberek gondolkodásmódjának fejlesztésén. Azok az instruktorok, felelősök végzik munkájukat jól, akik nem arra törekednek, hogy az alapszervezeti vezetőségek helyett dolgozzanak, azok munkáját végezzék — bár esetenként ma még erre is rákényszerülnek —, hanem igyekeznek őket megtanítani a politikai irányítás művészetére. Az alapszervezetek segítésével megbízott pártmunkások többsége ilyen szellemben is végzi munkáját, s ezért fogadják őket elvtársi tisztelettel, szeretettel az alapszervezetekben. MIHÖK SÁNDOR Aczél György látogatása megyénkben Kádár János és Willy Brandt Egésznapos látogatásra érkezett megyénkbe csütörtökön Aczél György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese. A megyei pártbizottságon K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára tájékoztatta Tolna megye gazdasági, politikai helyzetéről. Jelen voltak: Horváth József, dr. Király Ernő, a megyei pártbizottság titkárai, valamint Császár József, a megyei tanács általános elnök- helyettese. Délelőtt aktívaértekezleten időszerű politikai és ideológiai kérdésekről nagy figyelemmel kísért előadást tartott Aczél György. Ezt követően a megyei kórházba látogatott, ahol dr. Szentgáli Gyula c. egyetemi docens, főigazgató főorvos, dr. Horváth Jenő megyei főorvos és dr. Bíró Imre, a pártszervezet titkára köszöntötte, majd dr. Szentgáli Gyula tájékoztatta a kórház munkájáról. Az 1500 dolgozót foglalkoztató egészségügyi intézmény meglátogatása során bemutatták Aczél elvtársnak a kórház röntgenközpontját, ahol megtekintette az ország egyetlen RANK XEROX radiográfját, valamint az általános sebészeti osztály egyik műtőjét. A Szekszárddal való ismerkedés következő állomása a tanítóképző intézetben volt, ahrfl dr. Endrédi Lajos tagozatvezető és dr. Kalicza Rezső docens, a pártszervezet titkára fogadta, majd tájékoztatta az intézetben folyó képzésről. A tanítóképző megtekintése után rövid városnézés következett, amelynek során alkalmat találtak Mözsi Szabó István festőművész Székely Bertalan utcai műtermének meglátogatására. Ezt egy rövid látogatás követte az úttörőházban, majd a paksi építkezésekhez utazott, ahol Rigóczky István, a járási pártbizottság első titkára, Szabó Benjamin, az Atomerőmű Vállalat igazgatója és Hegedűs György, a paksi atomerőmű-beruházási pártbizottság titkára várta. Aczél elvtárs a vállalat igazgatójának tájékoztatója után megtekintette az építkezést. A Tolna megyei látogatás a késő délutáni órákban fejeződött be. Tájékoztató az időszerű kérdésekről Paks, Tolna, Dombori NDK-beli vendégeink gazdag programja A Német Szocialista Egységpárt Karl-Marx-Stadt megyei Bizottságának delegációja, valamint Gerhardt Rei- nert, az NDK budapesti nagykövete és Günter Raboldt nagykövetségi harmadtitkár tegnap délelőtt dr. Gyugyi Jánosnak, az MSZMP Tolna megyei Bizottsága titkárának kíséretében tett látogatást Pakson, az atomerőmű építkezésén. Itt a vendégeket Rigóczky István, a járási pártbizottság első titkára, Szabó Benjamin, az atomerőmű-építkezés vezetője és Hegedűs György, az atomerőmű párttitkára üdvözölték. Ezt követően Szabó Benjamin tartott tájékoztatót az itt folyó nagy munkáról, melynek bármilyen impozánsak is már látható eredményei, végérvényesen csak 1992-ben fejeződik be. Az atomerőműépítés vezetőjének tájékoztatója után a vendégek közül Siegfried Lorenz, az NSZEP Karl-Marx-Stadt megyei Bizottságának első titkára — a delegáció vezetője — arról kívánt többet hallani, hogy hogyan állnak a szakkáder- előkészítés munkájával. Szabó Benjamin válaszában elmondotta, hogy 1980-ig kidolgozott kiképzési tervüknek megfelelően az atomenergetikában járatosabb testvéri országokban, egyebek között az NDK-ban is tanulnak azok a szakemberek, akik majd munkába állnak itt. Gerhardt Reinert nagykövet afelől ér- (Folytatás a 2. oldalon) találkozója Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön meglátogatta szállásán Willy Brandtot, a Német Szociáldemokrata Párt elnökét és közvetlen baráti beszélgetésen áttekintették a nemzetközi munkás- mozgalom néhány időszerű kérdését. Willy Brandt és kísérete este elutazott hazánkból. A Ferihegyi repülőtéren Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője, Horn Gyula osztályvezető-helyettes, és Jahoda Lajos, a KB munkatársa búcsúztatta a vendégeket. Jelen volt Hermann Kersting, a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete. (Folytatás a 2. oldalon.) Brezsnyev Tyumenyben Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke csütörtökön Tyumenyben a területi párt- és gazdasági vezetőkkel folytatott megbeszélést. A beszélgetésen a terület ásványi kincseinek kitermeléséről, a nyugat-szibériai terület termelő erejének fejlesztéséről volt szó. Leonyid Brezsnyev hangsúlyozta a kőolaj- és földgáztermelés növelésének szükségességét, e kincsek jelenleginél hatékonyabb és teljesebb mértékű kiaknázásának fontosságát. A beszélgetésen jelen volt Dmitrij Usztyinov, az SZKP Palitikai Bizottságának tagja is. (TASZSZ) Bérharcok Japánban Hosszabb-rövidebb ideig tartó munkabeszüntetésekkel Japánban csütörtökön megkezdődött a dolgozók hagyományos tavaszi bérharcának második szakasza. Reggel huszonhat megyében (pre- fektúrában) harminc perctől két óráig terjedő sztrájkba léptek a vasutasok, a vasasok, a gépipari, a hajógyári, a nyomdaipari dolgozók, valamint a pedagógusok. A kiterjedt sztrájkmozgalom résztvevői követelik a foglalkoztatottság szavatolását, a társadalombiztosítási rendszer javítását, továbbá a kötelező bérminimum megállapítását. Üzemlátogatás a PATEX-nél Aczél elvtárs megérkezik Paksra
