Tolna Megyei Népújság, 1978. március (28. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-02 / 52. szám

© °wÉPÜJSÁG 1978. március 2. Sportbál A Dunaföldvári Szövetke­zeti SE labdarúgó-szakosztá­lyán belül működő öregfiúk labdarúgócsapata március 4-én, szombaton este a mű­velődési házban farsangi batyusbált rendez. A szerve­ző bizottság erre az alkalom­ra világbajnoki totószelvényt ad díjtalanul a résztvevők­nek. Ezzel is fokozni kíván­ják az érdeklődést a vb iránt. A rendező bizottság a far­sangi batyusbált egyben 30 éves találkozóval köti össze. A községben rendkívül nagy érdeklődés nyilvánul meg a szombat e'sti rendezvény iránt. A hivatásos nehézsúlyú öklöző, aki február 15-én ve­reséget szenvedett Leon Spinkstől és elvesztette világ- bajnoki címét, a washingtoni szovjet nagykövetségen járt és közölte: bemutató mérkő­zésen akar szerepelni a Szov­jetunióban, s szeretne hozzá­járulni a két ország közele­déséhez. Alit fogadta Anato- lij Dobrinyin szovjet nagy­követ, akivel az ex-világbaj- nok közölte: Leonyid Brezs- nyevvel is szeretne találkozni szovjetunióbeli útján. Ali legújabb nyilatkozatá­ban egyébként súlytöbbleté­vel magyarázta Spinkstől el­szenvedett pontozásos vere­ségét. * iNemzetközi barátságos labdarúgó-mérkőzésen a spa­nyol Cadix csapata 0:0-ás gól nélküli döntetlent ért el a svéd válogatott ellen. Közgyűlés a Szekszárdi Dózsánál „Szakmai munkában az edzők szerepe az elsődleges” Kedden este a BM-klub- ban tartotta küldöttközgyű­lését megyénk legnagyobb sportegyesülete, a Szekszárdi Dózsa. Az eseményen a klub sportolói, pártoló tagjai és aktivistái mellett megjelent Váradi László, a szekszárdi városi pártbizottság titkára, Herczig Gábor, a megyei sporthivatal vezetője, Szili Lajos, a Tolna megyei Rendőrfőkapitányság osztály- vezetője, a bázisszerv képvi­selője, Kardos György, a Szekszárd városi sportfel­ügyelőség vezetője és Zentai András, Garay Gimnázium igazgatója. SPECIALIS FELADATOK ELŐTT Az elnökség nevében Pasz- ler József köszöntötte a köz­gyűlés részvevőit, majd Sza­bó László, a Szekszárdi Dó­zsa elnöke ismertette az egyesület 1977. évi munkájá­ról készített beszámolót. Be­vezetőjében elmondotta; a testnevelést és a sportot egy­re nagyobb figyelem, elisme­rés és felelősség veszi körül. A sportmunka fejlesztése, szervezése és feltételeinek javítása ma már nem csak érzelmi függvény, hanem kö­telesség is. Az egyesület el­múlt évi célkitűzései elsőd­legesen a versenysport szak­osztályainak fejlesztésére irá­nyultak, miután a megye és a város vezetése a Szekszárdi Dózsától speciálisan e terüle­teken várt fokozottabb ered­ményességet. . — önkritikusan el kell is­mernünk — mondotta az el­nök — hogy nem minden esetben tudtunk az évközben felmerült intézkedést igénylő problémák rendezésében po­zitívan előrélépni. Ez külö­nösen a tárgyi feltételek biz­tosítása terén volt tapasztal­ható. Az eredményes szakmai munkában az edzők szerepe az elsődleges. Az egyesület­ben az elmúlt évben hat fő­foglalkozású és tizennégy részfoglalkozású edző dolgo­zott. Közülük egy szakedzői, kilenc edzői, tíz pedig segéd­edzői végzettséggel rendelke­zett. A városi sportiskolával kötött egvüttműködési szer­ződés módosítását szakmai szempontok indokolták: az átadási életkorokat alacso­nyabban állapították meg. Tovább javultak az egyesü­let kapcsolatai a különböző oktatási intézményekkel, gazdasági szervekkel. Az egyesület négy „B” és két „C” kategóriás szakosztályainak kellett biztosítani az OTSH által előírt működési feltéte­leket, a létesítményt és a pénzügyi eszközöket. Szabó László elmondta, hogy a fel­tételek jelenlegi szintje nem felel meg a „B” kategóriára meghatározott feltételeknek. SZAZHUSZONHÉT MINŐSÍTETT VERSENYZŐ A Szekszárdi Dózsa ver­senyzői 1977-ben az olimpiai egyéni sportágakban 71 pon­tot szereztek. A minősített versenyzők száma — a meg­emelt minősítési szintek el­lenére— az 1976. évi 112-ről 127-re növekedett, ami egy­értelmű minőségi javulásra utalt. A különböző sport­ágak felnőtt-, ifjúsági és serdülő korosztályainak válo­gatott kereteiben huszonhét dózsás sportoló kapott helyet. Az egyesület vezetése, a szakosztályokkal együttmű­ködve nagy gondot fordított az országos szakszövetségek­kel való jó kapcsolattartásra. A SZAKOSZTÁLYOK KÖZELEBBRŐL A beszámoló ezután rész­letesen értékelte az 542 tagot számláló egyesület 259 igazolt versenyzőjének a hat szak­osztályban végzett munkáját. Az atlétikai szakosztály ered­ményes évet zárt 1977-ben. A „B” kategóriás minősítés megtartására irányuló törek­vést siker koronázta. A szak­osztályok abszolút sorrend­jében jelentősen előbbre lép­tek a bajnoki, az olimpiai pont és minősítési tervet túl­teljesítették, országos bajno­ki helyezéseik száma az elő­ző évi 3il-ről 56-ra nőtt. A „B” kategóriának meg­felelő szakosztályi modell ki­alakítása a cselgáncsozóknál objektív okok miatt .nem va­lósult meg. A szakosztály versenyzői tíz olimpiai pon­tot szereztek tavaly, öten he­lyezést értek el az országos bajnokságokon. A 13 minősí­tett versenyző közül hárman II. osztályúak, ketten pedig aranyjelvényesek. Az ökölvívó-szakosztály is eredményes évet zárt 1977- ben. A „C” kategóriás szak­osztály versenyzői huszonki­lenc különböző kupa és egyéni bajnokságon vettek részt. Tizenhét első, 18 má­sodik és húsz harmadik he­lyezést szereztek az országos jellegű bajnokságokon. Kom- játi Tibor a felnőtt országos bajnokságon nyert ezüstér­mével, Orbán Tibor az orszá­gos serdülőbajnokság meg­nyerésével bizonyult a leg­eredményesebbnek. Az ugyancsak „C” kategóri­ás súlyemelő-szakosztály eredményessége csökkent, a tervezett pontszerzést nem ki­került megvalósítani. A hu­szonegy minősített versenyző közül Mátrai, Verebes, Cse- reklei és Orsós érdemelte ki a válogatott kerettagságot. A kosárlabda-szakosztály teljesítette a célkitűzést, az NB II. megnyerésével felju­tott az NB I-be. Várakozáson felül szerenelt az ifjúsági együttes is, az országos ifjú­sági bajnokság döntőjében harmadik helyen végeztek. A labdarúgó-szakosztály munkájának értékelése őszintén feltárta a hiányossá­gokat, a gondokat, amelyek az elmúlt év második felében a kudarcok sorozatához veze­tett. nemcsak labdarúgás VAN A küldöttközgyűlés máso­dik napirendjén a számvizs­gáló bizottság jelentése sze­repelt, majd ezt követően az egyesület gazdálkodásáról, az 1978. évei költségvetési elő­irányzatokról szóló beszá­moló hangzott el. A vitában tízen kértek, szót. Őszinte vé­leményeikkel és javaslataik­kal tették teljessé az elmúlt év munkájáról készült mér­leget. Valamennyi felszóla­lásból kicsendült: nehéz évet hagytak maguk mögött, s az idén még nagyobb feladatok várnak rájuk, ha előbbre akarnak lépni. S még valami: az egyesületi sportmunka megítélésének ezután sem lehet kizárólagos alapja a labdarúgók jó vagy rossz szereplése. — fekete — Asztalitenisz Tegnap utazott el Bulgá­riába a Tolnai Vörös Lobogó sportküldöttsége: négy asz­taliteniszező, valamint a szakosztály két vezetője. A tolnaiak a március 3-án kez­dődő nemzetközi asztali­tenisz-versenyen indulnak, ahol tizenhárom ország ver­senyzői állnak asztalhoz. HÍREK A Paksi járási Asztali- tenisz Szövetség március 3-án, pénteken 15.30-kor a paksi járási hivatal tanács­termében ligaértekezletet tart. * A szekszárdi városi munka­helyi spartakiád kosárlabda- bajnokság állása: 1. TOTÉV 6, 2. Kórház 4, 3. Tanítókép­ző Főiskola 3, 4. Spartacus 1, 5. Csecsemőotthon 1 ponttal. * A tamási teremkupa női kézilabdatorna eredményei: Gyönk—Tamási 20:17, Si- montornya—Ozora 24:17. A bajnokság állása: 1. Simon- tornya 8, 2. Gyönk 4, 3. Ta­mási 2, 4. Dombóvár 2, 5. Ozora 0 ponttal. * A paksi járási mezei futó­bajnokságon hetvenhárman indultak. A versenyszámok győztesei: Felnőttek: Grósz Margit (Paksi Gimn.). Ifjúsá­giak: Tóth Erika (Paksi SE). Serdülő A: Szeleczky Judit (Dunaföldvár). Serdülő B: Gugmány Apollónia (Duna­földvár). Ifjúságiak: Mukli István (Paksi Gimn.). Ser­dülő A: Szauerwein László (Dunaföldvár). Serdülő B: Kissgyörgy László (Nagy- dorog). * A szekszárdi üzemi asztali­tenisz-csapatbajnokság állá­sa. Nők: 1. 505. Mü. M. I. 29, 2. Gyógyszertár 26, 3. Társadalombiztosítás 18, 4. 505. Mü. M. II. 15, 5. Állami Biztosító 13, 6. Garay Gimná­zium 10, 7. MEZŐGÉP KISZ 10. 8. Városi Tanács 9, 9. ÁCSI 6, 10. MMG—AM 5, 11. Szabó Ktsz 3 ponttal. Fér­fiak. I. osztály: 1. Megyei Ta­nács 31, 2. MEZŐGÉP 29, 3. TOLNABER 25, 4. Tervezők 25, 5. Söripari Vállalat 16, 6. AGRQBER 16, 7. BHG 13, 8. Társadalombiztosítás 10, 9. Városgazdálkodás 8, 10. BVK 7, 11. Gyár- és Gépszerelő 3, 12. MMG—AM 3 ponttal. II/A osztály: 1. TOTÉV I. 26, 2. KISZ MB 22, 3. Állami Biztosító 20, 4. 505. Mü. M. 20, 5. DÉDÁSZ KISZ 18, 6. T. m. ÁHV 11, 7. Óra-Ékszer 10, 8. Bútoripari 9, 9. TOLNA- BÉR II. 8, 10. MEZŐGÉP KISZ 4. II/B osztály: 1. Ty- pographia 22, 2. TOTÉV Mély­építő 14, 3. 505. Mü. M. II. 14, 4. ZÖLDÉRT 11, 5. ÁCSI 3 ponttal. * Labdarúgó-játékvezetőink közül vasárnap Dravecz és Szabó az országos JB küldé­se alapján NB Il-es találko­zón működik. A PVSK— KOMÉP NB III-as találko­zón Pápai, Rákosi partjelző­ként működik. Somogy me­gyében a Somogyszob—Bala- tonföldvár megyei rangadót a Korvicska, Keller, László hármas vezeti. A hét 11-e Balogh (Nagydorog) Szűcs Vida Béres Hegedűs (Paks) (Dombóvár) (Bátaszék) (Pincehely) Majsai Zágonyi (Paks) (Bátaszék) Szekeres Incze Micskó Horváth (Bogyiszló) (B. Vasas) (TÁÉV SK) (B. Vasas) Tartalékcsapat: Kerekes (Zomba) — Világ (Tengelic), Éger (Nagydorog), Bíró (Aparhant), Németh (Dombóvár), Fazekas I. (Tolna), Barabás (Nagymányok), Kubatov (Bo­gyiszló), János (B. Pannónia), Hosnyánszki (Kisdorog), Lückl (Nagydorog). Pedig az atlétika kiemelt sportág... Mezei futóverseny - országúton Ü l • ' ' r A tamási járási atlétikai szövetség annak rendje és módja szerint elkészítette és időben megküldte az összes érdekeltnek a járási mezei futóbajnoksággal kapcsolatos tudnivalókat. A versenykiírás rögzítette: a színhely a tamási sporttelep, február 26-án 10 órakor. Tíz óra előtt néhány perc_ cél érkeztem és jókedvvel. Ezt elsősorban az váltotta ki, hogy a sportpályán sok fia­talt láttam, többségük mez­ben, nadrágban. Ahogy köze. ledtem, egyre gyanúsabbá vált az egész: mintha itt lab­darúgó-mérkőzés lenne. Az első fiatalembertől megkér­deztem, hogy a futóverseny résztvevői vannak-e itt. Ő ne_ vetve válaszolt: ugyan ké­rem! A Tamási—Hőgyész if­júsági labdarúgó-mérkőzés folyik, melyet majd a felnőt­tek mérkőzése követ. Egyszerre odalett a jóked­vem. A lelátó mellett Massá- nyi Marót testnevelő, az atlé. tikai szövetség vezetője gyűj. tötte maga köré a fiatalokat, a futóversenyre érkezetteket, hogy rábírja őket: az atléták­nak itt nem jutott hely, a Miklósvár felé vezető úton lesz a futóverseny. — Tanár bácsi kérem, lesz érem i£? — jött oda egy kis­lány, és szólította meg Mas- sányi Marótot. — Lesz érem: arany, ezüst és bronz. Ügy igyekezz, hogy te aranyat kapjál — válaszolt a testnevelő. — Megjöttünk, a szakmun­kástanuló-intézetet képvisel­jük — mondotta Borsodi Lászlóné, és mindjárt hozzá­tette — sajnos alig néhányan, de hát csak a helybeliekre számíthatunk, az intézet ta­nulóinak többsége vidéki. Néhány perc múlva vagy negyvenen elindultak Miklós, vár felé. Mit is tehettek mást... A sporttelep bejáratánál egy középkorú férfi állított meg. — Nem jött el a közgyű­lésünkre, pedig lett volna mit írnia. — Több mint tíz éven át ott voltam minden közgyűlé­sen, akár kívülről elmondom az évenként ismétlődő prog_ ramot, melyből úgyszólván semmit nem valósítottak meg — válaszoltam. — Ha már a közgyűlésen nem volt ott, akkor nézze meg ezt a sporttelepet — és kezével a bejáratnál lévő sár­tengerre mutatott. — Van a megyének még egy ilyen el­hanyagolt sportpályája? El­árulom, hogy itt jól fizetett gondnok van. A közgyűlésen is elmondtam mondókám, és annyit elértem, hogy egy cso­mó embert magamra haragí­tottam. Le is mondtam min. den tisztségről, ilyen körül­mények között nem lehet dolgozni. Itt van például ez a világítás. Nézze meg jól. A kézilabdapálya fölé villanyt szereltünk, hogy esténként is lehessen sportolni, edzeni. Az egyesületnek talán ha nyolc, száz forintjába került az egész, de azért is felelősségre vontak: hogy lehet ilyen sok pénzt kifizetni. Pedig de sok helyen adnának akár három­szor ekkora összeget, hogy ilyen világításuk legyen. Per­sze, nem sokáig volt világos­ság, mert az izzókat labdával kirúgták, és azóta sötétség van. — Elnézést, mennem kell, — szakítotam félbe a kesergő embert, aki a helyszínen bi_ zonyította igazságának egy részét. A TÜZÉP-telep olda­lánál értem utol a sportoló­kat. Néhány kivételtől elte­kintve általános iskolások voltak. A társaság elindult a parkerdő felé, ahol a rajt volt. Ott kialakultak a cso­portok korosztályok szerint, és megkezdődött a mezei fu­tóverseny, autók és motorke­rékpárok között, az aszfalto­zott úton. Visszamentem a sporttelep­re, hogy megörökítsem — ha mást nem — a bejáratot és ‘az atlétikai pályát, ha egyál­talán szabad a sártengert at­létikai pályának nevezni. így rendezte mezei futóver. senyét a tamási járási atléti­kai szövetség 1978 februárjá­nak utolsó vasárnapján. Pedig az atlétika kiemelt sportág... — kas — Útban a parkerdőnél lévő rajthelyhez Munkában a versenybíróság — .................................................................. ................................ E z a sporttelep bejárata

Next

/
Oldalképek
Tartalom