Tolna Megyei Népújság, 1978. március (28. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-22 / 69. szám

I

Világ proletárjai, egyesüljetek!

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

XXVIII. évfolyam, 69. szám

ÁRA: 0,80 Ft

1978. március 22., szerda

Mai számunkból- JvCAtfr

MUNKA ÉRDEMREND — NŐNAPRA (3. old.)

VB-TITKÁROK — ISKOLAPADBAN (3. old.)

A MÓDOSÍTOTT POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV (4. old.)

ÜGY ÉLÜNK, AHOGY DOLGOZUNK? (5. old.)

KI LEHET NYITNI A PÁNCÉLSZEKRÉNYT (5. old.)

Magánügy ?

SOHA nem jártam Angliában, így személyes tapasztalat még nem győzött meg arról, hogy a briteknek valóban váruk-e a saját házuk. „Az én házam, az én váram!” — ebben a megállapításban első hallásra csakugyan van valami rokonszenves. Végtére is minden kakas úr a maga szemétdombján és jómagam is kevés dolgot utálok annyira, mint amikor valaki kéretlenül, hi- vatlanul a magánügyeimbe avatkozik.

Attól félek, mégsincs egészen igazam.

Hosszú évekkel ezelőtt egy nagyon kedves ismerősöm (nő volt az illető) arról vált nevezetessé, hogy meglehetősen otrombán nem fogadta senki köszönését. Okos, rokonszenves szakemberről volt szó, aki azóta már rég megtalálta helyét a közösségben. Akkoriban azonban magánéletének olyan problémái nyomták a vállát, amelyeket — azt hitte —, nem oszthat meg senkivel. Idegei „kikészültek”, munkahelyén épp csak testileg volt jelen. A magánélet szent lévén, a kutya se törődött gondjával-bajával, pedig lehet, hogy alig várta a törődést.

Ennél sokkal gorombább, tragikusabb példákkal is szolgálhatok. Egészen a halálesetig bezáróan, amikor egy közösség tagjai utólag teljes joggal marcangolták önmagukat, mert többé-kevésbé valamennyien hozzájárultak egyik kollégájuk idő előtti elmúltához. Ügyvéd barátom klienseinek számát időről időre megszaporítom. Polgári peres ügyekre specializálta magát, így aztán óhatatlanul módom van betekintést nyerni egyik-másik, közelebbitávolabbi ismerősöm magánéletébe. Nem nagy élvezet. Több gyerekes anyákról szerzek tudomást, akik csak ivadékaik szárnyra bocsátását várták ki és aztán (50—55 éves korban) a lehető leggyorsabban elváltak attól a szörnyetegtől, akit könnyelmű leányfővel férjükké választottak Közben idegesek, mélyen képességeik alatt végzik fontos munkahelyi teendőiket és természetesen nem beszélnek otthoni gondjaikról, hiszen azok a „magánügy” kategóriájába tartoznak.

AZ OLVASÓ ne várjon az újságírótól megoldást. Ugyanis nem tudok ilyennel szolgálni. Egyébként se szentírást fogalmazok, hanem újságcikket, amivel együtt jár a netáni jószándékú tévedés joga is. Azt mindenesetre tudom, hogy a magánügyek jelenlegi megítélése terén nincs minden rendjén.

O. I.

Budapestre érkezett Willy Brandt

Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának meghívására kedden Budapestre érkezett Willy Brandt, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke. Kíséretében van Horst Ehmke és Wolfgang Roth, az elnökség tagjai, Hans-Eberhart Dingels, a nemzetközi kapcsolatok osztályának vezetője és Michael Bertram, az elnök irodájának vezetője.

A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője, Horn Gyula osztályvezető-helyettes és Jahoda Lajos, a KB munkatársa fogadta. Jelen volt Hermann Kersting, az NSZK budapesti nagykövete is.

Kádár János délután a KB székházában fogadta Willy Brandot, és megbeszéléseket kezdtek a két felet kölcsönösen érdeklő kérdésekről. A megbeszéléseken a Német Szociáldemokrata Párt részéről Horst Ehmke, Wolfgang Roth, Klaus von Dohnanyi külügyi államminiszter,

Hans-Eberhart Dingels és Michael Bertram, magyar részről Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Berecz János, Horn Gyula és Jahoda Lajos vett részt.

Kádár János, az MSZMP KB első titkára délután a KB székházában fogadta Willy Brand tot és kíséretét

Közlemény Púja Frigyes bulgáriai látogatásáról

Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere, Petr Mladenovnak, a Bolgár Népköztársaság külügyminiszterének meghívására 1978. március 19-től 21-ig hivatalos, baráti látogatást tett Bulgáriában.

A látogatás során Púja Frigyest fogadta Todor Zsivkov, a Bolgár Komumnista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság államtanácsának elnöke, és Sztanko Todorov. a Bolgár Népköztársaság minisztertanácsának elnöke.

A külügyminiszterek tájékoztatták egymást a fejlett szocialista társadalom építéséről országukban, áttekintették a két ország sokoldalú együttműködésének eredményeit és a kapcsolatok további fejlesztésének lehetőségeit. Véleményt cseréltek az időszerű nemzetközi kérdésekről.

Megelégedéssel állapították meg, hogy a Magyar Népköz- társaság és a Bolgár Népköz- társaság hagyományos együttműködése és testvéri kapcsolatai az élet minden területén eredményesen fejlődnek a marxizmus—leninizmus és a

szocialista internacionalizmus elvei alapján, a két ország barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésével összhangban.

Hangsúlyozták, hogy a két ország és a két nép barátságának és együttműködésének fejlesztésében nagy jelentőséggel bírnak a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Bolgár Kommunista Párt elvtársi, internacionalista kapcsolatai, valamint Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, az államtanács elnöke találkozói.

A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság sokoldalú együttműködése jól szolgálja mindkét nép érdekeit, erősíti a szocialista közösség országainak egységét és összeforrottságát, a béke és a biztonság ügyét Európában és az egész világon.

A két külügyminiszter hangsúlyozta a Varsói Szerződés kiemelkedő szerepét a békéhez és a népek békés alkotó tevékenységéhez szüksé(Folytatás a 2. oldalon.)

Koszorúzás, KISZ-fogadalomtétel

Március 21-i ünnepség Szekszárdon

Nemzetiszínű és vörös zászlókat lengetett tegnap délután a hűvös márciusi szél Szekszárd központjában. A múzeum előtt lévő tanácsköztársasági emlékmű körül több százan gyülekeztek, hogy résztvevői legyenek az ünnepnek: emlékezzenek

1919 hőseire és egy másik évfordulóra, a KISZ 1957-es zászlóbontására. A megye, a város és a járás párt-, állami, tömegszervezeteinek vezetői, a szekszárdi üzemek, vállalatok dolgozói helyezték el a megemlékezés és a kegyelet virágait az 1919-es emlékművön. A megyei párt- bizottság nevében dr. Király Ernő, a pártbizottság titkára, a városi pártbizottság nevében dr. Rúzsa János, a városi pártbizottság első titkára, a járási pártbizottság nevében pedig Tatár Lajos, a járási pártbizottság első titkára koszorúzott. A tanácsi szervek koszorúját Császár József, a megyei tanács általános elnökhelyettese, Tolnai Ferenc, a megyei tanács pártbizottságának titkára és Sztárcsevity Ervin, a városi tanács elnökhelyettese helyezte el az emlékművön.

Ezt követően került sor a megyeszékhely mintegy hétszáz ifjúkommunistájának ünnepélyes fogadalomtételére. Az elnökségben többek között ott volt dr. Király Ernő, Császár József és Kamarás Györgyné, a megyei KISZ-bizottság titkára.

Pető Mária, a szekszárdi Garay János Gimnázium negyedikes tanulója szavalta el Tóth Árpád Az új isten című versét, majd Samu Attila másodikos gimnazista szavai nyomán» az ifjúsági szövetség új tagjai mondták el a fogadalom szövegét. Ezt követően dr. Rúzsa János lépett a mikrofonhoz. Köszöntötte a fiatalokat, majd többek között ezeket mondotta:

— A magyar nép, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség hagyományosan megemlékezik a három történelmi tavasz ünnepeiről, 1848. március 15-ről, 1919.

március 21-ről, 1945. április 4-ről. E három dátum nemzetünknek, a dolgozó osztályoknak a társadalmi haladásért folytatott harcát, a forradalmak emlékét idézi — kezdte beszédét a városi pártbizottság első titkára. Részletesen szólt a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának körülményeiről, a diDr. Király Ernő (középen), dr. Rúzsa János (balról) és Tatár Lajos (jobbról) elhelyezi a megemlékezés és a kegyelet koszorúját a Tanácsköztársaság hőseinek emlékművén.

____________>

c

sőséges 133 napról, történelmünk egyik legkiemelkedőbb szakaszáról.

— A Magyar Tanácsköztársaság történelmi jelentősége örökké élt és él népünk emlékezetében. Mindenkor tisztelettel emlékezünk az első magyar szocialista forradalomra, az ismert és névtelen mártírokra, akik életüket áldozták hazánkért, a szocializmusért. A magyar munkásosztály 1919-ben végleg eljegyezte magát a szocializmussal. A Szovjetunió felszabadító harca eredményeként 1945 áprilisában a magyar nép, pártja vezetésével végérvényesen kezébe vette sorsának irányítását. Jelenleg a fejlett szocialista társadalom megteremtésén munkálkodunk. Napjainkban valósul meg az, amiért elődeink 59 évvel ezelőtt küzdöttek — mondotta többek között dr. Rúzsa János, majd így folytatta:

— Kettős évfordulót ünnepelünk ma: a Tanácsköztársaság létrejöttének 59. évfordulóját és 1957. március 21-ét, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség megalakulásának évfordulóját. Huszonegy évvel ezelőtt a budapesti Erkel Színházban zászlót bontott a Kommunista Ifjúsági Szövetség. Tagjai — forradalmaink ifjúságára emlékezve — megfogadták, hogy a Kommunista Ifjúsági Szövetség a forradalmi hagyományok örököse és követője lesz... A zászlóbontás óta 21, eredményekben gazdag esztendő telt el. A Kommunista Ifjúsági Szövetség aktív részese volt a szocialista haza fejlesztésének, tagjait forradalmi hagyományaink szellemében, igaz hazaszeretetre nevelte.

— Kedves ifjú barátaim! Ajkaitokról ünnepélyesen hangzott el: „Én, ... a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség tagja, elvtársaim előtt fogadom...” E fogadalommal az ifjúsági szövetség tagjai lettetek. Hűséget fogadtatok a párt, a Kommunista Ifjúsági Szövetség eszméjéhez és zászlajához. Soha ne feledjétek, hogy az ifjúkommunista név kötelez. KöFelvételünk a KISZ-ío- gadalomtételi ünnepségen készült

telez elsősorban a munkában, a tanulásban való helytállásra. Amikor kezetekbe veszitek KISZ-tagsági könyveteket, gondoljatok arra, hogy azért az eszméért, amelyet jelképez, sokan szabadságukat és életüket áldozták.

— Meggyőződésünk, hogy munkátokkal, tudásotokkal becsülettel szolgáljátok népünk, pártunk, szocialista hazánk ügyét. A Magyar Szocialista Munkáspárt Szekszárd városi Bizottsága nevében kívánok nyugodt, vidám életet és munkátokhoz sok sikert.

Az ünnepség hivatalos része a DlVSZ-induló elének- lésével ért véget. Ezután Csizmadia Sándor, Hemmert László és Orsós György pol- beat műsorát hallgathatták meg a fiatalok.

(Folytatás a 2. oldalon).