Tolna Megyei Népújság, 1978. március (28. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-24 / 71. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVIII. évfolyam, 71. szám ÁRA: 0,80 Ft 1978. március 24., péntek Mai számunkból NŐK — NYUGDÍJ ELŐTT (3. old.) A MÓDOSÍTOTT POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV (4—5. old.) „HOTEL KISVÁROS” (5. old.) TÉGLAKEREKU AUTÓ (5. old.) Willy Brandt az Egyesült Izzóban Az országgyűlés elfogadta a belkereskedelemről szóló törvényjavaslatot Csütörtökön délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. A tavaszi ülésszakon részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnö­ke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai, ott voltak a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az emeleti pá­holyokban helyet foglalt a Budapestre akkre­ditált diplomáciai képviseletek számos veze­tője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Kegyelettel emlékezett meg a legutóbbi ülésszak óta elhunyt Nemeslaki Ti­vadar országgyűlési képviselőről, kohó- és gépipari miniszterről, a párt és a munkás-'' mozgalom régi harcosáról. Mély megrendülés­sel vettük a hírt, hogy ma éjszaka elhunyt Ortutay Gyula akadémikus, képviselőtársunk, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának al- elnöke. Javaslatára az országgyűlés jegyző­könyvben örökítette meg Nemeslaki Tivadar és Ortutay Gyula érdemeit. Ezt követően Apró Antal bejelentette, hogy dr. Kovács Gábor, Békés megye 10. számú választókerületének képviselője mandátumáról lemondott, az új választás kitűzéséről az El­nöki Tanács gondoskodik. Az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanácsnak a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését, majd elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. A belkereskedelemről szóló törvényjavaslat, 2. A Legfelsőbb Bíróság elnökének beszá­molója, 3. A külügyminiszter beszámolója a kor­mány külpolitikai tevékenységéről, 4. Interpellációk. Az elfogadott napirendnek megfelelően Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter emel­kedett szólásra. Sághy Vilmos expozéja Willy Brandt, a Német Szo­ciáldemokrata Párt elnöke és kísérete csütörtökön az Egyesült Izzóba látogatott. A vendégeket Méhes Lajos, a Vas-, Fém- és Villamos­energiaipari Dolgozók Szak- szervezetének főtitkára, Die­nes Béla vezérigazgató ,és Vadas Sándorné, a vállalat' pártbizottságának titkára fogadta. A vezérigazgató tá­jékoztatójában egyebek kö­zött elmondta: az Izzónak jelentős kereskedelmi kap­csolata van az NSZK több vállalatával, és a hannoveri vásárokon már eddig is szá­mos elektroipari újdonság­gal mutatkozott be. Willy Brandt ezután meg­tekintette a díszkivilágító- és normál izzókat gyártó üzem­részt, majd elismerését, jó­kívánságait kifejező sorokat Csütörtökön este Damasz- kuszban befejeződtek a hi­vatalos tárgyalások az MSZMP és a Szíriái Baath Párt küldöttsége között. A tárgyalások végeztével Fock Jenő, az MSZMP KB Poli­tikai Bizottságának tagja, a magyar pártküldöttség veze­jegyzett a lámpatesteket ké­szítő brigád naplójába. A Német Szociáldemokra­ta Párt elnöke ezt követően az üzemi szakszervezeti bi­zottság képviselőivel, szak- szervezeti bizalmiakkal ta­lálkozott. Örömét fejezte ki, hogy a tárgyalások mellett lehetősé­gük nyílt egy nagy budaDes- ti vállalat tevékenységének, munkásai életének megisme­résére. Érdeklődéssel hall­gatta a szakszervezeti beszá­molót, a bizalmiak hozzászó­lásait, majd a vállalat szak- szervezeti tanácsának tevé­kenységéről, aktivistáinak munkájáról tájékozódott. Az eszmecserén szólt az NSZK üzemeiben és gyáraiban mű­ködő szakszervezetek felada­tairól is. A kötetlen beszél­getésen részt vett Méhes La­jos is. tője, valamint dr. Favaz Szajagh, a Szíriái Baath Párt nemzeti vezetőségének tagja, külügyi titkár aláírta a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt és az Arab Újjászületés Szo­cialista Pártja 1978—79. évi együttműködési munkater­vét. A tárgyalásokról közös közleményt adnak ki. Az utóbbi 15—20 esztendő­ben a lakosság fogyasztása ugrásszerűen megnövekedett, az 1975. évi fogyasztás össze­hasonlító áron megközelítő­leg kétszerese volt az 1960. évinek. Röviden áttekintve a kis­kereskedelmi forgalom né­hány területét, a következő kép tárul elénk: élelmiszer­fogyasztásunkat ma az jel­lemzi, hogy fejenként és na­ponta 3150 kalóriát, 100 gramm fehérjét, ezen belül mintegy ötven százalékban állati fehérjét fogyasztunk és a vitaminfogyasztásunkat legjobban szemléltető zöld­ség-, gyümölcsfélékből éven­te és fejenként 165 kilo­gramm jut minden lakosra. Kalóriafogyasztásunk meny- nyiségileg kielégítő, itt in­kább a túltápláltság jelent ma már problémát. Fehérje­fogyasztásunk közel van a biológiai optimumhoz. Az ennek színvonalát meghatá­rozó termékek közül a hús- fogyasztásunk az 1960. évi egy főre számított 49 kilo­grammról 1975-ig 71 kilo­grammra növekedett. Tojás- fogyasztásunk pedig ugyan­ebben az időben 9 kilo­grammról 16 kilogrammra nőtt. Ezekkel a fogyasztási adatokkal megelőztünk olyan országokat, mint Olaszország, Dánia, Finnország. Élelmiszer-kínálatunk vá­lasztéka — közmegelégedés­re — különösen az utóbbi 5—6 esztendőben növekedett. Olyan színvonalat értünk el, amikor már nem annyira a mennyiségi, hanem a minősé­gi tényezők a fontosak. Élvezeti cikkekre lakossá­gunk évente 50 milliárd fo­rintot költ, körülbelül 40 szá­zalékkal többet mint ruhá­zatra. Ebből a csoportból ér­demes megemlíteni a szesz, a cigaretta és a kávé fogyasz­tását. Az egy főrt jutó fo­gyasztás 1960 és 1975 között szeszből — 100 százalékos al­koholban kifejezve — 6 liter­ről 10 literre, dohányból 1,8 kilogrammról 2,3 kilogramm­ra, kávéból pedig 15 deka­grammról 2,6 kilogrammra emelkedett. Társadalmunk egészségvédelme is indokol­ja, hogy ne ösztönözzük e cikkek vásárlását. Az egészségesebb fogyasz­tási szokások kialakítását szolgálja a törvényjavaslat­nak az a része, amely lehe­tővé teszi bizonyos termékek forgalmazásának megtiltását, és más termékek árusításá­nak kötelezővé tételét. Mai gyakorlatunkban például a szeszes italok eladását kor­látozzuk, a tejeladást bizo­nyos üzlettípusokban pedig kötelezően előírjuk. A vendéglátás fontos része a kereskedelemnek. Forgal­ma az utóbbi másfél évtized­ben kétszeresére nőtt, tevé­kenységének belső szerkezete — ha lassan is — átalakuló­ban van. A vendéglátáshoz kapcso­lódóan, kissé részletesebben szólt a miniszter a szeszes­ital-forgalmazás időszerű kérdéseiről, s hangsúlyozta: Tapasztalataink szerint az élelmiszer-kereskedelemben annak ellenére növekedett a szeszes italok értékesítése, hogy egyes üzlettípusokban — édességboltokban, zöldség­gyümölcs boltokban — rész­ben vagy egészen megtiltot­tuk a szeszes italok árusítá­sát. A lakosság áruvásárlásában a ruházkodásra fordított részarány az utóbbi másfél évtizedben — a nemzetközi tendenciával azonosan — ná­lunk is csökkent. Az utóbbi 15 esztendőben szinte robbanásszerű válto­záson ment át a háztartások gépesítése. Míg 1960-ban száz háztartásra 15 mosó-, 1 hűtő­gép, 3 és fél televízió jutott, addig 1977-ben 78 mosó-, 81 hűtőgép és 76 televízió. A lakosság személyi tulajdoná­ban 1960-ban alig 20 ezer személygépkocsi volt. A leg­frissebb adatok szerint szá­muk ma meghaladja a 700 ezret: hazánkban minden ötödik család vásárolt már autót. A belkereskedelem mun­kájában jelentős helyet fog­lalnak el a lakosság beruhá­zásaihoz szükséges termékek is. A különféle építőanyagok­ból például a forgalom az utóbbi másfél évtizedben majdnem megháromszorozó­dott. Az építőanyag-árusítás jelentőségét alátámasztja, hogy az 1960. és 1975 kö­zött felépült több mint 760 ezer lakásnak a fele csa­ládi ház volt, s az ehhez szükséges építőanyagot a la­kosság a belkereskedelemben vásárolta. A bő áruválaszték, a tech­nika és a divat, gyors válto­zása miatt különös jelentősé­ge van a piackutatásnak — folytatta a miniszter. — A törvényiavaslat szerint a piackutatással nemcsak a belkereskedelemnek, hanem a külkereskedelemnek és a ter­melőknek egyaránt foglal­koznak kell és kölcsönös tá­jékoztatást kell nyújtaniok egymásnak. Jelenleg a lakosság áru­vásárlásainak több mint 80 százaléka hazai termelésből származik. Valószínű, hogy a jövőben ez az arány csök­ken. A gazdaságos termék- szerkezet kialakítása a nép­gazdaságnak, így a lakosság­nak is érdeke. Ezt azonban úgy kell végrehajtani, hogy ne okozzon zökkenőket a la­kosság ellátásában. Ezért a törvény előírja, hogy a dol­gozók szükségletei szempont­jából lényeges termékek gyártásának megszüntetése, vagy jelentős csökkentése esetén a termelőknek megfe­lelő módon együtt kell mű­ködniük a bel- és külkeres­kedelemmel. Az e témával kapcsolatos részletes eljárási szabályokon most dolgozunk. A zökkenőmentes ellátás érdekében különös jelentősé­ge van a szerződéses fegye­lemnek és az ütemes szállí­tásoknak — mondotta a mi­niszter, majd így folytatta: A törvényjavaslat nagy gondot fordít arra, hogy a fogyasztók jó minőségű árut vásárolhassanak. Ezért írja elő, hogy a szerződésekben szakszerűen határozzák meg az áruk minőségét és a minő­ség ellenőrzésének módját, valamint a minőség tanúsítá­sát, s előírja azt is, hogy az áru minőségét meg kell őriz­ni a raktározás és forgalma­zás egész folyamatában. Ki­emelkedő jelentőségűek azok az előírások, amelyek az al­katrész-ellátásról és a javító szolgáltatásról rendelkeznek. A törvényjavaslatban meg­fogalmaztuk : járműveket, tartós fogyasztási cikkeket és alkatrészigényes termékeket csak akkor lehet forgalomba hozni, ha a termelők és a kereskedők gondoskodtak a megfelelő alkatrész-ellátásról és a szakszerű javítás lehe­tőségéről. Fontos a törvényjavaslat­nak az a rendelkezése is, hogy egyes termékek forgal­mazását meg lehet tiltani, vagy más termékek árusítá­sát el lehet rendelni. A miniszter ezután az ide­genforgalommal kapcsolatos szolgáltatásokról beszélt, majd hangsúlyozta: — A törvényjavaslat ren­delkezései szinte minden pontban érintik a kereskedel­mi dolgozókat. Ezek közül ki­emelném a vásárlók tájékoz­tatásának kötelezettségét. En­nek ki kell terjednie az árak­ra, az áru tulajdonságainak feltüntetésére és a vásárlói jogokra. Nagyon fontosak a törvényjavaslatnak azok a rendelkezései, amelyek a ke­reskedelmi dolgozók alkal­mazási feltételeit határozzák meg. Ennek lényeges vonása, hogy meghatározott munka­körökben szükséges az erköl- (Folytatás a 3. oldalon.) Húskombinát-építkezés Fock Jenő Damaszkuszban Állami vezetők az ülésteremben (Képtá^írónkon érkezett.) Dr. Sághy Vilmos belke­reskedelmi miniszter ex­pozéját tartja (Képtávirónkon érkezett) A „háromtonnós*' délutánra már helyére került. Képes be­számolónk a 3. oldalon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom