Tolna Megyei Népújság, 1978. március (28. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-23 / 70. szám
1978. március 23. ffíÉPÚJSÁG 3 A tomerőmű-építkezés Terjeszkedés a Kishegyen Változó formák, korszerűbb lakások Tanácskoztak a TÁÉV brigádvezetői „Megpályázzuk a Kiváló Vállalat címet” 1978-ban 6,6 milliót ajánlanak a szocialista brigádok Az atomerőmű lakótelepén, a paksi Kishegyen sok új ház épül. Munkásszállókat és szolgálati lakásokat egyaránt nagy számban készítenek a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói, a Kishegy keleti, illetve déli oldalán. A keleti lejtőn kilenc épületnek találtak helyet, úgv, hogy még egy szép területen parkot is tudnak kialakítani a munkásszállók mellett. Négy ház már tavaly elkészült itt, a Dunára néző oldalon, összesen 100 lakással, ezeket be is népesítették. Jelenleg öt épületen dolgoznak, itt 130 lakás lesz, tehát összA szekszárdi járási párt- bizottság kezdeményezésére huszonöt szocialista brigádvezető és brigádtag látogatott Tengelicről, a tenge- lici Petőfi és a tengelic- szőlőhegyi Uj Élet Termelő- szövetkezetből Bátára, a November 7. Termelőszövetkezetbe. A bátai November 7. Termelőszövetkezetben már tíz éves múltra tekint vissza a szocialista brigádmozgalom. komfortos munkásszállás az atomerőmű építőinek. Egy ház, a BZ—2T/ll-es jelű, közvetlenül átadás előtt áll. Az erőmű leendő dolgozóinak épülő házak már nagy területen sorakoznak és most beépül a Kishegy legszebb része, a déli lejtő is. Tíz házat létesítenek itt, az eddigiektől eltérő formában, külső megjelenésben: a dél-dunántúli panelcsalád újabb típusát hozzák Paksra. Különösen az erkélyek kialakítása érdekes, újszerű. Négy épület szerkezete kész, az idén ösz- szesen hármat adnak át az A típusokból, amelyek egyenként 39 lakást foglalnak maE mozgalom eredményeit, módszereit tanulmányozták tapasztalatcsere keretében a tengeliciek, Fülöp László, a bátai tsz elnöke és Bajnok Sándor, a termelőszövetkezet párttitkára tájékoztatta a vendégeket a szövetkezetükben működő brigádok életéről, eredményeiről, tevékenységéről Felhívták a figyelmüket: mit tartanak alkalmasnak saját tapasztalatikból arra, hogy esetleg gukba. A B típusúak 23 lakásosak lesznek. Ennek a szektornak külön hőközpont készül, természetesen a távvezetéken érkező fűtéssel egybekapcsolva. Már most látható, hogy az egész lakótelep képe jó, sőt igen tetszetős lesz, a változatos formák miatt, és a Kishegy kínálta lehetőségek kihasználásának eredményeként. Modern kisváros lesz az „atomváros”, kellemesen uralja a paksi — egyébként gyorsan javuló, korszerűsödő — látképet. Tengelicen is bevezessék. A tájékoztató után a tengelici vendégek és a bátai November 7. Termelőszövetkezet szocialista brigádvezetői és tagjai között kötetlen beszélgetés alakult ki • A tengeliciek hasznosnak ítélték a tapasztalatcserét, amelynek végén Martos István tsz-elnök viszontláto- gatásra hívta meg Tengelic- re a bátaiakat, akik örömmel fogadták a meghívást. Száztizenhárom brigádvezető és húsz meghívott tanácskozott csaknem egy mű- szaknyi ideig arról, mit tett a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat 1977-ben, mit kíván tenni 1978‘ban. A tanácskozás hét napirendi pontját még felsorolni is sok lenne, ezért vágjunk a közepébe: — Megpályázza-e a vállalat — tavaly; eredményei alapján — a „Kiváló vállalat” címet, rangot, vagy sem? Beszéljenek az eredmények, amelyeket Dékány Károly igazgatóhelyettes ismertetett: AZ EREDMÉNYEK Tavaly a TÁÉV saját bruttó termelési értéke 822,2 millió forint volt, 14,6 százalékkal több mint 1976-ban. A termelési volumen növelését az egy főre jutó termelési érték 10,6 százalékos javításával érték el. ír-- a termelés- növekedést 75 százalékban termelékenységjavulással sikerült biztosítani. Tavaly 346 lakás átadását tervezték — az egyéb feladatok mellett — hússzal többet építettek föl. 1977-ben halálos baleset nem volt. Az ezer főre jutó balesetek száma is — és ez fontos mutató — 5,2 százalékkal csökkent a megelőző esztendőhöz képest. Valamelyest javult a munkaidő-kihasználás, csökkent a túlórák száma. A FELADATOK A bruttó termelési értéket 13 százalékkal kell növelni az idén. Ez önmagában még nem hoz izgalomba senkit, de ha már azt is leírjuk, hogy ez több mint százmillió forintos volumennövelést jelent — akkor már oda kell figyelni. S különösen akkor, ha ebből 6,6 millió forint a szocialista brigádok felajánlásából származik. Még egy nagyon fontos mondat: A termelésnövekedés 84 százalékát az egy főre jutó termelés fokozásával kell elérni. A terv, a többi között, 628 lakás — 71 százalékkal több a tavalyinál —, s hogy örüljenek az új lakásra várók, azt is megírjuk: az épületek készültségi foka biztosíték a határidők betartására. A munkaidő-kihasználás további javítása még mindig központi kérdés. A terv szerint, amelyet a brigádvezetők tanácskozása elfogadott, az egv főre jutó — túlórák nélküli — ledolgozott órák számát hússzal kell növelni, úgy hogy elérjék az 1980 órát. Azt hangsúlyozni se kell, hogy a szocialista brigádmozgalomnak milyen nagy szerepe van ebben. Végül — de különösen a vállalat dolgozói számára egyáltalán nem utolsósorban — a vállalati tervben szereplő hatszázalékos bérfejlesztésen túl további kétszázalékos bérfejlesztést irányoznak elő. A VITA Előbb engedtessék meg egy kis eszmefuttatás. Ha a vitában a felszólalt brigádvezetők — mintegy húszán — különböző gazdasági jellegű felajánlásokkal jelentkeztek volna, vagy ha felolvasták volna, mit csináltak tavaly és mit akarnak az idén — nem jövök tűzbe. Ez ugyanis természetes. Itt kezdődik, ez az első lépcsőfok. A TÁÉV-esek, úgy tűnik, messzebb látnak. „A minőségi javulást, véleményem szerint, csak összefogással, egymás munkájának jobb megbecsülésével érhetjük el” — ezt Ritt József főépítésvezető mondta. Rácz István brigádvezető szintén a kellő összhangot hiányolta, főleg a javítási munkáknál. Feltétlenül előremutató és a későbbi, esetleg sok évvel későbbi eredmények kikovácsolását Gödör József brigádvezető ígylátta: „Az élőmunka jobb kihasználását tenné lehetővé, ha az újonnan beiskolázott gépkezelők visszakerülnének a brigádokba.” Kiemelt helyet kapott a tanácskozáson a társadalmi tulajdon védelme. Pontosabban megvédése, amint Borókay Barna főépítésvezető fogalmazott. „A nehezen beszerezhető import gépekre nem vigyázunk megfelelő gondossággal.” Szintén a minőség javításának szükségességét, a hatékonyság szerepét hangsúlyozta Darvasi József főépítésvezető és — immár visszatérően — egymás munkájának jobb megbecsüléséről beszélt. Szóba került szinte minden felszólalásban a technológiai fegyelem betartása. A KISZ-titkár, Háberschusz Erzsébet, aki egyben szocialista brigádvezető is, érdekesen fogalmazott: „Nemcsak jó munkabrigádokra van szükség, hanem jó szocialista brigádokra.” A brigádvezétők tanácskozása megszavazta, hogy a vállalat pályázza meg a „kiváló” címet. Hogy erről a SZOT és a szakminisztérium hogyan dönt, az a jövő kérdése, bennünket inkább az érdekel — s erre bizonyságot adott az értekezlet: a brigádtagok mindent megtesznek annak érdekében, hogy a munka- és technológiai fegyelmet szilárdítsák, a lemaradást behozzák, s magasabb szintre lépjenek a termelő- munkában, a társadalmi munkában. BIZTOSÍTÉK: A DOLGOZÓK LELKESEDÉSE Hatvankét tagja van a Tartsay Vilmos vasbetonszerelő szocialista brigádnak. Tizenegy éve működik, mint brigád. A tagok ötven százaléka már egy évtizede tag. Tavaly se vallott szégyent a brigád, 27 százalékos termelésfelfutást értek el, vagyis ennyivel nőtt az a beépített súly, amit ők állítottak elő. Mindezt létszámcsökkenéssel. De ne is erről beszéljünk. Mert a brigád minden tagja tudja — sőt ami ennél mesz- sze több, érzi is — dolgozni, jól dolgozni kell. De kell még sok minden egyéb is, ami később úgyis visszahat a termelésre. Politikai oktatásban ötven- heten vesznek részt. Gimnáziumban hárman járnak, általános iskolába ketten a tagok közül. Véradáson huszon- ketten vettek részt legutóbb. Simon György brigádvezető büszkén mondja, hogy a „Ki tud többet a Szovjetunióról ?” vetélkedőben ötödik helyezést értek, ’73 óta az aranyjelvény tulajdonosai, segítettek az alsóvárosi általános iskolának fürdőmedencét építeni, ha kell anyagilag is segítik a rászorult tagjaikat például üdüléshez, a kommunista műszakban teljes létszámmal közreműködni az meg természetes. — Előírják, hogy mit csináljanak? — Nem kell nekünk mondani, mi határozzuk el, hogy mit teszünk. — Brigád-e a brigád? — Ennyi idő után szégyen lenne, ha nem ismernénk mindannyian egymást. Családilag is. Hadd tegyem még hozzá: A munkahely esztétikusabbá tétele is szerepel a felajánlások között. L. Gy. (gemenci) Fotó: GOTTVALD Huszonötén Tengelicröl Tapasztalatcsere Baton NEB-vizsgálat a tsz-ekben A Tamási Járási Népi Ellenőrzési Bizottság legutóbbi ülésén tárgyalta annak a vizsgálatnak az írásos anyagát, amely feltárta, hogy a gyönki, az ozorai, a tolnané- medi, a felsőnyéki, a ma- gyarkeszi és a tamási termelőszövetkezetben milyen a gépüzemeltetés, javítás, és tárolás. Vizsgálták a népi ellenőrök, hogy a szövetkezetekben milyen fokon áll a gépesítés, milyenek a javítás tárgyi és személyi feltételei, rendszeres-e a beszerzés és a javítás, van-e tervszerűség a szükséges feltételek megteremtésében? Többek között megállapították, hogy a hat termelő- szövetkezetben a legutóbbi három évben jelentős műszaki fejlesztést hajtottak végre. A munkacsúcsok idején megfelelő számú és teljesítményű gépek vannak. Találhatók a tsz-ekben magyar, szovjet és nyugati importból származó munka- és erőgépek. De nem kellő a fejlődés a személyi feltételek terén. Magyarul, nincs elég jól képzett traktoros és szerelő. A vizsgált termelőszövetkezetek közül csak háromban van nagyobb zárt és .fűtött műhely, a másik háromban nyitott színben vagy szabadban javítják a nagy teljesítményű gépeket. A javítási lépcsők meghatározásában és az anyag- beszerzésben nincs egységes, kiforrott módszer, ezt mindegyik gazdaság saját lehetőségei szerint oldja meg, több-kevesebb sikerrel. Általában télen javítják a gépeket, a szervizszerű, rendszeres karbantartás csak a magyarkeszi Petőfi Tsz-ben van kialakulóban. Gyönkön, rossz körülmények között végeznek lelki- ismeretes munkát a szerelők. Termelőszövetkezetenként más és más a szakemberek anyagi megbecsülése. A járási NEB javaslatokat tett a termelőszövetkezeteknek a hibák kijavítására, a hiányosságok pótlására, a jó módszerek bevezetésére. Az anyagot információs jelleggel a tsz-szö- vetségnek is megküldték. Évi 10-12 ezer pecsenyebárányt exportálnak Hogyészről Magyarországon régi hagyományai vannak a juhtenyésztésnek. Most, a hetvenes évek végén sem szokatlan látvány a legeltető, ju- hait terelgető juhász. A külföldi piacokon, főleg, az arab országokban nagy a kereslet a pecsenyebárányok Iránt. A bárányexportálók között Tolna megyét is ott találjuk. A vásárló partnerek igényeit a „kisüzemi” juhtenyésztés nem tudja kielégíteni. A kis létszámú állomány nem teszi lehetővé a folyamatos szállítást és az azonos szintű minőséget. A feltételeket csak a gazdaságok összefogásával lehet megteremteni. Egy ilyen összefogás eredményeként, a Hőgyészi Állami Gazdaság kezdeményezésére megyénkben létrehoztak 1970-ben egy juhtenyésztő társulást. Á társulásnak kilenc termelőszövetkezet és két állami gazdaság a tagja. A legnagyobb állománya a hőgyészieknek van, de kiemelkedően sokat szállít a belecskai és a pincehelyi termelőszövetkezet. A társulás mintegy 14 ezer anyajuhhal rendelkezik. A központi hizlalda Hőgyészen van. Ide szállítják a több ezer anyajuh szaporulatát, a kéthónapos, 14—16 kilogrammos bárányokat. Ezek az úgynevezett tejes bárányok. Pecsenyebárányokká a hizlaldában „cseperednek” további két hónap alatt. Súlyuk ekkor éri el a „kívánatos” 30—35 kilogrammot. A társulat évente 10—12 ezer bárányt exportál Olaszországba és Líbiába Szállításuk a Tolna megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat közreműködésével történik. Az importálók természetesen „kemény” valutával fizetnek, ami nem kis összeget jelent népgazdaságunknak. Az összefogás eredménye, hogy a vásárló partnerek elégedettek a jó minőséggel és a folyamatos szállítással. Anyajuhok a legelőn (Archív felvétel) Életkora 5 perc
