Tolna Megyei Népújság, 1978. március (28. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-22 / 69. szám
A 1ÉPÚJSÁG 1978. március 22. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Ki közlekedhet a járdán? Túrós József, Fürgédről, arról panaszkodik, hogy községükben a traktorok, személygépkocsik és lovas kocsik a járdán közlekednek, s ha a gyalogosok ezt szóvá teszik, azt a választ kapják, hogy „ott megyünk, ahol akarunk”. Olvasónk levelét továbbítottuk a fürgedi községi tanács elnökének, Horváth Jánosnak, aki a következőket válaszolta: „A levélben foglaltakat kivizsgáltam. Megállapítottam; több esetben előfordult, hogy személygépkocsik a járdán közlekedtek, de inkább az őszi, tavaszi esőzések alkalmával, amikor másképpen nem tudtak a szilárd burkolatú útra kimenni. Az esetek többsége inkább olyankor fordult elő, amikor orvosért mentek. A panasz elhárítása és a járda állagának megvédése érdekében intézkedtem. Semmilyen jármű a járdán nem közlekedhet.” Bölcsődei elhelyezés A Paksi Konzervgyártól „Kissné” aláírással kaptunk egy levelet. Olvasónk azt kérdezi, kitehetik-e gyermekét a konzervgyári bölcsődéből, ha más munkahelyre megy szülési szabadsága letelte után? Kissné azt írja, bogy „ez több anyukát is érint”. Kérjük olvasóinkat, hogy levelükön tüntessék fel pontos címüket, mivel helyhiány miatt nem minden választ közlünk le az újságban. Egyébként — amennyiben levélíróink kérik —, nevüket nem hozzuk nyilvánosságra. „Kissné” levelét továbbítottuk a Paksi Konzervgyár igazgatójának, Örvös Lajosnak, aki az alábbi választ adta: „Közöljük Önökkel, hogy a Kissné által írt levélben foglaltakat kivizsgáltuk, de a levél íróját nem áll módunkban tájékoztatni, mivel ilyen Telefonszámunk: 129-01, 123-61. nevű dolgozónk nem igényelt bölcsődei elhelyezést gyermeke számára. Tájékoztatásul közöljük Önökkel, hogy a Paksi Konzervgyár által fenntartott bölcsődei férőhely a kollektív szerződés szerint 58 fő. Jelenlegi beíratott létszámunk 61. Ebből kívülálló dolgozók gyermeke 35. Bölcsődei felvételre jelentkezett 21 fő, ebből 11 gyermek édesanyja vállalatunkhoz jön vissza dolgozni. Vállalatunk érdeke, hogy a GYES-ről visszatérő kismamák gyermekeit bölcsődénkben elhelyezzük, ami a telítettség miatt így is problémát okoz. Más vállalatoknál dolgozó szülők felvételi kérelmét így kénytelenek vagyunk elutasítani.” Lakás-használatba- vételi díj Több olvasónk kérdezte, hogy kell-e lakás-használatbavételi díjat fizetni annak a bérlőnek, akinek otthonát átminősítették szolgálati lakásból tanácsi bérlakássá? Az érvényes jogszabályok nem adnak szó szerinti választ erre a kérdésre, ezért közös elvi állásfoglalást adott ki az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és a Pénzügyminisztérium. Az alaprendelet felsorolja azokat az eseteket, amelyekben megszűnik a lakásbérleti jogviszony. A szolgálatiból tanácsi bérlakássá minősítés esetére nem terjed ki a felsorolás, ennélfogva a bérlő lakásbérleti jogviszonyában sem történik változás, feltételezve, hogy el sem költözött. Ilyen esetben tehát nincs szükség arra, hogy a tanács lakásügyi hatósága új kiutaló határozatot hozzon, mert elegendő, ha csak a lakásbérleti szerződésben módosítanak néhány pontot, hogy ez az okmány megfeleljen a tanácsi bérlakásra vonatkozó jogszabályoknak. A lakás-használatbavételi díjat pedig általában akkor kell fizetni, ha új vagy megüresedett lakásra kap kiutalást, vagy a bérlő halála, lemondása alapján kívánja folytatni a lakásbérleti jogviszonyt a kérelmező. A lakásban maradó bérlőt tehát — megfelelő jogalap hiányában — a szolgálati jelleg megszüntetésekor sem kötelezhetik a lakás-használatbavételi díj fizetésére. Természetesen más a helyzet akkor, ha az átminősített lakás megüresedett, mert akkor az új bérlő kiutalást kap, s ennek megfelelően meg kell fizetnie az előírt összegű lakás-használatbavételi díjat. Hiánycikkek Kovács István kérdezi Gyulajról, mi az oka annak, hogy szalagfűrészt nem árusítanak? Kérdésére Korsós István, a Tolna megyei Tanács V. B. kereskedelmi os/tályának vezetője válaszolt: A keresett szalagfűrész valóban nem kapható a boltokban. Panaszának kivizsgálása során felkerestük a terület ellátásáért felelős TITÁN Nagykereskedelmi Vállalat szekszárdi lerakatát Ipari kapacitás hiánya miatt a nagykereskedelmi vállalat 1978. I. negyedévi megrendelését nem igazolták vissza és szállítást sem eszközöltek. Import fűrészlap beérkezésének időpontja is bizonytalan. Az ipar és a nagykereskedelem között tárgyalások folynak és reméljük, a II. negyedévben már kapható lesz a szalagfűrészlap. * Horváth István, Szekszárd- ról arról érdeklődik, miért nem lehet több mint 3 hónapja ötven kilogrammos csomagolásban kálisót kapni. Korsós István válasza: „A hazánkban forgalomba kerülő kálisót importból (tőkésés szocialista) szerezzük be. A szekszárdi AGROKER tájékoztatása szerint valóban régóta nem lehet kapni az 50 kilogrammos kiszerelésű kálisót, mert a lekötött mennyiségeket a külföldi szállítók nem szállították le. Az idei évre lekötött meny- nyiségek beérkezési időpontját előre nem lehet pontosan meghatározni. Kálium tartalmú kombinált műtrágya viszont szinte állandóan kapható.” Autóbuszjárat indítása Pál Béla, Zombáról 50—60 társa nevében fordult szerkesztőségünkhöz. Azt írja levelében, hogy már több ízben fordultak levélben a Volán 11. számú Vállalathoz, de levelükre még választ sem kaptak. Az a kérésük, hogy 15 órakor indítsanak egy járatot Szekszárd—Zomba útvonalon. Olvasónk levelét továbbítottuk a szekszárdi 11. számú Volán Vállalatnak. Piegl Ferenc igazgató a következőket válaszolta: „Még 1977. december 13-án forgalmi szakszolgálatunk olyan értelemben rendelkezett, hogy a Zomba irányába közlekedő 14.20-as, valamint a 14.30-kor induló 4 autóbusz forgalmát folyamatosan kísérje figyelemmel, és esetenként, ha az utasforgalom igényli, Zombáig közlekedtessen rásegítő járatot. Uj autóbuszjárat beállítását nem látom indokoltnak, mivel az esetenként jelentkező zsúfoltság csak a téli időszakban jelentkezik és Szekszárd városban a munkahelyek elhelyezkedése olyan, hogy a 14 órás munkabefejezést követően a 14.30-kor induló autóbusz- járatokat a dolgozók biztonsággal elérhetik. Fenti intézkedésünk óta utaslemaradásra vonatkozó panaszbejelentés hozzánk nem érkezett.” Ml VÁLASZOLUNK ifiyäKaussggi A mezőgazdasági I termékértékesítési Ilii; szerződésről szól a W: Minisztertanács || 14/1978. (III. 1.) szá- »«ssBässÄ mú rendeleté, amely szabályozza az ilyen szerződések létrejöttének feltétele" it, a szerződések kötelező tartalmát, előírja a szerződésben írtak teljesítésének helyét és módját, a szerződésszegés következményeit, a rendelet melléklete pedig a mennyiségi és minőségi kifogásolásra vonatkozó részletes szabályokat rögzíti. (Megjelent a Magyar Közlöny idei 12. számában.) Az orvostudományi egyetemeken végzett pályakezdő szakemberek munkába lépéséről szóló korábbi jogszabályt módosítja az egészség- ügyi miniszter 2/1978. (III. 5.) Eü. M. számú rendelete, amely szerint — a jogszabályban megjelölt feltételek fennállása esetén — a munkáltató a pályázati felhíváson név szerint is megjelölheti azt a hallgatót, akivel mun^ kaszerződést kíván kötni. Ilyen esetben a hallgató a kiírást követő 8 naoon belül kell értesítse a felkínált állás elfogadásáról a munkáltatót, valamint az orvostudományi egyetem rektorát, aki a névre szóló pályázatot haladéktalanul megküldi a munkáltatónak. Kimondja a jogszabály azt is, hogy amennyiben a munkáltató a pályázatok elfogadásánál eltér az egyetem által készített ajánlási sorrendtől, annak indokait köteles közölni az egyetem rektorával. A jogszabály a Magyar Közlöny f. évi 14. számában jelent meg. Ugyanitt jelent meg a honvédelmi miniszter 4/1978. (III. 5.) HM számú rendelete a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek kártérítési felelősségéről szóló minisztertanácsi rendelet végrehajtásáról. „Károsodás esetén az állományilletékes parancsnok (vezető) köteles 30 napon belül írásban felhívni a károsult figyelmét a kártérítési kérelem előterjesztésére” — mondja ki a jogszabály és kimondja azt is, hogy a kártérítési kérelmet 60 napon belül határozattal kell elbírálni, amely határozatban a fellebbezési lehetőségre is fel kell hívni a figyelmet. A károsult a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezhet az illetékes miniszterhez, aki a most már másodfokon hozott határozatában a bírósági út lehetőségére kell hogy felhívja a figyelmet. Csupán arra utalunk még, hogy a kártérítési eljárás illeték- és költségmentes. Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium 1/1978. számú irányelvére, amely a vállalati belső ellenőrzés 1978. évi fő feladatairól szól és megfelelő témákat javasol a vállalatok ellenőrzési tervének kialakításához. Kihangsúlyozza az irányelv, hogy a vizsgálandó témáknak a vállalati belső ellenőrzési munkában való érvényesülését a felügyeletigazdasági ellenőrzés keretében a minisztérium is ellenőrzi. (Építésügyi Értesítő f. évi 8. száma.) A társadalombiztosítási ügyekkel foglalkozó vállalati és szövetkezeti dolgozók besorolása tárgyában jelent meg közlemény a Munkaügyi Közlöny idei 4. számában, s a közlemény szerint az érdemi munkát önállóan ellátó ilyen dolgozókat ügyintézésként kell besorolni, akik pedig önálló érdemi munkát nem végeznek, azokat ügyviteli dolgozói besorolás illeti meg. DR. DEÁK KONRAD, a TIT városi járási szervezetének elnöke ránrraslí rrsdáizöm a .isis-. Ifjú mezőgazdászok tanácskozása Az ifjú mezőgazdasági szakemberek megyei tanácskozását Szekszárdion tartják áprilisban. Előadásokat hallgatnak meg „Az agrárértelmiség szerepe a falu társadalmi életében”, a „Megye mezőgazdaságának helyzete, fejlesztésének feladatai”, a „Tudományos kutatások eredményei ’és alkalmazásuk a Dél-Dunántúlon” címmel. A tanácskozáson részt vesznek a gödöllői és a keszthelyi agrártudományi egyetemek és a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola Tolna megyei hallgatói, valamint az 5 éven belül végzett szakemberek. A módosított Polgári Törvénykönyv Bevezető rendelkezések i. A magyar polgári jog egységes kódexét az 1960. évi május hó 1. napjától hatályos 1959. évi IV. törvény, a Polgári Törvénykönyv képezte. Az eltelt több mint másfél évtized alatt szocialista társadalmunkban olyan jelentős változások állottak elő, amelyek szükségessé tették az egyre bővülő és szerteágazó jogviszonyokra vonatkozó törvényi rendelkezések módosítását és egységesítését. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 14/1973. számú, a jogalkalmazás jog- politikai irányelveiről szóló határozata, és az MSZMP XI. kongresszusa határozatának megfelelően a jogalkotók feladatát képezte, hogy a fejlett szocialista társadalom építését elősegítő szabályozásokat alkossanak. Az állampolgárokat érintő vagyoni és személyi jogviszonyok szabályozása mellett be kell építeni a törvénybe a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó — eddig külön szabályozott — időtálló és lényeges polgári jogi rendelkezéseket is. Mindezt a célt valósítja meg az 1978. évi március hó 1. napján hatályba lépett 1977. évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.), valamint annak hatályba lépéséről és végrehajtásáról szóló 1978. évi 2. sz. tvr. (továbbiakban: Ptké.). Figyelemmel arra, hogy a módosított Ptk. és a Ptké. rendelkezéseinek részletes ismertetésére lehetőségünk nincsen, így az egyes fontosabb kérdésekről adunk tájékoztatást a Népújság olvasóinak. A Ptk. az állampolgárok, az állami, gazdasági és társadalmi szervezetek, továbbá más személyek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza. Védi a személyek vagyoni és személyhez fűződő jogait, törvényes érdekeit. E védelem egységes az állampolgárok és jogi személyek tekintetében azzal a kivétellel, hogy vannak olyan jogok, amelyek csak az embert illetik meg. A személyeknek a jogok- kötelezettségek gyakorlása során olyan magatartást kell tanúsítaniuk, hogy érdekeik a társadalom érdekével ösz- szeütközésbe ne kerüljenek. A gazdálkodó szervezetek pedig mindezeken túlmenően a népgazdaság tervszerű, arányos fejlődésének követelményével összhangban kötelesek eljárni. Tilos a tisztességtelen gazdálkodás — e rendelkezéseket külön törvény szabályozza —, különösen a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés, a tisztességtelen haszon szerzése. Mindezek alapulvételével az egyes jogviszonyokban a szocialista együttélés követelményei szerint, kölcsönösen együttműködve kell eljárni. Vagyis úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Tiltja a törvény a joggal való visszaélést, amelynek különböző megnyilvánulásai lehetnek. (Pl. a jogok gyakorlása a személyek zaklatására irányul, vagy illetéktelen előnyök szerzésére vezetne, stb.) AZ EMBEREKET ÉRINTŐ RENDELKEZÉSEK A Magyar Népköztársaságban minden ember jogképes: egyenlő jogai és kötelességei lehetnek. Mindez élve születés esetén a fogamzás időpontjától illeti meg az embert. Megszűnik azonban a jogképesség az ember halálával, eltűntté, vagy holtnak nyilvánításával. Cselekvőképes nagykorú — minden 18. életévét betöltött személy —, akinek cselekvő- képességét a törvény nem korlátozza, vagy nem zárja ki. Cselekvőképtelen az, aki a tizennegyedik életévét nem töltötte be, vagy az a nagykorú, akinek — elmebeli állapota, vagy szellemi fogyatkozása miatt — az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége állandó jelleggel teljesen hiányzik, és a bíróság cselekvőképességet kizáró gondokság alá helyezte. Korlátozottan cselekvőképes a 14—18. életév közötti személy és az a nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet korlátozó gondokság alá helyezett. A cselekvőképtelenség 12 évről 14 évre történő felemelése új szabályozás, amelyet az egyes jogterületre vonatkozó — Munka Törvény- könyve, Büntető Törvény- könyv, Szövetkezeti jogszabályok — rendelkezésekkel való összhang megteremtése tett szükségessé. A cselekvőképes személy önállóan köthet szerződést, tehet egyéb jognyilatkozatokat. A korlátozottan cselekvőképest csak szűk körben illetik meg mindezek és helyette törvényes képviselője jár el, aki jelentős jognyilatkozatokat csak a gyámhatóság jóváhagyásával tehet. AZ ÁLLAMRA ÉS lOGI SZEMÉLYEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK \ Az állam jogképes, és mindazok a jogok — kötelezettségek — megilletik, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződnek. A polgári jogi viszonyokban a képviseletét a pénzügyminiszter látja el, de jogkörét más állami szerv útján is gyakorolhatja, sőt jogszabály ettől eltérően rendelkezhet. Jogi személyek az állami, gazdasági, társadalmi szervek és szervezetek, az egyesületek, valamint egyéb szervezetek, ha feladataik ellátásához szükséges, hogy vagyoni jogaik és kötelezettségeik legyenek. A jogi személy jogképes és a létesítéséről szóló jogszabályban, határozatban vagy okiratban meg kell állapítani nevét, tevékenységét, székhelyét és — ha erről külön jogszabály nem rendelkezik — képviselőjét. A képviselő jogosult aláírásra, ha nem ő az aláíró és jogszabály a nyilatkozat érvényességéhez írásbeli alakot kíván — a bankszámla feletti rendelkezésnél mindig — két képviseletre jogosult aláírása szükséges. Nagyon figyelemreméltó, hogy a jogi személy szervezeti egysége (gyáregysége, fiókja, telepe, üzeme, irodája, helyi kirendeltsége, vagy csoportja, alapszerve, szakosztálya, stb.) nem jogi személy. Az egység vezetője, az egység rendeltetésszerű működése által meghatározott körben a jogi személy képviselőjeként jár el. Jogi személyek: az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az állami költségvetési szerv, a szövetkezet, a gazdasági társulás, a társadalmi szervezetek és az egyesületek, amelyek részletes működését külön jogszabályok szabályozzák. A SZEMÉLYEK POLGÁRI JOGI VÉDELME A személyhez fűződő jogok a törvény védelme alatt állnak, amelyet mindenki köteles tiszteletben tartani. Mindezeket a rendelkezéseket a jogi személyekre is alkalmazni kell, kivéve, ha a védelem — a jogok jellegénél fogva — csak a magánszemélyeket illeti meg. E jogokat nem sérti az a magatartás, amelyhez a jogosult hozzájárult, feltéve, hogy a hozzájárulás megadása társadalmi érdeket nem sért vagy veszélyeztet. A személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti: a magán- személyek bármilyen megkülönböztetése, a lelkiismereti szabadság sérelme, a személyes szabadság jogellenes korlátozása, a testi épség, az egészség, a becsület és emberi méltóság megsértése. Védelmet élvez a névviselési jog, a jó hírnév, a képmás és hangfelvétel, leválás üzemi titok, a magánlakás, a számítógéppel történő adatfeldolgozás is. A sérelmet szenvedő fél többek között követelheti: a sérelem megállapítását, a jogsértés abbahagyását és eltiltást a további jogsértéstől, a jogsértés megszüntetését és a megelőző állapot helyreállítását, stb. és kártérítést a polgári jogi felelősség szabályai szerint. Ha a kártérítés ösz- szege nem áll arányban a felróható magatartás súlyosságával, a bíróság a jogsértőre közérdekű célra fordítható bírságot is kiszabhat. Dr. NYIRÖ GÉZA, a Szekszárdi Megyei Bíróság elnökhelyettese (Folytatjuk)
