Tolna Megyei Népújság, 1978. március (28. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-17 / 65. szám
1978. március 17. tIéPÚJSAG 5 A városgazda és a városgazdák: Bonyhád város „Bonyhád — hajdan Bonyha — Tolna Vármegye tsinosabb és népesebb Mezővárosaihoz méltán számláltatik. Szekszárdtól nyugotnak három órányira, a Pétsváradi útban fekszik, s éjszakról délre egy kellemes völgy oldalán nyúlik el... Hol vette nevét? Nints tudva ... Levegője egésséges. Nints ollyas körűié mi ártalmat bűzlögne. Hajlott lapon való fekvése minden vizet kifolyat belőle...' számos kútjai között alig találkozik valamire való; jobbára mind sár ízű. Utszáji sárosok, nem lévén közel kő. Azomban, mennyire lehet, vagyon ügyelés az utak jó karban való tartására.” (Egyed Antal leírása 1823-ból.) első esztendeje Aki 155 évvel a fenti sorok keletkezése után szemlélődik Bonyhádon, a tájképi szépség dolgában egyetérthet a tudós plébánossal. Aki Szek- szárd irányából a 6-os úton tart ..Pétsváradnak”, az a dombgerincről, aki Báfcaszék felől érkezik, az a szerpentin legfelső kanyarulatából gyönyörködhetnek a „kellemes völgy” látványában. Néhány éve ilyen alkalmakkor ugyanitt magunk is szívesen mondtuk: „Milyen szép innen Bonyhád! Egészen városias ! ” Bonyhád azóta már város, sorrendben Tolna megyében a harmadik és 14 400 lakosával a legkisebb is. A „város” közigazgatási rang. Az Értelmező Szótár szerint .A falunál, illetve községnél általában nagyobb (lélekszámú), rendszerint zárt (emeletes) építkezésű, közművesített, különleges jogállású, főként ipari és kereskedelmi jellegű település, valamelyik vidék gazdasági és művelődési központja.” Ennek a meghatározásnak legnagyobb része Bonyhádra is jellemző. A „városias” kifejezésen pedig nem érdemes túlságosan hosszan lovagolni, mert ez szinte minden országban mást jelent. Egy holland község esetleg városiasabb, mint a tízszer akkora Turkeve; a magyar faluhoz hasonlót pe- dik a nálunk cseppet sem civilizálatlanabb Finnországban hiába keresnénk. Várossá válni A várossá válás Bonyhád életében kétségtelenül sorsfordulót jelentett. A mezőváros — község — nagyközség sorrendben (Bonyhád valamennyi „stádiumon” átesett) ez a következő a legjelentősebb. Még akkor is, ha ma sem nehéz esős időben „sáros útszáji”-t megtalálni. A sorsforduló azonban csak egyetlen időpont, kezdet, mely után a tényleges fordulatot hosszú éveknek kell meghozniuk. Ennek megfelelően az alig lepergett első esztendő változásainak vizsgálata nem más, mint kísérlet a legkezdeti kezdet eredményeinek rögzítésére. „Alig lepergett első esztendő”, ez nem a legpontosabb meghatározás. Bonyhád tavaly április 1-én nyerte el a városi rangot, de a különböző nyilvántartásokat természetesen nem április 1-től április 1-ig vezetik, hanem a naptári év végéig. Mire ezek a sorok megjelennék, a később idézendő számok jelentéktelen mértékben változhatnak. Adatainkat 1978. március 8-án szereztük. — Bonyhádöt várossá festették! — született meg a tavalyi vicc, minden sértő él nélkül. Bizonyítva legendás humorérzékünket és utalva a település központjának régóta esedékes, de az ünnepi alkalomra valóban nyélbe ütött villámgyors külső tatarozására. Természetesen volt tősgyökeres helyibeli, aki ezért megsértődött. Egy másik — alig két hónappal az új rang elnyerése után — azzal kérdőjelezte meg Bonyhád városi létét, hogy (nagyjából ígymond) : — Milyen város az, ahol nem dolgozik rendesen a gyepmester és sok a kóborló kutya? A nézetek szélsőségesek, de ma már — ezt az Etelka-ét- terem vezetőjétől hallottuk — — Van, aki legszívesebben az asztalt verné a városáért! Szerencsére a várossá válásnak ennél objektívebb lehetőségei is vannak. Adataink és tapasztalataink összegezéséhez Mátyás István, a városi pártbizottság első titkára és dr. Hegedűs János, a városi tanács elnöke volt segítségünkre. Az első év Egy kis felsorolás: 1977. április 1. óta átadtak 171 lakást, 10 általános iskolai tantermet. 12 óvodai férőhellyel gyarapodott Bonyhád. Felépült egy 300 négyzetméteres ABC-áruház (ÁFÉSZ), egy 150 négyzetméteres GELKA-szerviz. Elkészült és a külföldi gépek megérkezése után megnyílik egy 150 négyzetméteres Patyolat-fiók. Építettek 1250 méter szilárd burkolatú utat, 1600 méter vízvezetéket, 3210 méter csatornát. 1234 folyóméterrel lett hosszabb a villanyhálózat és 44-el több utcai lámpa ad városiasabb közvilágítást. Megtörtént 15 600 négyzetméter park építés és 13 285 négyzetméter útkorszerűsítés is. Bonyhád régi település- központja már a nagyközségnek is kicsi volt. Egy-kétszép épület kivételével különösebb esztétikai örömökkel: se szolgált. Az imént említett lakások a Perczel-telephez csatlakozó Fáy-lakótelepen épültek. Bonyhádra erre terjeszkedik ma éppúgy, mint a jövőben. Remélhetőleg a korábbinál ötletesebben és a tervezők (beruházók) itt már gondolnak a gépkocsikra is. A korábbi új épületek közti garázssorok körülbelül ugyanolyan szépek, mint amilyeneket Szekszárdon, a Ge- menc-szálló tőszomszédságában láthatunk. A várossá válással Bonyhád anyagi eszközei természetesen bővültek. — Azok voltak a nehéz idők, amikor az előkészítés szakaszában nagyközségi keretek között már városi léptékű munkát kellett végezni, — emlékezik a tanácselnök, aki egyébként sűrűn dicséri a megye előrelátását, melyet a városszervezés területén tanúsított. — Ezek a tapasztalatok bizonyára hasznosíthatók Pakson is, ahol most hasonló cipőben járnák... Bizonyára. — A „várossá festés” ha már ennél a tréfánál kíván maradni, egyébként folytatódott. Guzorán Gáspár személyében külön „városgazdát” foglalkoztatunk, akinek legfőbb kötelessége, hogy ne üljön a tanácsházán, hanem kinn a „terepen” igyekezzen mozgósítani a bonyhádiakat a saját városuk csinosítása, gazdagítása érdekében. Városgazdák Akiben él némi tartózkodás a társadalmi njunka hatékonyságával szemben, az az első bonyhádi városi esztendő tanulságait látva nyugodtan szögre akaszthatja kétségeit. A bonyhádiak valósággal megtáltosodtak és munkájuk, segítségük erejével súlyos milliókkal ajándékozták meg városükat vagy ha jobban tetszik: — önmagukat. A tíeák és Bartók utcák vízvezeték-építésében 170-en, a Gyár utcai ifjúsági klub kialakításában 100-an, a súlyemelöcsarnok építésénél 240-en dolgoztak összesen, sókezer óra hosszat. Közreműködtek ezenkívül a volt járásbíróság iskolává történt átalakításánál, útépítéseknél, belvízrendezésnél, összesen több, mint 2 és fél millió forint értékben. Az óvodák és iskolák működési feltételeit (játékok, szemléltető eszközök, szakipari munkák és még 6ok más) 570 ezer forint értékben javították. A vállalatokat, intézményeket még felsorolni is elég: Zomancgyár, cipőgyár cipőipari szövetkezet, MEZŐGÉP, Pannónia Tsz, Volán, vasipari szövetkezet, ruházati szövetkezet, építőipari szövetkezet, háziipari szövetkezet, GELKA, DÉDÁSZ, víz- és csatornamű vállalat, költségvetési üzem, OTP, Á. B. A parkosításnál külön érdemes szólni. Bonyhád — parkszegény. Az egyetlen Perczel-kert édeskevés és ha az eljövendő lakótelepeket nem akarják betontemetőkké formálni, időben gondoskodni kell a parkosításról. Parkosításra vár a buszpályaudvar és a tanácsház, az új művelődési ház körüli rész is. Csak a váraljai perkerdőben végzett társadalmi munka értéke 300 ezer forint volt. Az 1977. évi társadalmi munkaterv teljesítése több, mint 200 százalékos. Folyamat A településtervezés nem egy évre, még csak nem is egy ötéves tervre szóló munka. Az első esztendő munkái csak a kezdet kezdetén jelentik. Első olvasásra a korábban idézett szép számok is lehetnek csalókák. Tíz iskolai tanterem — ez így nagyon szépen hangzik. De mit se változtat azon a helyzeten, hogy például a nagy létszámú Vörösmarty Általános Iskola helyzete kriminális, összedű- léssel fenyegető szükségépületekben is tanítanak. Az immár városi kezelésbe került 133 ágyas kórház rekonstrukciójának is inkább tegnap kellett volna megtörténnie, mint ma. A múlt, jelen, jövő olykor szemmel láthatóan csókolózik egymással. Uj és használt kacsa-liba toll felvásárlását hirdető tábla a modem, emeletes ház tőszomszédságában lévő fán. Sok példát lehetne még idézni. Nevetséges maximalizmus lenne azonban mindent az első éven számon kérni, a sokak számára természetes „Adj uram isten, de ha lehet sokat és tüstént!” elv alapján. Bonyhád a várossá válás első esztendejében jól vizsgázott. Ami természetesen nem jelenti azt, hogy a következő esztendőkben jobban ne lehetne. De ezt legkevésbé maguk a bonyhádiak állítják. ORDAS IVAN Fotó: KOMÁROMI ZOLTÁN ; Részlet a Fáy-lakótelepről Uj ABC-áruház nyílt Kontrasztok A működő utcai telefon is hozzátartozik a városias jelleghez
