Tolna Megyei Népújság, 1978. március (28. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-02 / 52. szám

aUépiuság 1978. március 2. Filmplakátkiállítás Budapesten az Uránia Filmszínházban kiállítás nyílt a filmplakátpályázatra beérkezett legjobb alkotásokból. A képen egy részlet az első díjas Vass-Eysen Ervin pálya­művéből. (Képtávírónkon érkezett.) Húsz film Veszprémben Döntött az előzsüri — 20 film kap vetítési jogot a jú­nius 26—július 1. között ren­dezendő VIII. veszprémi té­vétalálkozón. Három fődíjért — Borsos Miklós Balatoni szél című kisplasztikájáért — versengenek a drámai és a szórakoztató műfaj döntőbe jutott filmjei, köztük a „Ve­gyes savanyúság”, az „Egy­perces novellák”, a „Sakk­matt”, a Felső-Ausztria” és a A nyáron Firenzében járva, gondoltam, ha már ott va­gyok, benézek Giocondáék családi sírboltjába. Próba — szerencse! Talán épp nekem sikerül megtudnom Gioconda asszonytól, azaz Mona Lisától mint a legilletékesebbtől, mi­ért mosolygott olyan rejtélye, sen, amikor Leonardo da Vin­ci festette. Nagy probléma ez. Néhány évszázad óta tudósok, törté­nészek, művészek és pszicho, lógusok vitatkoznak rajta. Gyártják az elméleteket, ír­ják a tanulmányokat, tartják az előadásokat, kontráznak és rekontráznak, de a titokra még eddig (vagyis addig, a múlt nyárig) nem derült fény, pedig legutóbb már egy szü. lész-nőgyógyász is hozzászólt. Szerinte Lisa asszony egész egyszerűen áldott állapotban volt, mosolya a leendő anya boldog ragyogása, egyébként — fejtegette — a ruhája ti­pikus kismamaöltözék, és ahogy a kezét tartja... * Pontosan éjfélkor — ahogy a túl világi ügyekben jártas Blazsek néni, bodzamisketei tsz-nyugdíjas kioktatott — három és felet kopogtattam a kripta ajtaján a hazulról ki­csempészett fekete disznó Csülkével. Nyomban válaszolt egy síri hang, hogy minek kö_ szönhetik a háborgatást. Mondtam, hogy Lisa asszony. „Magellán”. Veszprém váro­sának díját a legjobb filmíró­nak adják át, s díjat ítélnek oda a tévékritikusok is. A kö­zönségdíj sorsát a tévénézők szavazatai alapján döntik el. Külföldi televíziós társasá­gok is részt vesznek a vetíté. seken, nemcsak vendégként, vásárlóként is. A rendezők vagy harminc ország tévéseit hívták meg. nyal szeretnék beszélni, a Francesco feleségével, mo­solyügyben. — Hagyjad, kimegyek — torkollta le az erélyes női hang az akadékoskodó férfit, és kiszólt. — Mindjárt, csak magamra kapok valamit. — Jó, elmondom — szólt előjőve Lisa, és egy sírhant. ra mutatott. Foglaljon helyet! Remélem, ha megírja, végre nyugodhatok békében. .— Sokat háborgatják, asz- szonyom? — Négyszáz éve egyfolytá­ban, és maga az első, akinek eszébe jutott, hogy tőlem kel. lene megkérdezni. — Először is nézzen meg! Talán még látszik a vonásai, mon, hogy én annak idején szép voltam, sőt — ahogy mi­felénk mondják — „belevaló egy nő”. — Az ön szépségéről köte­teket írtak. Ezret és ezret. — Amikor ez a Leonardo- sztori történt, még csak né­hány száz vers és dal zengte, sóhajtott a múltba révedve, majd ijedten fölkapta a fejét. — Már dereng keleten, mind. járt szól a kakas. Írja gyor­san! — és szinte hadarta: — Leonardóról az a hír jár­ta a városban, hogy nem ér­deklik őt a nők, hanem csak... csak... — Csak? — Csak a festészet, meg mindenféle szerkentyűk. No, Király llus emléke Király llus — kalocsai nép­művész mester emlékére pá­lyázatot hirdet a Népi Ipar- művészeti Tanács, a Népmű­velési Intézet és a Bács-Kis- kun megyei Tanács művelő­désügyi osztálya népi hang. szer, népviseleti baba, vala­mint hímes tojás készítésére. A pályázat nyilvános: részt vehetnek rajta szakkörök, csoportok és egyének egy, il­letve több darabos munkával. A pályamunkákat 1978. júni. us 15-ig kell elküldeni „Nép- művészeti és háziipari szövet, kezetek bemutató terme, Ka­locsa, Tompa Mihály u. 7.” címre. A legjobb pályamunkákat díjazzák, s a VI. Duna menti folklórfesztivál idei program­jaként kiállítást rendeznek belőlük Kalocsán. Pályázat tankönyvek írására 19 általános és középisko­lai tankönyv megírására hir­detett pályázatot a Tankönyv- kiadó Vállalat — megfelelő szakmai és pedagógiai tapasz, talattal rendelkező szakembe­reknek, gyakorló pedagógu­soknak, munkaközösségek, nek. Az új tantervek alapján megírandó tankönyvekből 1981-től, illetve 1982-től ta. nulnak majd a diákok. A pá. lyázóknak teljes koncepciót kell kidolgozniuk, ezen belül meg kell jelölniük, hogy mi­lyen nyomtatott eszközöket — munkafüzeteket, feladatlapo­kat — tartanak szükségesnek a tankönyvhöz mellékelni. Ezenkívül részletesen ki kell dolgozniuk a tankönyv egy. megadott és egy szabadon vá_ lasztott fejezetét. A pályáza­tok benyújtásának határideje: 1978. október 1. Az első há­rom díj 15 ezer, 10 ezer és 8 ezer forint. A pályázat jel. igés. A most meghirdetett pályá­zat eredményét decemberben teszik közzé. mondtam én magamban, ami. kor a férjem áthívta, hogy le. fessen, majd én próbára te­szem őkéimét. Hát mindjárt az első napon, amikor leül­tem elébe, hogy tapasztaltam, nincs odahaza senki, kicsit fölhúztam a szoknyámat, és kivillantottam a bokámat. Közben pedig — értettem a módját — incselkedve rámo­solyogtam. Elégedetten lát- tam, hogy a tekintete ráta­pad a bokámra, onnan fölkú­szik az arcomra. A szemünk összevillant. Erre én sejtel. mesre váltva’ folytattam a mosolygást, ö megnyalta a szája szélét, a szeme csak úgy szikrázott, egész testében re­megett, vagyis — ahogy mi­felénk mondják — „totál be­gerjedt”. Aztán nem tudott uralkodni magán, odarohant hozzám, letérdelt elém, és ... és... — És két kezébe fogta az arcomat, és azt mondta ... hogy is... ? — Gondolkodjon, madonna mia, hogy is? — Megvan! Azt mondta: „Ez a mosoly, ó, Mona Lisa, ez az, amit már oly régóta meg akarok festeni, az istenre kérem, maradjon így!” — szólt, és fölemelkedett a tér. deplésből, aztán ... aztán ... \ — Aztán? — Aztán visszament az áll­ványához, és festett tovább. SÓLYOM LÁSZLÓ SZOVJETUNIÓ Két évtizeddel ezelőtt je­lent meg a Szovjetunió című folyóirat magyar kiadásának az első száma. Ebből az al­kalomból a márciusi szám­ba Nyikolaj Gribacsov, a lap főszerkesztője köszöntőt írt a magyar olvasókhoz. A szovjet hadsereg 60. év­fordulója alkalmából ünnepi megemlékezést olvashatunk. A Szovjetunió és India kapcsolata a jó szomszédság és az együttműködés szemlé­letes példája. Az első szov­jet—indiai szerződést két év­tizede kötötték meg. Ez idő alatt Indiában több mint 50 szén- és kőolajipari, energe­tikai és építőipari vállalat, kohászati üzem, gépgyár és mezőgazdasági létesítmény épült a szovjet—indiai egyez­mények keretében. (Borisz Rogyinov, az Izvesz­tyija budapesti tudósítója cikkében magyarországi él­ményeit írja le. A sivatag hajóit, a tevéket, igazi hajók is felváltották — olvashatjuk a Támadás a si­vatag ellen című írásban, amely a türkméniai Kara- Kum csatorna medrének épí­tését mutatja be. A márciusi folyóirat bemu­tatott több, Lvovban tanuló magyar mérnökjelöltet, és Bállá Demeter fotóművész Szibériában készített felvéte­lei közül közöl néhányat. A Szovjetunió mellékleté­ben jelent meg a 194 nap Magyarország földjén című írás, amely a felszabadító harcok főbb állomáshelyeire kalauzolja el az olvasót. Ra- dó György műfordító Nyiko­laj Tyihonov szovjet költő magyar kapcsolatairól írt cikket. A „Ki tud többet a Szov­jetunióból a Szovjetunióról?” című vetélkedő területi, me­gyei döntőinek helyéről, idő­pontjáról is tájékoztatást kö­zöl a folyóirat márciusi szá­ma. SZOVJET IRODALOM — Mi a szerelem? — teszi fel a kérdést Jurij Scserbak elbeszélésének hőse, Horbacs doktor. — Ünnep — válaszolja Tánya, a kis ápolónő, akinek a segítségével háromszor hoz­ták vissza a túlvilágról a súlyos balesetet szenvedett Kravecet. Azon az éjszakán mindössze csak néhány küz­delmes órát töltöttek együtt — hogy megmentsenek egy- egy embert — mégis, szinte egy nehéz életet éltek le ez idő alatt egymás mellett. Az Ural költője Ljudmila Tatyjanyicseva. A „Hűség” című első verses kötete 30 évvel ezelőtt jelent meg. A szerelemről, az életről, a köl­tői hivatásról már számos könyve látott napvilágot. Pontosan, s egyszerűen raj­zol képet mindenről, de leg­inkább szülőföldjéről. Költe­ményeiből néhányat Ágh István, Hárs György, Kartal Zsuzsa, Károlyi Amy és Weöres Sándor eleven tolmá­csolásában olvashatunk. „Vallomás a komi költé­szetről” című írásában Képes Géza, a finnugor népek köl­tészetének szakavatott isme­rője „megidéz” néhány nyelv­emléket a komi lélek felül­múlhatatlan énekese, Lebe- gyev és a manysi költő, Sesz- talov segítségével. Egy másik írás ugyancsak a szovjet irodalom nemzet­közi kapcsolatainak fejlesz­tésében jelentékeny részt vál­laló komi irodalomról szól, amelynek legjelesebb tolrná- csolóit, a nyelvet kitűnően ismerő Bán Aladár, Hajdú Péter, Domokos Péter Pál és Képes Géza munkásságát is bemutatja ez az írás. Mi vonzza a nézőket a színházba? Mit nyújt nekik a mai drámairodalom? Ilyen és ezekhez hasonló kérdé­sekre válaszolnak a Lityera- turnaja Obozrenyije című folyóirat kerekasztal-beszél- getésére meghívott jeles szovjet drámaírók, rendezők, kritikusok, színészek. A Magyarországon kívüli magyar filmgyártás néhány érdekes fejezetét idézi fel Ábel Péter Magyarok a szov­jet filmművészetben című írása. LÁNYOK ASSZONYOK A Lányok, Asszonyok 1978. márciusi száma a nemzetkö­zi nőnap alkalmából cikk­ben köszönti a lap olvasóit. Húszesztendős a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsé­ge. Az évforduló kapcsán Zi­naida Kruglova, a szövetség elnökségének elnöke ad tájé­koztatót a szövetség munká­járól. Az olvasó betekintést nyerhet annak a széles körű tevékenységet kifejtő appa­rátusnak a munkájába, amely a világ 115 baráti társaságá­val tart fenn kapcsolatot. A terv szerint már az idén októberben üzembe helyezik a Vinyica—Albertirsa közöt­ti nagyfeszültségű távvezeté­ket. Az „Energiahíd a Kár­pátokon át” című írás szer­zője a távvezeték vonalán helikopterrel végigrepülve az építkezésről szerzett tapasz­talatait közli. A moszkvai szerszámgép- gyárban egy hónapon át dol­gozott egy csepeli munkás­brigád, a Csepel Művek Szer­számgépgyárában pedig a szovjet testvérvállalat tíz munkása kapott munkát. Be­nyomásaikat a „Szovjet mun­kások Csepelen” című riport ismerteti. Az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem a Szovjetunió 22 egyetemével tart fenn szo­ros kapcsolatot. Közülük a legintenzívebbet a leningrádi Állami Zsdanov Egyetem­mel. Az egykori magyar ven­dég oktatók és diákok révén e két egyetem mélyreható együttműködésébe nyerhe­tünk bepillantást. A szovjet és a magyar nép barátságáról, testvériségéről tanúskodik az az antológia, amely nemrégiben jelent meg a Moszkovszkij Rabocsij és a Kossuth Könyvkiadó gondozásában. A Tukopozsa- tyije — Kézfogás című kö­tet szerzői közül Rab Zsuzsa, Gondos Ernő, Garai Gábor moszkvai, Leonyid Martinov, Irina Radunszkaja pedig bu­dapesti emlékeiről vallanak. A Lányok, Asszonyok or­szágos kézimunka-pályázatot hirdet. A zsűri áltat legjobb­nak ítélt pályaművek kiállí­táson vesznek részt és érté­kes jutalomban részesülnek. szputnyik A Szputnyik márciusi szá­ma a nemzetközi nőnap al­kalmából több, nőknek szóló írást közöl. A „Nőkről nők­nek” című cikkből a sok ér­dekes tény és adat mellett az olvasó megtudhatja, hogy a Szovjetunió különböző né­peinek nyomán 40 nőkhöz szóló folyóirat lát napvilágot. Közöttük is a legnépszerűbb: a 13 millió példányban meg­jelenő Rabotnyica. A Szovjetunió Kommunis­ta Pártja Központi Bizottsá­gának főtitkára, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke, Leonyid Brezsnyev nevére sok-sok le­vél érkezik különböző or­szágok állampolgáraitól. Kö­zülük egyet „Levél Kalifor­niából” címmel közöl a Szputnyik. Naponta egymilliárd dol­lárral gyarapszik bolygónkon az a termelés, amelynek „ér­téke” egyedül pusztító erejé­ben van. A fegyvergyártást és a fegyverek felhalmozódá­sát „Az első számú problé­ma” taglalja. Művelt emberek országa. Ez a címe annak az interjú­nak, amelyet Mihail Prokof- jevvel, a Szovjetunió oktatá­si miniszterével készített a folyóirat munkatársa. Htfbbi, szabad idő — ez a két szó manapság sokakat foglalkoztat. Mindenütt akad­nak tehetséges emberek, ám az adottság egymagában még kevés. Elengedhetetlenek azok a feltételek, amelyek a műkedvelők és az amatőr művészetek kibontakozásá­hoz járulnak hozzá. Ez a központi témája a Milliók a művészet vonzásában c. írás­nak. A Szovjetunió és az USA között már 1971-ben kormányközi egyezményt ír­tak alá, amely előirányozza a mesterséges szív létrehozá­sában való együttműködést. Ugyancsak egészségügyi té­mával foglalkozik a Harcol­jatok az étvágy ellen című cikk, amelyből megtudhatjuk, milyen az ésszerű táplálko­zás, s hogy mikor mit együnk. A Szputnyik e havi száma sok érdekes, színes anyagot tartalmaz: gyermek-karika­turisták rajzait, ételrecepte­ket, humort és sok-sok színes fotót. A Fáklya március 5-én megjelenő 5. számában a nemzetközi nőnap alkalmá­ból Király Andrásné, a bu­dapesti pártbizottság titkára a magyar nőknek a közélet­ben betöltött szerepéről és teendőiről nyilatkozik. Ri­portösszeállítás mutat be több szovjet nőt, akik a köz­életben nagy szerepet játsza­nak. A nőnapot köszönti a címlap is, amelyen a nem­zetközi stewardess-vetélkedő résztvevői láthatók. A szo­cialista országok légiutas- kísérőinek vetélkedőjéről ké­pes riport számol be. Az ol­vasó megismerheti a többi között Krisztián Mártát, az egyik magyar versenyzőt is, aki a szovjet televízió közön­ségdíját nyerte el. A nem­zetközi nőnaphoz kapcsolódik a Patyolat Fáklya brigádját bemutató írás is. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke a szov­jet hadsereg megalakulásá­nak 60. évfordulója alkalmá­ból megkapta a legmagasabb szovjet kitüntetést, a Győze­lem Érdemrendet. Az ünnep­ségen elhangzott beszédet közli a Fáklya 5. száma. Megjelent Leonyid Brezs­nyev összegyűjtött írásainak és beszédeinek hatodik köte­te „A lenini úton” címmel Moszkvában, a Politizdat könyvkiadó gondozásában. Az Északi-sarkkörön túl, az örök fagy birodalmában épült fel a bilibinói atomerő­mű. A Csukcs Nemzeti Kör­zetben van egy, a világ leg­északibb fekvésű atomerő­műve, amely energiával lát­ja el az ipart és a lakosokat. A MALÉV és az AERO­FLOT együttműködését mu­tatja be egy érdekes írás. Befejeződik az 5. számban az Igor iBesztuzsev-Lada szo­ciológusnak a fejlett szocia­lista társadalom ismérveit taglaló interjúja. A sportoldalon a moszkvai Dinamo Sportiskolába kalau­zol el a folyóirat, ahol a töb­bi között a labdarúgó-után­pótlással foglalkozik. A Fáklya a legújabb szá­mát ezúttal is az orosz nyelv­lecke, rejtvény, filmismerte­tő zárja. Mona L-isa titka

Next

/
Oldalképek
Tartalom